Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-03 / 78. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 3., SZOMBAT 3 Kisfiús nagyfiúk Meddig lehet ,fideszes” egy fideszes politikus? Meddig fésülheti kisfiúsra a haját, s tekinthet kedvesen a kamerába, hogy mindenki elhiggye: ő még mindig egy kis harmatos bűbáj, hogy három esztendő országgyűlési, pártapparátusi nyűglődései, megannyi utazás, tárgyalás, politikai csatározás után is őrizgeti ártatlanságát. Ha Orbán és Fodor urak a magukra vett gyermekded őszinteséggel azt kérdeznék a képernyőről, tetszünk-e még nektek, diáklányok és nagymamák, nem volna semmi gond, kép és szöveg kiváló összhangja — gondolná a néző. Csakhogy nem ezt kérdezik. „Elpazaroltunk három évet és az elkövetkező egy év is veszendőbe fog menni a gazdasági átalakulás tekintetében, ezért 1994-ben a polgároktól sok türelmet és megértést kell kérnie az új kormánynak”— mondják az aranyosok szemrebbenés nélkül. Mintha nem tudnák, hogy az elmúlt három és fél év alatt az egyéni vállalkozók száma kétszázezerről ötszázezerre, a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások száma tízezerről százhetvenezerre, a vegyes vállalatok száma pedig ötszázról hétezerre emelkedett, és ma a megtermelt nemzeti jövedelmünk többségét a magánszektor adja. A nyilvánvaló tények ellenére állítják, hogy elpazaroltunk három évet a gazdasági átalakítás dolgában, s ebben a fejedelmi többesben az is benne lehet, hogy a kormányzatnak kiszolgáltatott, szegény, tehetetlen ellenzék is vállal egy pici felelősséget a történtekért. A történtekért, amelyből csupán az átalakításra vonatkozó legfontosabb adatokat felejtették ki a rokonszenves nyilatkozók. Vajon miért? Ennyire tájékozatlanok? Ha igen, az rájuk nézve nem túl hízelgő. Ha viszont érdekük fűződik ahhoz, hogy a választópolgárok ne legyenek tájékozottak, az sem éppen szimpatikus vonás. Kérdés, mire lesz elég kilencvennégyben a kisfiús frizura és a nagy fiús mosoly? Bánó Attila / Újabb bővítések Szentendrén a szabadtéri múzeumban Kedvezmények a mezőgazdaságnak Élő, nyitott közművelődési intézmény a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, mert nemcsak a tudományos kutatás alapján kiválasztott népi építészeti emlékeket őrzi meg. Az épületegyütteseket mindennapi használati tárgyak: bútorok, edények, szőttesek, ágy- és ruhaneműk teszik „lakottá”. A múzeum alapfeladata — a XVIII. század végétől a XX. század első évtizedéig — a ma még fellelhető falusi kultúrát rögzíteni, megmenteni és a következő nemzedékeknek is átadni. Ezeket a gondolatokat hangsúlyozta Füzes Ferenc főigazgató, a gyűjtemény ez évi programjait ismertető pénteki sajtótájékoztatón, stílszerűen egy nádfedeles csűrben. A főigazgató elmondta: éppen 25 esztendeje annak, hogy a festői szépségű tájon megkezdődött a múzeum kialakítása. Az 1972-től önálló intézmény tudományos oktató- és kutató„A Fővárosi Főügyészség tegnap vádat emelt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az Ybl Bank Rt. igazgatótanácsának elnöke, Nagy Imre, továbbá Jamniczky Zoltánná, a bank vezérigazgatója és Körmendi Éva vezérigazgató-helyettes ellen, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. Az ügyészség különösen nagy kárt okozó csalás címén vádolja Nagy Imrét azzal is, hogy még mielőtt Jamniczky Zoltánné lett volna az Ybl Bank Rt. vezérigazgatója, s a hely, Magyarország legnagyobb és egyben központi szabadtéri néprajzi gyűjteménye. A parkban az ország legjellegzetesebb tájainak népi építkezését, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek és csoportjainak jellemző lakáskultúráját mutatják be. A felső-tiszavidéki és a kisalföldi tájegységi bemutató tavaly készült el. A tervek szerint szeptemberben avatják fel a nyugat-dunántúli tájegységi épületegyüttest. Bővítik a pihenőparkot, a játszóteret, fásítanak, és kézművesbemutatókat szerveznek kicsiknek és nagyoknak. Füzes Ferenc végül arról az örvendetes tényről is szólt, hogy a hazai és külföldi városlakók „felfedezték” a népi kultúrát. Ezt bizonyítandó közölte: 1992-ben mintegy 170 ezer látogatót fogadtak a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, 10 ezer vendéggel többet, mint 1991-ben. bank még szabályszerűen működött, egy — ingatlan-nyilvántartásba még be nem jegyzett, jelzáloggal terhelt — ingatlant tehermentesként jelzálogfedezetül