Pest Megyei Hírlap, 1993. május (37. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-10 / 107. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁJUS 10,. HÉTFŐ i Tűzszünet Boszniában Előlegezett bizalom Belgrádnak Ismét az Európai Közösség külügyminisztereire vár, hogy mai ülésükön valami­lyen módon közelebb jussa­nak azon nyugati dilemma megoldásához, amelyhez iga­zából Warren Christopher amerikai külügyminiszter múlt heti európai körútja sem hozta meg a várt segítséget: nevezetesen, hogy miként le­het egy háborús válságot eredményesen kezelni — ál­dozatok nélkül. Mert végül is ez a tét, ha nem is mondja ki mindenki nyíltan. Bár Pierre Champenois, az EK-tagorszá- gok politikai együttműködési szervezetének (EPC) főtitká­ra végül ezt is megtette, ami­kor a La Libre Belgique ha­Ünnepi szentmisével és kör­menettel kezdődtek meg teg­nap Nagyváradon a város tör­ténelmét idéző Varadinum megemlékezés-sorozat idei eseményei. A római katolikus bazilikában, ahol Tempfli Jó­zsef püspök celebrálta a misét, jelen volt Habsburg Ottó is. A Varadinum egyhetes ün­nepségsorozatát tavaly ren­dezték meg először, három történelmi esemény emléké­re: 900 éve alapította I. Lász­ló király a püspökséget és a várost, 800 éve avatták szent­té I. László királyt és 300 éve szabadult fel Nagyvárad a tö­rök uralom alól. A város ma­gyarsága a Varadinumot nem akarta az évfordulóra korlá­sábjain a napokban feltette a kérdést: kész-e ön meghalni Jugoszláviáért? Szombaton este általános túzszüneti megállapodást írt alá Ratko Mladic tábornok, a boszniai szerb erők főparancs­noka és Sefer Halilovic tábor­nok, a bosnyák hadsereg főpa­rancsnoka — közölte Philippe Morillon francia tábornok, a Boszniában állomásozó ENSZ-erők parancsnoka. Vonják ki az ENSZ-csapato- kat Boszniából, hogy megkez­dődhessenek az amerikai bom­bázások és szállítsanak fegy­vert a bosnyákoknak — java­solta szombati amerikai tv-nyi- latkozatában Bosznia külügy­minisztere. tozni, immár másodszor ren­dezi meg idén, új hagyo­mányt teremtve. — Szigorú és komolyan el­lenőrzött előfeltételei vannak annak, hogy a kelet-közép-eu- rópai országok és a szovjet utódállamok csatlakozhassa­nak az Európai Közösséghez — hangsúlyozta Habsburg Ottó sajtóértekezletén, a ró­mai katolikus püspökség ta­nácstermében. A közösség igényei között a következőket sorolta fel: parlamentáris demokrácia mint jogalkotási és államigaz­gatási gyakorlat, az emberi jo­gok európai normák szerinti szavatolása, a kollektív ki­sebbségi jogok szavatolása, Az amerikai kormányzat azonban egyelőre kivár és már­is előlegezett némi bizalmat Belgrádnak. A Fehér Ház szombati megnyilatkozásaiból kitűnt, hogy remélik: Milose­vic beváltja ígéretét és így el­kerülhetők a katonai lépések. Christopher nem tér vissza Európába, hanem az elnök megbízásából a következő na­pokban telefonon tárgyal a helyzetről, a követendő lépé­sekről a vezető NATO-orszá- gokkal és — feltehetően — Moszkvával. Clinton elnök eredetileg azt ígérte, hogy Christopher visszatérte után bejelenti, milyen döntést ho­zott a boszniai válság megfé­kezésére. beleértve azt is, hogy az ed­dig kisebbségnek nevezett és akképpen kezelt etnikai kö­zösségek államalkotó társ­nemzetiségként szerepelje­nek az érintett ország