Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-27 / 97. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 27., KEDD 3 Csurka István nyilatkozata Az MDF esélyei Támogatták az alávetési nyilatkozatot Évek múlva döntenek? Csurka István, az MDF elnökségi tagja, a Magyar Út mozgalom megalapítója tegnapi nyilatkozatában kijelentette: megfelel a valóságnak, hogy számára fontosabb volt a Magyar Út Körök pécsi tanácskozása, mint az MDF Országos Választmányának alakuló ülése. — A választmányi ülés előtt beharangozott viták sem voltak valami kecsegtetőek számomra — mondta el Csurka István —, de a Magyar Út szervezése, „virágba borítása” jelenleg mindennél fontosabb. Csurka cáfolta, hogy bármikor is kifejezésre juttatta volna lemondási szándékát az MDF elnökségi tagságáról, de utalt azokra a nyilatkozataira, miszerint: ha az MDF elfogadja a Magyar Út „szolgálatát”, akkor nincs ok a válásra, de ha továbbra is durva és kirekesztő Alkotmányos a nyugdíjemelés Az Alkotmánybíróság — Kilényi Géza, Szabó András, Vörös Imre és Zlinszky János különvéleményével — tegnap határozatot hozott azokról az indítványokról, amelyek a nyugdíjemelés mértékét maximalizáló 1992-es országgyűlési határozat, illetve kormányrendelet alkotmányosságát vitatták. A határozat szerint a kifogásolt rendelkezések nem alkotmányellenesek. A testület tájékoztatása szerint az Alkotmánybíróság korábbi határozatában már rámutatott arra, hogy Magyarországon a társadalombiztosítás ma olyan vegyes rendszerű biztosítás, amely csak részben működik a „vásárolt jog” elve alapján, mert emellett szociális szempontokat is érvényesít. A vegyes rendszerű magyar társadalombiztosítás már korszerűtlen, de nem alkotmányellenes, ha mindkét szempontot figyelembe veszi. Az alkotmány szerint az egyedüli követelmény, hogy a társadalombiztosítás és a szociális intézményi rendszer a megélhetéshez szükséges ellátást nyújtson. Az állampolgároknak nincs alkotmányos joguk az életszínvonal megőrzésére, illetve a nyugdíjak közötti arányok fenntartására. Alkotmányellenes volna, ha az állam a nyugellátásokat egyáltalán nem emelné, a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatását azonban nem köteles maradéktalanul kompenzálni. A határozat szerint az aktív keresők jövedelemnövekedése más elveken nyugszik, mint a vegyes rendszerű társadalombiztosításé, ezért a kettő alkotmányos összehasonlítása nem lehetséges. Az államnak nem kötelessége a nyugdíjak arányos emelése sem, mert az alkotmány ilyen kötelezettségről nem szól, hanem a szociális ellátást teszi az állam kötelességévé. A magasabb nyugdíjak emelésénél a felső összeghatár megállapítása csak akkor vetne fel akotmányossági problémát, ha a biztosítási elem teljesen figyelmen kívül maradna. jellegű megnyilvánulásokat tapasztal maga ellen, akkor természetesen el kell gondolkodnia. Az író-politikus kijelentette: ha az MDF és a liberális pártok bármelyike között a frigy kétségbevonhatatlan jeleit látja, vagy akár kézfogót az MDF vezetősége részéről, akkor egy percig sem marad tovább az MDF-ben. Az MDF és a liberális pártok akármelyiké tűz és víz, s összeházasításuk — tisztán annak reményében, hogy a meggyengült MDF meg tudja tartani kormányzati pozícióit — számára elképzelhetetlen. Ugyanakkor ha az MDF elvállalná a Magyar Út céljait, és a választásokig hátralévő időben megkísérelné azokat elérni, akkor a pártnak olyan esélyei nyílhatnának, amelyek feleslegessé tennék a liberális pártokkal való alkudozást. Az Erdélyi Körök Országos Szövetsége Sopronban