Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-19 / 115. szám
MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM Ára Telemagazinnal: 19,50 forint 1993. MÁJUS 19., SZERDA Biogazdálkodási konferencia a megyeházán Védjeggyel a visszaélések ellen érettetünk... A megmérettetések idejét éljük, úgy is mondhatjuk: ideje Pest Megye önkormányzata, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel és a Biokultúra Egyesülettel közösen -konferenciát szervezett, amelynek célja a települési ön- kormányzatok, gazdakörök tájékoztatása volt a megyei a biogazdálkodással kapcsolatos elképzelésekről, a közeljövőben elindítandó programokról. jött a megmérettetésnek. Az iskolacsengók által szabdalt néhány év munkája ilyen megközelítésben akár történelmi távlatokat is kaphat — s akkor már bizony generációk elképzelései, kisebb-nagyobb időszakok döntései, tettei (akár tétlenségei) kerülnek a kegyetlen mérleg serpenyőjére. Dolgozatlapok fölé hajol ezekben a napokban a fél világ, méretkezik a jövő'. Kicsit a jövőnk, kicsit a múltunk is... Mert a számvetéskor a ma fiataljai tulajdonképpen arról számolnak el, amit mitőliink, vagy más óéló'ttiik járó évjáratoktól tulajdonukba vettek: főleg szellemiekben. Arról, amit jószerint „elloptak”, amivel úgy lettek gazdagabbak, hogy mi észre sem vettük. Fura játéka ez az idő forgásának, a természet öngerjesztő hömpölygésének, a végtelenség tapasztalható megnyilvánulásának. Apáczai Csere János jegyezte fel egykoron, hogy a „scho- lából kikerülő ifjúság”a maga feletti számadással „apjok bölcsességét, némelykor peniglen azok tapasztalatlanságát” bizonyítja. Más szóval: ítélkeznek a múlt felett. Tudós professzorunk megtoldotta mondását az igazság másik részével: hogy a jövendőnek ne legyen oka elfogultsággal vádolni ugyanazokat. A dolgok megmérettetése, az idő számonkérése így válik emberléptékű fogalommá, kikerülhetetlen szükségszerűséggé. Mióta ember az ember, számot kell adnia önmagáról. A tudásunk, hitünk örökös megmérettetés révén gazdagodik. Még akkor is, ha netán könnyűnek találtatunk olykorolykor. Emberközeli fogalom azért is — nevezzük vizsgának, érettséginek —, mert benne rejlik az elnéző megbocsátás lehetősége is. Csupán az ember képes érzelmi töltetet kölcsönözni ennek a különben rideg és könyörtelen fogalomnak, mert az idő nem. A történelem ismeri ugyan a bukott generáció megnevezést, de nem képes meghatódni. A történelemben nincsenek pótvizsgák... ki tudná ezX mi- nálunk, magyaroknál jobban. Persze, ennek firtatásával már-már a vizsgázók csendjét zavarnák... Bágyoni Szabó István Jászait követte a királynői székben Bajor Gizi emlékezete A károsult javára Kártérítés jár annak, akinek számottevő késedelemmel fizették ki táppénzét, mert az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság kártérítési felelősséggel tartozik mulasztása miatt. Ezt állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban — egy kártérítés iránt indított perben. Eszerint a kár az időben ki nem fizetett tőke után járó évi 20 százalékos kamat összege. Amennyiben ugyanis a kárt szenvedett felperes kellő időben hozzájutott volna a táppénzéhez, az összeg ilyen mértékben hajtott volna hasznot. Ennek kiesése olyan elmaradt vagyoni előny, amely a Polgári Törvénykönyv alapján bíróság előtt pénzbeli kártérítésként érvényesíthető. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezett ügyben úgy rendelkezett, hogy az alperes társadalombiztosítási igazgatóság köteles a felperesnek megtéríteni kártérítésként az ésszerű ügyintézési határidő levonása utáni, késedelmi időre járó évi 20 százalékos kamatot. A konferenciát Bányai Judit, Pest Megye közgyűlésének alelnöke nyitotta meg. A területfejlesztési és környezetvédelmi osztály jóvoltából az eseményre szóló meghívók eljutottak a megye valamennyi polgármesteri hivatalába, mégis, sajnálatos módon, a megyeháza díszterme túlságosan tágnak bizonyult. Jóllehet a biogazdálkodás egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészséges élelmiszer előállításában és óriási szerepe van az egyre szennyezet- tebb környezet védelmében. Fegyverneky Sándor, a környezetvédelmi és területfejlesztési osztály vezetője elmondta, hogy a biogazdálkodás esélyt ad a vidéki embereknek a korszerű és takarékos gazdálkodásra. Különösebb anyagi befektetés nélkül, a ház körül levő kertekben lehetőséget ad olyan termékek