Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-14 / 111. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP IFJUSAÍ 1993. MÁJUS 14.. PENTEK Ahogy az igazgató tudja, Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Gimnázium és Külkereskedelmi Szakközépiskola Az iskola 1992 szeptemberétől indult a 0. évfolyammal. A 0. évfolyamon a fő tantárgy a német (heti 20 óra). Az I. és II. osztályban a német nemzetiségi gimnáziumi óraterv alapján folyik a tanítás. így már az I. osztálytól német nyelven oktatjuk a történelem és földrajz tantárgyakat. A külkereskedelmi ágazat előkészítéseként I—II. évben gépírást, második osztályban gazdasági és jogi ismereteket is oktatunk. A harmadik évfolyamtól válik ketté a két iskolatípus (nemzetiségi gimnázium és külkereskedelmi szakközépiskola). Ez utóbbiban a külkereskedelmi ismeretek és gyakorlat, valamint a gépírás tantárgyakat szintén német nyelven tanítjuk. A német nyelv és irodalom érettségi osztályzattól függően közép- és felsőfokú nyelvvizsgával jár együtt. Szerezhető képesítések: gépírás szakvizsga, külkereskedelmi ügyintéző', valamint operátori (számítástechnikai vizsgával), ezért számítástechnika I. osztálytól van intézményünkben. A második idegen nyelv angol. A felvételhez legalább 4 egészes átlag kell. Kotlár Irén igazgató Az én iskolám s ahogy a diákok látják Az én iskolám egészen különleges. Azt hiszem, nem sok ilyen iskola van. Nem ide akartam jelentkezni. de most már egyáltalán nem bánom döntésemet. Igaz, van egy-két olyan dolog, amellyel nem értek egyet. Nálunk az órák igen jó hangulatban, sok nevetéssel telnek el. Általános iskolában ez ritkább, de ez az iskola más. Az én iskolám elég családias jellegű. A szünetekben sok mindenkivel össze lehet jönni beszélgetni. Járt már itt miniszter és sok más fontos ember, de én azt hiszem, hogy nem egy híres ember jelenléte teszi ismertté az iskolát, hanem azok a tanulók, akik eredményükkel hozzájárulnak az iskola jó hírnevéhez (...) Serbán Zsuzsa Azt hiszem, mi mindany- nyian nagyon örülhetünk neki, hogy ilyen szép iskolánk van (már ami az új részét illeti), illetve mindenki örülhetne, ha mindenkinek volna új osztályterme. De meg tudom érteni, hogy miért éppen nekünk nem jutott. Csak az a baj, hogy nagyon el vagyunk zárva a többi osztálytól. És nem értem, hogy a zeneiskolának miért kell olyan sok terem. (Lehet, hogy meg tudnám érteni, ha valaki elmagyarázná.) Kelemen Ágnes Az idén jöttem ide, a gi- mibe. Az iskola eléggé megnyerte a tetszésem, a tanárok jó fejek. A heti húsz német óra elég unalmas. Ez átlagban napi öt-hat órát jelent. Az első két órán még mindenki alszik. A következő órákon, miután egy kicsit felébredtünk, beszélgetünk, olvasunk, levelet írunk. A tanár eközben szeretné a fejünkbe tömni az anyagot. Néha sikerül is neki, de csak nehezen. (...) Csiky Dóra A pilisvörösvári gimnázium és közgazdasági szak- középiskola egy kimondottan nehéz, sokat követelő iskola. Nincs megállás. Óráról órára készülni kell. Vagyis hát csak kellene. A legtöbb diák remegve, készületlenül megy az órára. Arról az esetről ne is beszéljünk, hogy milyen pánik van akkor, ha netán iskolánk rémítő tanárai közül jön valamelyik az órára. De nézzük az iskola szebb és jobb oldalát is. Az idén lett kész az új rész. Gyönyörű új termek, aulák, egyszóval minden nagyon szép. Egy évben elég sok rendezvényünk is van, amit általában mindig a harmadikosok rendeznek. Idén ránk került a sor. Elérkezett a gólyaavatás ideje, ami nálunk általában mindig december környékén van. Sok-sok bohócságot találtunk ki. Vicces dolgokkal felavattuk az idei új nul- ladikosokat, és egy csuda jó műsorral is készültünk (...) Huj Mónika Az én iskolám ebben az évben lett nemzetiségi iskola, ezért építettek hozzá egy új részleget és egy színháztermet. Van nemzetiségi szobánk is. Az új részben egy zeneiskola is működik. A kollégium még nem készült el. Az iskola rendjére nagyon oda kell figyelni, ezért váltócipőt kell hozni, és a heteseknek mindennap takarítaniuk kell (...) Varga Verena Az én iskolámat tavaly kezdték el bővíteni, a diákok több osztálytermet kaptak, kivéve a német tagozatos osztályokat. (...) Nekem legjobban az tetszik, hogy a németórán csoportokra vagyunk osztva, tehát mindkét osztályból keverve vagyunk, így a csoportokban is jó kapcsolatokat tudunk kialakítani. Mivel én nem vagyok menzás, az ebédet nem tudom megítélni, de amit hallottam róla... !!!, de állítólag a sütemények finomak, frissek és ehetőek. Brezni Anita (...) Mikor elkezdődött az iskola, minden olyan szokatlan és hideg volt. Aztán jött a gólyabál, és minden megváltozott. Rengeteg gyerekkel ismerkedtem meg. Jó érzés, amikor elmegyek a folyosón, megismernek. Nemrégen német miniszterelnökök, híres német polgármesterek látogatták meg az iskolát, hogy a tőlük kapott