Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 5., HÉTFŐ A TÁKISZ igazgatójának nyilatkozata A vagyon hasznosítása nemzetgazdasági érdek Önveszélyes önkormányzatok Erdó'si Ágnes felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Tehát a központi forrásokat — amelyek a legtöbb esetben a költségvetés döntő részét teszik ki — az önkormányzat nem kapja meg. Ezért is meglepő számomra, hogy vannak olyan testületek — mint például a szigethalmi —, amelyek az önkormányzaton belüli viták miatt szándékosan működésképtelenséget idéznek elő. Én azt hiszem, rossz időpontot választanak meg azok a testületek, amelyek így gondolkodnak, nem látják át az ezzel járó következményeket. Amennyiben nem hagyják jóvá az 1993-as költségvetést, akár azért? mert össze sem ülnek, akár azért, mert nem tudnak közös nevezőre jutni, nem készülhet el a költségvetési rendeletről az információ, és a Pénzügyminisztérium az említett törvények alapján köteles leállítani május hónaptól az állami pénzek utalását. Ez azt eredményezi, hogy az érintett települések működésképtelenné válnak. Nem tudják működtetni az óvodát, az iskolát, nem tudják fizetni a pedagógusok bérét, a közvilágítási díjat. Nem a polgármesteren, a képviselőtársakon állnak boszszút, hanem saját maguknak, gyerekeiknek, az egész falu lakosságának ártanak, ha ilyen helyzetet teremtenek, amire eddig még nem volt példa Magyarországon. Óriási félreértés — Szigethalmon kívül van-e más településen is ilyen probléma a megyében? — Nincsenek még pontos ismereteink arról, hány helyen nincs költségvetés. Arról azonban van tudomásom, hogy Szigethalmon kívül vannak máshol is gondok. Hogy ezeken a helyeken végül is jóvá fogják-e hagyni a költségvetést, ma még nem lehet tudni. Van azonban egy óriási félreértés ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Az államháztartási törvény úgy rendelkezik, hogy mindaddig, amíg a testület nem hagyja jóvá a költségvetést, átmeneti intézkedésekre kerül sor. A törvény tartalmaz egy olyan lehetőséget, hogy átmeneti időszakra hoz egy rendeletet a testület. Amennyiben ez sem születik meg, a polgármester jogosult az államháztartási törvény alapján az előző évi szinten a bevételeket beszedni és a kiadásokat teljesíteni. A bevételek beszedése azonban csak a saját bevételekre vonatkozik, a helyi és a gépjárműadókra, az óvodai díjakra, és nem azokra a pénzekre, amelyeket a központi szervek finanszírozás formájában adnak. Lehetősége van az önkormányzatnak, hogy vegetáljon egy ideig a saját bevételekből, a központi forrásokat azonban nem kapja meg. De nemcsak ez a probléma sem Szigethalmon, sem más településeken. Az önkormányzatok ugyanis céltámogatást is igényelhetnek. Az igények benyújtásának a feltétele, hogy az önkormányzat testületé egyetértsen, mert a céltámogatást a testület igényli. Másrészt a törvényben meghatározott saját forrást biztosítani kell a költségvetésekben, tehát ehhez is szükség van a rendelet megalkotására. Vannak bizonyos központi források, amelyeket az állami költségvetésben tartalékoltak meghatározott célokra. Ezek között is van olyan, amelyekhez saját forrást kell hozzátenni. Meghatározzák például a központi szervek, milyen arányú nevelési segélyt kell a saját költségvetésben biztosítani. Akik nem. hagyták jóvá a költségvetést, nem kapnak semmit, és ezzel a továbbfejlődés lehetőségének is gátat szabnak. Csökkent bevételek A személyi ellentéteket félre kellett volna tenni a költségvetés elfogadásáig, utána még mindig megtehették volna a képviselők, hogy működésképtelenné teszik a testületet. — Az önkormányzatok ez évi gazdálkodása mennyiben különbözik az előző évektől? Gondolok itt többek között arra. hogy a személyi jövedelemadó 50 százaléka helyeit az idén 30 százalékot kapnak vissza az önkormányzatok. — Pontos áttekintésünk még nincs arról, hogy hol, mit tudtak tervezni. Olyan információkat tudok továbbítani, amelyekről polgármesterekkel, jegyzőkkel való beszélgetések során értesültem. A személyi jövedelemadó átengedésének csökkentése nagyon sok települést érzékenyen érintett. Az eddigi jelzések alapján várhatóan lényegesen több lesz Pest megyében is a forráshiányos, azaz az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került települések száma, döntően a személyi jövedelemadó 30 százalékra való mérséklése következtében. A másik hatás az, hogy a fejlesztéseket kell visszafogni a források csökkenése miatt. Ebbe azonban belejátszik az áfának a kiterjesztése is, amely megint csak jelentős pénzforrásokat visz el az önkormányzatoktól. Ugyanakkor az 1993-as évi gazdálkodás helyzetét javítani fogja, hogy rendkívül nagy mértékű az előző évről átvitt pénzeszköz. Pest megye önkormányzatainál és intézményeinél ez közel hatmilliárd forint. Első hallásra nagyon nagynak tűnik ez az összeg. De azt is tudni kell, hogy ebből jelentős rész az, ami kö-Dr. -Schmidt Géza igazgató telezettség, amit valamilyen ok miatt az elmúlt évben nem tudtak kifizetni, és ebben az évben kell rendezni. Tízmilliárdos tartalék — Az állami költségvetés a korábbi évektől eltérően nem tartalmaz bérfejlesztést. Ettől mennyiben tértek el a helyi költségvetésben a települések? — A tanácsi időszakban úgy volt, hogy bérfejlesztésre, dologi kiadásra az állami költségvetés automatikusan meghatározott bizonyos százalékos emelkedéseket. Ez, mióta a normatív állami támogatás van, ilyen formában megszűnt. A korábbi esztendőkben ugyan előfordult, hogy a normatív állami támogatásba bekalkuláltak valamilyen mértékű béremelkedést is. Most ebben az évben nincs ilyen. Van azonban az állami költségvetésben egy tízmilliárd forintos központi tartalék, ami a bérpolitikai intézkedések végrehajtását szolgálja a közalkalmazottak, köztisztviselők területét érintően. Ez május elsejétől kerül felhasználásra. Ebben az érdekegyeztető fórumok fognak dönteni, javaslatot tenni a kormánynak, milyen helyi területen — pedagógusok, egészségügy, köztisztviselők — milyen mértékű legyen a béremelkedés. Tehát annak ellenére, hogy a költségvetésben az önkormányzatok, intézmények többsége nem tudott bérfejlesztést tervezni, lesz béremelkedés, és ezt az önkormányzatoknak tudniuk kell, hiszen az állami költségvetésben ez szerepel. A közalkalmazottaknak 1994. január l-jéig, a köztisztviselőknek 1995. január l-jéig kell elérni egy bizonyos, törvényben meghatározott bérszintet. Vannak olyan önkormányzatok, amelyek ebben a kérdésben fokozatosságot próbálnak megvalósítani. Ezért már ebben az évben is, a lehetőségektől függően, a saját keretből béremelkedésekre kerül sor. — A céltámogatási kérelmeket a TÁKISZ-on keresztül kell benyújtani. Mi a tapasztalata, a különböző települések mire igényelnek leginkább céltámogatást? — Mennyiségében és nagyságrendjében is a legjelentősebb az egészséges vízellátás és a szennyvíztisztítás. Ami teljesen érthető, hiszen az önkormányzati törvény is előúja, hogy az egészséges vízellátást mindenütt biztosítani kell ennek a ciklusnak a végéig. Pest megyében, úgy tűnik, ennek az önkormányzatok eleget fognak tenni. Ennél nagyobb gond a szennyvíz. Köztudott, hogy az elmúlt évtizedekben az egész országban kevés pénzt fordítottak a szennyvízhálózatok kiépítésére. Ez nagyon komoly közegészségügyi problémákat okozhat. Éppen ezért rendkívül fontos lenne, hogy a szennyvíztisztítók és a szennyvízhálózatok mielőbb kiépüljenek. Az önkormányzatok igyekeznek erre sokat fordítani. Mennyiségében is nagyon jelentős az erre igényelt pályázat. Ezt követi az egészségügyi gépek, műszerek beszerzésének igénye. Ez is érthető, mert a társadalombiztosítás az egészségügyi alapellátást csak működteti, de sem a beruházásban, sem a felújításban hem vesz részt, ez önkormányzati feladat. Az elmúlt években meglehetősen emelkedő tendenciát mutatott az általános iskolai és középiskolai tornatermek építése. 1993- ban problémát jelent, hogy nem lesz elegendő pénz a céltámogatásokra. Éppen ezért a belügyminiszter benyújtott egy törvényjavaslatot, hogy a parlament ezek között a célok között rangsoroljon, állapítson meg sorrendiséget. Amelyek fontossági sorrendben elöl vannak, azokra ebben az évben megkapják az önkormányzatok a céltámogatást. Amikor elfogy a pénz, a parlament arra vállal kötelezettséget, hogy a többi igényt 1994- ben fogja kielégíteni. A törvénytervezetben a víz, a szennyvíz és az orvosi műszerek vannak előnyben. — Hogyan látja ön ebből a székből, milyen az önkormányzatok anyagi helyzete? — Vannak olyan településeink, mint például Diósd vagy Százhalombatta, amelyekben a lakosság összetétele alapján az országban a legmagasabbak közé tartozik az egy főre jutó személyi jövedelemadó. Ezeken a helyeken nem okoz gondot, hogy az átengedés mértéke 50 százalékról 30-ra módosul. Százhalombattán például a költségvetésből az idén nagyobb összeget tudnak fordítani fejlesztésre, mint 1992-ben, mert az egy főre jutó személyi jövedelemadó dinamikusan emelkedik. Forráshiányos települések Vannak ellenpéldák is, elsősorban a megye északi részén, a Szobtól észak felé eső területen, valamint az Alföld egyes területein, részben Nagykáta, Cegléd, Nagykőrös térségében. Itt az egy főre jutó személyi jövedelemadó sokkal alacsonyabb, mint más helyeken. Nem véletlen az, hogy ezekből a térségekből kerül ki a forráshiányos önkormányzatok többsége, ahol még a működtetésre, az üzemeltetésre sincs elég pénz, nemhogy fejlesztésre. Az elmaradás pedig tovább fokozódik. A jómódú települések és az elszegényedő települések között a távolság még nagyobb lesz. — Megfelelően gazdálkodnak-e az önkormányzatok, kihasználják-e saját lehetőségeiket, vagy még mindig a költségvetéstől várják a támogatást? — Az önkormányzatok gazdálkodásáról majdnem egyértelműen pozitív véleményt lehetne mondani. Maguk a testületek is, a bizottságok is rendkívüli módon odafigyelnek, hogy a pénzek mire mennek, mi a célszerű, mi a gazdaságos. Ilyen értelemben biztos, hogy a tanácsi időszakhoz képest minőségi változás tapasztalható. Én azt hiszem, az önkormányzatok tisztában vannak azzal, hogy boldogulásukhoz hiába várnak központi támogatást. Nem a központi támogatás segít rajtuk az előrejutásban, hanem hogy saját maguk megtalálják a különböző lehetőségeket. Még mindig meglehetősen nagy gond országszerte, hogy az önkormányzatok nincsenek tisztában teljes mértékben saját vagyoni helyzetükkel. Nem véletlen az, hogy született nemrég egy kormányrendelet, amely szerint az ingatlanvagyont nyilvántartásba kell venni, illetve a nyilvántartásokat pontosítani kell. Érdeke az önkormányzatoknak, hogy tudják, milyen vagyonuk van, és utána elgondolkodhatnak azon, mit lehet vele kezdeni. Segíteni próbálnak Vannak olyan ingatlanvagyonok az önkormányzatok tulajdonában, amelyekkel vállalkozni lehet. Ilyen például a mezőgazdasági terület, a belterület vagy más földterületek. Próbált a TÁKISZ abban lépni, hogy a vállalkozókat és az önkormányzatokat valamiképpen összehozza. Erre minket nem kötelez senki, de úgy érzem, hogy az önkormányzatoknak segíteni kell. Felvettük a kapcsolatot a Vállalkozók Országos Szövetségével, de eddig sajnos még nem vezettek eredményre a tárgyalások. Pedig a vagyon hasznosítása nemzetgazdasági érdek, és alapvetően az önkormányzatnak, a lakosságnak az érdeke. — A TAK1SZ milyen segítséget tud nyújtani az önkormányzatoknak ? — A költségvetések, zárszámadások elkészítéséhez, könyvelésekhez nyújtunk segítséget. A Pest megyei polgármesteri hivatalok és intézmények dolgozói nem minden esetben felkészült szakemberek. Emiatt vagyunk kénytelenek ilyen jellegű operatív segítséget adni. Nem készítjük el helyettük a költségvetést, mert mi nem tudjuk meghatározni a célokat, feladatokat, hogy mire mit tervezzenek, de a testület döntése alapján segítünk kitölteni a nyomtatványokat, és információkat adunk, felhívjuk a figyelmet a pályázati lehetőségekre. Elindítottuk az idén a TÁKISZ Híradót, amelyet minden önkormányzat megkap. Ebben közérdekű dolgokról tájékoztatjuk az önkormányzatokat. Halász Csilla
