Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-10 / 107. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1993. MÁJUS 10., HÉTFŐ Vecsési focisuli Kölyök-pezsgó' is dukált Sulisok a rajt előtt: 3-as számmal Megyesi Péter (1986), aki első lett a legifjabbaknál. Jobbszélen testvére, Pál, baloldalt pedig a papa A dunai tiltott fürdőzésektől a három olimpiai győzelemig Papp Laci másfél millió dollárja Ha a ringben nem is mérkőzhetett a világbajnoki címért, 27 évvel később, 1991-ben megkapta az erkölcsi elismerést jelentő övét a WBC-től, amit egyébként csak az aktív világbajnokok viselhetnek A szerző felvétele Két éve alakult meg Vecsésen a focisuli, három korcsoportban 60 gyerek tanulja a labdarúgás fortélyait. Hetente összesen 11 edzésen vesznek részt a fiatalok, Szécsényi Pál irányításával. Legutóbb a diákolimpia ecseri területi csatározása mozgósította a gyerekeket, de más elfoglaltságuk is van. Havonta kirándulni mennek a közeli, illetve távolabbi nevezetes tájakra. Nem hiányoztak a helyi Ló- ti-Futi viadalról sem. Messziről kitűntek szép „egyentuhá- jukkal”; a nagyobbak piros, a kisebbek piros-fehér csíkos mezt viseltek. A szerelést az A kosárlabdázás mai változatát az amerikai Springfield egyetem oktatója, James Naismith dolgozta ki 1891 decemberében. Egy diósdi kosárlabda csapat megalakítását pedig Csib- rák Csaba testnevelőtanár 1993 tavaszán. Az ötlet egyik alappillére egy korszerű torna- csarnok. A Diósd és Érd határánál, a 70-es főút mellett található általános iskolához tartozó létesítmény- a nyolcvanas évek végén épült, amely 36 méter hosszú, 18 méter széles és 200 fős lelátóval rendelkezik. A lég- befuvásos szellőztető rendszer, a speciális műanyag burkolat, az öt öltöző és a hozzátartozó zuhanyozók akár versenyszerű sportolást is lehetővé tesznek. Jelenleg reggeltől délutánig az iskolai tanórák foglalják le a termet. Délután a helyi szakosztályok, leginkább diák- (torna, foci, kosárlabda, tenisz) tartanak edzéseket. Az esti órákban viszont mindenki számára nyitott a csarnok. A diósdi sportolók, és a gyerekek ingyen kapják a lehetőséget, míg a teremsportok kedvelői óránként 900 forintért bérelhetik a létesítményt. Ez adta az ötletet az általáönkormányzat vásárolta, évente 150 ezer forinttal segíti az utánpótlás nevelését. Testvérek is vannak a nebulók között, a Megyesi testvérpár mellett Mátyás Attila, Krisztián és Ferenc képviseli színeiket. A Lóti-Futira készülve kétszer is lefutották a 3 kilométeres távot, s a bemelegítés meghozta gyümölcsét. Akárcsak tavaly,most is jól szerepelt a Focisuli. Nem csupán a rendezőség díjait kapták a leggyorsabbak, hanem a Focisuli felajánlását is kiérdemelték: az érmeseknek 3, a 4—6.. helyzeteknek 2 üveg Kölyök-pezsgő dukált. — Reitter — nos iskola testnevelő tanárának Csibrák Csabának, hogy ősztől egy férfi kosárlabda csapattal nevezzenek be a bajnokságba. A felkészülés már most elkezdődött. Rendszeres edzésekkel és mérkőzésekkel készülnek az őszi pontvadászatra. Az együttesben volt NBI-es játékos is szerepel az egykori Bp. Hon- védos Horváth László. A kicsik már egy lépéssel előbbre járnak, hiszen az iskola leánycsapata első, míg a fiúk másodikak a körzeti bajnokságban. Nehéz bárkit is kiemelni a csapatokból, ha mégis, akkor legtöbbször Pluhár Andrea, Halász Éva, Mihalek Tamás és Dudás Tamás neve kerül előtérbe. A kosárlabda mellett egy másik terv foglalkoztatja a sport- kedvelőket. Lehetőség lenne az iskola területén egy uszoda építésére. A műszaki feltételek és a terület adott, a költségekre azonban nincs elég fedezet. Pedig így egy helyen lenne a fedett tornacsarnok, az uszoda és a labdarúgó pálya (az iskolával szemben van a Diósdi TC sporttelepe), így mindenki találhatna kedvére való lehetőséget. O. Gy. Régóta folyó vita, amelyet valójában sosem lehet eldönteni: ki is Magyarország valaha élt legeredményesebb sportolója? Vannak, akik az öttusázás egykori nagyságát, Balczó Andrást helyezik az első helyre, mások a közelmúltban meghalt kardvívó virtuózt, Gere- vich Aladárt, míg megint mások Papp Lászlót, a dinamitök- léről vilászerte híres ökölvívót látnák a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokán. Mivel a költőinek is mondható kérdést mi sem dönhetjük el, így maradjunk abban, hogy mindegyikük az „egyik legnagyobb” kategóriába tartozik. Természetesen áll ez Papp Lászlóra, akit még ma is csak egyszerűen Papp Lacinak szólít a fél ország. Pedig az idő neki is kegyetlen tampóban halad előre, s bizony már azt is múlt időben kell leírnunk, hogy Papp Laci nyugdíjba ment. Egészen pontosan 1992. december 31-étől hivatalosan nem dolgozik. Ami évtizedekig csak véletlenül sikerült, az manapság már nem számít bűvészmutatványnak: a telefont ugyanis rendszerint maga a háromszoros olimpiai bajnok veszi fel. Miután azt kértem tőle, hogy mielőbb találkozhassunk, hát a következő napra elő is jegyzett. Csengetésemre a Mester kissé álmosan nyitott ajtót a koradélutáni órán. — Tudja, amióta visszavonultam, megengedhetem azt a korábban elképzelhetetlen luxust, hogy ebéd után alkalomszerűen ledőlök — adta a magyarázatot Papp László. — Persze teljes nyugdíjas elereszke- désróí továbbra sincs szó, hiszen gyakran felmegyek a szabadság-hegyi edzőtáborba, hogy egy kicsit segítsek Szántó Csöpinek, az utódomnak. Tudja, más a mindennapos készenlét, azt már tényleg nem tudtam és nem is akartam vállalni. A bunyó nélkül azonban még mindig nem tudok meglenni. Igazából négy. évvel ezelőtt indult be nálunk a kispályás labdarúgó-bajnokság. Jelenleg még csak fővárosi csapatok vetélkednek a bajnoki címért, de már vidéken is mutatkoznak kedvező jelek. Egyelőre a hazai népszerűség még nem vetekedhet a nyugat-európai országokban tapasztaltakkal, mindenesetre a magyar és belga ligaválogatottak soproni mérkőzéséről a Eurosport is adott összefoglalót. Áprilisban Nápolytól délre, Palinuróban ért el szép sikert az itthon legjobbnak tartott Ló'rinc csapata. A nyolc résztvevőt felvonultató tornáról két év után ismét első hellyel tértek haza. A pestlőrinciek vendégjátékosát, a TRIMEX- et erősítő Gál Tibort először a kispályás labdarúgás sajátosságairól kérdeztük. — A FIFA szabályai szerint 4+1 fős csapatok játszanak kézilabdapályán, kétszer másodpercekkel később már a mai legjobbakról beszélt. Név említése nélkül, inkább csak általánosságokat mondott, amelyek azonban véleménye szerint majd mindegyikükre érvényesek. — Csöpi nagy haverom, 6 tényleg szívvel-lélekkel csinálja a munkáját, a tanítványokról már nem mondhatom el ugyanezt. Ezek a mai srácok — tisztelet a kivételnek — nem veszik igazán komolyan a dolgokat,pedig tudják, hogy a boxért kapják a fizetést. Ebből élnek, ezt kellene tisztességesen csinálniuk. Sem magukért, sem a mesterükért nem akarhúsz perces mérkőzéseket. Talán szokatlan, hogy nálunk nem lehet hátulról szerelni, becsúszni; meg kell előzni az ellenfelet a labdaátvételben. — Milyen fogadtatásban volt részük Olaszországban? — A döntő ugyan este 10 órakor kezdődött óriási hőségben, de így is kint tombolt a kisváros apraja-nagyja. Az eredményhirdetést követő fogadást pedig igazi olaszos temperamentum jellemezte. — A kispályás foci mellett játszik még a megyei I. osztályú Iklad csapatában is, ráadásul testnevelő tanár a csepeli AMK-ban. Két békaügetés levezetése után, hogyan áll át a labdarúgásra? — Ez az igazi kikapcsolódás számomra, ráadásul olyan hosszú ideje csinálom, hogy nehéz lenne abbahagyni. Akit egyszer megfertőz a labdarúgás, az addig űzi, amíg bír menni! F. T. nak megszakadni. Pedig aki a pofonokat nem csak kapni, de adni is akarja, nem elég, hogy tehetséges legyen. A sikerekhez rengeteget kell gyakorolni. A Mester sokak szerint túlzásba viszi a prédikálást, de az eredmények messzemenően őt igazolják. Nemcsak a szorító- ban, hanem a felkészülési időszakban is verhetetlen volt. Ha megindult, az újtába kerülő erdőkben olyan ritkítást vitt véghez, mint senki más. — Én az edzőmet, Adler Zsigmondot mindennél többre tartottam. Amit mondott, az nekem szentírás volt. Amikor pedig 1953-ban a varsói Eb előtt két héttel közölték velem, hogy Adler nem utazhat, teljesen magam alá. keveredtem. Kimentem, de a szovjet Tyisintől simán kikaptam. Egészen ki voltam borulva, Adler nélkül csak kóvályogtam. Amikor azután két évvel • később 1955-ben a Nyugat-Berlinben megrendezett kontinensvetélkedőre Adlert ismét itthon akarták hagyni, hát én is lemondtam az utazást. Ma sem bánom, hogy így döntöttem, pedig fél évre eltiltottak, egyidejűleg megvonták tőlem az ösz- szes anyagi juttatást. Ahogy telt-múlt az idő, a Mester szép lassan megnyilatkozott. Felidézte egész pályafutásának szinte valamennyi, fontosabb állomását. Az 1926 március 27-én született Papp Laci Angyalföldön nőtt fel, rendszeresen járt a Dunára a haverjaival fürödni a természetesen tiltott területekre, de a futballnál jobban semmit nem szeretett. Azután csak elkerült a MOM levente ökölvívó szakosztályába, onnan a BVSC-be vitt az útja, de csak a II. világháborút követően került igazán a reflektorfénybe. A csapatbajnoki bemutatkozást követően 1946-ban már a bajnokságon is bizonyított, s bár beszedett egy-két vereséget, 1948-ra egyértelműen beérett az olimpiai kiküldetésre. — Sorrendben finn, luxemburgi, belga, olasz és angol ellenfelem volt, csupa keménykötésű fickó — emlékezett. Három k.o. után két pontozásos győzelem, s máris örülhettem az olimpiai aranynak. Persze ez az életben sokkal, de sokkal izgalmasabb volt, mint így, elmondva — hangsúlyozta. Mivel Papp Laciról köztudott, hogy igen szerény ember, így jószerivel valóban harapófogóval kellett kihúzni belőle a dolgokat. Annyit azért elárult, hogy három olimpiai elsősége közül az 1952-ben, Helsinkiben kiharcolt aranyérmet tartja a legtöbbre, az született meg a legnehezebben. — Mindjárt az amerikai Tor- reí-szel kezdtem, aki később profi világbajnoki címet is szerzett, vele igazán nem unatkoztam! Azután kanadai, angol, bolgár és dél-afrikai riválisok következtek: valóban nehéz sorozat volt. Nehézségek később is adódtak e páratlan pályafutás során. 1955-ben például a lengyel Pietrzykowski elleni mécsesére szintén nem ment ki Adler, vesztett is, s ezután jött Melbourne, a harmadik nagy lehetőség az életében. Papp Laci a harmadik arany történetének felidézése helyett inkább a hazaérkezésről akart szólni. — Azt kértem az akkori vezetőktől, konkrétan Marosán Györgytől, hogy három olimpiai elsőség után engedjenek el profinak, hogy tudjak egy kis pénzt keresni. Megígérte, s tulajdonképpen be is tartotta a szavát, hiszen kiengedtek. 1962-re a sok kacskaringó ellenére megszereztem a profi Eu- rópa-bajnoki címet, s azt további három alkalommal megvédtem. Amikor azután végre a világbajnoki címért is megküzd- hettem volna, nem engedtek ki Amerikába. Másfél millió dollárt vesztettem ezen a döntésen. A beszélgetés nagy részén jelen volt egyetlen fia, az ifjabb Papp László ekkor félig komolyan megjegyezte: „Papa, inkább te is kártyáztál volna az elvtársakkal, akkor talán kiengednek.... ” Nem engedték, ez már történelmi tény. Papp Lacit azóta az edzői munkássága is fényesen igazolta. Badaritól az olimpiai bajnok Gedó Györgyön, Kajdi Jánoson keresztül, mind-mind nagyon sokat köszönhettek a szép lassan megőszült, változatlanul hullámos hajú bajnoknak. Annak a Papp Lacinak, akinek hatalmas pofonjait ma is megtekinthetik azok a sportbarátok, akik a óbudai Vörösvári út 7-ben, a Számkép Kisszövetkezetben megvásárolják a profi meccseiről készült videokazettát. — Legalább másnak maradt rólam emléke ezekkel, a felvételekkel, az én személyes emlékeimet ugyanis szinte szó szerint széthordták az újságírók —nevetett kényszeredetten Papp Laci, aki nem csinál titkot belőle, hogy a legkeményebb időkben is rendszeresen járt a Lékai téri katolikus templomba. S mintegy slusszpoénként elárulta, hogy 42 év munkaviszony után 19 ezer forint a nyugdíja. Jocha Károly Jelentkezési tudnivalók Sportoktatói tanfolyam A Pest Megyei Sportigazgatóság a szakember-utánpótlás biztosítása érdekében az 1993/94-es tanévben — megfelelő számú jelentkező esetén — kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, lovas, röplabda, tenisz és úszás sportágakban sportoktatói tanfolyamot rendez. Az jelentkezhet. aki a 18. életévét betöltötte, de 45 évesnél nem idősebb; legalább középfokú iskolai végzettsége van; és sportágában alapjártassággal rendelkezik. Jelentkezési határidő: 1993. május 31. Ä jelentkezési lapok a sportigazgatóság titkárságán (Bp. V., Ste- indl Imre utca 12.) szerezhetők be. A tandíj várhatóan 6000 forint körül lesz. Az elméleti oktatás októberben kezdődik. Szombati napokon 13 alkalommal 7-8 órás foglalkozást tartanak. Az elméleti viszgák után 5—10 napos gyakorlati edzőtáborozás következik, kikérő nem adható. Csibrák Csaba csapata Diósdi kosaras tervek Szavait mintegy igazolandó, Csepelen békaügetést vezényel Ikladról Palinuróba