Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 14., PÉNTEK 5 „Mert minden föld magában közömbös, senki-föld itt 9 . Válsághelyzetben segít Az első anyaotthon hazánkban „De vérrel, verítékkel hazává szentelődik, / ha megtelt sze­retettel.” Mécs László pap­költő, a gödöllői premontrei gimnázium egykori tanára írta ezeket a sorokat Glória címűi versében. Kik osztoz­nak a dicsfényben? Az Atya, az anyák, a Fiú, a paraszt a kőmíves, a szabó, a cipész, a honvéd, a tudós, a költő, a művész, a papok és százféle mívesek. Mindenki, aki épít. Hogyan építkezik ma Gö­döllő, a Rákos-parti város? Minden utcájában, intézmé­nyében másképp. írhatnánk persze arról, hol, miért nem, de hadd okozzunk örörpet azoknak, akik az igeneket mondják. Képünkön például «a fehér inges Jenei László­nak, aki városüzemeltető in­tézmény dolgozóit irányítva sokadszor ültetett fát a Sza­badság térre, mindig abban bízva, hogy megerednek a csemeték. Vagy azoknak a szociális segélyezetteknek, akiket név szerint ugyan nem Távközlési rendszerünk fejlet­lensége egyes szakértők sze­rint évi 80 miliárd forint vesz­teséget okoz nemzetgazdasá­gunknak. Az elégedetlen la­kosok az elmúlt két évben olyan nagy nyomást gyako­roltak az önkormányzatokra, hogy más lehetőség híján kü­lönböző együttműködő szer­vezetek közreműködésével el­kezdték szervezni a maguk társaságait. így történt ez Gö­döllőn és környékén is, ahol 40 település részvételével lét­rejött a Digitel 2001 Rt. Az önkormányzatok, a MATÁV és a KHVM vitájában új for­dulatot hozott Schamschula György miniszter színrelépé­se. A Magyar Önkormányza­tok és Önkormányzati Képvi­selők Szövetsége ezt sommá­san így fogalmazta meg: ta­vasz a távközlésben. — Néhány napja az Or­szággyűlésben erősíttetett meg a kormány álláspontja: lehetőséget nyújt az önkor­mányzatoknak az önálló he­lyi elosztóhálózatok kiépítésé­re. Ezek szerint folytatódik a tavasz a távközlésben? -— kér­deztem Fábián Zsolt gödöl­lői alpolgármestert, a Digitel felügyelőbizottságának elnö­két. — Folytatódik a tavasz, sőt mi több, reméljük, nyár is ismerünk, de eleget tettek Gé- mesi György polgármester meghívásának, és ott voltak a tavaszi nagytakarításon, hogy kétkezi munkával visz- szaadjanak valamit abból, amit érmékben és bankje­gyekben kaptak. lesz belőle — válaszolta. — Gödöllő és a 40 többi telepü­lés számára megnyílik a lehe­tőség, hogy a Digitel 2001 Rt. elnyerje a koncessziót, a szolgáltatási jogot. A társa­ság műszakilag felkészült, megvan az együttműködő partnere is. — Bár a városban több ezer crossbarvonal van. to­vábbi 3640 telefonigénylő je­lentkezett. Vajon hol helyezik majd el az új központot? — Az épülő posta tetőtéri szintjén. Nagyon örülünk a Posta együttműködési készsé­gének, hiszen ez a megoldás menet közben vetődött fel. Megtörtént az épület átterve­zése, megerősítették a födém- szerkezetet, s az új feltételek szerint építkezik tovább a vár- va-várt új posta kivitelezője, az Architekton Kft. Büszkék vagyunk arra, hogy gödöllői cég kapta a megbízás — Ma talán a posta a leg­zsúfoltabb intézmény Gödöl­lőn. Mikor kopogtathatnak az ügyfelek az új ajtaján? — Az épület október-no­vember táján szerkezetkész lesz. Nem tudom, mennyi idő szükséges, amíg átköltözik a posta, de remélem, jövő év elején már kevesebbet kell sorban állni a csekkek befize­tésére. Az Emlékpark utca Gödöllő egyik újszülöttje. Nincs még történelme, de már csecsemő- kori fejlődésén látszik, hogy szép jövő áll előtte. A családi házakkal együtt itt épül a Tes- sedik Sámuel „Hogy a gyer­mekek megszülessenek és felT nőjenek” Alapítvány anyaott­hona. Januárban volt az első kapavágás és ma már paláz-, zák a tetőt.