Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-22 / 93. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK Cigány-érdekképviselet Szigetszentmiklóson Az embernek vállalnia kell a származását Tervek és eredmények Dunavarsányban Rendőrállomást Egy évvel ezelőtt jegyezte be a cégbíróság a Szigetszentmiklós-Lakihegy Független Cigányszervezetet, amelynek jelenleg száz tagja van. Lakatos Mihály elnökkel arról beszélgettünk, hogy a megalakulás óta eltelt időszakban hogyan tudta a szervezet képviselni a szigetszentmiklósi cigányok érdekeit. — Több mint száz cigányszervezet létezik Magyarországon, ezek egyike az önöké. Miért érezték úgy, hogy függetlennek kell maradniuk? — Korábban egy budapesti cigányszervezetnek voltam a tagja, de úgy láttam, hogy Szigetszentmiklóson is van annyi probléma, hogy szükség lenne egy helyi szervezetre. Különösen a lakihegyi terület a kritikus, hiszen ott tömbökben laknak a cigányok. Szigetszentmiklósra nagyon sokan jöttek Szabolcs megyéből, és ez a népvándorlás még mindig nem állt meg. Eljön valaki, és jönnek utána a többiek, a rokonok, a barátok. Ez olyan problémákat vet fel, amelyeken sökkal inkább lehet szervezetten segíteni. A rászorulók erősen igénylik azt, hogy legyen hová fordulniuk. Sok szervezet szerette volna, ha csatlakozunk hozzájuk, de úgy véltük, a helyi gondokat csak mi ismerjük és megoldási lehetőséget is könnyebben tudunk helyben találni. Sokan letagadják — A cégbíróságon a szervezet székhelyeként az ön lakásának a címét jegyezték be. Hol tud összejönni a hétfős vezetőség? — Általában a művelődési házban találkozunk, de a Bíró Lajos Általános Iskola igazgatója is segít bennünket azzal, hogy az ebédlőt alkalmanként a rendelkezésünkre bocsátja. Egyébként sokan valóban a lakásomon keresnek meg ügyes-bajos dolgaikkal. Ha végre sikerül bérelnünk egy irodát, akkor majd sokkal könnyebb lesz a dolgunk és állandó félfogadási időt tartunk. — Önök nem csak a tagságot képviselik, hanem a szervezetbe be nem lépett cigány lakosságot is. Hány embert jelent ez? — Nehéz lenne pontos számot mondani, hiszen mint már említettem, nagyon sokan jöttek Szabolcsból is. Sokan nem vallják magukat cigánynak, vonakodnak ettől a kijelentéstől, sőt egyesek le is tagadják. Van, aki azt mondja, a lánya tovább tanul, ne tudják, hogy cigány, nehogy valami baja legyen belőle. Én azt tartom, a saját fajtámat nem szabad letagadni. Már a népszámláláskor is cigánynak vallottam magam. Áz embernek vállalnia kell a származását, bár ez valóban nem mindig könnyű. — Hogyan valósul meg Szigetszentmiklóson a cigány érdekvédelem és érdekképviselet? — Naponta jönnek hozzánk az emberek, hogy nem tudják megoldani a problémáikat. Mi ilyenkor igyekszünk eljárni, kérvényeket, beadványokat fogalmazunk. Felhívjuk a figyelmet azokra a juttatásokra, ame1 lyek különböző jogcímeken járnak a hátrányos helyzetűeknek. Sok olyan családot felkutattunk, amelyik támogatásra szorul. Találtunk nemrég egy nyolcéves fogyatékos gyermeket, aki még soha nem járt iskolába. Most elértük, hogy kijelölt tanár foglalkozik vele. Ha szükséges, környezettanulmányt készítünk, vagy volt eset, hogy ápolási segélyt intéztünk el. Jó a kapcsolatom a polgármesteri hivatallal, ami részben annak is köszönhető, hogy én nem követelőzöm. Még soha úgy kéréssel nem mentem a hivatalba, hogy ne segítettek volna. Minden évben elviszünk 30-35 gyereket cigánytáborba. Tavaly egy módszertani nomád tábort szerveztünk Dömsödön, de nem volt pénzünk. Elmentem a polgármesteri hivatalba, elmondtam a problémánkat, és kaptunk nyolcvanezer forintot. — Tudomásom szerint ebben a táborban nem csak cigány gyerekek voltak. — Valóban