Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-06 / 80. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 6., KEDD 3 Biztosított állami támogatás Ki számít kisebbségnek? Visszavont előterjesztés Az MDF országgyűlési képvi­selő-csoportjának sajtóirodá­ja tegnap a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény­­tervezetről tartott sajtótájé­koztatót. Józsa Fábián, a Bel­ügyminisztérium politikai ál­lamtitkára és Speidl Zoltán képviselő, a parlament ember­jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának tagja voltak az előadók. A két éve húzódó és vita­tott törvénytervezet előrelát­hatólag májusban kerül a tör­vényhozás elé. Ez a kétéves huzavona nem is olyan hosz­­szú idő egy ilyen törvényter­vezet esetében, ha figyelem­be vesszük, hogy egy ilyen törvény meghozatalára nincs még európai példa. Ez eset­ben Magyarország úttörőnek számít — hangsúlyozta Spe­idl Zoltán. A hatpártközi ke­rékasztal tárgyalásokon rit­kán tapasztalt konszenzus jött létre. Bár voltak markáns viták és nézetbeli eltérések a törvény bizonyos pontjait ille­tően, senki nem törekedett ar­ra, hogy akadályozza az elő-Megújuló (Folytatás az 1, oldalról) Céljaik közé tartozik: a tűz- és katasztrófavédelem európai irányba történő átala­kításának elősegítése. A Ma­gyarországon hagyományok­kal rendelkező tűzoltóság ka­ritatív eszméjének újjáéleszté­se. A centralizált intézmény­­rendszer fokozatos leépítése és az önkormányzati típusú tűzvédelem megteremtése. A jelenlegi állami fennhatóság alatt nehézkesen működő és technikailag leromló tűzoltó­ság önkéntes csoportokkal való felerősítése. Nagy-Bo­­zsoky József kifejtette, hogy a tűzvédelem terén nem tör­tént meg a rendszerváltás. Az átalakulás folyamatában hiba lenne elvárni a kormánytól hogy azokat a problémákat is megoldja, melyekre nincs megfelelő apparátusa. A tűz és katasztrófavédelem, már a múlt században kötelező köz­szolgáltatási terület volt. Saj­nos 1948 óta államvédelmi feladatkörbe utalták át. Ez oda vezetett, hogy mára Euró­pában az egyik legelmaradot­tabb tűzoltósággá degradáló­dott, úgy technikailag mint a szervezés terén. Összköltség­vetésének, csupán öt százalé­kát használja továbbfejlesz­relépést. A törvénytervezet meghozatalában nehézséget jelentett, hogy a kisebbségek nincsenek regisztrálva, és e mellett az öt-hétszázezres lét­számú cigányság külön prob­lémakört jelentett. Ugyan­csak figyelmet igényelt a vi­tatott törvény magyar jog­rendhez való igazítása. Akik azt állítják, hogy eltértünk az 1991 szeptemberében történt megállapodástól, ami ezt a törvényt illeti — emelte ki Jó­zsa Fábián —, azok téved­nek. A főbb pontok között nincs változás. A tizenhárom autentikus kisebbség kollek­tív jogainak érvényesítése, a nemzetiségi önkormányzatok létrehozásának lehetősége, a finanszírozás, mint alapvető tételek változatlanul megma­radtak. Ami a finanszírozás­ban az európai normáktól el­tér — húzta alá a politikai ál­lamtitkár —, az pozitívum­nak tekinthető. Míg európai viszonylatban a nemzetiségi kisebbségek tevékenységeik­hez állami támogatást igé­nyelhetnek, addig Magyaror­tűzoltóság tésre. Országos területi felosz­tása aránytalan. Megtörténik, hogy a tűz bejelentése után félórák múlva érkeznek a helyszínre, amikor már csak a jegyzőkönyvezésre van szükség, hogy: leégett. Ép­pen ezért a Tűz- és Katasztró­favédelmi Karitatív Társa= ság, mint szakértői csoport vállalja, hogy szervezési és szakmai problémákban segít­séget nyújt a kormányzatnak, a településen szerveződő ön­kéntes tűzoltóknak. A találko­zón részt vett megyénk, egyik helységének, a Pomázi Önkéntes Tűzoltó Egyesület­nek parancsnoka, Leidinger István is. Tőle tudtuk meg, hogy Pomázon működik egy jól felszerelt és szervezett ön­kéntes tűzoltó egyesület, ön­­kormányzati támogatással öt helységet szolgálnak ki tűz esetén. Az egyesületnek hu­szonhét állandó tűzoltója van. Ami a felszereltségüket illeti: három tűzoltókocsi és a nagyon lényeges személyi ri­asztó. Leidinger István a múlt évben 355 alkalommal szállott ki csoportjával idő­ben tüzet oltani. Lám, Pomá­zon már meg is valósult az el­képzelés. szágon ezt automatikusan biz­tosítja számukra az állam. Az elkövetkező években min­den ezer főt számláló, nemze­tiségi alapon szerveződő cso­portosulás kezdeményezheti a saját maga kisebbséggé való nyilvánítását. Józsa Fá­bián hangsúlyozta, hogy e törvény megjelenésével Ma­gyarország jóval előbbre lép, ami az európai emberjogi szervezetek által lefektetett követelményeket illeti. Ma már egy demokratikus állam fokmérőjévé vált, hogy az mi­lyen mértékben próbálja elfo­gadni, tolerálni a másságot. Nyitott kérdés maradt, hogy a zsidóságot, mint nemzeti ki­sebbséget sorolják-e be, hogy ez a törvény szabályoz­za-e jogaikat és kötelességei­ket. Ez a zsidó szervezetek közös döntésén múlik, mivel az előzetes tárgyalásokon csak egy szervezetük találta elfogadhatónak a nemzetisé­gi kisebbség státuszt — nyi­latkozta Józsa Fábián. (Folytatás az I. oldalról) Részletekbe menően is ki­fejtette a miniszter azokat a változásokat, amelyek a re­formfolyamat részeként jelen­leg a kórházi járó- és fekvőbe­teg-ellátást érintik. Eszerint az orvos lelkiismerete, a kór­házak és a szakkollégiumok minőségi ellenőrzése, a Ma­gyar Orvosi Kamara etikai út­mutatásai mellett vadonatúj fi­nanszírozási elvek szabnak ha­tárt a felesleges műtéteknek, az indokolatlanul túlontúl hosz­­szú bentfekvéseknek. Ennek az új rendszernek a kulcssza­va a depresszió, amely meggá­tolja a túl nagy (tehát a szak­társa által ideálisan 1400-1700-1800 kártyával rendelkező) körzetek kialaku­lását. Azt, hogy a helyi orvo­(Folytatás az 1. oldalról.) A püspök szerint mindez nem véletlen, hanem tudatos, módszeres nemzetpusztítás, mesterséges tisztogatás követ­kezménye. Romániában az 1989-es politikai vákuumban a kom­munista ideológiát a naciona­lizmus váltotta fel, ami az or­szágban „válságkezelő me­chanizmusnak számít”. Tő­kés szerint mindez azt jelen­ti, hogy a jelenlegi gazdasá­gi-társadalmi helyzetet csak a nacionalizmus felkorbácso­lásával tudják fenntartani. „Ma Romániának mi va­gyunk a zsidói” — jelentette ki higgadt, de drámai hangú debreceni beszédében a Ki­­rályhágó-melléki Református Tegnap délután megkezdte e heti plenáris ülését az Ország­­gyűlés. Napirend előtti felszóla­lásában Réti Miklós (MDF) Pest megyei képviselő bejelen­tette, hogy visszavonja a ma­gyar—román kapcsolatokról szóló előterjesztését, amelyben számos nemzetközi egyezmény­re hivatkozva kifogásolja a ro­mán kormányzatnak a magyar A nemzeti egység eszméjének szolgálatára Magyar Egyeztető Testületbe tömörültek a ma­gyar emigráció és a hazai 56-os szabadságharcos szerve­zetek képviselői. Nagy László ügyvéd, a héttagú elnökség tag­ja elmondta: a kétnapos tényfel­táró politikai egyeztető tárgya­lások során megállapították, hogy a kommunizmus maradvá­nyaival megterhelt rendszervál­tás folyamata nem az egy és oszthatatlan magyar nemzet kí­vánalmai szerint alakult. A résztvevők különösen aggoda­lommal mutattak rá, hogy a ma­gyarság belső, lélektani felsza­badításának tudatos mellőzése alapjaiban veszélyezteti a ma­gyar célú gazdaságépítés meg­kezdését is. Határozottan visz­sok indokolatlanul annyi bete­get vállalnak fel, amennyit már nem is tudnak tisztessége­sen ellátni, az új finanszírozá­si rendszer nem jutalmazza! Néhány egyéb reformelem a folyamatból: a betegek ott­honában történő ellátás több­letköltségeinek fedezésére szolgáló területi pótlékot a duplájára emelik; megszűnik a korábbi bázisalapú finanszí­rozás, s ehelyett egy határér­tékek között mozgó fixösz­­szeg szolgálja a körzeti ren­delők működtetését; a jövő­ben az úgynevezett kiegészí­tő szolgáltatásokért külön té­rítést kapnak a háziorvosi kör­zetek; továbbra is megmarad az egyes területeket érintő fel­adatfinanszírozás, míg a járó­beteg szakellátásnál a teljesít -Egyházkerület püspöke, s hozzátette: az antiszemitiz­mus holocaustban kifejeződő végkifejletét megelőző nyel­vi agressziónak van kitéve a romániai magyarság ugyan­úgy, mint volt a megsemmisí­tés előtt álló zsidóság. „Azt viszont jól tudjuk, — folytat­ta —, hogy nagyon rövid az út a szó és a cselekedet kö­zött, a nyelvi agresszió és a megfélemlítés súlyosabb módszerei között”. Tőkés László szólt arról, hogy rendkívüli helyzetet te­remt Erdélyben „a szürkeállo­mány elvándorlása”. A magyar­ság fennmaradása érdekében szükség van az értelmiségre, s ilyen szempontból megkérdője­lezhető segítségnek számít a kisebbséget hátrányosan érintő intézkedéseit. Köztük azt, hogy román prefektusokat neveztek ki a túlnyomóan magyarlakta Hargita és Kovászna megyék élére. A képviselő arra való te­kintettel vonta vissza előterjesz­tését, hogy az Országgyűlés Külügyi Bizottsága ígéretet tett arra: a román félnél levélben te­szi szóvá a történteket. szautasították az egyes ellenzé­ki és kormánytényezőknek a Helsinki Záróokmány keretein túllépő — a határainkon kívül élő magyarság fennmaradását veszélyeztető — megállapodá­sait. A Magyar Egyeztető Testü­let tagjai közösen munkálkod­nak-az 1994-es magyar válasz­tások előkészítésén. A straté­giai feladatok kidolgozására és az ügyek vitelére héttagú elnök­séget választottak. Társelnö­kök: Bánkuty Géza (USA), Szi­­lasy György (MDF) országgyű­lési képviselő. Tagok: Király B. Izabella (MDF) országgyű­lési képviselő, Kunszabó Fe­renc közíró, Magas István (Ka­nada), és Szabó Albert (Auszt­rália). ményarányos pontrendszer lesz a honorálás alapja. A kór­házak és a klinikák működé­sét szentül az úgynevezett súlyszám alapján kapott pén­zek biztosítják. Ezek a „kó­dok” fejezik ki a gyógyító te­vékenység során alkalmazott ráfordításokat: a felhasznált gyógyszerek árait, az ápolás költségeit, a műszerek hasz­nálatát stb. — Olyan rugalmas rendelet­halmazról van szó — zárta a tájékoztatást Surján László —, amely egyelőre rendeleti fázisban van. Ez ad lehetősé­get arra, hogy — a gyakorlati szakemberek észrevételeit fel­használva — bármikor módo­sítani, kiegészíteni lehessen a folyamatában lévő reformot. Maliár Éva külföldi munkavállalás, vagy ta­nulás lehetősége. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy a ma­gyar állam összeegyeztesse po­litikáját a kisebbségben élők szervezeteivel. A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség tevékenységéről szólva a püspök elmondta: párt­juk sok esetben védekezésre kényszerül, a bukaresti parla­mentben pedig nem tud hatéko­nyan működni az „áldemokrati­kus szavazógép ellen”. Mind­emellett az Iliescu elnök által felmelegített Ceausescu-doktrí­­na, vagyis a román nemzetál­lam kísértete ellen az RMDSZ csak az autonómia alapelvén nyugvó önrendelkezési politiká­val léphet fel — mondta Tőkés László Debrecenben. Isten éltesse! Az elmúlt évtizedek után elmondhatjuk ma­gunkról, hogy egy sok­sok sebből vérző' ország polgárai vagyunk. A se­bek gyógyítására elő­ször is demokratikusan megválasztott parla­ment, majd a többség akaratának megfelelő­en három párti koalíci­ós kormány kezdte meg működését. A sok-sok seb — mi tán nem szo­rul magyarázatra — mellett e kormány nem kifejezetten ideális kö­rülmények között kezd­te el embert próbáló munkáját, s közben tán még cigarettaszünetet sem tarthatott. Tán még az sem adatott meg tagjainak, mint a kapásoknak, hogy egy­­egy sor befejezte után, hacsak szusszanásnyira is, de megpihenhettek. $ miközben halad-ha­­lad előre, ellenzéki vagy tán pontosabban kívülálló körökből min­denféle jelzőket akaszt­­gatnak rá, amelyek kö­zül most csak egyetlen­egyet ragadok ki: tekin­télyelvű. Ez számomra valami olyat sugall, hogy a demokratikusan választott magyar kor­mány emelvényre helye­zi magát, s onnan te­kint le rideg arckifeje­zéssel a népre. A tekin­­télvelvű n?ra viwji e! « kritikát, s éppen ezért a tekintélyelvű miniszter urakat dicsfény veszi körül. Ezzel szemben hallottam és olvastam a tekintélyelvűség egyik nagy kritikusának, ne­vezetesen Konrád Györgynek 60. születés­napjára készült köszön­tőket. Szeretném figyel­meztetni e köszöntők íróit, hogy Konrád Györggyel kapcsolat­ban, bár kiemelték hu­manista voltát, mert 1956-ban sem fogott fegyvert a kezébe, (mintha az oroszok el­len harcoló fegyveresek nem lettek volna huma­nisták — szerk.), vi­szont elfelejtettek arról szólni, hogy nemcsak nagyszerű és már-már emberfeletti tulajdonsá­gai, írói készsége van, hanem megjelenése is lenyűgöző, kis korában az egész környék gyö­nyörű kisgyermeknek tartotta. Eme érdemek méltatlan elhanyagolá­sa mellett vegyük ész­re: úgy tekintélyt, nagy­ságot faragni, ahogy a tekintélyelvűség ellen küzdők tudnak, az tán még a személyi kultusz idején is példás lehetett vona. Ennek ellenére, Isten éltesse Konrád Györgyöt! (Vödrös) bágyi Pomázon megvalósult Új szakaszban az egészségügyi reform Több betegért nem jár nagyobb pénz B. B. J. Időzavar Hajnalig tartó locsolóbált rendeznek a monori műve­lődési házban. A várhatóan vidám mókázás fény­pontja a Mindenki kedvére című kabáréműsor lesz, melyben fellép Bach Szilvia parodista, Ihos József humorista, Csányi János énekes és Antal István zon­gorista. S hogy a műsorajánlatot nem á Szolgáltatás rovatunkban közöljük, egyetlen oka van: a figyel­mes szervezők e hét Nagypéntekén kívánják mulat­tatni a közönséget... sz. á. Tőkés László Debrecenben Egyeztető Testület

Next

/
Oldalképek
Tartalom