Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-11 / 108. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁJUS 11.. KEDD 7 A természeten esett sérelem A Szigetközért Az érdekeket össze kell hangolni Menet közben a kárpótlásról Útépítők az MO-son és a gazdákért Az Országgyűlés dunai vízlépcsővel foglalkozó ideiglenes parlamenti bizottsága kihelyezett ülést tartott az elmúlt héten Dunakilitiben. Szentendrén megalakult a Dunamenti Gazdasági Egyesület. Mindkét eseménnyel kapcsolatban Dragon Pál országgyűlési képviselő nyilatkozott lapunknak: — A kihelyezett ülés célja az volt, hogy a bizottság tagjai személyesen győződjenek meg a C variáns életbelépése utáni állapotról, a szigetközi helyzetet reálisan mélje fel. A Duna eltereléséből eredő károkkal kapcsolatban kértek állásfoglalást a bizottságtól, mely a kormány katasztrófaelhárító tervével kapcsolatos. A tapasztaltak elkeserítőek, helikopterről a nagy holtágak patakocskának tűnnek, a kicsik pedig teljesen kiszáradtak. A rajkai zsilipen érkező víz mennyisége 70 köbméter másodpercenként, alig tíz százaléka a hidrogeológusok által szükségesnek tartottnak. Az ivóvízkészletek szennyeződése tovább folyik. A természeten olyen sérelem esett, melyet nagyon nehéz lesz orvosolni. A Dunakiliti mellett lévő zsilipbe fenéklépcsőt kívánnak építeni, amely- lyel olyan szintre lehetne duzzasztani a vizet, hogy a mellékágak vizet juttassanak a kutakba. Vita folyt arról, hogy szabad-e beavatkoznunk a hágai bíróság döntése előtt, az érintett terület képviselni úgy nyilatkoztak, hogy mindenképpen szükséges egy átgondolt, tervszerű beavatkozás. A talajvíz métereket esett, a Szigetköz vízellátása megoldatlan. A bizottság olyan ' határozatot hozott, hogy amennyiben a kormány fenntartja álláspontját, miszerint technikai megoldást eszközöljön, úgy a határozattervezetet teijessze a parlament elé, hogy az bekapcsolódhasson az ügy megvitatásába. A bizottság a kormányt arra szólítja fel, hogy ne vállaljon egyoldalú felelősséget, a parlamenttel együtt hozza meg döntését. — Képviselő úr kérem beszéljen á bizottság összetételéről és munkájáról. — Hatpárti, a tizenöt tagú albizottság, de el kell mondanom, hogy mindenki, pártállásra való tekintet nélkül a környezetért való legnagyobb felelősséggel vesz részt a munkában. Egyébként véleményem szerint a környezetvédelmi bizottság az, amely a parlamentben a legegységesebb, kitűnő csapat. Elsősorban környezetvédőkből áll, de résztvesznek benne külügyi és gazdasági szakemberek is. — Az elmúlt héten, a kárpótlási fórumon jelentette be képviselő úr a Duna-menti Gazdasági Egyesület megalakulását. Milyen céllal és tervekkel lépnek a nyilvánosság elé? — Képviselőként felelősséget érzek mindazokért, akik bíztak bennem és megválasztottak. Úgy érzem, a mezőgazdasági termelők érdekvédelme és szakmai továbbképzése nincs megoldva. Az egyesület létrehozásával gazdasági tevékenységek elősegítését a környezet és természetvédelem, valamint termesztési és tenyésztési technológiák bevezetését és alkalmazását kívánjuk segíteni, nagy figyelemmel a növény- és gyümölcstermesztésre, az állattenyésztés- re, az állategészségügyre és mindezek szakmai tanácsadására. Szeretnénk biztosítani a közgazdasági szaktanácsadást, a földtulajdon rendezésének jogi képviseletét, banki hitelek felvételéhez üzleti tervek készítését vállaljuk, • adótanácsadást, könyvelés vezetését. Ugyanakkor biztosítanánk a gazdálkodás feltételeihez szükséges