Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-12 / 109. szám
_É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁJUS 12., SZERDA 3 Eredendően Mit tennél? Nem a magyarázat — a tekinteted a fontos, amikor válaszolsz. Igazat mondasz-e vagy sem? Mit tennél nyomorú helyzetben, helyzetekben? Ütnél? Esedeznél? Vagy kiülnél a semmi partjára filozofálgatni, mintha-kori fűszálakkal? Mit tennél, barátom, ha leszakadna lépésed előtt a híd? Hitted, visz valahová, s most már a semmibe... Fölfogható a semmi? Lehet-é veled-létező bizonyság a homálytalan megbizonyulás: innentől-mostan nincs tovább? Prózai adalék: a semmi elszenvedhetetlen. Örök kényszer hát: válaszolj! Naponta! Mert csak önámítás: a történelem válaszai fényévnyi távolságra fogalmazódnak tőled. Mert pillanatonként válaszolsz te is, de a hangsúly — elkészültél-e a rendeltetésre? — néha kihámoz- hatatlan a mondat-göngyölegből. Jó lenne, Istenem, mennyire jó lenne — jó lenni! Eredendően. Fényt írni szál ujjal haragvó égre, hömpölygő éjszakákra. És? Falba lapít a félelem: nem lesz hol megaludnom. És: káromkodom, hangosan, csak úgy zeng a tapétás idegen falak közt a szitok. Földönfutóvá magányoso- dom? Kicsi magán-tragédia. Nyamvadt, lenézhető magán-történelem. Csak a legutóbbi néhány évben hány ezren futottak át országhatárokon! Te mit tennél — kérdezem magamtól — , ha szál ujjaddal, puszta lélegzeteddel átriadnál — odahagyva mindent — más égtájak alá? Most válaszolj! Röstellem magam. Tudom ugyan: az emberi gonoszság nem belőlem táplálkozik. Mindünkből, kik káromol- juk az eget, ha kicsit is fölbátorodunk a reménytelenségben. Istent nem kell szeretni. A szándékait kell megérteni. Bizton mondhatom: ez a legnagyobb hiány a ráció öntelt huszadik századában. Banos János Tb-választás Megelőzés, rehabilitáció A Lánc Egészségkárosodottak Szövetsége — amelynek tevékenysége országszerte csaknem 1,5 millió embert érint — úgy döntött, hogy a Munkástanácsok Országos Szövetségét támogatja a május 21-i társadalombiztosítási önkormányzati választásokon. Ezt Adóm Aurél, a Lánc Szövetség elnöke jelentette be tegnap, a Bajcsy-Zsi- linszky Kórház Művese Állomásán rendezett sajtótájékoztatón. Mint kifejtette: a különböző szakszervezeti szövetségek által közzétett választási dokumentumok egyike sem foglalkozik olyan átfogóan és körültekintően a megelőzéssel és a rehabilitációval, mint a Munkástanácsok programja. A társadalombiztosítás megújításának koncepciójában a Munkástanácsok például külön kitér a a várható megbetegedések, balesetek és foglalkozási ártalmak kockázatát csökkenteni képes megelőző szolgálatok kifejlesztésére. Az egészség megóvásának, a prevenciónak pedig különös jelentőséget kell tulajdonítani akkor — hangsúlyozta Ádám Aurél —, amikor az anyagi források szűkülése és a gyógyítás költségeinek rohamos emelkedése egyre nehezebb helyzet elé állítja a társadalombiztosítást. Külügyi tájékoztató A szankciók végrehajtása (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kabinet május 7-i hatállyal befagyasztotta a szerb és montenegrói szervezetek magyarországi pénzintézeteknél lévő pénzeszközeit. Ez azt jelenti, hogy e bankszámlákról a továbbiakban nem teljesíthető kifizetés, és kamat sem fizethető. A kormányrendelet törekedett arra, hogy ne bénítsa meg a részben jugoszláv érdekeltségű vegyes vállalatok tevékenységét, azért esetükben csak a szerb, illetve montenegrói tulajdonos rendelkezési, hozzáférési és tulajdonjogát korlátozza. Herman János bejelentette, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter május 17. és 19. között hivatalos látogatást tesz Belgiumban. A magyar diplomácia irányítója találkozik NATO-vezetőkkel is, közöttük Manfred Wörner főtitkárral, s külön tárgyalásokat folytat a NATO Tanács tagjaival. A sajtó képviselői érdeklődtek arról, hogy a találkozón szóba kerül-e az a tervezet, miszerint a NATO egyfajta különleges státuszt kíván kidolgozni a közép-ke- let-európai országok számára. A szóvivő hangoztatta: „Magyarország szeretne együttműködni a NATO-val annyira, amennyire lehet”, arra azonban, hogy ez a kérdés felvetődik-e a tárgyalásokon, nem tud válaszolni. A kétoldalú magyar—belga külügyminiszteri