felajánlva, az Ybl Bank Rt. ügyintézőit félrevezetve, vett fel közel 1.1 milliárd forint kölcsönt a Hepta-csoport különböző, már akkor fizetésképtelen vállalkozásai javára, abban a tudatban, hogy a tartozást nem fogják visszafizetni — mint ahogy nem is fizették vissza és a bank fedezet híján behajtani sem tudta a pénzét. Az agrárgazdaság teljesítményének további javítására újabb intézkedéseket fogadott el a kabinet — jelentette be Juhász Judit a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A leglényegesebb rendelkezés közülük az, hogy kiterjesztik a mezőgazdaságban már jól bevált reorganizációs programot a tej-, a hús- és a gabonaipari vállalatok decentralizált privatizációjában értékesítendő vagyontárgyakra. Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az e vagyontárgyak megvásárlásához felvett hitelek után kamattámogatást pályázhatnak meg a vevők. Az agrárfinanszírozás feltételeinek javítását szolgálják a kabinet más döntései is. Megbízták a földművelésügyi és a pénzügyminisztert, hogy még az első félévben terjesszenek a Az ÉT gazdasági konzultatív bizottsága tegnap Budapesten tartott ülésén egyetértett abban, hogy a villamosenergia-tarifa módosítására szükség van. Ennek ellenére a dolgozói és a munkáltatói oldal nem javasolta, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által elkészített kormányelőterjesztés a jövő heti Érdekegyeztető Tanács elé kerüljön. A lakossági tarifamódosítás azért vált szükségessé — állítják az IKM szakértői —, mivel a hazai villamosenergia-termelés költségei jelentősen megemelkedtek, és a Magyar Villamos Művek Rt.nek veszteségei keletkeztek. Március végéig elkészült a „hiteljegy” néven ismert privatizációs konstrukció, amely hamarosan a Gazdasági Kabinet elé kerül és várhatóan a kormány is a közeljövőben megvitatja. Az AVÜ ezzel is gyorsítani kívánja az állami cégek magánkézbe adását — mondotta Csépi Lajos, az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatója azon a szakmai tanácskozáson, amelyet tegnap rendezett a Magyar Privatizációs Társaság a munkavállalói és vezetői tulajdonszerzés módszereiről. Mint azt Csépi Lajos hangoztatta: lezárult a magyarországi privatizáció azon időszaka, amelyben nagymértékben lehetett számítani a külföldi befektetők tulajdonszerzésére. Elmondta: 1991-ben a vállalatok privatizációja során 80 százalékban, 1992-ben pedig 60 százalékban a külföldi működő tőke kormány elé javaslatot az élelmiszer-termelés finanszírozási feltételeinek módosítására. Felkérte ugyanakkor a kabinet a Magyar Nemzeti Bankot, a kereskedelmi bankokat és a Bankszövetséget, hogy kedvezményes hitelkonstrukcióval segítsék elő a kormányzati intézkedéseket. — A kormány elfogadta a társadalombiztosítási képviselők választásának előkészítéséről, lebonyolításáról és költségvetéséről szóló határozatot — közölte a továbbiakban Juhász Judit. A választás költségvetése ennek alapján 860 millió forint. A közelmúltban szétvált településeknek és egy megyehatárváltozásnak megfelelően módosította a kabinet az országgyűlési egyéni és területi választókörzeteket. Felülvizsgálta és módosította a jamburgi együtt-Ugyanakkor a lakossági árak az önköltségi szint alatt vannak. Az előterjesztés egy új, háromszintű tarifarendszert vezetne be, amely a kisfogyasztókat alig érintené, a költségeket a lakosság nagyfogyasztó rétegeire terhelné. Ez mintegy 4 milliárd forinttal javíthatja az MVM Rt. éves árbevételét. A munkavállalói oldal azzal indokolta a tervezet elutasítását, hogy ez megsérti az ÉT tavaly novemberi megállapodását, amely megfogalmazza: a tarifakorszerűsítés nem járhaf fogyasztói áremeléssel. Hiányolták a tervezetből azt is, hogy a jajátszott szerepet. Napjainkban azonban a volt KGST-országok mindegyike igen erős versenytársként jelentkezik a privatizációban. Az elmúlt két év során a kezdeti 2000 állami vállalatból 700 alakult át gazdasági társasággá, közülük 400 került magánkézbe valamilyen arányban. A jövőben a még át nem alakult 700-800 állami vállalatot akarják minél gyorsabban gazdasági társasággá átszervezni. Jelentős számban értékesítenek önprivati-TÁM0GASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! működési egyezmény keretében foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozást is a kabinet. A kormányszóvivő a továbbiakban bejelentette, hogy a következő