Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-22 / 93. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP BÖNGÉSZŐ 1993. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK Szenzációs felfedezés A piramis kincse Német kutatók egy titkos kamrába vezető járatot fedeztek fel az egyiptomi Kheopsz-piramis belsejében. Elképzelhető, hogy a sírhelyet vizsgáló szakértők a rejtett helyiségben minden eddiginél értékesebb kincsekre bukkannak. A szenzációt sejtető hírt az Independent címí londoni lap adta hírül múlt heti számában. Ezek szerint Rudolf Gantenbrink kibernetológus és a robotok szakértője egy videokamerával felszerelt, apró önjáró szerkezetet tervezett annak kiderítésére, hogy hová vezet a rejtett, szűk járat. A 20 centiméter átmérőjű folyosót a tudósok kezdetben mindössze 8 méter hosszúnak hitték, később azonban — a piciny robot jóvoltából — kiderült, hogy a járat 65 méteres hosszúságban húzódik a kőkolosszus közepe felé. A kicsiny szerkezet végigaraszolván a járaton egy azt lezáró kőbe ütközött, amely a videokamera tanúsága szerint, miniatűr ajtócska réz fogantyúkkal. A lap tudósítása szerint az apró bejárat mögött titkos kamra található a fáraó kincseivel. A feltételezések szerint a sírkamrának hitt helyiségben az ókori egyiptomiak Kheopsz fáraó múmiája mellett nagyértékű kincseket és egyéb használati tárgyakat helyeztek el, hogy biztosítsák a néhai uralkodó gondtalan túlvilági életét. A kutatók elmondása szerint a rejtett alagút utolsó métereinek vizsgálata nagy óvatossággal történt. A robot által készített felvételek szerint a folyosót lezáró kicsiny ajtó és a járat közötti vékony résekben fekete színű por halmozódott fel. Mivel az alagutat a piramis építőanyagában, magában a mészkőben vájták ki, a fekete pornak máshonnan kell származnia. A kutatók azt állítják, hogy az ajtócska mögött egy nagy kamra húzódik, ahonnan az enyhe huzat vitte a résekbe az ismeretlen eredetű port. A terem, nagy méreteire abból következtetnek a szakértők, hogy geometriailag hol helyezkedik el a titkos folyosó a hatalmas építményben. Hruscsov fia az USA-ban Szergej Hruscsov, az egykori szovjet pártvezető és kormányfő, Nyikita Hruscsov fia, a The New York Times értesülése szerint állandó tartózkodási és munkavállalási engedélyt kap az Egyesült Államokban. Az 57 éves mérnök és felesége, Valentyina a Rhode Island állambeli Providence-ben veheti át „zöld kártyáját”. Dán Danilów, Szergej Hruscsov ügyvédje elmondta a lapnak, hogy többek között Richard Nixon volt elnök és Robert McNamara volt védelmi miniszter is támogatta ügyfele kérelmét. Szergej Hruscsov —- saját szavai szerint — azért határozta el, hogy az Egyesült Államokban telepszik le, mert „ebben az országban könnyebb dolgozni”. Japán csúcs A legmagasabb felhőkarcoló A tervek szerint a japán fővárosban építik fel a világ legmagasabb épületét, egy 550 méter magas, 121 emeletes felhőkarcolót, amely 55 ezer embert lesz képes befogadni. Ezt Vatabe Makato, a Simizu Corporation menedzsere nyilatkozta a Stanford Egyetem (Kalifornia állam) földrengéstani részlegének építészmérnökei előtt. A „Simizu Super Highrise” nevű épület 112 méterrel tesz majd túl a világ jelenleg legmagasabb épületén, a chicagói Sears Toweren. A Simizu egyike Japán öt legnagyobb épülettervező vállalatának. A San Francisco Chromincle jelentése szerint a felhőkarcolót egy eddig még titokban tartott helyen építik fel a Tokiói-öböl közelében. A környéket ugyan különösen földrengésveszélyesként tartják számon, de az elvégzett szeizmikus számítások szerint a tervezett könnyűfém-konstrukció képes lesz ellenállni akár egy Richter-skála szerint 8,4-es fokozatú földrengésnek, akár óránkénti 190 kilométeres sebességű szélviharoknak is. A kosdi Biber János hosszú éveket töltött a váci fegyházban. No, nem büntetésből... munkahelye volt a magas falak mögött mindaddig, amíg leszázalékolással nyugdíjazták. Az elítéltek között töltött évek sem vették el kedvét a festéstől, 1964-ben kezdődött kedvtelésétől. Szülőföldje és lakóhelye, a dombokkal körülvett Kösd szép tájai ihletik a festőt. Az erős színekkel megelevenített tájképek mellett néha megjelenik az itt még erősen hagyományaihoz ragaszkodó kosdi polgár is. Együtt a múlttal Megbecsülni a múlt emlékeit és együtt élni a jelennel? Valljuk be: nem mindenhol divat. Szerencsére vannak jó példák, íme egy galgamácsai házban jól megfér a világot jelentó parabolaantenna és a mázas tejeskancsó. Vimola Károly felvételei Műalkotás Tarnóczy Zoltán rajza Kilencezer éves civilizáció Tromsö múzeumának régészei 