alapanyagokat, segítenénk a gazdákat, termékeik értékesítésében. Ma már a mezőgazdaságban sem lehet' hatékonyan működni, ehhez naprakész információkat nyújtanánk, tagjainknak szakmai tanfolyamokat szerveznénk. Előzetesen megkerestünk néhány gazdát, eddig több mint száz jelentkezőnk van, de az igazi tagtoborzást május 20-ára tervezzük Szentendrén. b. cs. A Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője dr. Sztáray Mihály szorgalmazza és igyekszik személyesen részt venni a vidéken tartandó kárpótlásról és kártérítésről szóló lakossági vitákon. Legutóbb Szentendrén találkoztunk és a fórum után kértük értékelje a tapasztaltakat. — Rendkívül fontos számunkra minden ilyen jellegű találkozás, fontos az is, hogy megfelelően képzett szakemberek tájékoztassák a földgondokkal küzdőket, nemcsak a szakmai felkészültséggel, hanem megfelelő kommunikáicós készséggel válaszoljanak az embereknek, akik — érthetően — érzékenyek, türelmetlenek. Minden problémát/ segítőkészséggel kell fogadnunk és bebizonyítanunk, hogy a kár- rendezési hivatal különb mint az átlag álamigazgatási szervezetek, össze sem hasonlítható a régi tanácsiakkal. Hetente nyolcszáz—ezer határozatot hozunk, az emberek számára megnyugtató, hogy reális időn belül érdemi választ kaphatnak. — Nagyon sok személyes jellegű kérdés merült fel a fórumon. Ön több esetben is ígérte, hogy személyesen fogadja a pana(Folytatás az I. oldalról) Az iroda a magyar falusi turizmus hagyományainak a felelevenítését tűzi ki célul és olcsó szállást ajánl majd mindazoknak, akik jó levegőre, tópartra, vagy hegyvidékre, a természet zöldjére, csendjére vágynak. Az sem utolsó szempont, hogy a vidéki emberek ilyen módon kiegészítő jövedelemhez juthatnak. Az előzetes tervek szerint egy- egy éjszakára maximum 600 forintért lehet majd szállást találni a falusi vendégfogadóknál. A lehetőségekről — a címekről és minden egyéb információról — a két világszost. Hogyan szorít erre időt? — Felmerülnek olyan kényes ügyek, amelyek tisztázása igényli a személyes kapcsolatot. Az elbírálás szempontjából számomra nagyon fontos, hogy többet, közelebbit tudjak meg egy-egy ügyről. Rendszeresen fogadom az ügyfeleket, hiszen nekem is köny- nyebb két-három nappal a fórum után tájékozódni és megoldást keresni. — Alapvető kérdés volt az 93/1-es törvény. Ez ügyben hogyan tudják megnyugtatni a földigénylőket? — Az előterjesztő képviselő szándéka alapján ez a törvény valamennyire szabályozta volna a nagyvárosiak — elsősorban a fővárosiak árverési részvételét. Érthető, hogy a Dunakanyarban élők, így a szentendreiek is, megrövidítve érzik magukat, hiszen nehezebben és drágábban jutnak földhöz. Mi, állami hivatal lévén nem bírálunk semmilyen törvényt, arra figyelünk, hogy mindenben a hatályos jogszabályoknak tegyünk eleget. Persze nem kifejezetten egyszerű odaállni az árverezők elé és egy népszerűtlen intézkedést képviselni. Az Alkotmánybíróság határozata mindenki számára háború között megjelent ismertető füzetre emlékeztető kiadványból tájékozódhatnak majd az érdeklődők. A szövetség képviselőjének jelentkezhet bárki, aki négy-öt sorban megírja településének nevezetességeit, és hajlandó tájékoztatni az érdeklődőket — válaszboríték ellenében — a helyi kínálatról. Az Üdülés a magyar falun, tanyán nyilvános katalógus változatlanul megjelenik továbbra is, az idei huszonnégy nyelvű kiadványban megyénként tüntették fel a falusi, tanyai vendéglátóhelyeket. tiA szövetség képviselőket