-—Milyen érzés megvalósul­ni látni a terseket? — kérdez­tem Roszik Gábor országgyű­lési képviselőtől, aki a szovjet csapatok kivonulását követő szabadság napi ünnepségen je­lentette be az alapítvány életre hívását. — Nagyon boldog vagyok — válaszolta —, amikor a hely­színen járok és látom, milyen fantasztikus épület készül a munkások keze nyomán. Az anyaotthonban krízishelyzetbe kerülő 15, vagy még több ter­hes asszonynak és gyermeké­nek tudunk majd átmeneti szál­lást nyújtani. Tanácsadó szolgá­lat is működni fog itt, s ez lesz az alapítvány központja. Akár kisebb összejöveteleket, konfe­renciákat is rendezhetünk a fa­lai között. — Van erre példa Magyaror­szágon? — Nincs! Ez lesz az első olyan otthon, amely kimondot­tan a fenti célra épül. Zsoldos Mihály olyan házat tervezett, amelyről ránézésre kiderül, akár háromszáz év múlva is áll­ni fog. Menet közben derült ki — hiszen sem nekünk, sem a kivitelezőnek nem voltak ilyen tapasztalatai —, hogy az anya­— Amikor minden átalakul, minden változik, könnyű csak úgy lézengeni, elveszni. Igaz, kí­sérletezni, utat vágni is. Ez az első tézisem — szögezte le Réti László. — A második: a való­ság megtapasztalása általában a realitással való számolást erősíti a hallgatókban is. A kihívások sokfélék, és sokfélék a rájuk ad­ható válaszok is. Nem könnyű rátalálni a jó, az eredményt ígé­rő formákra, módokra, módsze­rekre. Pedig fel kell készülni, ki kell gyakorolni az olyan tulaj­donságokat, mint a kezdeménye­zőkészség, a szakszerűség, a szervezni tudás. Napjaink ellent­mondása, hogy a követelmé­nyek szigorodnak, s korántsem tapasztalható, hogy ez pozitív cselekvési kényszerválaszokat hívna elő az egyetemisták töme­géből. Persze vannak jó tapasz­talatok is, melyeket erősíteni ér­demes. — Melyek ezek? otthonnak az egészségügyi in­tézményekhez hasonló feltéte­leknek keli megfelelnie. Emiatt a terveket is módosítani kellett. Eredetileg úgy gondoltuk, hogy a földszintet készítjük el telje­sen, a tetőteret majd később. Ész- szerűségből, s a kivitelező ked­vező ajánlatát figyelembe véve döntöttünk úgy, hogy az utób­bit is nagyobb készültségi álla­potba hozzuk. Ezért az alsó szint kicsit később lesz készen. Úgy tűnik, a szükséges forrá­sok előteremthetők, s az év má­sodik felében felavathatjuk az anyaotthont. — Az építkezéssel egy idő­említem. A GATE-n tanuló kül­honi magyarok alakították meg azzal a céllal, hogy megismer­jék az itteni kultúrát, s beillesz­kedjenek az egyetem és a város életébe. Már hagyomány, hogy március 15-én Kókától Isasze- gig felkeressük a tavaszi hadjá­rat helyszíneit — az önkormány­zatok segítőkészségével. A kör kezdeményezésére szerveződött meg a magyarságtudományi sza­badegyetem. amikor nagyon fontos volt, hogy a tudomány kapjon szót a magyarság sors­kérdéseiben. Tíz akadémikus, köztük az Akadémia elnöke tar­tott előadást. A vállalkozást nemcsak az egyetem vezetése segítette — Székely Csaba dé­kán minden alkalommal jelen volt —, hanem a városé is. Gé- mesi György polgármester, Ná- nási Éva jegyző is érdeklődött, a Török Ignác Gimnáziumból pedig Heltai Miklós igazgató