7000-9000 éves sziklarajzokra és egy település maradványaira bukkantak Norvégia északi részén. A Hammerfesttől nyugatra, Söröya szigetén talált maradványok az eddig ismert legrégebbi emberi nyomok ennyire északon. A sziget akkori lakói feltehetően az Észak-Skandináviában ma is élő lappok ősei voltak — vélekednek a múzeum régészei a New Scientist című tudományos folyóiratban közreadott tanulmányukban. A középső kőkorszakból származó kis sziklákon jól kivehetőek a különböző állatok — rénszarvasok, bálnák, madarak —, sőt emberek rajzai. Látható egy csónak is, benne emberekkel, továbbá egy halász a zsákmányával — a mindennapi élet megannyi ábrázolása. A rajzokat felmutató szikladarabok közelében, a kőkorszakbeli emberek feltételezett lakhelyén pedig szerszámokat — tűzkőbaltákat, késeket és nyílvesszőhegyeket — találtak a régészek. Albiontól a kontinensig Huzavona az alagútban Senki sem tudja megmondani, mikor nyílik meg az európai kontinens és Nagy-Britannia között épült alagút — holott az gyakorlatilag már készen áll. Az alagutat építtető és üzemeltető Eurotunnel társaság most már csak a jövő év tavaszára ígéri a forgalom megindítását, s azt jelezték, hogy az avatóünnepség — II. Erzsébet királynő és Francois Mitterrand, francia elnök jelenlétében — a jövő év májusának elején, valószínűleg 6-án lesz. Az alagút megnyitását eredetileg már ez év tavaszára, május 15-ére ígérték, majd júniusra, végül őszre halasztották. A jelenlegi elképzelés szerint azonban a teherautókat, kamionokat szállító első szerelvények csak egy év múlva, a jövő év februárjában, a személyautókat szállító vonatok áprilisban, a közvetlen expresszvonat-szerelvények „nyáron” indulhatnak el. Ez utóbbiak azonban a brit oldalon már nem közlekedhetnek szuperexpresszként, mert ott nem készült el a szükséges pálya, sőt annak építését még el sem kezdték. A hármas alagút befejezését a beruházók szerint az hátráltatja, hogy a külön trösztbe tömörült építő vállalatok nem hajtják végre a még szükséges munkálatokat. Az építők ezt a vádat visszautasítják, viszont azt hangoztatják, hogy a beruházó nem fizeti ki többletköltségeiket, amelyek a menet közben végrehajtott módosítások követ.kezményei. Tény, hogy a felügyelő hatóságok az építés közben megszigorítottak számos biztonsági előírást, s ez önmagában is késést okozott — még az egyes vasúti szerelvények gyártását is menet közben kellett módosítani —, de a többletköltség zömét más módosítások okozták. Hatalmas összegről van szó: a többletköltséget az építők 14,5 milliárd frankban jelölték meg, s mivel ezt a beruházók elutasítják, a tárgyalások márciusban megszakadtak közöttük. A késedelem önmagában is pénzbe kerül: a bevételeket már erre a évre is betervezték a költségvetésbe, viszont így legalább egy év jövedelme esik ki. Az építkezés költségei menet közben állandóan növekedtek, s egyelőre nem tudni, honnan teremtik elő a még szükséges hatalmas öszszegeket. Öt és fél óra a semmiben A szovjet és orosz űrhajózás történetében kétszázadik alkalommal hajtott végre űrsétát keddre virradó éjjel a Mir űrállomás kéttagú személyzete. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint, Gennagyij Manakovnak és társának, Alekszandr Polescsuknak számos nehézséget kellett leküzdeni, hogy teljesíthessék feladatukat. Összesen csaknem öt és fél órát töltöttek a világűrben, félórával többet a tervezettnél. Az űrhajósok immár harmadik hónapja tartózkodnak a Mir fedélzetén. A két kozmonauta azért lépett ki az űrbe, hogy egy elektromos vezetéket helyezzen el az űrállomás testén. A tervek szerint később ugyanis új egységet fognak a földkörüli pályán keringő állomáshoz kapcsolni. A szerelési műveletet azonban csak többszöri próbálkozás után tudták befejezni. Az eddigi 200 űrséta komolyabb bonyodalom nélkül zajlott le. Egyedül 1991-ben történt kellemetlenség: a világűrbe kisétáló két űrhajósnak több órájába telt, míg visszajutottak az űrállomás belsejébe, mert a nyílászáró berendezése beszorult. A szovjet űrprogramok 1957-ben kezdődtek a Szputnyik-űrállomás felbocsátásával. A Mir-program, amely a Független Államok Közösségének űrkutatásában központi szerepet játszik, 1986-ban indult be. Ugyancsak kedden adta hírül az olasz ÁGI hírügynökség, hogy orosz és olasz tudósok a földközi-tengeri Szardínia szigetét választották ki az orosz űrhajósok jövőbeni kiképzési helyéül. A szakértők véleménye szerint a fizikai és lélektani felkészítés szempontjából ideális kiképzőhelynek számít a sziget közigazgatási központja, Cagliari közelében fekvő meleg vizű források vidéke.