megtartott konferenciáján sürgős teendőként jelölte ki, hogy a Romániában az 1989. decemberi és 1990. márciusi események miatt elítélt magyarok ügyének kivizsgálása érdekében aláírásokat gyűjtsenek. Kérik a román közéletet, hogy a Tőkés László püspök ellen folyamatban lévő támadásoknak vessenek véget. Az ő bátor kiállása volt a szikrája az 1989-es forradalom kirobbanásának, mikor nyíltan szembefordult a diktatúrával. Hazánkban még nincs gyakorlata a távoktatásnak. Ezért választott angliai példát Nahlik Gábor, a Magyar Televízió alelnöke, amikor a Lakitelek Népfőiskola Alapítványa által létrehozott vállalkozási program rá, illetve intézményére eső részét ismertette egy tegnapi sajtótájékoztatón. — Kell-e egyáltalán ennyi és új vállalkozó Magyarországon? — tette fel a kérdést az alelnök. — Kell — válaszolt is azonnal a felvetésre a szónok. — A tudáson alapuló demokrácia továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy sok hazai vállalkozónk legyen. Magyarország alapjában véve nyitott az új befogadására — folytatta Nahlik Gábor —, ezért van létjogosultsága a közeljövőben elinduló távoktatói programnak. Egy 30 részes televíziós filmsorozat (Jön Frici! címmel, Szuhay Balázs és Szentmihályi Szabó Péter forgató-A munkástanácsok naggyűlése Olyan hiteles, jól felkészült szakembereket kért fel a Munkástanácsok Országos Szövetsége a társadalombiztosítási önkormányzati választások jelöltjeinek, akiknek személye garanciát jelent a társadalombiztosításba befolyó pénzek eddigieknél hatékonyabb felhasználására — jelentette ki tegnap Százhalombattán Palkovics Imre elnök, a szövetség kampányindító nagygyűlésén. Amint az ’56-os hagyományokon nyugvó, alulról szerveződött, a szegényebb munkásrétegeket felkaroló szövetség vezetője kifejtette: a munkástanácsok szakemberei az egészségügyben a betegségek megelőzését, a nyugdíjkérdésben a befizetésekkel összhangban álló igazságosabb elosztást szorgalmazzák. Nem a román nép ellensége, sőt barátja, fáradhatatlanul hirdeti a két nép közötti megbékélést, románul ír és prédikál. Azt pedig, hogy a magyarság jogos követeléseinek és félelmeinek hangot ad, nem lehet neki felróni. Zárónyilatkozatukban megfogalmazták továbbá, hogy a Duna Tv sugározzon olyan adásokat is, amely a románságot is érdekli, és ha mód van rá, legyen román felirat. Ez nagyon elősegítené a két nép közeledését. könyvével, Seregi Zoltán rendezésében, Körmendi János címszereplésével), egy háromkötetes kiadvány, s egy egyelőre egyszeri alkalommal — kétmillió példányban megjelentetett, s ingyen terjesztett — újság, a „ Vállalkozói Újság": ezek alkotják a Lakitelek Népfőiskola vállalkozókat képező távoktató programját. — Eddig csak azt láthattuk a televízióban — beszél a motivációkról Lezsák Sándor —, hogy több ember utólag magyarázza — sőt, olykor csak összekeveri — a megjelent törvényt. Ezek a műsorok egyrészről érdektelenek voltak, másrészről utólag foglalkoztak egy-egy témával. Azt szeretnénk, ha életszerűen, okos szakemberek, s hétköznapi hősök közreműködésével ismernék meg a kis közösségek. a családok azokat az ötleteket, alapismereteket, amelyeket egy mai vállalkozónak tudnia kell. Ezt a hitet Az Országgyűlés tegnap délután megkezdte e heti plenáris ülését. Az elnöklő Szabad György — a szokásos létszámellenőrzést követően — bejelentette, hogy Gáli Ákos független képviselő a jövőben a kereszténydemokrata frakció tagjaként folytatja a törvényhozói munkáját. Napirend előtt kért szót Büki Dorottya (SZDSZ), hogy beszámoljon a T. Háznak a hét végén