Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK 5 Bajorok Tóalmáson Nemzeti napok kölcsönösségi alapon • • Ünnepen minden zárva? A Tápió-vidéket egyelőre még a falusi turizmus szempontjá­ból is inkább szerény jövőbeni lehetőségként tartjuk számon, semmint mai kínálatként a vá­lasztékok piacán. Idegenforga­lomról beszélni pedig egyene­sen fellengzős ábrándozásnak tűnik, különösen, ha' akár csak Pest megye más tájegységei­hez hasonlítjuk az itteni adott­ságokat. Ám nem biztos, hogy ennek egyszer s mindenkorra így kell maradnia. Jó példát mutat ebben a szemléletváltás­ban Tóalmás, ahol már más­ként gondolkodnak, s a nyárra — a település történetében elő­ször — komoly idegenforgal­mi programmal rukkolnak elő... Idén, július 17-én és 18-án német testvérközségükkel, a München közeli Feldafinggel közösen „Bajor napok” elneve­zéssel kétnapos eseménykaval- kádot szerveznek a faluban, ahová legalább száz német ven­déget — közöttük tartományi, önkormányzati vezetőket, vál­lalkozókat, ottani egyesületek képviselőit, sport- és kultúrcso- portokat s természetesen minél több hazai, környékbeli érdeklő­dőt várnak. A következő évben 'a tóalmásiak mennek Németor­szágba, hogy ott viszont „Ma­gyar napok” legyenek. Németül tanulnak A két település között 1991 őszén kezdődtek a „testvérkap­csolatok”. A Felső-Bajorország- ban, a Strambergi-tó nyugati partján, Münchentől harminc ki­lométerre délre fekvő, alig négyezer lakosú Feldafing ugyanúgy a közeli nagyváros, tartományi székhely „vonzásá­ban” fekszik, miként Budapest és Gödöllő előterében Tóal­más. Itt is, ott is sok városi em­ber pihen hétvégeken: kölcsö­nösen akad hát tapasztalat, el­mondani való a partner számá­ra például az üdülők kiszolgálá­sa, ellátása, az ehhez szükséges létesítmények, Infrastuktúra ki­építése, működtetése terén. Húsz tóalmási fiatal tavaly ti­zenkét napot töltött el odakint vendégségben s gyarapította ki­alakuló német nyelvtudását. Az ottaniak válaszlátogatása au­gusztusban volt. A tóalmásiak küldöttségét meghívták a híres Bajor Sörfesztiválra. Az elmúlt év decemberében Feldafing pol­gármesterének vezetésével né­pes csapat vett részt a kis ma­gyar falu nemzetközi léptékű új tornacsarnokának a felavatá­sán. Ekkor vetődött fel, hogy felváltva, kölcsönösségi ala­pon, egyik évben itt, a másik­ban ott nemzeti napokat lehet­ne rendezni, ami tovább bővíte­né, mélyítené a kapcsolatokat. — A mi településünk idegen- forgalomra való kiépítettsége, felkészültsége persze jóval sze­rényebb még, mint partnerein­ké — állapította meg beszélge­tésünkkor Kovács Magdolna, Tóalmás polgármester asszo­nya.— Úgy vélekedtünk azon­ban, hogy nincs okunk szégyen­kezésre, belevágunk: összefo­gással szinte mindent megold­hatunk. Ilyen feladat a vendé­gek elszállásolása: szállodáink, panzióink sincsenek, ezért a családokhoz fordultunk, jelent­kezzenek s vállalják a segítsé­get. Nem véletlen, hogy most Tóalmáson egymást érik a né­metnyelv-tanfolyamok: a házi­gazdának illik megértenie ven­dégét. .. Bajor csülökre bajor sör A polgármester asszonytól meg­tudtuk, hogy a Bajor napok elő­készítésére, szervezésére Irma- lós János helyi képviselő-testü­leti tag vezetésével bizottság alakult. A rendezvény fővédnö­kének szeretnék megnyerni Ka­tona Tamás államtitkárt: a felké­rést már továbbították, bíznak a kedvező válaszban. Számítanak Habsburg Ottó díszvendégeske­désére, aki éppen az elragadó szépségű Stambergi-tó partján él családjával. Meghívják a ma­gyarországi német nagykövetet és a müncheni magyar konzult, akinek nagy érdemei vannak a kapcsolatfelvételben. A Spaten Sörgyár vállalta a bajor sörök tóalmási csapraverését és forgal­mazását, emellett a németek kü­lönféle édesség- és ételkülönle­gességeket „gyártó” gépeket hoznak az eseményre. Lesz pél­dául bajor csülök és