keres • • Üdülés falun, tanyán Hajrá a földeken A kárpótlás révén földhöz jutottak jelentős része versenyt fut az idővel, hiszen a szántóföldi munkákat nem lehet nyárra hagyni. Ezekben a napokban — ha kicsit megkésve is — még elvégezhetik teendőiket az új birtokosok. Tá- piószőlős határában — képünkön — fogassal művelik a talajt, mielőtt földbe kerül a mag. Vimola Károly felvétele egyértelművé kellett tegye, hogy ebben az ügyben semmilyen változás nem várható. Az előnyeit kell néznünk, hiszen elképzelhető, hogy egy szentendrei lakos is szívesen vásárolna a Rozmaring vagy Sasad Tsz földjeiből. Pest megyében is kétféle földfelhasználási tendencia működik, az alföldi jellegű települések a művelésre összpontosítanak, de például az Óbuda környékiek hobbitelkeket alakítanának ki. Mindkettőt meg kell érteni. Az eddigi tapasztalatok talán túlságosan megnyugtattak bennünket, nem számítottak arra az emberek, hogy létrejöhet egyfajta korlátozás. Most amikor tudjuk, hogy nem várható egyéb változás, nagyon racionálisan kell összehangolnunk a helyi érdekeket és a külső árverezők érdekeit. A „jogos” árverezőket mint eddig is,.minden esetben elfogadjuk. Kérésünk, hogy a polgármesterek, jegyzők, földügyekkel foglalkozó bizottságok és az árverésben résztvevők tanúsítsanak önuralmat és türelmet. Ilyen módon zökkenő- mentesen megoldhatók a legkényesebb kérdések is. Bartos Csilla A magam és a rigók nevében Nem találom korszakalkotó felfedezésnek egy britt mu- zikológusnak azt a kutatásokon alapuló bejelentését, miszerint az élővilág legmuzikálisabb lénye az ember. Én ezt a megállapítást nyilvánvaló tényként kezeltem eddig is, számomra ez soha nem képezte vita tárgyát. Tény ez, amelyen nem áll módjában senkinek kénye- kedve szerint változtatni. Azért mondom ezt ilyen le- hangoltan, mert titkon, olykor nagyon szeretném, ha nem ez lenne a tényállás. Bár született zenei hajlamunk rokonszenvet ébreszt bennünk minden lény iránt, melyben muzikalitást vélünk felfedezni, velem azért olykor előfordul, hogy berzenkedem némely zenei megnyilvánulás miatt. Semmi bajom a pacsirtával, a rigóval, a fülemülével, a vadgalamb bugását is kedvelem, sőt még ilyenkor tavaly tájt a muzikális kandúrokat is jól viseltem, de sajnos mindenfajta tolerancia híján vagyok némely embernek a zenei hangok iránti felfogásával, de különösen azzal a nagylelkűségével szemben, hogy embertársaikkal is szeretnék megosztani zenei élményeiket. lakhelyem környékén sajnos nem egy ilyen akad. Önzetlenségük, s abbéli vágyuk, hogy engem is szórakoztassanak, enyhén szólva irritál. Kihelyezik zeneszerszámaikat az ablakba hangfalastól, erősítőstül és csak az, akitől a természet megvonta a hangok iránti érzékenységet, csak az nem esik e zene bűvöletébe. Bűvöletemben én olykor a hajamat tépem, de legtöbbször ceruzáim végét, vagy párnám sarkát harapdá- lom, mert ezek a hangok a legképtelenebb órákban törnek rám. A csend óra fogalmát ugyanis teljességgel kitörölte ez a zenei érzéketleneség. Így indult a vasárnap hajnal is. Némi csönd végett a családdal kirándultunk Szentendre alá a Duna-partra, van ott egy friss telepítésű erdő, gondoltam, ott majd nyugodtan pihenhetünk. Én naiv azt hittem, hogy csak magunk leszünk. Elvetélt ábránd, a fiatal erdő csupa muzikális, önzetlen lélekkel népesült be. A sok összemosódó ízlésből adódó hangzavar már a rigók önérzetét is sértette, rám se fütyültek, úgy repültek rémülten odébb. Paizs Tibor Erdősi Ágnes felvétele