így van, ezt kifogásolták is a Roma Parlamentben. Olyan nem cigány gyerekeket is elvittünk, akik anyagi okok miatt soha nem jutnának el táborba. Nekem az az álláspontom, hogy nem szabad a cigány közösségnek elzártan élnie. Nem ítélem el a cigányóvodát, a cigányosztályt, ha annak a felzárkóztatás a célja. De hogy a cigányok elszigeteljék magukat a magyaroktól, azt nem tartom jónak. Jómódú cigányok — A miklósi cigányok jómódúak, azok viszont, akik Szabolcsból idevándorolnak, szegények. Nem szül ez ellentétet? — Szigetszentmiklóson hagyománya van a kosárkötésnek. Az itt élő cigányok művészi színvonalon űzik ezt a mesterséget. Legtöbbjük emeletes házban lakik és külföldi kapcsolataik vannak. Akik Szabolcsból eljöttek, a jobb megélhetés reményéért választották Szigetszentmiklóst. De azt tudni kell, hogy az egész világon a cigány népréteg az, amelyik a hagyományokat a legjobban őrzi. Az is hagyomány, hogy az egyik eljön, a másik pedig követi. Akik Szabolcsból idekerültek, azokkal valóban sok probléma van. Nincs munkahelyük, lakásuk, mennek a különböző hivatalokba kérni. A mi célunk a segítés, a felvilágosítás. Miklóson sok cigánynak van felsőfokú végzettsége. Hogy hogyan állnak hozzá a gyerekek a tanuláshoz, az a családok életvitelétől, elvárásától függ. Ezért is okoz nekünk nagy gondot a lakihegyi cigánytelep, ahol több család lakik együtt nem megfelelő körülmények között. Csak elismeréssel szólhatok Tóth József elnökhelyettes munkájáról, aki ezt a területet elvállalta, és fáradságot nem kímélve küzd azért, hogy megoldjuk az ottani problémákat. Nagyobb képviselet — Térjünk rá az anyagiakra. Mennyi pénzből gazdálkodik a szervezet? — Elkészítettük a költségvetésünket,- amely szerint ebben az évben 1 millió 400 ezer forintra lenne szükségünk. Ezt elküldtük a kisebbségi hivatalba, de még nem érkezett válasz arra, hogy megkapjuk-e a kért öszszeget. A pénzt elsősorban a cigánytáborra, kulturális tevékenységre és a rászorulók segítésére szeretnénk fordítani. Támogatni akarjuk az öregeket, de az a törekvésünk, hogy ne legyen Miklóson olyan gyerek, aki azért nem megy iskolába, mert nincs cipője. Sporttevékenységre, utazásra is szeretnénk fordítani egy bizonyos összeget. Ha megkapjuk a pénzt, mint már említettem, irodát fogunk bérelni és állandó félfogadási időnk lesz. — Ón a betelepülők közé tartozik, nyolc éve jött el Mátészalkáról. Miért éppen önt választották meg elnökké? — Azért döntött mellettem a vezetőség, mert mint pedagógus sok helyen járok, jó a kapcsolatom a szülőkkel, a polgármesteri hivatallal. Úgy gondolták, nagyobb képviseletet kapnak, ha engem választanak. Tőlem nem idegen ez a tevékenység, több mint hat évig voltam tanácstag Mátészalkán. Napközis nevelő vagyok tíz éve, fogyatékos gyerekeket tanítok. Ä munkámmal bizonyítottam, hogy alkalmas vagyok a pályára. Sokan segítettek nekem abban, hogy elvégezzem a főiskolát. Úgy érzem, ebből illik valamit viszszaadnom. Az eddig elért eredményekről, és a még meg nem valósított tervekről tartott öszszegző beszámolót a közelmúltban megtartott testületi ülésen Pálfi Márton, Dunavarsány polgármestere. Az elmúlt két és fél esztendő alatt az oktatási intézmények külső-belső felújítását végezték el, ez év végéig remélhetően a napközi munkálataira is sor kerül. A községben jelenleg is zajlik a gáz-, vízhálózat kiépítése, az óvodákba, iskolákba is bevezetik majd mindkettőt. A szociális törvény megváltoztatja az óvodai rendszert, minden gyermeket fel kell venni az intézményekbe. Ez jelentősen megnöveli a csoportok létszámát, az önkormányzatnak meg kell oldania ezt a kérdést, vagy építkezéssel, vagy vásárlással 1997-ig. Az oktatási intézmények a mai kor követelményeinek nem igazán felelnek meg, szükség lenne egy iskolai komplexum létrehozására, ennek kialakítását az önkormányzat a jelenlegi pénzügyi viszonyok mellett nem tudja vállalni, bár az nem jelenti azt, hogy egyes részletekben nem tudnak előrelépni. A tornaterem megépítése megkezdhető, és a gyermekek élelmezését biztosító konyha bővítésére is érkeztek már javaslatok. Felmerült az, hogy jó lenne falukonyhát létrehozni, ahonnan a helybéliek, rászorulók kaphatnának ebédet. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat menekülttábort alakít ki a községben, az ott majdan működő konyhához társulna az önkormányzat, ez lehetne a falukonyha is. A művelődési ház felújítása is megtörtént, a fűtési gondokat a gáz bevezetésével hamarosan itt is megoldják. Az egészségház kivételével — amit idén újítanak fel — az egészségügyi épületek ilyen jellegű munkáit már elvégezték. A gyógyszertár kialakítása bevált, szükség volt rá, ezt igazolta az idő. A gyermek — és házi orvosok vállalkozásban látják el a betegeket. Sikerült e hónap közepétől egy rendőrállomást létrehozni, ez jelentős előrelépés a község közbiztonsága ügyében. Sajnos, előfordult már az is, hogy napközben törtek be a víkendházakba. Remélhetően, az ilyen esetek a jövőben csökkennek majd. Az infrastruktúra fejlesztése, a vízellátási rendszer megépítése az önkormányzati választás után kezdődött. A vasúton túli településrész munkálatai már befejeződtek, a többi helyen ez évben érnek véget az építkezések. Ez persze maga után vonja a csatornahálózat fejlesztését is. Az önkormányzat egy amerikai pályázatra, — a Future Water International INC.- re — jelentkezett. Nyertek is, bár még nem dőlt el az, náluk építik-e meg a csatornahálózatot, külföldi segítséggel. Kaptak olasz ajánlatot is, amelyik a kedvezőbb feltételeket kínálja, azt bízzák majd meg a munkával. A közvilágítás, az útépíavattak tés terén is történtek kedvező változások. Parkolók kialakításával enyhítettek e gondokon, árkok épültek, fejlődött a telefonhálózat, aminek további bővítésére is vannak már elképzelések. Tárgyalnak egy emlék - ,mű felállításáról, három játszóteret létesítettek. Szükség van lakótelkek kialakítására, ehhez azonban előbb módosítani kell az Általános Rendezési Tervet. Két vállalkozása van az önkormányzatnak. Az AD Kft. a szennyvízszállítást oldja meg, a Dunavarsányi Vízszolgáltató Kft. pedig Majosháza, Délegyháza és Varsány ivóvízellátását. Szükség lenne egy projekt kidolgozására, amely hazai és külföldi befektetők részére nyújtana információkat vállalkozásaik beindításához. A földtulajdon-változások miatt egyelőre e témában nem tudnak lépni, meg kell várniuk a tulajdonviszonyok rendeződését. A szociálpolitika területén eredményekről nem lehet beszélni, a segélyek pillanatnyi igényeket elégítenek ki, a környező települések közül Dunavarsányban a legrosszabb a helyzet. Magas a munkanélküliek, az idős nyugdíjasok száma, egyre gyakoribb jelenség az elszegényedés. Ennek a helyzetnek a feloldása meghaladja az önkormányzat lehetőségeit. Az eddigi eredmények pedig éppen emiatt értékelhetők igazán. A gondok ellenére is sikerült fejlődnie a községnek. J. Sz. I. Ennyi magasba emelt munkás és ennyi tettrekész hős soha nem találkozott egy helyen, mint amenynyien összejöttek a készülő' szoborparkban. Ott van a hős katona, a derék partizán, a mellét bátran mutogató munkásőr, s hogy ne unatkozzanak, biztosan megjelenik Lenin elvtárs is, aki lelkesítő beszéddel fogja ú jabb győztes rohamokra buzdítani seregét. Addig viszont örvendjünk annak, hogy öt magvar munkásnak biztos munkahelye van. Hancsovszki János felvétele Halász Csilla