megbeszéléseknek különös jelentőséget ad, hogy az esztendő második felében Belgium lesz az EK soros elnöke. Boross Péter állapotáról Tovább javult Boross Péter belügyminiszter és felesége állapota a szombati autóbaleset óta — mondta el tegnap a Belügyminisztérium sajtófőnöke. A tájékoztatás szerint a miniszter és felesége várhatóan csütörtökön elhagyhatja a kórházat. Ezt követően Boross Péter néhány napig pihenni fog. Magyar—tatár megállapodás Magyar—tatár gazdasági együttműködési megállapodást írt alá tegnap Budapesten Kádár Béla külgazdasági miniszter és Savkat Arszlanov tatár külgazdasági miniszter. A dokumentum hatálya az 1993—1998 évekre terjed ki. A szerződés értelmében a tatár fél évi 1,5 millió tonna kőolajat szállít Magyarországra, amelyből 0,5 millió tonnát bérmunkában fel is dolgoznak számunkra. Ellenértékként Magyarország mező- gazdasági és ipari termékeket exportál, továbbá részt vesz a tatár mezőgazdasági és ipari technológia korszerűsítésében. Mindkét fél hangot adott annak a reményének, hogy idén a múlt évi kétoldalú forgalom megduplázódik. Az Országgyűlés napirendjén Elfogadták az alapszerződést (Folytatás az 1. oldalról) . Az Országgyűlés tegnap 19 órakor, lapzártánk után név szerinti szavazást kezdett a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló. Kijevben 1991. december 6-án aláírt szerződés megerősítéséről benyújtott országgyűlési határozati javaslat felett. Ezt megelőzően Jeszenszky Géza külügyminiszter, majd Antall József miniszterelnök válaszolt a kétnapos vitában felvetett kételyekre. A miniszterelnök hangsúlyozta: vállalja a szerződést, amelyet a magyar külpolitika, a határainkon túl élő magyarság érdekében írt alá. Visszatekintett az elmúlt évek magyar külpolitikájára, azokra a sok szempontból egyedülálló diplomáciai sikerekre, amelyeket a Szovjetunió felbomlása után könyvelhettünk el az utódállamokkal kialakult kapcsolatban. Különösen sokat sikerült előrelépni az Ukrajnában élő magyarság helyzetének javítása terén. A miniszterelnök szavaiból kiderült, hogy a leginkább vitatott mondat azért került az egyezménybe, mert a szuverén Ukrajna és Magyarország között még nem volt hasonló megállapodás ebben a kérdésben. — Az alapszerződést precedensnek csak abból a szempontból lehet nevezni, hogy alkotmányjogi kötelességgé teszi a magyar kisebbséggel való törődést, nem a határkérdéssel kapcsolatban — mutatott rá, hangsúlyozva, hogy a szerződés nem kötelezi Magyarországot bármely más állammal szemben hasonló klauzulák alkalmazására. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel megerősítette a magyar—ukrán jószomszédság és együttműködés alapjairól szóló szerződést. Közalkalmazotti érdekegyeztetés Közeledtek az álláspontok A mintegy 835 ezer közalkalmazott és köztisztviselő 10 milliárd forintos idei béremelési keretének elosztásáról tanácskozott tegnapi ülésén a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa. Hosszas vita során sikerült közelebb jutni a munkavállalói és az önkormányzati oldalnak az eddig helyileg, önállóan megoldott béremelések és a 10 milliárd forintos keret viszonyának megítélésében. Az önkormányzatok a saját hatáskörben megoldott béremeléseket is a 10 milliárd forintos béremelés részeként értelmezik, azaz a korábbi béremelésekre fordított összegeket gyakorlatilag visszaigényelnék a 10 milliárd- ból. A szakszervezetek eddig ezt vitatták, szerintük a 10 milliárd egészének az új béremeléseket kell szolgálnia. A gyakorta létszámleépítésekből kigazdálkodott helyi béremeléseket nem ismerik el ennek részeként. Vitatták azt is, hogy az önkormányzatok ellenőrizhetetlen módon csoportosítanak majd át bérkereteket a közalkalmazotti területekről köztisztviselői munkaterületekre. Végül kompromisszumként mindkét fél számára elfogadható megoldásra törekedtek. Az önkormányzatok vállalták, hogy az államháztartási és a költségvetési törvényeknek megfelelően zárszámadás keretében számolnak el a felhasznált összegekről, s szintre hozzák az egyes munkahelyeken a béreket. Innovációpolitika A piacgazdaság sem nélkülözheti A kormány május 7-én elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a pénzügyminiszter és az ipari miniszter által