Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-15 / 112. szám

J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 15., SZOMBAT 3 Levél Antall Józsefhez A Miniszterelnöki Sajtóiroda eljuttatta az MTI-hez azt a levelet, amelyet gyulafehérvári, kolozsvári, nagyvára­di, szatmárnémeti és temesvári egyházi vezetők írtak Antall József miniszterelnöknek: „A kommunista diktatúra idején Erdély határ menti helységeiben foghatták a magyar tv adásait, amely fon­tos szerepet töltött be magyarságuk megőrzésében. Osztatlan örömmel vettük tudomásul a Duna TV bein­dulását, ami lehetővé tette a magyar nyelvű adás véte­lét Erdély, sőt az ország egész területén. Mélységes megdöbbenést és aggodalmat keltett az er­délyi romániai magyarság körében az az értesülés, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve attól az anyagi támogatás meg­vonását kívánják. Ez most történik, amikor oly nagy szükségünk van ar­ra, hogy a határok fölött és a határokon túl akadály és cenzúrás csonkítás nélkül közös lehessen múltunk, törté­nelmünk, irodalmunk, művészetünk, erkölcsi nagyjaink, közös érdekeink ismerete, vállalása. Köszönjünk azok megértését és anyagi áldozatát, akik a Duna TV adásait lehetővé tették. Felháborító, hogy magukat magyaroknak valló párt­emberek sajnálják az anyagi áldozatot a Duna TV to­vábbi működtetésére. Nagyon fájó és sajnálatos ez a tény, s nem veheti sen­ki rossz néven, ha ilyen érthetetlen magatartás ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Ugyanakkor az erdélyi magyar nyelvű egyházak veze­tői tisztelettel kérjük az illetékesektől, a Duna TV adása­it és merjük remélni, hogy azok a jövőben is következe­tesen magas erkölcsi felfogást fognak képviselni. Gyulafehérvár—Kolozsvár—Nagyvárad—Szatmárné­meti—Temesvár Bálint Lajos gyulafehérvári érsek Reizer Pál püspök dr. Csiha Kálmán református püspök Kolozsvár . Tőkés László református püspök Nagyvárad Mózes Árpád evangélikus püspök Kolozsvár dr. Kovács Lajos unitárius püspök MALÉV sajtótájékoztató Bővülő szolgáltatások 1993. április 27. Tempfli József nagyváradi püspök Kräuter Sebestyén temesvári püspök dr. Kertész László református főgondnok Kolozsvár Szillágyi Aladár református főgondnok Nagyvárad dr. Podhradszky László evangélikus főgondnok Kolozsvár Jenei Dezső unitárius főgondnok Kolozsvár.” Május 29-étől megindítja első tengerentúli járatát a MALÉV. Az új útvonalra a légitársaság két vadonatúj Boeing 767-es repülőgépet vásárolt — jelentették be a MALÉV Rt. tegnapi sajtótá­jékoztatóján. Mint Cséti Gábor vezér­igazgató-helyettes elmond­ta: az első saját üzemelteté­sű menetrend szerinti ameri­kai járat beindítása komoly kihívást jelent, hiszen a fel­adatot egy olyan időszak­ban kell elvégezni, amikor a nemzetközi légiközleke­dést általános recesszió sújt­ja. Eredményt tehát csak ak­kor lehet elérni, ha a szol­gáltatási színvonal további emelésével a légitársaság mindent megtesz utasai jobb kiszolgálásáért. Ezt a célt szolgálja a New York-i járathoz kapcsolódó szolgál­tatás-csomag, mely felveszi a versenyt a világ legjobb légitársaságainak hasonló ajánlataival. így például a járattal Budapestre érkezők ingyenes hotelszobát kap­nak az Atrium Hyatt-ban, a Budapestről indulókat pe­dig egy Mercedes ingyene­sen szállítja a Ferihegyi re­pülőtérre. A légiszolgáltatá­sok között is a MALÉV já­ratokon eddig nem ismert újdonságokkal jelentkez­nek, többek között 9 zenei program, két film, és egy monitorokon követhető légi információ — sebesség, hő­mérséklet, utazási magas­ság — áll az utasok rendel­kezésére. A New York-i útvonal be­indításával egyidőben, azaz május 29-én új Bónus — Tör­zsutas — program indul. 1995. január 1-jéig a'régi és az új Törzsutas program pár­huzamosan működik, tehát az utas maga dönti el, hogy melyiket használja. A régi rendszerben szerzett pontszá­mok az új Bónus programba konvertálhatók. Az új prog­ram fontos vonása, hogy a pontokat nem csupán a MA­LÉV, hanem az ALITALIA járatain is lehet gyűjteni, így a kiérdemelt szabadjegy is mindkét légitársaságnál igé­nyelhető. A New York-i járat — mely kedd kivételével napon­ta közlekedik — a Ferihegy 2. repülőtérről indul és a Ne­wark terminálra érkezik. A gép — bár közvetlen járat - oda és visszaúton egyaránt egy órát Rómában tölt. Súlyosabbak a bírságok Ma lép hatályba a módosított szabálysértési jogszabály, amelynek értelmében a rendő­rök által kiszabható helyszíni bírság felső határa 500 forint­ról 2000 forintra nő, szabály­sértési eljárás esetén a bírság összege akár 30 ezer forint is lehet. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság ajánlást adott ki a rendőröknek a helyszíni bírsá­gok összegére. Eszerint az alsó határ 500 forintnál kezdő­dik, de ezt az összeget csak az apróbb szabálysértések esetén ajánlják 1000 forintig bezáró­lag. Szabálytalan parkolásért, tilos jelzés figyelmen kívül ha­gyásáért, az előzés szabályai­nak durva megsértéséért 1000—1500 forint helyszíni bírság vár az autósokra. Ennél magsabb, 1500—2000 forin­tos büntetés jár például a se­bességkorlátozás jelentős túllé­péséért, a közúti közlekedés rendjének megzavarásáért, az ittas vezetésért. Az ajánlás értelmében a rendőröknek súlyosbító körül­ményként kell mérlegelniük ha a szabálysértést agresszí­ven, durván, illetve szándéko­san követik el, mások biztonsá­gát veszélyeztetik. A helyszíni bírság kiszabása helyett felje­lentést kell tenni az elkövető ellen, ha a szabálysértést nem ismeri el, a helyszíni bírságot nem hajlandó megfizetni, illet­ve a felajánlott befizetőlap át­vételét megtagadja. Senki sem vádolhatja a kor­mányt azzal, hogy bármilyen formában beavatkozott volna a Magyar Tudományos Aka­démia életébe vagy a tudomá­nyos kutatásba — jelentette ki Antall József miniszterel­nök, aki beszédet mondott az MTA közgyűlésének tegnapi zárónapján. A kormányfő hangoztatta: a politikai vezetés tisztában van azzal, hogy a tudomá­nyos kutatás stratégiai ágazat, éppen ezért nem valamiféle értetlenséggel, hanem a ren­delkezésre álló anyagi forrá­sok szűkösségével magyaráz­ható, hogy mégsem jut elegen­dő pénz erre a területre. En­nek kapcsán emlékeztetett ar­ra, hogy a miniszterelnöki be­iktatásának másnapján éppen az Akadémián beszélt, akkor a jószándékot és szabadságot ígérve az akadémikusoknak de jelezve egyúttal: az eloszt­ható pénz ebben az ágazatban is híjával lesz, és alatta marad az igényeknek. — A Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét, a tudományos kutatás szabadsá­gát azonban biztosítottuk an­nak ellenére, hogy az Akadé­miáról szóló törvényjavaslat csak most került az Ország- gyűlés elé — mondotta a kor­mányfő, aki különösen fon­tosnak tartotta, hogy az aka­démiai törvénnyel párhuza­mosan megszülessen a közok­tatási és a felsőoktatási tör­vény is. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: bár három év kellett ahhoz, hogy ez a tör­Vállalkozói Kamara Folytatódik a starthitel Magyarországon a gazdasági növekedés alapozhatja meg a jövőt — mondotta Szabó Iván pénzügyminiszter a Ma­gyar Vállalkozói Kamara teg­napi küldöttgyűlésén és szak­mai fórumán. A kis- és középvállalkozá­sok fejlesztési — támogatási infrastruktúrájáról szóló be­számolójában a pénzügymi­niszter kitért a különféle hite­lekre, adókedvezményekre. Már megkezdődtek a tárgya­lások a német partnerekkel a Start hitel folytatásának ügyé­ben. A vállalkozásokat segítő hitelekkel kapcsolatos infor­mációáramlás még eléggé hi­ányos, vannak lehetőségek, amelyeket az érintettek azért nem használnak föl, mert nem tudnak róla. Szabó Iván elmondotta, hogy a kis- és középvállalko­zások gazdasági szerepe az utóbbi időben jelentősen meg­növekedett. A kormányzat feladata az, hogy igyekezzék elhárítani a működésüket gát­ló akadályokat, és elsősorban az induló vállalkozásokat tá­mogassa. A helyzet azért sem könnyű, mert úgy kell tőkés társadalmat kialakítani, hogy meg kell teremteni a tókét és a tőkést. A szabad piacgazdaság felé eddig megtett úton az ál­lami tulajdon dominanciája megszűnt, és ezzel egyre in­vénycsomag parlamenti tár­gyalásra kerüljön, ám korsza­kos jelentőséggel alapozhatja meg a magyar művelődés és a tudománypolitika jövőjét. A kormányzat és a tudomá­nyos élet, a kutatás viszonyá­ról szólva Antall József a to­vábbiakban kifejtette: a kor­mány nem tekinti improduk­tív szférának a tudományos kutatást, sőt annak fontos sze­repet tulajdonít a gazdasági fellendülés szempontjából is. A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az akadémiai intézményrendszer és a felső- oktatás, az ahhoz kötődő ku­tatói, oktatói hálózat szoros egységet alkot majd a jövő­ben, és az akadémia mind­emellett betölti azt a szerepet is, amelyet más országokban a tudományos kutatás minisz­tériuma. Ugyancsak fontos­kább előtérbe kereülnek a kis- és közép vállalkozások. Szerencsére, már változóban van az a szemlélet, amely minden vállalkozót gyanús­nak tart. Az állam már nem avatkozik bele a mikroszféra döntéseibe, hatósági árakat csak ott alkalmaznak, ahol ez az életszínvonal további rom­lásának elkerülése miatt indo­kolt. A pénzügyminiszter sze­rint szükség van a bankok re­formjára, emellett a vállalko­zások támogatására, hitelek, egyes adókedvezmények for­májában. Mert a cél az, mi­nél több vállalkozás jöjjön lét­re, segítve a gazdasági fellen­dülést, a foglalkoztatási gon­dok megoldását. Az összejövetelen Arnold Mihály ezredes a Vám- és Pénzügyőrség Országos pa­rancsnoka a vámpolitikáról, a piacvédelemről tartott elő­adást. A szakmai fórumon képviseltette magát a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, az Állami Va­gyonügynökség. Olajos Csa­ba, a Magyar Vállalkozói Ka­mara elnöke a készülő kama­rai törvényről szólt. Majd az elmúlt év tevékenységéről, mérlegének elfogadásáról, az idei tervekről, valamint az alapszabály módosításáról ta­nácskoztak a küldöttgyűlés részvevői. nak tartotta a kormányfő, hogy hasonlóan szoros kap­csolat és együttműködés le­gyen a magyar gazdaság és a tudomány között. — Magyarországon a szel­lemi erő nagy tőkét képvisel hangoztatta Antall József, aki ezután arról beszélt, hogy a kollektivizmus, a kollekti­vista jellegű munkastílus min­dig is idegen volt a magyar­ságtól. Mint mondotta: van­nak népek, amelyek ilyen jel­legű civilizációban, effajta munkastílussal nagy eredmé­nyeket értek el. Nekünk azon­ban a szellem, az alkotókedv, az önálló alkotómunka révén kell és lehet érvényesülnünk. A miniszterelnök beszédét követően a Magyar Tudomá­nyos Akadémia közgyűlése zárt üléssel folytatta munká­ját. Nemeskürty István kitüntetése A köztársasági elnök — a mi­niszterelnök javaslatára — több évtizedes kimagasló színvonalú munkássága elis­meréseként Nemeskürty Ist­ván Széchenyi-díjas filmtörté­nésznek, írónak, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanárának a Ma­gyar Köztársasági Érdem­rend Középkeresztje a Csil­laggal kitüntetést adományoz­ta. A magas elismerést Göncz Árpád tegnap délután, a Par­lament Nándorfehérvári-ter­mében nyújtotta át. Az átadásnál jelen volt An­tall Jószef miniszterelnök és Biszterszky Elemér, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium államtitkára. Ma ballagtatnak és holnap? Az ember azt hinné, hogy a rendszerválto­zás utáni sajtó ízléste­lenségben nagyon nehe­zen tudja fölülmúlni ön­magát. Ám ennek ellen­kezőjéről győz meg a Kurír pénteki számá­nak Kormányballagő című írása. Nos, ebben „Antall Józsika ütött- kopott kormánykerék­kel rakoncátlankodott, Für Lali műanyag pus­kával játszadozott, Bo­ros Peti kiszökött a kór­házból“’... Később kide­rül, hogy a vicces kor- mányballagót a Balol­dali Ifjúsági Társulás szervezte, s e társulás megmozdulásairól a cikk írója megjegyzi: mindig sikeresek, jó- kedvűek. A cikkíró jó­kedvről alkotott véle­ménye számomra teljes mértékben homályos, ugyanis mindaz a „jó­kedvű megmozdulás”, melyről tudósít, túllép az otromba ízléstelen­ség minden határán. Ám ezen egy percig sem csodálkozhatunk, hiszen a baloldali ifjak nyilván baloldali szüle­iktől és nagyszüleiből ezt a fajta humorérzé­ket tanulták, igaz, ők nem elballagtalak kor­mányokat, többpárti demokratikus parla­menteket, értelmiségi középosztályt, jómódú parasztságot, hanem — nyilván ez is jókedvű megmozdulásnak mond­ható — internáló tábo­rokba zártak, kitelepí­tettek, bebörtönöztek, legrosszabb esetben pe­dig — ki tudja hány ez­ret közülük — egyene­sen a halálba küldtek. Az elballagtatott kor­mány a baloldallal na­gyon elegánsan, önmeg- tartóztatóan viselke­dik, aminek következ­ménye, hogy az ilyen jellegű gusztustalan so­rok ma nyomtatásban megjelenhetnek. (Vödrös) J.SZ.I. Az Akadémia közgyűlése A szellemi eró' nagy tőke Kosáry Domokos, az MTA újraválasztott elnöke és Antall József a közgyűlésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom