Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁJUS 14., PÉNTEK Rákmegelőzési napok Mindenki Már sokszor hallhat­tuk, hogy hazánk egészségügyi állapo­ta folyamatosan rom­lik, s ebben nagyban közre­játszik a daganatos megbete­gedések számának növeke­dése. — Ez a helyzet felhívta a figyelmünket a megelőzés, a felvilágosítás fontosságára — mondta dr. Karácsony Ist­ván, az érdi rendelőintézet onkológusa. — Ezért úgy véltük, hogy csatlakozva az Európa Donna (Európa asz- szonyainak mozgalma a mellrák ellen) mozgalom­hoz, valamint az I. Nemzeti Rákellenes Napokhoz, itt vá­rosunkban is megrendezzük az érdi rákmegelőzési napo­kat május 17. és május 29. között. Szeretnénk, ha a két­hetes rendezvénysorozat nem kampány-jellegű lenne, hanem elindítója egy helyes gondolkodásmódnak. Ennek lényege pedig a társunk és saját magunk egészségéért való felelősségvállalás. Célunk, hogy egyre töb­ben vegyék igénybe a ren­delkezésre álló szűrővizsgá­lati lehtőségeket (nőgyógyá­szati, szájüregi, gégészeti szűrések, a korai végbélda- ganat megállapítására szol­gáló székletszűrések, emlő­szűrések). Világosan látjuk ugyanis — mondta a szakember —, hogy a széles körű rákmege­lőzési tervek csakis az érin­tett lakossággal szorosan együttműködve valósítha­tók meg. Szeretnénk, ha ez a programsorozat ráébreszte­né az embereket a felelőssé­gükre, s így egyre többeket tudnánk e betegségtől meg­menteni. kérdezhet A rendezvény első nap­ján az üzemekben és a la­kosság körében tartanak szűrővizsgálatokat, s ugyan­aznap nyílik meg a művelő­dési központban — a ren­dezvény színhelyén — a té­mához kapcsolódó kiállí­tás, amely 29-éig megte­kinthető. Másnap 17 órakor kezdődik a rákmegelőzés­ről szóló ankét, ahol dr. Ka­rácsony István tart egy rö­vid előadást, majd utána a hallgatók kérdéseire adja meg a választ. A résztve­vők e témáról egy szemléle­tes videofilmét is megte­kinthetnek. A program vé­gén emlőrákszűrésen is részt vehetnek az érdeklő­dők. Az érdi rendezvény ideje alatt kiállítják az általános és középiskolásoknak meg­hirdetett gyermekraj zpályá- zat legjobb munkáit. Lesz rákmegelőzési totó is, ame­lyen értékes nyeremények­hez juthatnak a játékban részt vevők. A rendezvény keretében tartják meg május 27-én a Magyar Onkológusok Tár­sasága — amelynek dr. Ka­rácsony István a titkára — vándorgyűlését is. Az első napon 10 órakor dr. Puskás Erika (a rendelő- intézet munkatársa) kiscso­portos foglalkozást tart — ehhez hasonlót ezek után minden héten szeretnének rendezni —, ahová nyolc­tíz már meggyógyult, de még rehabilitációra szoru­lót hívnak meg és adnak a teljes felépüléshez tanácso­kat — az országban egye­dülálló módon. Árpási Mária Kerékpárral vonaton ✓ A MA V új szolgáltatása (Folytatás az 1. oldalról) Mint Bogárdi Zoltán a hoz­zászólásában elmondta, ez a megoldás számtalan előnyt rejt magában. Megkíméli az utast attól a procedúrától, ami a kerékpár poggyászként való feladásával jár. Sokan pont ezekért a kellemetlensé­gekért nem éltek a vasút—ke­rékpár vegyes utazás lehetősé­geivel. A kerékpárral vona­ton mozgalom nemcsak prak­tikus, de mint a MÁV ígéri, viszonylag olcsó lesz. (A pogy- gyász-tarifánál kedvezőbb.) Természetesen szóba ke­rült az állami erdei vasutak sorsa is, illetve az ezek fenn­tartásával kapcsolatos problé­mák. Bogárdi Zoltán ebben a kérdésben „személy