előállítására, amelyek egyre keresettebbek lesznek. A konferencia előadói, dr. Győrffy Sándor, a Biokultúra Egyesület vezetőségi tagja, Fésű István, a Földművelődésügyi Minisztérium környezetgazdálkodási osztályának vezetője, dr. Lezák György egyeterrli docens és dr. Mária Géza, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem adjunktusa érdekes, szórakoztató, mindenki által érthető előadásokat tartottak. Beszéltek a környezetvédelem és biogazdálkodás viszonyáról, világtendenciákról és értékesítési lehetőségekről, a hazai együttműködés fontosságáról, a minőség ellenőrzéséről, biztosításáról és a biogazdálkodás jelentőségéről a táplálkozásban. Dr. Márai Géza előadását magyar nyelvünk szép, kifejező szavának elemzésével kezdte: az egészség szó magában foglalja a szervezet egységét, amely ha megbomlik a különféle vegyszerek miatt, komoly veszélybe kerül az ember. Áttekintést nyújtott a nemzetközi biogazdálkodásról, amelyben Franciaország jár az élen, 100 ezer hektáros ellenőrzött területtel. Magyarországon most kezdődött meg áz a folyamat, mely elmozdul a hagyományostól a környezetbarát felé. Jelen pillanatban 80-90 gazdaság 5-6 ezer hektáron működik biogazdaságként. A biogazdálkodás szerte a világban, de már hazánkban is szigorú ellenőrzési feltételek alapján folytatható. A termékeket védjegygyei látják el, ezzel igyekeznek kizárni a visszaéléseket. A Magyar Biokultúra Egyesület szabványa egyenértékű az európai normákkal, így a védjegyükkel ellátott áruk a vevő számára garanciát jelenthetnek. (b. cs.) Megmentett műhelyek Az elmúlt két évben 39, a gyakorlati oktatás szempontjából fontos — egyébként bezárásra ítélt — tanműhely megvásárlásához adott az ön- kormányzatoknak 567 millió forintos kamatmentes kölcsönt a Szakképzési Alap — hangzott el az Országos Képzési Tanács tegnapi ülésén. Idén 100 millió forintot irányoztak efő a tanműhely-vásárlás támogatására, ugyanakkor a PHARE-támogatással indítandó képzési programok kiegészítéséhez 20 millió forintot, a Nemzeti Szakképzési Intézet részére pedig 55 millió forintot hagyott jóvá a testület. E mintegy 200 millió forinton felül a Szakképzési Alap rendelkezésére álló I milliárd forint 40 százalékát központi szakképzési programokra fordítják, 60 százalékát a megyei munkaügyi tanácsoknak adják át szakképzési célokra. A testület foglalkozott a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatását elősegítő programokkal. Ezek célja, hogy legalább a szakmunkás- képző szintjét érjék el ezek a rétegek, bekapcsolódhassanak a szakmunkás-oktatásba, vagy ágazati érvényességű szakképesítést szerezhessenek. Száz évvel ezelőtt született, 1893. május 19-én. Bayer Gizellának hívták, ezzel a névvel járt a Színiakadémiára, és a pályát is ezen a néven kezdte. Aztán felcserélt néhány betűt a nevében, és Bajor Giziként vált minden idők egyik legnagyobb magyar pri- madonnnájává. Az előtte a Nemzeti Színházban egyeduralkodó Jászai Mari képletesen neki adta át a stafétabotot. Aztán évtizedeken át Bajort tartották a magyar színészet királynőjének, a közönség bálványozta, a hatalom megbecsülte, minden rendszerben a legmagasabb kitüntetésekkel halmozta el. A stafétabot-szindrómát erősíti az a dedikáció, amelyet Jászai egy cintányéros zenebohócot ábrázoló porcelánfigurára írt, s azt Bajornak ajándékozta: „Küldöm Neked emlékül kis pajtásodat a Te nagy jóságodért és megható hűségedért. Szívből ölel szerető Jászaid. — 1926. február 9.” A figura és felirata ma is megcsodálható Budán, a Bajor egykori villájában Gobbi Hilda által alapított Színész- múzeumban, amelyet ki másról nevezhettek volna el, mint Bajor Giziről. (Folytatás a 7. oldaton) Méhek májusi kertekben Az akácvirágzás a méhészek legtevékenyebb szezonja. Ilyenkor akad aztán sok teendő' a kaptárak körül! A tél utáni kitakarás, tavaszítás után legtöbbjük üresre pergeti a kereteket. Hadd gyűjtsenek az apró, szorgalmas bogarak sokat a legfinomabb mézből! A precízen kitakarított kaptárakból aztán joggal várhatja el a gazda, hogy tiszta akácnedűt pergethet ki. Vámos Gábor vándorméhész is épp a napokban érkezett Heves megyéből Mogyoródra. Másfél hétre becsüli az akác szezonját. Füstölés, takarítás, keret-csere, stb. ... s gyűjthetnek is tovább a méhek. Aztán máris lehet készíteni az edényeket: amint az akác elvirágzik, kipergethető a finom, s legkelendőbb termés. Hancsovszki János felvétele