fehér kol­bász is. A vendégpavilonokat és masinákat használatra máris felajánlották magyar vállalko­zóknak, hogy a rendezvény ide­jén segítsenek be a szolgáltatás lebonyolításába. A bajorok hoz­zák , híres fúvószenekarukat, népi táncosaikat, a tóalmásiak viszont szeretnék felléptetni a környékbeli népitánc együttese­ket. Reklámszatyrok, jó minősé­gű térképek, cserépedények ké­szülnek javában itthon, s meg­született a pajzs alakú, fehér ala­pon fekete kerettel — benne arany színű hármas csúcson egy zöld almafa, piros színű al­mákkal, arany színű Tóalmás felirattal, s a település első okle­veles előfordulási évével, 1406-tal — a falu címere, vala­mint zászlaja. Ez utóbbi kellé­kek anyagi finanszírozásában nagy szerepet vállalt a „Tóal­másért — Környezetünkért” Egyesület is. Az események élén illett vol­na megemlíteni, hogy a Szent András védőszent nevét viselő, műemlék katolikus templom­ban— amely a környező fal­vak templomai közül feltehető­en az egyik legszebben tataro­zott — közös szentmisét is ce­lebrál a vendég és a hazai plébá­nos, Varga István úr. Az áhítat után a résztvevők együtt vonul­nak ki a rendezvények helyszí­nére, miközben bajor hagyo­mány szerint a vadászok dísz- sortüzet is lőnek... Eddig is megduplázódtak A programoknak a tóalmási strand ad helyet, amely egyéb­ként is lázasan készül a fiirdő- zők ezreinek fogadására. A há­rom termálvizes medence vizét sokan a hévízihez hasonlítják, hőfoka 28, 32 és 38 Celsius fok. A korábban a PVCSV ál­tal kezelt létesítményt az önkor­mányzat vette birtokba, amit — a helyi víziközművel és kempinggel együtt — 1996, vé­géig az Aquagas Kft.-nek ad­tak ki pályázat útján kezelésre. A belépődíjakat az idén sem emelik: hetven forint lesz a fel­nőtteknek és fele a gyermekek, valamint a nyugdíjasok napije­gyének ára. Ä strand mellett — a tavalyi kimaradás után — a kft. megnyitja majd a kempin­get is. A két létesítmény körül szemmel láthatóan már most népes a közel félszáz hétvégi házból és telekből álló üdülő­övezet, amihez lassan elér a Szentmártonkáta és Kóka irá­nyában látványosan épülő zárt- kert. A tóalmási turistaforgal­mat illetően mindehhez társul — noha a községtől elkülönül­ten, de annak terüjetén tevé­kenykedik — az „Elet Szava" Alapítvány nyári táboroztatási programja. Áz amerikai, né­met, magyar alapítvány fői­dénybeli turnusainak keretében több száz, külföldi és magyar fiatal fordul meg nem csupán a híres Andrássy-kastélyban, va­lamint az azt körülölelő gyö­nyörű parkban, hanem ezáltal a faluban, Tóalmáson is. — Nyáron eddig is megduplá­zódott a háromezer lelkes közsé­günk népessége. A bajor napok idején ennek többszörösére kell felkészülnünk. Nagy erőpróba lesz, de szívesen csináljuk, mi­közben befejezzük Almáson a földgáz vezetését. Csak a tele­fon késik, egyre késik — mond­ta Kovács Magdolna, Tóalmás polgármester asszonya. Tóth Ferenc Az idegenforgalom — a meg­lévő gondok ellenére — még mindig fontos ágazata gazda­ságunknak. Tavaly hozzáve­tőleg húszmillió külföldi tu­rista látogatott hazánkba, és korántsem mindegy, milyen benyomásokat szereztek, mi­lyen élményekkel távoztak. Mert, ha kedvező a rólunk ki­alakult kép, akkor ismét ellá­togatnak majd hozzánk. Az viszont meglehetősen furcsa, © Cegléd történelmi múltja és a városhoz kötődő dicső honfiak — a teljesség igénye nélkül: Dózsa, Mészáros Lő­rinc, Kossuth, Táncsics — szellemi öröksége ellenére nem büszkélkedhet olyan ide­genforgalommal, mint jó né­hány kevesebb legendás ese­ménnyel, személyiséggel bíró település. Ezzel a megál­lapítással egyetért Mácz Ist­ván polgármester is, aki be­szélgetésünket ekként folytat­ja: — Egyszerű az oka annak, hogy Cegléd az említett érté­kei ellenére sem vonzza a tu­ristákat, mégpedig azért, mert nincs kézzelfogható nyo­ma a nagyszerű történelmi