szerint” is érdekelt, hisz a választóke­rületében két ilyen kisvasút is van. — Én azt szeretném elér­ni, hogy az a bizonyos fejkvó­ta, amivel az állami költség- vetés a személyszállítást do­tálja, terjedjen ki a kisvas- utakra is — mondotta a kép­viselő a sajtótájékoztató után lapunknak. — Gondolok itt a Kisma­ros-Királyrét, a börzsönyi és gemenci kisvasutakra, mely­nek üzemeltetésére igényt tart a lakosság, másrészt egyik kuriózuma az idegen- forgalomnak is. Ä kerékpár szállításának ezt az új változatát joggal ne­vezhetjük ésszerűnek, már csak azért is, mert áttételesen környezetkímélő. A Dunaka­nyarba vagy a Börzsönybe igyekvő kirándulók, telek- és nyaralótulajdonosok nem fel­tétlen utaznak majd csak autó­val, hisz a vonatjegy és a ke­rékpár utaztatása együttesen is olcsóbb. Nyilván kevesebb lesz a közúti baleset is. Bogárdi Zoltán nem vélet­lenül hivatkozott a Dunaka­nyarra és a Börzsönyre. — Képviselői minőségem­ben ez a térség áll közel a szí­vemhez, de ettől függetlenül egyszerű állampolgárként is úgy vélem, ez a kezdeménye­zés az egész ország környe­zetvédelmére nézve hasznos és jó — szögezte le a képvise­lő. (m) Schamschula György Kiskunlacházán A repülőtér még távol van (Folytatás az I. oldalról) Már készülnek a VO-ás új vasútvonal tervei, ame­lyek megvalósulása után a Balkán és Nyugat-Európa közti, Magyarországon is áthaladó teherforgalmat a főváros megkerülésével bo­nyolítják le. Schamschula Györgyöt a helyi MDF-szervezet, va­lamint Vona Ferenc ország- gyűlési képviselő minde­nekelőtt azzal a céllal hív­ták meg, hogy tisztázzanak néhány, a térséget érintő „húsba vágó” kérdést, köz­tük a lacházai repülőtér sorsát. Ezzel kapcsolatban a fó­rum előtt Vona Ferenc nyi­latkozott lapunknak, mond­ván, ő mindaddig nem kí­ván állást foglalni ebben a vitában, amíg teljes mély­ségében nem ismeri válasz­tókerülete valamennyi tele­pülésének véleményét. — Szeretnék úgy felké­szülni e nagy horderejű kérdésből — szögezte le —, hogy majdan nyugodt lelkiismerettel szavazhas­sak a parlamentben, annak a tudatában, hogy a több­ség álláspontját képvise­lem. Részben ez a fórum is a felkészülésemet szolgálja. Nos, mint. az várható volt, a vita során elsőnek a repülőtér került terítékre, meglehetősen éles hang­nemben, melyet Lacháza polgármesterének felszóla­lása váltott ki. Kocsis Mi­hály ez alkalommal is a megépítés szükségességét próbálta bizonygatni, de ki­derült, hogy nemcsak a társközségek, hanem a he­lyi lakosság sem támogatja egyöntetűen a polgármes­tert. Hangosan tiltakozott Szigetújfalu polgármeste­re. — Nem korrekt dolog egyetlen település jóléte miatt kockára tenni az egész térség jövőjét — je­lentette ki Varga József, amihez csatlakozott Ápor- ka jegyzőasszonya, sőt né­hány helyi lakos is. Egyikük elmondta, pont a zaj és a levegőszennyező­dés miatt menekült el Pest­ről, s épített házat Lachá- zán, felvállalva az OTP-hi- tel gondjait — Sajnos so­kan csak rövid távban gon­dolkodnak — vélekedett. — Nem számolnak azzal, hogy a repülőtér megépíté­sének következményeként jelentősen csökken az in­gatlanok értéke. És ez nem­csak az üdülőövezetre érvé­nyes, hanem az egész köz­ségre. Hasonló hangnemben nyilatkozott Kátai István is: — A polgármester úr ér­vei közt a munkanélküli­ség dominál. De vajon mi a garancia arra, hogy a re­pülőtérnél helyieket fog­nak