Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
XXXVII. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Ára Telemagazinnal 19,50 forint 1993. ÁPRILIS 7., SZERDA Sepsey Tamás nyilatkozata Jó befektetés hosszú távon a kárpótlási jegy A rendszerváltozás egyik legnagyobb lélegzetvételű ígérete a szocializmus okozta károk, emberi lelkekben ejtett sebek orvoslása volt. Legalábbis figyelembe véve az ország gazdasági lehetőségeit, megtenni, ami még megtehető', kárpótolni a kárpótolhatatlant. A sokat támadott kárpótlási törvények végrehajtásáról á legilletékesebbel, Sepsey Tamás címzetes államtitkárral, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökével beszélgetett lapunk munkatársa. Megpróbálunk olvasóink számára így hiteles képet nyújtani a történelmünkben példa nélkül álló igazságtételi folyamatról, a végrehajtás sikereiről és kudarcairól egyaránt. Szigetközi vízpótlás Elkészültek a szigetközi vízpótlásra a dunakiliti duzzasztás nélküli tervváltozatok — tájékoztatták a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban az MTI-t. Egy korábbi, a győri szakemberek által kidolgozott megoldás szerint a Dunakilitinél épített fenékküszöbbel, illetve a Dunakiliti Duzzasztómű üzembe helyezésével juttattak volna vizet a — vízfogadásra, vízhasznosításra előkészített — mellékágakba. A KTM összefogásával most jovábbi három tervváltozatot dolgoztak ki. Ezek más módon, kisebb fenékgátakkal, csatornákkal, a rajkai zsilip segítségével juttatnának duzzasztás nélkül vizet a Szigetközbe. A tervváltozatokat egy következő kormányülésen vitatják meg, itt döntenek a megfelelő variáció kiválasztásáról. Lapunk törekvéseiről Nagy jelentőséget tulajdonít Pest Megye Közgyűlésének Közművelődési és Oktatási Bizottsága annak, hogy Pest megye értékei, a megyei történések, nem utolsósorban a megyei közgyűlés munkája érdemeinek megfelelően kellő nyilvánosságot kapjon a médiákban. Ennek jegyében tisztelte meg lapunkat a testület: tegnapi ülésén a Pest Megyei Hírlap céljaival ismerkedett meg, közvetlen beszélgetés formájában. A lap munkájáról Vödrös Attila főszerkesztő és Deregán Gábor főszerkesztő-helyettes adott rövid áttekintést, majd válaszoltak a kérdésekre. Asztalos István elnök és a bizottság tagjai kifejtették: a lap olvasói érzékelik azt a változást és fejlődést, amely a tájékoztatásban az elmúlt év szeptembere óta következett be, jól felismerhető a lap arculatában a nemzeti és egyben keresztény szellemiségű törekvés. A bizottság nem hallgatta el lapunk munkájának jórészt magunk által is ismert és felismert gyengeségeit sem; egyetértettünk abban, hogy szerkesztőségünk és a megye szellemi élete közötti szorosabb kapcsolat az olvasóink teljesebb tájékoztatását szolgálja. —Az első kárpótlási törvény a magyar történelem talán legnagyobb tulajdonviszonyi átrendeződését hivatott szolgálni. Hol tartanak a végrehajtásban? — E tekintetben nem az első kárpótlási törvényt emelném ki, hanem a kárpótlási törvényeket. Mert e törvények Több állami intézkedést is kezdeményezett az idén a Földművelésügyi Minisztérium a mezőgazdaságban a likviditási helyzet enyhítésére. A múlt évben alkalmazott kedvezményes kamatozású hitelkonstrukciók és támogatások az idén tovább élnek. Az intézkedések másik csoportja pedig részben a tulajdonviszonyokat rendezik, másrészt pedig a politikai üldöztetések miatt nyújtanak kárpótlást. A kárpótlásként kiadott jegyek felhasználásával valósul meg az a tulajdonváltozás, amely nagyságában valóban egyedülálló történelmünkben. Ha az első törvény alapján kibocsájtásra kea mezőgazdaságban termelési célt szolgáló gázolajbeszerzés megnövekedett költségeinek részbeni megtérítését teszi majd lehetővé. A szántóföldi és kertészeti kultúrák termesztéséhez szükséges anyagok beszerzésére felvett hitelekhez 10 százalékos kamattámogatás igényelhető. A kurülő százmilliárd forint értékű jegyre gondolok, vagyis hogy ekkora tömegű vagyon kerül magántulajdonba; ha ehhez hozzászámoljuk a politikai üldöztetésért nyújtott kárpótlás mintegy 30 milliárd forintot elérő értékét, akkor láthatjuk, hogy a privatizáció folyamatának ütőerét jelenti a megvalósult igazságtételi törvénykezés. A kárpótlási jegy végső soron tehát az állami tulajdon lebontásában, a privatizációban játszik döntő szerepet. Természetesen ez nem egy egyszerű gazdasági folyamat. A kárpótlásra jogosultaknak újból és újból el kell magyarázni, hogyan használhatják fel legkedvezőbben jegyeiket. (Folytatás a 4. oldalon) koricatermesztés anyagköltségeit finanszírozó hitelnek, a hektáronként legfeljebb 10 ezer forintos hitelösszeg 70 százalékára az állam nyújt garanciát a termelőnek. E célra május 31-ig lehet hitelt igényelni, a garanciavállalás pedig december 31-ig terjedhet. (Folytatás a 3. oldalon) A pontyok tavasza E héten kezdték el a biai halastavakban a pontyok tavaszi kihelyezését. A régi csapat új gazdával vágott neki az idei feladatok elvégzéséhez; március 1-jétól a biatorbágviak a Temperálvízú Halszaporító Gazdaság kötelékébe kerültek. Hétfőtől a téli tározókból mintegy 6 vagon kis pontyot halásznak le és helyezik el őket az 1-es és a 3-as tavakba. Remélhetően szép nagyra nőnek, s karácsonykor az ünnepi vacsora fénypontjai lesznek. Hancsovszki János felvétele Támogatás a mezőgazdaságnak Egészség(ügy)es gondolatok Valahogy mostanában mintha kevésbé hatnának rám azok az alapjában véve megdöbbentő' hírek, amelyek a távoli Afrika éhezőiről, az ázsiai járványok áldozatairól, vagy kontinensünk egészét is érintő víz-, illetve levegőminőséget fenyegető veszélyekről szólnak. Újabban ugyanis szinte minden idegszálammal a hazai egészségügyben folyó, s minden tálzás nélkül gigantikusnak nevezhető átalakulás eseményeit követem nyomon. Elevenen emlékszem arra, amikor, úgy egy-két esztendővel ezelőtt, először olvashattunk az egészségügy válságos helyzetéről. Korábban nem, vagy meglehetősen ritkán hallott hírek árasztották el a sajtót, s azon keresztül a közvéleményt, a drága s olykor pazarló egészségügyről, az egyes intézményekben indokolatlanul felduzzasztott orvoslétszámról, az életveszélyes állapotba került kórházi épületekről, a bennük szinte már a használhatatlanságig lerobbant felszerelésekről, a hivatalosan megtűrt borravaló nélkül mérhetetlenül alacsony fizetésekről. Megdöbbentő volt hallani azt is, hogy a magyar egészségügy nem is olyan régen még az európai élmezőnybe tartozott, ám azután eljutott oda, hogy — miként azt a népjóléti miniszter egy minapi sajtótájékoztatóján elmondta — senki sem tudta megmondani, mennyiből is gazdálkodik egy magyar rendelő a 20. század utolsó harmadában... Egy esztendeje roppant nagy fába vágta a fejszéjét az új rendszer egészségügyi vezetése: arra vállalkoztak az orvospolitikus szakemberek, hogy egy, az egészségügy működését, finanszírozási rendszerét, szerkezetét gyökeresen átalakító folyamatot indítsanak el. Helyzet van az egészségügyben — kezdte a már említett sajtótájékoztatóját a miniszter. S ez a helyzet, a válságból a rendbe, a rendszerbe való átalakulás kínál számomra ma, az ágazat világnapján időszerű egészség(ügy)es gondolatot. Mailár Éva Polgárőrök megbecsülése Pest megye közbiztonságáért Pest megye önkormányzatának közgyűlése legutóbbi ülésén döntött a Pest Megye Közbiztonságáért Díj 1993. évi odaítéléséről. Komáromi István, Pest megye rendőr-főkapitánya Kuncze Gábor, Fristáczki Pál, Pintér Ferenc és Tarjáni Béla nevét terjesztette a jogi és ügyrendi bizottság elé, hogy a négy javaslat alapján válasszák ki azt a két legilletékesebb személyt, akik a legtöbbet tették a megye közbiztonságáért. A közgyűlés megvitatta az előterjesztéseket, és úgy döntött, hogy az 1993-as esztendőben Kuncze Gábor és Fristáczki Pál veheti majd át a Pest Megye Közbiztonságáért Díj kitüntetést. Az előzményekhez tartozik, hogy Kuncze Gábor 1992. év elején aktív közreműködésével hozzájárult a Tököl Nagyközség Közbiztonságáért Alapítvány létrehozásához, amelynek anyagi fedezetét is nagyrészben magára vállalta. Tökölön a helyi vállalkozók közrefogásával térítésmentesen gépkocsit juttattak a körzeti megbízott részére és megteremtették egy fő adminisztratív munkaerő felvételének a lehetőségét is. Fristáczki Pálról tudni kell, hogy Erdőkertesen az ő szervező tevékenysége révén alakult meg a polgárőr csoport, amelynek vezetője lett. Fristáczki Pál vezetésével a helyi polgárőrök éjszakai figyelő-szolgálatot szerveztek és ennek kézzelfogható eredménye volt a 40 rendbeli betöréses lopás elkövetőinek elfogása. A díjak ünnepélyes átadására későbbi időpontban kerül sor. P. J.