múltnak. Például, ha egy vár épült volna Dózsa idején, vagy ha a szabadságharc tisz­teletére egy gyönyörű emlék­művet állítanak. Akkor az alighanem idecsábítaná a láto­gatókat. Voltaképpen csak a nagy hazafiról elnevezett mú­zeum páratlan Kossuth-gyűj­teménye az, ami az átutazó­nak igazán érdekes lehet. Ezenkívül ebből a múltból nincs különösebb jellegzetes­ség. Emellett, hogy a turis­ták, vendégek érdeklődjenek egy település iránt, jó, ha a városnak van egy folyója, esetleg tavak, hegyek, régi és új szép épületek látványát kí­nálhatja — és persze az üdü­lés lehetőségét. Mi tagadás, Cegléddel szűkmarkú volt a természet. Egyedül a gyógy­víz kínál esélyt arra — a meg­valósulás egyelőre várat ma­gára —, hogy fellendüljön a gyógyturizmus. — Némiképp a természet szűkmarkúságához igazodott a város fogadóképessége. Nincs egy olyan szálloda, amelyben egy-egy nagyobb vendégseregletet el lehetene szállásolni. — A rendszerváltozás óta egyre égetőbb a szállodai gondunk. A jelek szerint a kö­zeli és távolabbi évtizedek­ben nem volt egy ilyen létesít­ményre ekkora igény, mint most. Azt hiszem, az utóbbi ötven évben Budapest, Szol­nok, Kecskemét — amelyek jelentősebb idegenforgalmi adottságokkal áldattak meg — fogadókészsége volt a meghatározó. Annál is in­kább, mert ezek a települések közel vannak hozzánk. — Miféle rendezvényekkel és sajnos ez az utóbbi idők ki­alakult gyakorlata, hogy ün­nepnapokon a turizmust szol­gáló üzletek, múzeumok, für­dők zárva vannak. Karácsonykor, újévkor, húsvét hétfőn a nálunk pihe­nők kikapcsolódási, szórako­zási lehetőségek híján bi­zony jócskán unatkoztak. Rö­videsen itt a pünkösd — ta­lán nem marad ugyanez a helyzet. igyekszenek pótolni a látniva­lót? — Idegenforgalmi neveze­tességek híján is pezsgő élet folyik nálunk. Nézzük csu­pán az elmúlt két hetet. Itt töl­tött néhány napot a nürnbergi Máltai Szeretetszolgálat egy csoportja. A nemzetközi kó­rusfesztiválunkon az ötven-ta- gú katalán kórus vett részt. A városi sportcsarnokban ren­dezték meg a ritmikus sport- gimnasztika Európa-kupa döntőjét. Huszonhárom nem­zet sportolója, valamint har­minchárom ország sportveze­tő szakembere szólt elisme­réssel a létesítményünkről. A közelmúltban Kovács Gyula emlékkoncertje mintegy két­ezer nézőt vonzott. Világhírű előadók és a hazai dzsessz ki­válóságai léptek fel. Erre az Európában is ritkaságnak szá­mító eseményre nemcsak Bu­dapestről, hanem az ország számos városából — Szom­bathelytől Debrecenig — is sokan érkeztek. Ugyancsak itt lépett fel egy holland ének­kar. Végül is Cegléd idegen- forgalmát az lendítheti fel — s ezért mindent meg is te­szünk —, hogy színvonalas sport- és kulturális műsorok­kal csábítjuk ide a környező települések polgárait. — Hol tartanak a Ceglédi ősz programjának tervezésé­ben, amely hosszú évek óta hagyomány? — Szeptember 24-én este a színházteremben lesz a ren­dezvénysorozat megnyitója. Másnap a Kossuth Alapít­vány országos eseményét is itt tartják. A gazdagnak ígér­kező programból egyelőre még hadd ne áruljak el többet. — Tudunk-e változtatni a kedvezőtlen idegenforgalmi képen? — Úgy vélem, igen. A le­endő ceglédi expo előkészüle­tei szintén azt sejtetik, hogy az eddiginél vonzóbb lehet a város. Ráadásul az elmúlt két esztendőben színvonalas ét­kezdék, büfék nyíltak, javult a vendéglátás nívója. — Megvalósul-e a gyógy­fürdő és a szabadidőközpont? — Mindkét ügyben szám­talanszor tárgyaltunk már, ám eddig nem találtunk be­fektetőt. Márpedig anyagi helyzetünk szűkössége lehe­tetlenné teszi, hogy önállóan valósítsuk meg ezeket a beru­házásokat. F. F. A Szent András templom, ahol a bajorokkal közös mise lesz Az Andrásy kastély, most az Élet Szava Alapítvány táborozá­si helye Páratlan Kossuth-gyyiijtemény Pezsgő' élet a történelmi városban

Next

/
Oldalképek
Tartalom