alkalmazni? Jelenleg is két nagyberuházás zajlik a községben, a lakosság pénzén, mindazonáltal egyetlen helyi lakost sem foglalkoztat a kivitelező. A miniszter a felvetett kérdésekre tömören rea­gált: — Sem a kormány, sem a tárca nem kívánja rá­erőltetni a beruházásokat a lakosságra. A repülőtér megépítése még igen távo­li, a különböző felmérések és tervek elkészítése éve­ket vehet igénybe. Azt egy amerikai—német szakem­bercsoport már felmérte, hogy transzkontinentális lé­gikikötő megépítése nem indokolt Magyarországon, hosszú távon sem garantál­ja a befektetések megtérü­lését. Tehát legfeljebb ar­ról lehet szó, hogy egy ki­segítő repülőteret épít­sünk, ha Ferihegy I és II nem bír megbirkózni a nö­vekvő utas- és teherszállí­tás feladataival. Ezt vi­szont nem feltétlen szüksé­ges Kiskunlacházán meg­építeni, kivált nem akkor, ha a térség lakói ellenzik. A telefon helyzetének megítélését illetőn Scham­schula György véleménye egyezett a felszólalókéval. Jelenleg még messzi ál­lunk az európai mértéktől, hisz 100 lakosra mindösz- sze 13 készükék jut. A júli­us 1-jén életbe lépő távköz­lési törvény zöld utat ad a hálózatbővítést felvállaló társaságoknak, s a MA­TÁV privatizációja is új le­hetőségeket teremthet. — Úgy érzem, rövid minisz­terségem alatt máris jelen­tős szemléletváltás történt a MATÁV-nál — jelentet­te ki. — Sikerült megértet­nem, hogy ők vannak a la­kosságért, és nem fordítva. Arra viszont igenis oda fo­gunk figyelni, hogy csak olyanok kapjanak megbí­zást, akiknek ehhez meg van az anyagi és műszaki hátterük. (Ezzel a Konttax körüli bonyodalmakra utalt, mely teljes egészé­ben felborította Szabolcs- Szatmár megye telefonhá­lózati koncepcióját.) Szóba került az MO-ás autópálya keleti nyomvona­lának kiépítése is, melyet Gyimesi István, Gyál pol­gármestere vetett fel, tol­mácsolva a lakosság kéré­sét: az útvonal ne érintse a községet. — A minisztérium két változatot dolgozott ki, mindkettő kivitelezése az önkormányzatok hozzáállá­sától függ. Ha nem tudnak megegyezni* marad a har­madik megoldás. Nem épít­jük meg — mondotta a mi­niszter félig tréfásan. — 'Kivárjuk az érdekeltek megegyezését. Matula Gy. Oszkár Arányosan bámul a Suntest A Forte szabadalma (Folytatás az 1. oldalról) A napfény erősségét egye­bek mellett az évszak, a nap­szak, a földrajzi viszonyok, és a levegő szennyezettsége befolyásolják. Újabban szá­molnunk kell azzal is, hogy a légkört védő ózon köpenyé­nek vékonyodása következté­ben éppen a gyulladás- és rákkeltő sugarak, az úgyneve­zett ibolyántúli (UV) suga­rak erőssége növekszik meg a napfényben. A napozás — különösen, ha túlzásba visz- szük — számos kellemetlen, sőt káros következménnyel járhat. Leéghetünk, egyes bőrbetegségek alakulhatnak ki, és bőrünk korai öregedé­sével, illetve bőrrák keletke­zésével is számolnunk kell. Az új magyar szabadalom, a Suntest a napozás, különö­sen az UV-sugárzás káros ha­tásai okozta megbetegedések elkerülését teszi lehetővé. Arra szolgál, hogy napfürdő­zéskor megbecsülhessük azt az időtartamot, amely alatt a bőrünket érő napfény még nem okoz leégést, heveny bőrgyulladást. A sajtótájé­koztatón a többi között el­hangzott az is, hogy az embe­ri bőr napfényérzékenységét számos tényező módosíthat­ja, így például az életkor, a bőr típusa, bizonyos gyógy­szerek szedése, vagy vegy­szerekkel