jogrend­jében és gyakorlatában, a sza­badpiaci gazdálkodás törvé­nyesen kinyilvánított szándé­ka és gyakorlatának már érté­kelhető jelei. Kifejtette, hogy az integrá­ció összeurópai érdek, hiszen a Nyugatnak is‘ előnyös, hogy a földrész keleti felében békében és viszonylagos jó­létben élő embermilliók le­gyenek, ami azt is jelenti, hogy létrejön egy jó vásárló­erővel rendelkező hatalmas piac. Visszafogadott bevándorlók Az elérhető legjobb ered­ménynek minősítette bonni megállapodását Andrzej Mil- czanowski lengyel belügymi­niszter. A szerződés értelmében a lengyelek idén legfeljebb tíz­ezer olyan illegális bevándor­lót kötelesek visszafogadni, akik területükről léptek át né­met területre, az ezzel kapcso­latos problémák megoldására viszont 120 millió márkát kapnak a NSZK-tól. Mil- czanowski hangsúlyozta, hogy Lengyelország nem tud befogadni gazdasági mene­külteket. II. János Pál Szicíliában II. János Pál pápa szomba­ton háromnapos látogatást kezdett Szicília szigetén. El­sőnek Trapanit kereste fel, majd ellátogatott Ericében a nemzetközi atomfizikai köz­pontba. A látogatás előtt a maffia által meggyilkolt két vizsgá­lóbíró, Giovanni Falcone és Paolo Borsellino nővére, illet­ve özvegye levelet intézet a pápához azt sürgetve, hogy a katolikus egyház emelje fel határozottabban szavát a maf­fia ellen. A leveleket hasonló felhívások özöne követte ér­telmiségiek, fiatalok, a maf­fia áldozatainak hozzátarto­zói részéről. II. János Pál nem hagyta válasz nélkül e felhívásokat. Megérkezése után Trapani székesegyházában misét ce­lebrálva halálos bűnnek minő­sítette a maffiás bűnszövetke­zethez tartozást. A Varadinum nyitányán Szigorú előfeltételek VÉLEMÉNY A Fidesz elmúlt heti, egyéb szem­® pontbóÍ is érdekes sajtótájékoztató­ján bejelentették, hogy az oktatási törvények visszavonását kérik és to­vábbra is hatpárti egyeztető tárgya­lásokat javasolnak. A hírről a dol­gok rendje és módja szerint beszá­molt a sajtó, számomra azonban eme legújabb narancsos lihegés még nagyobb horderejű. Olyannyi­ra, hogy mind a közlő, a legnépsze- . , rűbb párt, mind a közlés tárgya, a Nt v megtorpedózott törvény némi hát­térmagyarázatot igényel. Ha pártnak valaha hitele lehetett — a szavazatok számától függetlenül — a demokratikus választások után, az a Fidesz. Azért, mert fiatalok és demokraták. Ma azonban hiába szül mosolyt vagy netán sajtópert, állítom, nincs olyan párt, amely ennyire meghasonlott volna önmagához képest, mint a Fidesz. És azért, mert nem fiatalok és még kevésbé demokraták. A Fi­desz képviselői szerepében — hogy az érintettek nyelvén szól­jak — kamu, s a róla kialakított kép még inkább az. Nyilvánvaló szentségtörés a mindenható közvélemény-kuta­tások ilyetén semmibevétele, a már megszokott népszerűség, a reflexszerű kedvező image — báj, hamvasság, szakértelem — kétségbe vonása. Kodak színes képes képviselőit nézve bája legfeljebb álmodozó tinédzserlányok körében dívik, ham- vassága (természetesen Hamvas Béla bölcsessége nélkül) né­hány jóindulatú nyugdíjas optimizmusa, legendás szakértelmé­re azonban nem találok hasonlatot. Miért nem demokratikus a párt? Azért, mert a diktatórikus pártfegyelem, a már-már bolsevik struktúra itt a legerősebb. Egy maroknyi csipet-csapat évekig szórakozhatott a Parla­mentben — és mögötte semmi. A mezei, vidéki tagság véle­ménye — hasonlóan a közelmúlt KISZ-mechanizmusához — semmibe volt véve. Ezt minden érintett tudja, csupán a min­den titkot tudó magyar sajtó hallgatta el mind ez idáig. Az áp­rilisi debreceni kongresszus előtt már érződött a helyzet tartha­Orbán Viktor fatlansága, no meg közelednek a választások is, így látszóla­gos nyitás történt a tagság felé, ám az egyetlen jelölt közül megválasztott főgeneralisszimusz újfent az elmúlt időket idézi. Miért nem fiatal e párt? Természetesen nem az életkor és a születési anyakönyvi kivonatok alapján állítom, hanem a szel­lemiség miatt. A, huszonéves parlamenti keblekben ravasz ér­dekpolitika, ide-oda tekintő taktikázás, kíméletlen önzés, öreg Gromiko-rókákat meghazudtoló képmutatás buzog. A fehér Audiban mosolygó puhány második ember — megannyi bi­zottság, köztük az Oktatási Kabinet (?) elnöke — meghitt esti rádióbeszélgetéseken hangsúlyozza a családi élet és a vallásos nevelés fontosságát, miközben pártja a pápagyalázáson túl az. egyházi ingatlanok visszaadásának állandó tudálékos kerékkö­tője, a világnézeti semlegesség fából vaskarika szószólója. Egy másik okuláré hónapokon keresztül a hadügyi számlákat vizsgálta, fel nem mérve az átmenet örökölt, máról holnapra alig megoldható nehézségeit — hogy félt volna Czinegétől —, állandó és fölösleges stresszben, pluszmunkában tartva a tárca vezetőit. Hogy ez a fene bátorság és érdeklődés miért nem irányult a televízió zűrzavaros milliárdjai, vagy a főváros áttekinthetetlen költségvetése felé, nagy titok. Mindezek mellett persze eltörpül a parlamenti munka, a Na­rancs-párt érdemi hozzáállása a rendszerváltozáshoz. Akár a múltat (kárpótlás, igazságtétel), akár a jövőt (Expo) nézzük, jól látható a fiataldemokraták érzékenysége. A pártfegyelem nem enged kilengéseket, ezért a látszólagos egység. A legna­gyobb kormánypárt dezertőrei — Királytól Körösiig — látha­tó kárörömmel töltik el a Fideszt — a legkisebb önkritika nél­kül. S amíg egy Bem téri alkalmazott ittas vezetése hónapokig téma, ki emlékszik már a fideszes bankrablásra? A sor folytatható, de mielőtt elfogultsággal vádolnának, ab­bahagyom. Mindezeket nem a düh, hanem az oktatási törvény­ről hozott nyilatkozat ihlette. Frenetikus, ahogyan a Fidesz ontja — sok egyéb mellett — Kubai kérdőjelek Súlyos látási zavarok A járványos szemideg-gyul- ladásban szenvedő betegek számára kijelölt kórházakat keresett fel Santiago de Cu- bában Fidel Castro. Az ál­lam- és kormányfő a kubai tv-híradónak adott rövid nyi­latkozatában elmondta, hogy a szigetország délkele­ti végén fekvő nagyváros­ban és környékén még súlyo­sabb a kór terjedése, mint más megyékben, ezért külön­leges orvoscsoportot vezé­nyeltek oda, hogy segítsen a helyi egészségügyi szolgálat­nak. A napokban nyilvánosság­ra hozott adatok szerint a sú­lyos látási zavarokkal, szín­vaksággal, egyes esetekben a látás teljes elvesztésével — más formájában pedig mozgásszervi idegkárosodás­sal — járó betegségben ápri­lis végén már 26 ezren szen­vedtek Kubában. Szakmai körökben a rosz- szultápláltság okozta vitamin- hiányt, főként a B—1 vitamin elégtelenségét tartják felelős­nek a tömeges megbetegedése­kért, a kubai propaganda azon­ban egy esetleges „külső ellen­séges beavatkozást, biológiai hadviselést" is emleget a lehet­séges okok között. A kubai vezető szerint az orvosi kezelésnek már sok esetben szemmel látható ered­ményei vannak, ugyanakkor hozzátette, hogy a terápiát to­vább kell tökéletesíteni. Az eddigi tapasztalatok szerint a szemideg-károso- dást szenvedett betegek álla­pota csak részben javítható, a látászavarok kisebb-nagyobb mértékben végleg megmarad­nak. Az ünnep után Jelcin gyorsít Borisz Jelcin orosz elnök kor­mányfője kíséretében tegnap délelőtt megkoszorúzta az Is­meretlen Katona emlékmű­vét. Az orosz elnök újabb, a reformok gyorsítását, politi­kai kérdéseket és az új alkot­mány kidolgozását érintő ren­deletiket ír alá az ünnep után. Jelcin és Viktor Csernomir- gyin kormányfő az esemény után úgy nyilatkozott, hogy a győzelem napi ünneplés rend­bontás nélkül fog lezajlani. Jelcin hozzáfűzte azt is, hogy ennek érdekében minden szükséges intézkedést megtet­tek a hatóságok. Jelcin — az ITAR- TASZSZ megjegyzése szerint — a korábbi „hurráoptimista” hangnemet megütve fejtette ki, hogy Oroszország túljutott a gazdasági mélyponton, meg­szűnt a zuhanás és kezdődik a felemelkedés. Erre hivatkozva jelentős mérvű szociális támo­gatást ígért a nyugdíjasoknak, köztük elsősorban a háborús veteránoknak. Borisz Jelcin az újság­írókkal folytatott rövid beszél­getésben közölte: a népszava­zás után meghatározott elnöki lépésekről szóló rendeletéit közvetlenül az ünnep után fog­ja aláírni. Az elnök ismét meg­erősítette, hogy elsődleges kér­désnek tekinti az új alkotmány mielőbbi elfogadását. nagy tenyere az oktatási szakértőket. Hol Fodor, hol Sasvári, hol Deutsch úr — utóbbi friss KISZ-titkáros iskolai élményeivel — szól hozzá a pedagógiai témákhoz. Egy öregember számára — ta­valy volt a húszéves érettségi találkozóm — különösen érdeke­sek e megjegyzések. S ha még hozzáteszem, hogy tizenkét évet a katedrán töltöttem, fokozottan érint a kérdés. Jó kedv­vel hallgattam a diáklevelezések titkosságáról a személyiségi jogok védelmében elmondott parlamenti beszédet. Üde szín­folt, jót nevettünk-kategória. Am a mostani nyilatkozat nem fakaszt mosolyt. A Fidesz-vélemény értékelése komoly szak­mai cikket érdemelne. De mi az az egyéb szempont, amitől érdekes volt a sajtótájé­koztató? Fürjes Balázs, a Középiskolások Szövetsége 1990 ügyvivője bejelentette, hogy a közös célok és elképzelések megvalósítása érdekében a Fidesz, mint parlamenti párt és a KÖZ ’90, mint annak generációs partnerszervezete, együttmű­ködési megállapodást kötött. Miután eltörölték a felső korha­tárt, rögvest generációs partnerre találtak az .iskolapadokban. De azért itt többről van szó! Igaz, sok pártnak van törvénye­sen bejegyzett úgymond ifjúsági szervezete, de a középiskolá­sok meghatározás azért eléggé tág fogalom, különösen egy te- nyerelős országban. Ott, ahol a kormány rátenyerel mindenre, tévére, rádióra, sőt Szolnoki doktornő szerint a vérplazmákra is. Ha valamelyik koalíciós párt tette volna mindezt, hangos lenne a sajtó az elégedetlenségtől. Most azonban hiába füle­lek, nincs síp, dob, zene, nem harsog a harsona. Úgy látszik, ez a tenyér nem az a tenyér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom