Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
$ PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 27., KEDD 7 Harmadnap hajnalán cserkészszínpadon Főhajtás Somogyváry Gyula emléke előtt se, a Kazinczy-cserkészcsa-Mint megannyi ré< -■ y\ ) gesz, hozza felszín/ i. fii \ re számos hazai telepjjlés múltunk cserepeit. Megtisztítják a rárakódott szennyeződésektől, hogy teljes fényükben illeszthessék a fennmaradt darabokhoz. Hogy egykor újra összeálljon az életadó edény, amelyből jövőnk építéséhez meríthetünk. Szigetszentmiklós és a település Somogyváry Gyula cserkészcsapata is vállalta e nemes feladatot, amikor egykori lakója emlékét újjáélesztette. Emlékét a két háború között tömegsikert arató első világháborús regények és a háború utáni ifjúsági színdarabok szerzőjének. A magas erkölcsiségű embernek, aki országgyűlési képviselőként szembeszállt a zsidó törvényekkel, bekapcsolódott a németellenes mozgalomba, és ezért a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. És aki szálka volt a Rákosi-rendszer szemében is. Letartóztatták, internálták és máig sem tisztázott körülmények között veszejtették el 1953-ban. Példaképe és iránymutatója lehetett volna a mindig új nemzedékeknek. És mégis: az elmúlt rendszerben kiadott Alföldi Lexikon még a nevét sem említi... Két éve Németh István cserkészcsapatot szervezett és nevezett el Somogyváry Gyuláról, az író-politikus örökségének ápolására. Darabjainak népszerűsítésére megalakították a Gyula diák cserkészszínpadot. Tavaly Szent György napján, az író születésnapján emléktáblát avattak egykori lakóháza falán. Idén, születésének 98. évfordulójára százötven cserkészt hívtak egybe emlékezni. Velük emlékezett Somogyváry Mária, az író lánya, a magyar szabadságharcos szövetség képviselői, és számos cserkészvezető. Az ünnepélyes cserkészesküt és zászlófelvonást követően Németh István rövid bevezetőjében névadójuk erkölcsi példamutatásáról szólt, majd hozzáfűzte: rendezvényük egyben a 3393-as Gödöllői Jamboree Emléktábor első munkanapja: felkészülés a tábortüzek programjaira. Az emléknaphoz méltóan elsőként Somogyváry Gyula Harmadnap hajnalán című ifjúsági darabját adta elő a Gyula diák cserkész-színpad. Jézus méltatlan halála láttán az Isten hiteelvesztése miatt gyötrődő Márk evangélistát a feltámadás újra hívővé teszi. Erről szól a darab, ritka példájaként a jó ifjúsági drámának. És előadása ritka példájaként a felkészült, igényes színjátszásnak. Aztán sorra következtek a többi produkciók: csellódarab „az ötödik evangélistától”, J. S. Bach-tól, Radványi Kálmán: Jamboree legenda című verpat saját szerzeményű reklámparódiája, a pilisszentlváni Szent Borbála-csapat némajátékai, a gitárkisérettel előadott énekszámok a mendei Julianus-cserkészcsapat előadásában. És szavalatok, táncok, dalok — és a dalokhoz 150 cserkész csatlakozott. A fiatalok közben a jól ismert cserkészkiáltásokkal biztatták egymást: Csaba vezér segíts... hűha, no de ilyet... Bocicsoki... Brávó, bravó, bravissimo... zengett a teremben, és fel-felcsattant a sajátos cserkésztaps is. A szlovák tánc és Mike Cunikschank, a helyi gimnázium skót vendégtanárának dudajátéka már a nyári nemzetközi tábor hangulatát idézte. Délután a csapatok énekelve vonultak a Duna-parti házhoz, hogy megkoszorúzzák Somogyváry Gyula emléktábláját. És felhangzott a Hajnal a Dunán, a kedves verandán született vers. Utána pedig megkezdődött a szokásos Szent György-napi akadályverseny, melynek vándordíját a Bathyány Kázmércserkészcsapat nyerte el. Másodikként a szigetszentmiklósi Lantmadár, harmadikként a mendei Julianus-csapat végzett. A szép napot este 10-ig tartó vidám program zárta, sok-sok énekkel, tánccal és játékkal. D. Veszelszky Sára Jelenet a Harmadnap hajnalábóI a Gyula diák cserkészszínpad előadásában Tatár Csaba felvétele Jánosi András grafikája Megyénk Kazinczy-díjasa Kihirdették a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verseny országos döntőjének eredményét vasárnap Győrött. Deme László egyetemi tanár, a bírálóbizottság elnöke ünnepi beszédében annak a véleményének adott hangot, hogy a vereny színvonala emelkedett, A középiskolás diákok értőn, és érthetően tolmácsolták az egyébként nehéznek minősített kötelező szöveget, amellyel a múlt nyáron elhunyt Z. Szabó László Kazinczy-díjas tanárra emlékeztek, aki győri pedagógusként országossá szélesítette a Szép magyar beszéd mozgalmat, a versenyek motorja és 27 alkalommal szervezője volt. Az értékelést követően átadták a Kazinczy-érmeket. Az idén 15 gimnáziumi és szakközépiskolai tanuló, illetve 15 szakmunkástanuló nyerte el a kitüntető érmet — köztük Kirchner Katalin, a nagykőrösi Toldi Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola növendéke is. A határokon túli magyarokra 5 érem várt, mivel azonban csak Szlovákiából és Moldovából érkeztek, a többi határokon túli területről valószínűleg adminisztratív okok miatt távolmaradtak, így az öt éremből a zsűri egyet adott ki, Horváth Andreának, a nagymegyeri (Szlovákia) magyar tannyelvű gimnázium diákjának. varazsa ben is rengeteg öröm rejlik. Mindössze meg kell találni — hirdeti Jánosi András, még versben is. Neki úgy tűnik sikerült. Alkotásait látva talán nekünk is menni fog.-jisz-Pomázi grafikus Budán A megfoghatatlan ír verset és prózát, H>4ÍkÜ rajzol, fest, kerámiákat és szobrokat készít. De érdekli a látványtervezés, az építészet. Sokan mondhatnák erre, na jó, vajon akkor melyikhez ért igazán? Meglepő, de mindenhez. Ezt igazolhatja a Pomázon élő Jánosi András az Angelika kévéházban közelmúltban megnyílt kiállítása, amely május közepéig várja az érdeklődőket. Az ünnepélyes tárlatnyitón zsúfolásig telt a terem. Ezek szerint többen tudnak már róla valamit. Például azt, hogy soha nem szerette, ha azt firtatták, melyik művészeti ágban érzi magát otthon. Mindabban, amit csinál. A művészet számára kihívás, kísérletezés, öröm. Saját bevallása szerint azt nem tudja pontosan, kinek is van szüksége munkáira, egy viszont biztos: neki nélkülözhetetlen. Mármint az alkotás. Viszik, hajtják az ötletek, így születnek meg a szobrok, festmények, versek, dalok. Kazettái már megvehetők, a közelmúltban jelent meg Az utolsó ticket című könyve, ami műfaját tekintve scifilo — krimi — misztikus regény. Képei is a megfoghatatlanról szólnak, az élet és halál misztériumáról, a szeretetről és a magányról, a hitről és az igazságról. Meg a boldogságról, amihez nem kellenek csuda dolgok. Csak néha nem veszszük észre, hogy épp boldogok vagyunk, mert valami mást, felkavarót várunk. Holott az élet apró eseményei-Gödöllőtől Japánig Karnevál és képkoncert Remsey Iván a Budapest Bábszínházban mutatkozott be tegnap este. Saját tervezésű bábjaival a színház előcsarnokában. A kiállítás megnyitó beszédét Márk Tivadar Kossuth-díjas díszlet- és jelmeztervező, az Operaház örökös tagja mondta — majd Karnevál és képkoncert címmel felnőtt bábelőadásra került sor a színházban. Ki Remsey Iván? Gödöllőn fogalom a Remsey név. Remsey Jenő a festőművész, Remsey György a drámaíró — a kettő ugyanaz a személy — még a régi a századelőn Körösfői Kriesch Aladár vezetésével szerveződött gödöllői művésztelep tagja volt. Már azokban a kezdeti időkben is