való érintkezése is. A gyermekek bőre például különösen érzékeny, az ő na- poztatásukía nagyon oda kell figyelni. Mivel hazánk­ban kétféle bőrtípus fordul elő leggyakrabban, a doboz­kában található használati utasítás kétféle bőrtípusnak ajánl napozási időtartamot. Az egységcsomag fényzáró burkolatban mintegy ötven centiméter hosszúságú érzé­kelő papírcsíkot, illetve az összehasonlító színskálát tar­talmazza. A fényérzékelő la­pocskából elengendő egy másfél centiméteres darab, az UV-sugárzás felmérésére. A Suntest használata rendkí­vül egyszerű, csak öt percre kell kitenni arra a helyre, ahol napozni szeretnénk. Ha valaki a napozáskor fényvé­dő krémet is használ, a meg­engedhető időtartam kétsze­reséig napfürdőzhet. Az orvo­si tanácsot azonban érdemes megfogadni: aki bámulni akar, az lehetőleg ne 9 és 15 óra között tegye! A szabadalom iránt nagy nemzetközi érdeklődés mu­tatkozik, például az Egyesült Államok, az afrikai, és a skandináv országok részéről is. Remélhetőleg a termék még ebben a szezonban piacra kerül. T. Á. (Folytatás az 1. oldalról) — Az hamar kiderült, hogy a lótrágya fertőzött — mondta megkeresésünkre Isa­szeg polgármestere, Tóthné Pacs Vera — így az illetékes szakhatóság úgy döntött, hogy az abból készített csak­nem száz vagonnyi táptalaj- alapanyagot meg kell semmi­síteni. Tószeg községben ha­sonlóan a miénkhez, találha­tó egy hullott állati tetemeket megsemmisítő telep. Ott, ál­latorvosi közreműködéssel, fertőtlenítés után el lehet he­lyezni bármilyen állati hulla­dékot. Ezért döntött a Föld­művelésügyi Minisztérium ebben az esetben is a tószegi megsemmisítés mellett. Az elföldelésre váró hulla­déknak már csaknem 90 szá­zalékát lerakták Tószeg hatá­rában, amikor a helybéliek megakadályozták a többi trá­gya elhelyezését. Ekkor dön­tött úgy a sofőr, hogy átviszi a rakományt Pest megyébe, a településünk határában műkö­dő telephelyre. Az Isaszeg mellett lévő, állati tetemek el- földelésére alkalmas' terület­tel mind ez idáig nem volt gondja-baja a falunak. Ebben az esetben is főként a televí­zió nyilvánossága zavarta meg az embereket. (Egy szer­da esti hírműsorban ugyanis beszámoltak a kórokozókkal fertőzött trágya elhelyezési problémájáról. — a szerk.) Azóta megállás nélkül cseng az önkormányzat telefonja, s emberek százai keresnek fel bennünket a hivatalban, s az említett telepen is, ahol mun­katársaimmal együtt szinte az egész napot töltöttük. Kö­zös elhatározással döntöttünk úgy, hogy mi sem engedjük a falu határában lerakni és el­földelni ezt a feltételezhetően valóban nagyon káros követ­kezményekkel járó anyagot. Isaszeg polgármestere még hozzátette: amennyiben az ügy nem kapott volna ekkora nyilvánosságot, úgy minden jogszabályt betartva elföldel­ték volna ezt a fertőtlenített, s állatorvos által is ellenőr­zött anyagot a faluhoz tarto­zó telepen. így azonban a hi­vatalnak engednie kellett... — Már megkaptam azt is, hogy jogtalanul jártam el — mondta Tóthné Pacs Vera — hogy nem is dönthettem vol­na a hulladék elhelyezéséről. Ugyanakkor most már követ­kezetesen ragaszkodunk a döntésünkhöz, s éjjel-nappal őrizzük a területet, nehogy visszatérjen a teherautó. Azt ugyanis Isaszegen sem tudják, hol bolyong a trágyá­val megrakott autó. (mé) Hová helyezik a fertőzött lótrágyát? Isaszeg sem kér belőle

Next

/
Oldalképek
Tartalom