lezajlott kerekasztal-konferenciáról, amelyen a Magyarországon működő nőszervezetek, a parlamenti pártok nőtagozatai, nemzetközi nőklubok honi képviseletei vettek részt. Büki Dorotytya röviden ismertette a 300 000 magyar nőt képviselő szervezetek által elfogadott nyilatkozatot, amely a nők közötti megértés és párbeszéd szükségességét hangsúlyozza. Remport Katalin (MDF) szintén napirend előtti felszólalásában új határátkelők megnyitását sürgette a magyar— román határon. A képviselőnő felhívta a figyelmet, hogy a román oldalon júniustól átépítik a nagylaki határállomást, és emiatt a forgalmat részben elterelik. Kérte a kormányt: használja ki az esélyt, és tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a május 10-i tárgyaláson sikerüljön megállapodni a hosszú határszakaszon már régóta szükséges új átkelőkről. A Házelnök bejelentette, hogy a kormány benyújtotta a szakképzésről szóló törvényjas meggyőződést, ezt a meglévő mozgatóenergiát igyekszik tudással feltölteni az alapítvány vállalkozói tanfolyama. Május 17-én indítja el a Magyar Televízió a programhoz kapcsolódó sorozatát, melyről annyit árult el Nahlik Gábor, hogy különféle közvélemény-kutató módszerek segítségével folyamatosan mérik a műsor nézettségét. Várható, állapította meg az alelnök, hogy jóval többen lesznek kíváncsiak a vállalkozások beindításához szükséges létfontosságú ismeretekre — főként, hogy azok egy szórakoztató filmsorozat útján jutnak el a nézőkhöz —, mint ahány an valójában jelentkeznek is a távoktatásra. Az utóbbira az említett lapnak a nyomán lehet eljuttatni a részvételi szándékot, melyet a tervek szerint szeptembertől heti rendszerességgel jelentetnek meg. Kiss Dénes, a lap főszerkesztője a májusi példányban ekképpen összegezte az ötlet ars poeticáját: „Felismerésekkel és nagy elszántsággal lehet és kell vállalkozni az egész országnak... Különösen, ha nemcsak vállal vállalkoznak, hanem erős hittel, s erős akarattal... ” Hogyan jut el az ötlet, a levaslatot és az illetéktörvény módosítását célzó törvényjavaslatot, valamint a környezetvédelmi bizottság indítványt nyújtott be a nemzeti környezet- és természetpolitikai koncepció kidolgozásáról. A képviselői önálló indítványokat sorolva Szabad György tudatta a T. Házzal, hogy Pál László (MSZP) törvényjavaslatot teijesztett be az állami részvétellel működő alapítványokról. Bejelentette továbbá azt is, hogy az autózással kapcsolatos állami bevételek elszámoltatását szorgalmazó népi kezdeményezésekről az alkotmányügyi és a költségvetési bizottság közös albizottsága alakít ki álláspontot. Az Országgyűlés lezárta a bősi vízlépcső ügyében a hágai nemzetközi bíróság elé terjesztendő dokumentum parlamenti ratifikálásával kapcsolatos határozati javaslat általános vitáját. A közismertebb nevén úgynevezett alávetési nyilatkozatként ismert dokumentumot Jeszenszky Géza külügyminiszter terjesztette az Országgyűlés elé, és azt valamennyi képviselőcsoport felszólalója támogatásáról biztosította. A képviselők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is: a hágai bíróság döntéséig — amely akár öt-hat évet is igénybe vehet — mindenképpen megoldást kellene keresni a szlovák féllel a környezetvédelmi kérdéseket illetően, különös tekintettel a Szigetköz ökológiai problémáira. Kövér László lett a Fidesz parlamenti frakciójának vezehetőség az érdeklődőkhöz? — vetődött fel e kérdés is a sajtótájékoztatón. Nem is olyan másodlagos kérdés ez, ismerve a hazai terjesztési viszonyokat. Nos, ennek a feladatnak a megoldására — túl az alapítvány önkéntesein, az ötletet támogató számtalan szervezeten — a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat vállalkozott. Olyan tapasztalat, szakembergárda, s terjesztői hálózat van a szervezet birtokában, tudtuk meg Pirot Esztertől, a szövetség irodájának vezetőjétől, amely biztosítékot szolgáltat a program széles körű — elsősorban az újság példányainak terjesztésével történő — megismertetésére. — Mintegy 250 ember dolgozik — leszámítva az oktatókat, a program terjesztőit — a csaknem 80 millió forintba kerülő vállalkozói távoktatás kidolgozásában, megvalósításában — mondta Lezsák Sándor. — Többségük ügyszeretetből, meggyőződésből vállalt szerepet a program életrehívásában, s közreadásában. Abban bízunk, hogy az a remélhetőleg 5-600 résztvevő, aki végigjárja, elvégzi vállalkozói, távoktatói programunkat, igazolja ennek az ötletnek, és a sok ráfordításnak az értelmét. Mailár Éva tője. A tisztújításról tegnap délelőtti ülésükön döntöttek a Fiatal Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselői. Kövér László megválasztásával teljessé vált a párt debreceni V. kongresszusán létrehozott vezető testületé, az elnökség. A frakcióvezető-választáskor volt tartózkodó és ellenszavazat is, de hogy milyen arányban, az — a képviselőcsoport döntése értelmében — nem hozható nyilvánosságra — tájékoztatta az MTI-t Kövér László. Mi izgatunk, a rabbi kapkodott „Más újságok nem, de maguk igen”... Mondta a telefonáló, aki nehezményezte e kijelentésével, hogy rendszeresen közöljük az Országgyűlési Képviselőid Mikó Imre Körének ama kiadványát, amely csokorba szedi az elhangzó, vagy leírt magyarellenes kijelentéseket. Ezeket az ország minden részéből elküldik a Mikó Imre Kör tagjainak, akik aztán őszszeszerkesztik, s lapunkban közzéteszik. Nos, ez nem tetszik a kedves telefonálónak, mondván: izgatunk. Most például azzal, hogy Landeszmann György főrabbi kijelentését ismételjük. Azt tudniillik, hogy a főrabbi szerint, ha a magyar kultúrából kivesszük azt a részt, amit az itt élő zsidóság alkotott, akkor nekünk, magyaroknak csak a bőgatya és a fütyülős barack marad. Ézt a kijelentést — természetesen — sokan elítélték, s véleményüket a Mikó Imre Körnek is elküldték. Ám olvasónk szerint a főrabbi „nem gondolta végig kijelentéseit” ezzel szemben ml izgatunk a főrabbi ellen. Sőt, „már rég el kellett volna ezt az egészet felejteni” — mint fogalmazott. Nem értem! Miért kellene ezt elfelejteni? Miért kellene eme ostoba kijelentés fölött elsiklani akkor, amikor tán a főrabbi környezetében (s ezt a kijelentést alaposan alátámasztja) szinte a vízcsapból is folyik: Magyarországon nagymérvéi antiszemitizmus vette kezdetét. Nos, erről az ostobaságról azért sem szabad megfeledkezni, mert elképzelhető: eme kijelentések valók arra, hogy antiszemitizmust keltsenek, azaz alapot adjanak a hazug hírhez. Ám a hazug hír akkor a legártalmasahh, ha nem beszélünk róla, ha nem jelentjük ki: hazugság. (Vödrös) Erdélyi körök konferenciája Aláírásokat gyűjtenek OS Jön Frici! Távoktatás Laki telekről — vállalkozóknak Azt vallom, hogy ebben a rendszerváltoztató időszakban elsősorban a kis közösségeknek, a családoknak kell megadnunk minden tőlünk telhető segítséget ahhoz, hogy a bennük levő hit és meggyőződés, az őket mozgató energia a vállalkozó ember tudásával, ezen új tevékenységi formához nélkülözhetetlen ismeretekkel párosuljon. Ezekkel a szavakkal ajánlotta a sajtó képviselőinek Lezsák Sándor a Lakitelek Alapítvány elnöke az új helyi kezdeményezésű vállalkozói programját.