pénzből épített új részeket és a gimnáziumot felavassák. Áz avatás szép volt. Mint ahogy azt szokták, a kulcsátadással ért véget. Igaz, nagyon sok volt a beszéd, de jó tudni, hogy egy ilyen híres iskolába járok. (...) Balogh Zsuzsanna (...) A felvételi után nem gondoltam volna, hogy felvesznek az iskolába. Az osztálytársaimmal jól érzem magam. Számunkra — mivel elsőévesek vagyunk — a gólyabál egy kicsit kellemetlen élmény volt. Bár volt olyan tanulótársam is, akit jobban kiszemeltek maguknak a harmadikosok. (...) Az iskola jellegét leginkább a nemzetiségi szoba mutatja, mivel ez egy nemzetiségi iskola. Természetesen a nulladik évfolyam táncórái is erről tanúskodnak. Mi a vörösvári népi táncot tanuljuk. Nagyon érdekes, ugyanakkor fárasztó is negyvenöt percig egyfolytában táncolni. Remélem, a következő évfolyam, amelyik ide jelentkezett, ugyanolyan hamar be fog illeszkedni, mint én. (...) Hajnal Zsuzsa Nem is tudom, hogyan kezdhetnék hozzá ehhez az irományhoz, mert még csak jó fél éve vagyok itt. Annyit viszont biztosan leírhatok, hogy ha elérsz a portáig, már az orrod körül terjengő illatokból megállapíthatod, hogy ió helyen jársz-e. Ugyanis onnan körülbelül három méternyire vannak a váltócipők^* szekrényei, amik nagyon ritkán szellőznek (...) Hogy tovább szaporítsam a szót, elmondanám, hogy az iskolánk, amit nemrég újítottak föl, nekem így nagyon tetszik. (Inkább az új rész), szerintem egészen törpösen néz ki. (...) Rozgonyi Zsuzsa Én nem nevezném az én iskolámnak, mert nemcsak én járok ide, és nem szeretem annyira ezt az iskolát, hogy a sajátomnak nevezzem. Nem lehet szavakkal kifejezni, hogy valójában mit jelent az iskola a diák számára, hiszen nem az iskoláról, hanem a benne élőkről, a benne folyó dolgok azok, amik a diákokat szókimondásra késztetik. Tulajdonképpen nem lenne ez olyan rossz hely, de nem igazán a legkedvesebb, ahol tartózkodom. De hát melyik diák szeret igazán iskolába járni? (...) Kellner Éva Korán reggel, amikor félálomban leszállók a buszról — hogy elkezdjem a napi robotomat az iskolapadban görnyedve —, már ujjongó szívvel rohanok a gyönyörű narancsszínűre mázolt épület felé. Lelkesedésem azonban ebben a pillanatban lelohad, elmém legmélyebb zugából eszembe ötlik: mintha csak egy elmegyógyintézetet látnék! Ez a kijelentés sajnos igencsak méltatlan, de nekem korán reggel más benyomásom sajnos nincs róla. Mindezék ellenére azonban szívet melengető érzés, amikor megérkezem második otthonomba. A tanórák igen érdekfeszítően telnek, mindenki félálomban, értelmes szemekkel bámulja a tanárt, aki rendületlenül mondja az aznapi anyagot. (...) Víg Mónika (...) Az iskola elég tágas. Úgyhogy ha valaki betéved, egy útvesztőben érzi magát. Az órák elég jók, főleg ha nincs bent a tanár, mert halaszthatatlan dolga akadt. A gólyákat minden évben felavatják. Ilyenkor sok mindent kitalálnak a • • • harmadikosok. Emellett sok olyan nap van, amit vidáman töltünk el. Ilyen például december 6-a, amikor néhány tanuló körbejárja az iskolát, és összekenik az embert lekvárral vagy korommal. Úgyhogy jól teszi az ember, ha reggel mindenre felkészülve indul útnak. Majdnem minden tanárnak van beceneve, de ezeket inkább nem részletezem, mert néhány név hallatán még a papírlap is elpirulna. A tanárok nagyon rendesek, sok butaságban is részt vesznek. Volt olyan, amikor a diáknapon a tanulók uralták az iskolát. Két tanárnak meg kellett találnia az elbújtatott igazgatónőt. Az igazgatónő egyébként a rendőrségen vert tanyát, de csak rövid ideig. Én nagyon szeretek ide járni. De lehet, hogy már nem sokáig fogok? Mindegy. Ez most már a jövő titka. Domokos Adrien (...) Az újjáépített iskolát március 14-én avatták föl. Ebben az volt a legérdekesebb, hogy az osztályunk benne volt a Híradóban. (...) Az alattunk lévő emeleten zeneiskola van. Néha fel is hallatszik az osztályba a zeneszó. Az iskola új színháztermet is kapott. Idén már itt volt a negyedikesek szalagavatója. Sramlizenét játszottak, ami nekem egy kicsit szokatlan volt. Sebők Bíborka (...) Vannak olyan tanáraink, oktatóink, akik a szertárakba zárkóznak a diáksereg kíváncsisága („írunk-e ma dolgozatot?”) elől. De azért a többségük megértő és jó beszélgető- partner. Aki azért látogatja meg az iskolánkat, hogy a két ebédszünet bármelyikén éhségét csillapítsa iskolánk egyedi, rendkívül változatos és jóízű menzájában, hát annak elárulhatom a nem nagy titkot, ide jönni érdemes, de enni nem. (...) Lupták Gabriella (...) A tanárok a diákokkal jól megértik egymást. Nekem a matekórák „lefolyása” tetszik. A tanárnő véleményem szerint nagyon jól elmagyarázza az anyagot. Ha valaki nem érti, nem kezd el kiabálni, hanem újra kezdi. Tetszenek az ebédszünetek is, mert elég idő van az étkezésre. Igaz, egy kicsit később megyünk haza, de megéri. (...) Szabó Szilvia