foglalkoztak bábjátszással, talán elsősorban a telepen működő művészek gyerekeinek szórakoztatására. Remsey Jenő legidősebb fia Remsey Iván. Gödöllőn élő fivérei szintén képzőművészek — lakóhelyüktől nem messze immár utca viseli édesapjuk nevét. Remsey Ivánt a művésztelepi bábelőadások varázsa mellett 13 éves korában döntő élményként érte, hogy megnézhette Vittorio Podrecca olasz bábművész egyik előadását. Hatására egész életére a bábjáték szerelmese lett. 1947-ben fivéreivel, édesapjával együtt saját faragású figurákkal önálló marionettszínházat létesített, mellyel Gödöllőn nyilvános előadásokat tartottak. Bábfiguráik bejárták egész Európát. Remsey Iván 1978-ban meghívást kapott Szicíliába, ahol a Palermói Nemzetközi Bábfesztivál zsűrijében ő képviselte Magyarországot. 1984-ben részt vett a drezdai bábos világ-kongreszszuson, ahol meghívták aztán Japánba is. 1988-ban megválasztották a UNIMA Nemzetközi Tanácsának tagjává, s ebben a tisztében ő képviselte a magyar bábművészetet a tokiói világfesztiválon. 1991-ben az olaszországi Salemóban két kiállítása nyílt, majd a harmadik kiállítása után Cava de Tirreni város díszpolgárává avatták. Idén választották meg a magyar Bábjátékos Egyesület díszelnökévé. (nádudvari) Zsámbéki kiadvány helytörténészeknek r~ü^B ^ helytörténet-kuta- Jj SS tók és monográfiav írók száma ugrásszerűen megnövekedett az utóbbi években. Kutató- és gyűjtőmunkájukhoz kínál hasznos segítséget a Zsámbéki Főiskolai Füzetek sorozat 14. kiadványaként megjelentetett Honismereti olvasókönyv. A szöveggyűjteményt a tudományos igényű helytörténeti kutatás kialakításában kulcsfontosságú szerepet játszó történészek munkáiból válogatta Kovács József László, a Zsámbéki Tanítóképző honismereti szakkolégiumának tanára. Tagányi Károly 1984-ben írt tervezetében a megyei monográfiát településtörténetek összességének tekinti. Ezek megírásához dolgozza ki az adatgyűjtés és az adatok feldolgozásának módszereit. Tagányi írásával aztán a kötet valamennyi tanulmányírója vitatkozik. Mályusz Elemér például a történelmileg kialakult megye, mint egység kutatását javasolja és adja meg a tudományos igényű feldolgozáshoz a módszereket. Tanulmányát rendkívül izgalmassá és hasznossá teszi, hogy a javasolt módszereket azonnal példákon is bemutatja. Váczy Péter a helytörténetírás, mint tudomány kialakulásáról, korlátáiról, lehetőségeiről valamint módszereiről ír részletesen. Dr. Mollay Károly elsőként Belitzky János Sopron megyei monográfiáját elemzi. S miközben számonkéri a tárgyi emlékek összességükben való értékelését, az elsődleges források felhasználását, valamint a megállapítások bizonyítékokkal való alátámasztását, a bőséges példákkal egyszersmind módszereket is ad a hibák elkerülésére. A másik Mollay tanulmány a társadalomrajzhoz szükséges tehetség-térképek készítésének történetével és lehetőségeivel foglalkozik, számos külföldi és hazai munka értékelése alapján. Belitzky János A magyar helytörténetírás problémái című tanulmányában a hazai alapműveket értékeli. Gyenis Vilmos Emlékirat és parasztkrónika című írásában a műfaj történetét mutatja be, bőséges példákkal illusztrálva. Tanulmánya második részében Öreg Gyiiker József 1863—70 között készült Naplóját elemzi. A szöveggyűjtemény befejező tanulmánya Kovács József László 1988-as Új táborverés című előadásának részköteteit tartalmazza a Zsámbéki Tanítóképző kéthetes honismereti táborairól, valamint honismereti szakkolégiumának munkájáról. (A Zsámbéki Tanítóképző kiadásában megjelent kötet 150 forintos áron a helyszínen kapható, vagy postai úton igényelhető.) (Veszelszky)
