Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-24 / 95. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. ÁPRILIS 24., SZOMBAT Jelcin alkotmánytervezete Jogok és emberi Az orosz államfő pénteken, közvetlenül a népszavazás elé időzítve nyilvánosságra hozta az általa javasolt új, az elnöki hatalom kiszélesítését célzó orosz alkotmány tervezetének főbb elemeit. Az esemény kapcsán közzétett nyilatkozatában Borisz Jelcin azzal indokolta lépését, hogy „az államfő iránti bizalom megszavazásakor nem valamiféle elvont, fényes jövőre kell szavazni, hanem konkrét jogi garanciákra, állampolgári jogokra és emberi értékekre”. Az elnök által javasolt tervezet több alapelvet fogalmaz meg: az emberi szabadságjogok tiszteletben tartását, az emberi élet értékét, az Oroszországi Föderációban élő népek és nemzetiségek nemzeti szuverenitásra való jogát, az állam föderatív jellegét. A tervezet kimondja, hogy „az Oroszországi Föderáció elnöke az állam feje: az elnök az alkotmányosság, az állampolgári szabadság és jogok szavatolója”. Az államfő nevezi ki a legfőbb állami méltóságokat az új parlament, a kétkamarás szövetségi gyűlés jóváhagyásával. Az elnök kezdeményezi a szövetségi gyűlésben a kormány elleni bizalmatlansági indítványt vagy a kabinet lemondását. Titkos Kreml-dokumentumok Nyomás a Vatikánra Sereg nélkül A FÁK tíz országa közül Kirgizisztán, lesz az egyetlen, amelynek nem lesz hadserege — közölte tegnapi sajtóértekezletén Aszkar Akajev kirgiz államfő, aki japán tárgyalásai befejeztével találkozott a sajtó képviselőivel. — Kirgizisztán az orosz föderációval kötött kétoldalú biztonsági szerződésre és a bizalomra alapozza biztonságát — mondta, hangsúlyozva azt, hogy Kirgizisztán minden energiáját az országa gazdasági és szellemi fejlődésére fordítja. A Kreml 1978-ban állítólag titkos dokumentumokban figyelmeztetett Karol Wojtyla lengyel bíboros — akit akkor választottak meg pápának — „szocialistaellenes eszméire, és közös lépések megtételét” sürgette. A torinói La Stampa című lap tegnapi számában nyilvánosságra hozott dokumentumkivonatok a Kathpress szerint 1978. november 4-i, illetve 1979. november 13-i keltezésűek. Az első okmányban egyeértékek Borisz Jelcin emellett a mindenkori orosz elnök kezébe adná a parlamenti választások kitűzésének jogát. Az orosz elnök tegnap utasította a biztonsági minisztériumot: vizsgálja ki, hogy a parlament sajtószolgálata előző nap milyen források alapján és milyen indítékokból tette közzé az elnöki kormányzás állítólagos vasárnapi bevezetéséről szóló híresztelést. Borisz Jelcin azért szánta rá magát e lépésre, mert — mint sajtószolgálata közölte — ez a rágalmazó és a biztonsági minisztérium forrásaira hivatkozó értesülés „destabilizálhatja a helyzetet az országban”. bek között arról van szó, hogy II. János Pál pápát rákényszerítsék az emberi jogoknak a tőkés országokban történő megsértése elleni fellépésre — áll az iratban. A másik dokumentum a többi között azt tartalmazza, hogy a moszkvai külügyminisztériumot és a KGB-t felszólították további ellenintézkedések megtételére „a Vatikán új keleti politikájának negatív vonatkozásaival szemben”. Gyilkos bombák Légitámadás érte pénteken az abház fővárosát, Szuhumit, aminek következtében öt ember meghalt és tizenkilencen megsebesültek A Grúzia nyugati részén fekvő Abházia függetlenségéért harcoló abházok és a grúz kormánycsapatok között tavaly nyáron robbantak ki a harcok. A Fekete-tenger partján fekvő Szuhumit a grúzok ellenőrzik. Kuba egyedül A Szovjetunió már 1980-ban sem állt volna Kuba mellé egy esetleges amerikai támadás esetén — Raul Castro, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere nyilatkozta: A nyolcvanas évek elején járt a Szovjetunióban, ahol — tekintettel a Reagen-féle vezetés harcias fellépésére — olyan értelmű kijelentést szeretett volna kicsikarni Leonyid Brezsnyevtől, hogy a Szovjetunió nem tűrné el az Egyesült Államok esetleges Kuba elleni agresszióját; ezenkívül azt tanácsolta a szovjet vezetésnek, hogy követelje Washingtontól a Kuba meg nem támadására vonatkozó 1962-es ígéret szigorú betartását. — Brezsnyev azonban elutasítóig válaszolt a kubai kérésre, mondván, hogy a szovjetek nem tudnak Kubában harcolni, hiszen a két ország 11 000 kilométerre van egymástól — közölte Raúl Castro. Szavai szerint éppen akkor, a legnagyobb veszélyeztetettség pillanatában derült ki, hogy Kuba egy amerikai agresszió esetén egyedül maradna. VÉLEMÉNY Ránk köszönt Szent György napja, Hk ilyenkor már — ahogy mondani szokás — kalapáccsal sem lehetne ML visszaverni a földbe a füvet. Fontos határnap volt ez valamikor a paraszti élet ritmusában, sürgető tavaszi munkák gyakran emlegetett határideje, országos vásárok hete, költözködések, iskolai kimaradások napja, a csorda kihajtásának a nyitánya. Mintegy a tavasz végleges győzelmét cövekelte ki így a népi tapasztalat: szétömlenek a gyenge-zöld, frisszöld színek a tájon, kihajtanak lassan az óvatosabb erdei fák is, menyasszonyi díszben a gyümölcsöskertek — jöhet a termékenyítő május. Kicsalja a már nehezen mozduló öregeket is a jóleső napsütés a ház végére vagy a zsongó virágsátorok alá, újuló életkedvvel-reménységgel — megérték hát a tavaszt. A népi időszámítás nem igazodott sem az év naptári felparcellázásához, sem az évszakok csillagászati beosztásához, hiszen a mindenkori munkák-tennivalók sűrűsödése is, ritkulása is az élő természethez, a hazai klíma megtapasztalt váltásaihoz kötötte a falusi embert — paraszti jó sorsnak, balsorsnak bizony rettegett karmestere a természet volt. No de — hol vagyok én már ettől! Rajtakapom magam ebben is, abban is, milyen messzire sodródtam az elődök sorsszerű gondjaitól. Netán éppen a túloldalra sodródtam: szomjazzák a földek az esőt, józan eszemmel én is pártolom, de alattomban a tisztakék égre vágyom, a strandmelegre, a jó kirándulóidőre. Vissszájára fordult számomra a munka ritmusa is: amikor nagyatyáim lazítottak a fűtött kemence környékén, őszi-téli kurta nappalokon, hosszú estéken, az én életemben ez az időszak lett a munkacsúcs. Jobban megy az írás, ha azzal a tudattal párosul: rossz idő van odakint. Ugyanaz a csiklandozó tavaszi napsütés viszont, amelytől viszketni kezdett nagyatyáim marka a szerszámnyél után, az én kezemből előbb-utóbb kilopja az írószerszámot. Számomra most következnék a lazítás, a pihenés évada? Mert jól van: tavaszi verőfény, enyhe fuvalmak, fodrozódó vizek, hegyen-völgyön éledő természet, romlatlan, tiszta levegő... Csakhogy ezzel együtt és ezen túl csalogat kifelé a szabadba valami más is — talán éppen a kapanyél. Milliónyi Szent Györgyolyan kertbaráttal együtt, akit hivatása-foglalkozása mivel sem köt már a természethez, az évszakok „rendszerváltásához”, az ásót-kapát-gereblyét inkább használja pihentetőnek, mint munkaeszköz gyanánt. Tehát mégsem szabadulhatok elődeim életritmusától? S a sokszor elátkozott kapanyéltől? A tavaszi szapora szorgoskodástól, noha már nem a kenyérkereset a céljuk, hanem — a pihenés? Bármelyik ágon számba veszem elődeimet, mindegyikük kétkezi munkából élt, paraszti munkából, tehát többnyire a szellős határban tette a dolgát, szabad ég alatt, szabad levegőn. A legelső olyan életforma-váltó — nemzedékhez tartozom, melyet már szellemi tevékenységhez, idegmunkához, íróasztalhoz köt a hivatása. Fiatalkoromtól ezt az életmódot szoktam meg, eleinte panaszok, tünetek, következmények nélkül. Majd azután egy nehéz, sok hónapon át tartó írásbeli munka közben minden baj elővett, az álmatlanságtól a naponta ismétlődő kínos gyomorfájdalmakig, s nem talált rá a tünetek biztos okára az orvosi vizsgálat. Hazautaztam a szülőfalumba. — Jó, hogy jössz — mondta az apám —, már összedűl a malacól. Napokig dolgoztunk. Szétvertük a régi, düledező malacólat, és valamelyest felújítva tákoltuk össze megint. Csak utána eszméltem rá, hogy ez idő alatt békén hagytak a bajaim. Sőt egykét hétig írás közben sem háborgattak a kellemetlenségek. Akkor kezdtem el a gyógykúrát, módszeresen most már, s ez a testimunka-terápia harminc év óta folyamatosan beválik. Magánhasználatra ezt azzal magyarázom: az elődök beláthatatlan sorának életmódja beprogramozza az utódot is, a kétkezi munkát nem válthatja át büntetlenül örökös szellemi tevékenységre, folytonos feszített idegmunkára. (S ha ez nem képzelgés, akkor valószínű, hogy nem csupán az életforma-váltó nemzedékekre érvényes. Hiszen még azok a kevesek is, akik irodai-szellemi foglalkozásukat több nemzedéki lépcsőn át viszszavezethetik, mennyiben távolodhatnak el néhány röpke emberöltő alatt