előterjesztett innovációpolitikai elképzeléseket. Ezzel kapcsolatban tartott tegnap sajtótájékoztatót Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, az OMFB elnöke és Bottka Sándor elnökhelyettes. A tájékoztatón elhangzott: az innovációpolitika kidolgozása kétéves szakmai munkát vett igénybe. A tervet különböző fázisaiban vitára bocsátották. A vita 70 társadalmi szervezetben, illetve ezek szakegyesületeiben, tagozataiban zajlott, a szakmai közvélemény széles körének bevonásával. A sajtótájékoztató résztvevői hangsúlyozták: innovációpolitikára a piacgazdaságokban is szükség van, mivel a piac önmagában nem tudja teljesen megoldani az új termékek kutatását, fejlesztését, illetve egy adott átmeneti helyzetből a gyors kibontakozást. Az innovációpolitikai koncepcióban új súlypontok és feladatok is érvényesülnek. Ilyen a régiók szerepének erősítése, illetve az, hogy az állam több funkciót átad az ön- kormányzatoknak, közalapítványoknak és más hasonló szerveződéseknek. A tervezetben szerepel a kis- és középméretű vállalatok versenyképességének elősegítése, a kutatás-fejlesztési eredmények átadásának, hasznosításának, intézményi hátterének kialakítása, illetve a minőségbiztosítási, műszaki szabályozási rendszer kialakítása. Pungor Ernő szólt a tudományos, parkok kialakításának fontosságáról, illetve a Bay Zoltán intézményhálózatról, amelynek kiépítése most kezdődik. Az intézményrendszer célja, hogy az egyetemeket és oktatóikat, illetve kutatásaikat kapcsolatba hozza az ipari termeléssel. Akadémiai közgyűlés Önleépítés és önfelszámolás az agrárkutatásokban Ózonlyuk, a globális felmelegedés, az aszály hatása az élővilágra, a környezetgazdálkodás problematikája óriási hatással van a mezőgazdaságra. Az esetleg bekövetkező radikális változások káros hatását csak hosszan tartó alkalmazkodással tudjuk csökkenteni — hangsúlyozta Stefano- vits Pál osztályelnök az agrár- tudományok osztályának tudományos ülésén. Az Akadémia 153. közgyűléséhez kapcsolódó osztály- ülésen Stefanovits akadémikus az agrárkutatás jelenlegi helyzetét elemezve megállapította: a kutatásokra fordítható pénzek nem biztosítják, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszerben a korábban kiépített szinten maradjanak, sőt számolni kell a hazai kutatási eredmények „fajsúlycsökkenésével”. A hibás pénzügyi kormányzati koncepció következményeképpen az intézeti önleépítés és önfelszámolás, a kutatások felmorzsolódása következhet be — fogalmazott. Ismertette, hogy „Jelenkori agrárproblémák és agrártudomány” címmel előterjesztéssel fordultak az Akadémia elnökségéhez. Ebben a mező- gazdaság megoldásra váró feladataira tettek javaslatot. Az osztályelnök az elért eredményekről és az osztályra, illetve a bizottságokra váró feladatokról szólva kiemelte: továbbra is az élelmiszerágazat átalakulását, fejlesztését megalapozó és elősegítő kutatásokat kell folytatni. Közakarat ide vagy oda? A 168 óra Levélhullás rovatában a hűséges hallgató egy a kedves műsorával foglalkozó Esti Hírlap-beli cikk fölött gondolkodva azt írja, egy sora annak őt mellbevágta, Nos, a levélíró egyik kijelentése engem is mellbevághatott volna, hiszen egyszer csak ezt bigy- gyeszti oda, ha zárójelben is magvas gondolatai közé: közakarat ide vagy oda. Ezen a nyilván nem véletlenül a 168 órában megjelenő kijelentésen persze már nem is csodálkozik az ember, hiszen az ilyesfajta sajtótermékektől az elmúlt 3-4 esztendőben ugyancsak megszokhattuk, hogy számukra a közakarat végül is semmit az égadta világon néni mond, sőt a köz sem mond semmit, hanem egyedül azt tartják érvényesnek és elfogadhatónak, amit a kisebbség igyekszik a többségre ráerőltetni. A levélíró ebből kifolyólag természetesen ujjong a 168 óra hallgatása közben és után, aztán eljut oda, hogy régen itt párttitkárok egzecíroztattak bennünket, most pedig majd erkölcsteológusok fogják ugyanezt tenni. Csak megjegyzem, hogy megértem a levélírót, hiszen a párttitkárokat a 168 óra a múltban jobban elviselte, mint napjainkban azokat, akiknek az erkölcsről azért némi fogalmuk" létezik. Ez utóbbiak nem annyira ujjongnak a műsor hallgatása közben, mint inkább undorral zárják el a rádiókészüléket. (Vödrös)