egy-két hétben az Országgyűlés elé teijesztik a kultuszminisztérium régóta várt törvényjavaslatait: az akadémiai törvényt, az átdolgozott közoktatási törvényt, valamint a felsőoktatási törvényt. Májusban így mód nyílhat mindhárom jogszabály megtárgyalására. A villamosenergiai ágazatban dolgozók és a kormány minapi tárgyalásait kommentálva a szóvivő elmondta, hogy a kormányzat igen fontosnak tartja a dolgozók kedvezményeinek fenntartását. Mindazonáltal az erről szóló megállapodások kötése nem a tulajdonosra, hanem a munkaadóra és a munkavállalóra tartozik. vasolt új tarifákat nem támasztják alá megfelelő költségszámítások. A munkáltatók és a munkavállalók elfogadhatatlannak tartották, hogy a kormány iparpolitikai koncepciója megvalósításának költségeit az energiafogyasztókra kívánja hárítani. Ugyanakkor közölték: készek részt venni a tarifarendszer — ennél megfelelőbb — módosításának egyeztető tárgyalásain. A tanácskozáson nem esett szó a villamosenergiaiparban érvényes alkalmazotti tarifa módosításáról, tekintettel arra, hogy ebben csütörtökön délután külön megegyezés született. zációs modellben vállalatokat is. Csépi Lajos hangoztatta: a hazai befektetőket a jövőben igen széles körű lehetőségekkel támogatják a tulajdonszerzésben. Ezek közé tartoznak a munkavállalói és vezetői tulajdonszerzés különböző formái, a privatizációs lízing, a részletfizetés is. A még magánkézbe nem adott cégek privatizálását különbözőképpen képzeli el az ÁVÜ. Ahol lehetséges, továbbra is megkísérlik a készpénzért történő eladást. A vállalatok egy további részénél a lehető legszélesebb körben alkalmazzák a kedvezményes tulajdonszerzést. A még így is tulajdonos nélkül maradó, egyelőre eladhatatlan vállalatokat holdingokba szervezik majd. Ezek vezetésével menedzsereket bíznak meg, akik lehetővé teszik majd a vállalatok feljavítását, értékpapírjai gyors eladását. Törvényjavaslat a vasútról Az Országgyűlés jövő héten hétfőn és kedden, a húsvétot követően pedig szerdán tart plenáris ülést. Erről Dombach Alajos, a Ház alelnöke tájékoztatta az újságírókat pénteken. A jövő héten várhatóan lezárják a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitáját, megkezdődik a vasútról szóló törvényjavaslat általános vitája, és szó lesz a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról. Landeszmann kivont, Mészárost kivonják? Landeszmann úr, a főrabbi ugyebár azt mondta, hogy amennyiben a magyarországi kultúrért ékekből kivonjuk azt, amit évszázadokon át itt alkottak a zsidók, akkor a magyaroknak nem marad más, mint a fütyülős barack és a búgatya. Lehet, hogy nem mindenki számára érthetően, de e nem kifejezetten bölcs kijelentésből született az úgynevezett Landeszmann-ügy. Többen elhatárolódtak a főrabbi kijelentésétől, s volt, aki nemcsak elhatárolódott, hanem Landeszmann urat írásában nevetségessé is tette. A Pest Megyei Hírlap az elsők közt reagált a Heti Magyarországban megjelent Landeszmann-intcrjúra, s akkunk lényege az volt, hogy a főrabbi kijelentését olyan mértékben tartjuk alpárinak, hogy azzal vitatkozni sem kívánunk, hisz ha ezt tennénk, magunk is együgyűvé válnánk. Most viszont érdemes megemlíteni, hogy az Országgyűlés emberjogi bizottságában Mészáros István lüszló SZI)SZ-es képviselő, a bizottság alelnöke ama elég botor kijelentést tette, hogy ezt a Landeszmann-ügyet azért fújják fel egyes kormánypárti képviselők, mert Landeszmann főrabbi egy zsidó. Érthető hát, ha immár a Landeszmann-ügy tovább burjánzik egy Mészáros István László-üggyé. Az érintett azt mondja a Magyar Hírlapban, hogy az emberjogi bizottságnak már semmi racionális oka nincs arra, hogy a Landeszmannkijelentést elítélje, hiszen ezt sokan megtették, elzárkóztak, elhatárolódtak, stb. stb... Mészáros úr, a szahaddemokrata kijelentésével tulajdonképpen nem mond mást, mint hogy egy zsidó ellen folyik kampányhecc, azaz az emberjogi bizottság ezt szorgalmazó, természetesen kormánypárti országgyűlési képviselői antiszemiták. Nos, erre vonatkozóan csak azt tudom mondani, hogy ha az egyetemes magyar parlamenti kultúrából a lemondásra felszólított Mészáros urat kivonjuk, akkor tulajdonképpen nem történik semmi, hisz ha például százból nullát elveszünk, akkor a végeredmény száz marad. (Vödrös) Vádemelés az Ybl Bank ellen j Megalapozatlan a villamosenergia-tarifa Hitelek a hazai befektetőknek