ho­he«, hogyan készülnek a majda­ni működtetésre? — A hasonló külföldi intéz­mények tapasztalatait szeret­nénk felhasználni. A terhes anyák itt közösségben készül­hetnek a szülésre. Természete­sen nem luxuskörülmények kö­zött. Közös lesz a fürdőszoba, a konyha, az étkező. Az a cé­lunk, hogy megbízható körül­ményeket teremtsünk a válság- helyzetbe kerülőknek. Beköltö­zésükkel egy időben a majdani kikerülésüket is intézzük, előké­szítjük. Megkeressük a csalá­dot, a rokonságot, az önkor­mányzatot, a társadalombiztosí­zott tanulókat. Ez a közösség se­gítette a tavalyi első magyar di­ák-világtalálkozó gödöllői meg­rendezését is. — Az 'agrárközélet iránt meny­nyire érdeklődnek a hallgatók? — Sok forrásból szerveződik az a csapat, amely eredménye­ket látva lelkesen cselekszik. Az Agrárkor azokat egyesíti, akik a mezőgazdaság átalakulásának problémáit igyekeznek megérte­ni. Előadásokat hallgatnak veze­tő agráradminisztrációs és gya­korlati szakemberektől. Nagyon ígéretes a Környezetvédő kör is, amely sokáig nem találta meg ezt az utat, hogyan lehet az el­méleti felismeréseket a gyakor­latban érvényesíttetni. A kitörés a Vállalkozás és környezetvéde­lem című szimpóziumon sike­rült, melyen vállalkozók beszél­tek arról, mennyit tudnak áldoz­ni a környezetvédelemre, s mit kémek a tudománytól. A kör­nyezetvédelem jövője ugyanis attól függ, mennyire tudják tá­mogatni a gazdaság szereplői. A legújabb kezdeményezés az önkormányzati szabadegye­tem, melynek tematikáját Gödöl­tást. Az anyákat pedig, ha kell, megtanítjuk arra, hogyan kell ápolni a csecsemőket. Elvárjuk tőlük azt is, hogy amíg állapo­tuk megengedi, dolgozzanak munkahelyükön. Ha munkanél­küliek, akkor az otthon körül, mert mindig akadni fog valami­lyen közösségi feladat. Ha felál­lítunk egy szövőszéket, azzal is elfoglaltságot kínálunk. — Mit kell ezért majd fizet­ni? — A rászorulók anyagi helyzete szerinti, nem magas összegű díjat. De ha nincsen pénzük, akkor is segítünk, hi­szen ezért építkezünk. lő jegyzője dolgozta ki, s amit jóváhagytak a közigazgatási ka­marában. Az Alkotmánybíróság néhány tagja is megismerkedett ezzel. . —Kik azok. akik legaktívab­bak? — Vágány Melinda, Szanisz- ló László, Zsemberi János, Ma­rosvölgyi Éva, Takács Csaba, Fogarasi Csaba, Aiy Benedek, Percei József, Bíró Koppány Aj­tony — hogy csak néhány nevet említsek — már-már szemé­lyükben is megjelenítik az egye­temet a városban, tartalommal töltve meg a GATE és Gödöllő kapcsolatát. Azt is fontosnak tar­tom elmondani, hogy az egyelő­re még kisebbségben lévő egye­temista közösségeknek nincse­nek olyan megmozdulásaik, amelyek, ha jók, nem találkoz­nak az intézmény vezetésének, oktatói karának támogatásával. Örvendetes érezni, hogy a város­háza is érdekelt a tehetséggondo­zásban. Az oldalt összeállította és a felvételeket készítette: Balázs Gusztáv A/, új posta első szintje madártávlatból Telefonközpont a tetőtérben Tavasz a távközlésben Építkező egyetemisták Sok forrásból szerveződik a csapat A szabadság követeli a legnagyobb szervezettséget, vallja Réti László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tudományos fő­munkatársa, akivel arról beszélgettem, hogy hogyan próbál­nak pozitívan igazodni a hallgatók a jelenhez, milyen önálló tö­rekvéseik vannak, miként készülnek fel a gyakorlatra. — Elsőként a Kárpátok-kört

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom