Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 5.. HÉTFŐ Kiállítások Alsónémedi iskolájában a Bontakozásig Az alsónémedi általános iskola tavaly vette fel Széchenyi István nevét; s tavaly tavaszszal rendezték meg először a Széchenyi-napokat. Hagyománnyá kívánják tenni ezt a rendezvénysorozatot, mely idén nagyobb szabású volt, mint tavaly, s talán annál is, mint amilyen a jövőben lesz. Az iskola bővítése adott rá alkalmat, hogy számos kiállítást rendezzenek. A tetőtérben nemrégen kialakított osztálytermekben még nem folyik tanítás, így azok most kiállítótermül szolgáltak az ünnepi napok során. Zsin Judit Szigetszentmiklóson élő szobrászművész — akit korábban, tavaly július 21-én lapunkban már Ladányi Sándorné a kosárfonást tanítja íme, a fejsze a fák tövére vettetett, Uram! Uram! Futásomat elvégeztem, Elküldöm a vigasztalót, Éjfélkor kiáltás hallatszott... Kiállították a gyerekek mukáit is, melyeket a Balogh Ilona és Hangyán Erika tanárnők vezette kézimunka-szakkörben, a Juhász Borbála vezette fazekaskörben készítettek. Most belekóstoltak újabb mesterségekbe is, Varga Zoltán irányításával a fafaragásba, Ladányi Sándorné, Leiner Ágoston útmutatásával a kosárfonásba. Láthattuk a gyerekek különböző gyűjteményeit, képeslapokat, szalvétákat, régi pénzeket, kagylókat, preparált állatokat. Ők hozták be az iskolába az Asónémedi népélete című kiállítás anyagát, régi fényképeket, iratokat, könyveket, melyeket aztán Jobbágy Ilona tanárnő rendezett el az egyik teremben. Dr. Lugosfalvi Ervin főorvos fotókiállítása a környezetvédelmet szolgálta. Elrettentő szemétlerakóhelyek és dögkutak mellett bemutatta a szépséget a természetről készült gyönyörű fotóin. Bontakozás — írta egy bontakozó virág képe alá. Serénykedve — egy katicabogarakat látunk barkás ágon. Két, környezeti ártalmaktól elpusztult ágakat és viruló ágakat egyaránt viselő fa pedig szinte kiált. Egyik így: Azért se pusztulok el! Másik így: Elek! Zsin Judit kiállításán Hancsovszki János felvételei (Nádudvari) bemutattunk — kiállításán régebbiek mellett ott voltak legújabb munkái is, melyek talán most kerültek először nyilvánosság elé. Finom, derűs, különleges bájú jelenetek: egy sziklán ülő Merengő'; a Madonna címet viselő kompozíción oszlopon álló, gyermeket tartó Madonnára tekint fel egy nőalak, a Kút címűn oroszlános falikút peremére kapaszkodva iszik egy gyermek, a Gyíklesőn oszlopon ülő fiú egy odalent kúszó gyíkra les, a Csónakosoknak két fiúalakja van, az egyik csónakból száll ki, a másik a parton széltől megdőlt fa mellett áll... Bronzszobrok ezek márványlapon. A tárlatlátogatók méltányolták, amit láttak, idézek a vendégkönyvből: „A gyakorlott tárlatlátogató, aki szinte már megcsömörlött a mai képzőművészeti vásár lapos, semmitmondó akarnokságától, silány érzéseitől, örömmel néz itt körül. Lám, az emberi gondolat, a gesztusok szépsége, az emberközelség mily meggyőző tud lenni; ilyen szép is tud lenni az élet! Érdemes végigcsinálni! Gratulálok, és még sok-sok szép munkát kívánok. Kiss Ernő.” És egy másik idézet: „Isten áldása kísérje továbbra is. Tisztelettel: Zupka Sándorné”. Ugyancsak Zupka Sándorné egy másik teremben Varga Zoltán fafaragó kiállításának vendégkönyvébe is hasonlót írt: „Segítse Isten továbbra is gyönyörű alkotásaiban.” Egy másik bejegyzés: „Ez lelkigyakorlat volt. Köszönöm.” Varga Zoltán ihletője munkájában, mint mondta is, észrevehettük, gyakran a Biblia volt. Jellemző címei: Egymás terhét hordozzátok, Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek. Zsin Judit: Indián zenészek A fazekaskor készítette betlehem Részlet az Alsónémedi népélete című kiállításból