évszázezredes örökségüktől?) Tehát a szabadtéri szorgoskodásoknak ez a milliókat meglepő tavaszi láza örökölt ösztöneink, szükségleteink parancsa volna? A használatlan izmokat megmozgató testgyakorlás, afféle kerti torna? Hatástalan szankciók Szerb álom az államról Dacolva a keményebb szankciókkal és a katonai beavatkozást kilátásba helyező fenyegetésekkel, a szerbek a jelek szerint egyre inkább elszánták magukat arra, hogy megvalósítják tervüket, és megteremtik Nagy-Szerbiát. Ezt írja Dusán Stojanovic, az AP főtudósítója Belgrádból keltezett jelentésében. A háború és a szankciók gazdaságilag romba döntötték, politikailag pedig páriává tették Szerbiát, ám Belgrad ezzel nem sokat törődik. Ami Belgrádot igazán érdekli, az nem más, mint az az — először a múlt században, az 500 esztendős török ura- Ibm elleni szerb felkelés idején megfogalmazódott — álom, hogy valamennyi szerb a Balkánon egy államban egyesüljön. Belgrád úgy érzi, most végre hozzákezdhet ennek megvalósításához. És a szerb vezetők semmi jelét nem mutatják annak, hogy — kerüljön bármibe — feladják tervüket. Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője, miután szerdán rendreutasította Lord Owent, az ENSZ nemzetközi békeközvetítőjét, péntekre összehívta az úgynevezett boszniai szerb parlamentet, hogy az hozza meg végleges döntését a boszniai béketervről, amely 10 autonóm tartományra osztaná a köztársaságot. A boszniai horvátok és muzulmánok már elfogadták a béketervet, csak a szerbek tartanak ki ellene. Azt mondják, túl sokat kell visszaadniuk a Bosznia területének több mint 70 százalékát kitevő hódításaikból, s hogy a terv meggátolja a horvátországi, boszniai szerblakta területek és Szerbia egyesítését. Meg kellene elégedniük a köztársaság területének 43 százalékával. Elképzelhető, hogy a nyugati katonai intervenciót egyre élesebben sürgető hangok hallatán a boszniai szerbek kompromisszomot ajánlanak föl, de valószínűleg csak időnyerés céljából. A szerbek két módon győzhetnek: — ha a nemzetközi közösség beadja a derekát, és a szerbek rendelkezésére bocsátja azokat a létfontosságú folyosókat, melyekre szükségük van ahhoz, hogy összeköttetést teremtsenek az általuk birtokolt területek között. — ha az általuk mesteri szintre fejlesztett halogatási taktika lehetővé teszi számukra a végleges katonai győzelmet. A szerbek azt mondják, önvédelmük érdekében érzik szükségét az egyesülésnek, és nem léphetnek kompromisszumra. — A béketerv aláírása jelenlegi formájában egyenértékű lenne az öngyilkossággal — mondta Karadzic. napi köszöntő Nyilván az is. De azzal együtt még valami több. Kiméri az ember a helyet, hová ülteti majd a fát. A déli fal tövéhez odatelepít egy fügebokrot. Eltűnődik a lugasnak szánt szőlőtőke fölött, hogyan volna célszerű megmetszeni... Minden kert: alkotás. Ilyen-olyan tehetséggel, lehetőségekkel, szakértelemmel, de minden kertészkedő alkot, amikor tervez, amikor a magot elveti, a bokrot, a fát, a palántát elülteti, amikor gondozza-neveli az élő természetnek azt a tenyérnyi birodalmát, amely az ő kezétől fakadt. Egy talpalatnyi élő világ teremtése — ez más minőségű alkotás, mint amikor élettelen anyaggal vagy szerszámokkal, fogalmakkal, képletekkel dolgozik az ember. Nem azt mondom, hogy eleve bonyolultabb, nem azt, hogy magasabb rendű, csak — más minőségű, más természetű. Külön törvénye van az élő szervezetnek, önálló fejlődésre képesítő törvénye; a hozzá kapcsolódó munka mindig új próbákat, izgalmakat, örömöket tartogat s igazában — befejezhetetlen. Talán épp ez benne a vonzó még azok számára is, akiknek szintén alkotó tevékenység — csak más nemű alkotó munka — a hivatásuk. Nyilván azok számára még inkább, akiknek valamilyen ipari-kereskedelmi-adminisztrációs munkafolyamatban a fejlett munkamegosztás következményeként bizonyos nélkülözhetetlen kerekecskék-csavarocskák elhelyezése, gondozása jut. Minden foglalkozási ágból vezet a kertbe kiskapu. Milliónyi olyan kert virul, legkivált a városok körül meg az üdülőövezetekben, amelynek nem földművelésből él a gondozója. — Megjött tehát Szent György napja, zöldéi a határ, virágba borultak a kertek, végképp felülkerekedik a munkás tavasz. Az útszél: csupa pitypang. A bokrok: csupa füttyhang. Rigó fuvoláz; rája tíz Zugból is felcsivog a csíz.
