Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-21 / 92. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. ÁPRILIS 21., SZERDA Hogy tetszik az önállóság? A Cserhát regényes szép vidékén Csőváron a falu főterét bevetik burgonyával. Halász Zoltán, a Faluvédő Egyesület idős tagja, köztiszteletben álló agrárszakember adja meg a szokatlan dologra a magyarázatot. A tágas teret kis patak választja ketté, s a tervek szerint mindkét oldalát, partját park övezi majd. Átmenetileg sem akarták azonban parlagon hagyni, ezért nagyon olcsón bérbe adta a község. E megoldással mindenki jól jár. Minden fillérre szüksége van ugyanis a polgármesteri hivatalnak, mivel az önkormányzat évi bevételének és kiadásainak 43 millió forint az idei fő összege s ez kevés. Cserhát e regényesen szép vidékén 1990-ig Ácsa volt négy falu összevont tanácsának a székhely községe. Ott és a szomszédos Püspökhatvanban, Galgagyörkön 10—15 milliós eltéréssel hasonló szerkezetű és sok fejtörést okozó költségvetést sikerült az idénre készíteni. Mégis örülnek Csőváron (is) a külön háztartásnak, a viszszakapott önállóságnak. Ahogy Halász Zoltán is mondja: — Újabban minden hivatalos dolgukat itthon intézhetnek el az emberek. Elég baj volt az, hogy az iskolások már a negyedik osztálytól felfelé Ácsára buszoztak, minden oda került, a faluból meg eltűnt az értelmiség. Most aztán újra kell pezsdítenünk a régebben gazdag kulturális életet. Ennek részeként a nemzetiségi kultúrát. Mert hisz szlovákok élnek itt a környék településein. Óvodában, iskolában tanítják a szülők nyelvét. A Budapesti Szlovák Gimnázium csoportjai időnként művészeti műsorokkal jelentkeznek. Alapítványokból négyszer sikerült pénzt szerezni az újjászervezett együttes hangszereire, a népi hagyományok feltárására. — Nemzetiségi szövetségek vezetőitől hallottam, hogy a felnőttek nem nagyon olvasnak anyanyelvi irodalmat — vetem közbe, mire Halász Zoltán az általam megcsodált szép házakra hivatkozik. — Hajnaltól éjszakáig dolgoztak ezekért az emberek a gyári műszakban, az otthoni második és harmadik gazdaságban. Ezért aztán nem nagyon jutott idejük az olvasásra. Most viszont eljött a tanulás ideje. Csak látnák be a volt mezei munkások kései utódai! Az iparban ugyanis mind kevesebb a munka. A környék meghatározó gazdasági szervezete, a püspökhatvani termelőszövetkezet bomlófélben. Csak az önálló gazdálkodás lehetne megoldás, de a fiatalok nem értenek a földhöz, ezért nem kell nekik. Tanfolyam segíthetne rajtuk. No de, nem méregdrágán és nem távoli országrészután is megtarthatott háromszáz holdat. Addig, míg szélsőségekbe nem hajlott a politika. Prónay Dezső báró egykor gyönyörű kastélya Ácsa mellett áll. Nemrég vonultak ki onnét a katonák, akik egészségügyi raktárként használták az épületeket, most meg az ÁVÜ fizeti az őröket. A főbejárat boltíves kapuja alatt magasra nőtt a gyom, messziről is látni, hogy a falakról itt-ott mállik a vakolat. Jól jönne ez az ingatlan az acsai önkormányzatnak, de fizetni aligha tudna érte. A szántóföldeken túl, Ácsától észak-nyugati irányban sokkal gondozottabban áll az acsaújlaki kastélyszálló. Teraszáról Egyre szebb és takarosabb házak épülnek Püspökhatvanban ben, ahogy mostanában szokás, hanem itthon, vagy a közelben. Kint a téren fekete főkötőben, a tájra jellemző népviseletben hajladoznak a burgonyavető asszonyok. Tőlük távolabb erdőborította magaslat zárja a látóhatárt. A fák fölé a huszitákat, törököt, büszke földbirtokost látott csővári vár regényes romja magasodik. — Gyönyörű környezetébe turista központot kellene építeni, ha volna miből. Egyelőre csak a remény van meg arra, hogy egyszer ez is sikerül. Annak a Prónay családnak terült itt el rég a birtoka, amelyik haladó magatartásáért, németéi lenességéért a földosztás A házban dolgozók azért remélik, azután is lesz munkájuk. Hiszen a forgalom élénk, jól megy az üzlet. Egyéb munkaalkalom se nagyon kínálkozik a községben. — Vállalkozásokat próbálunk ösztönözni — mondja Krekács József acsai alpolgármester, aki a püspökhatvani téesztől való kiválást is támogatja. Kisebb, piacképesebb saját szövetkezetét akarnak a faluban. Az új tornacsarnok jövőre lesz kész. Addigra 21 millió forintot költenek így az iskolára. Ezért nagyon kell a pénz, amit iparűzési adóból is próbálnak szerezni, bár nagyon nagy köRemélhetóleg csak rövid ideig szünetel az oktatási központ építése Csőváron Hancsovszki János felvételei régen oda láthattak a rokonok Prónayékhoz. A báró vásárolt azon a környéken birtokot Iphigénia nevű leányának, aki időközben férjhez ment Patay Tibor Abony megyei birtokoshoz. Az új lakó 1911-ben foglalta el a Patay házat. A közelmúlt történetét a Pallas Lap- és Könyvkiadó üdülő vendégei írták, majd 1986-tól jó áron szállodaként működtette a vállalat. A kolóniái bútorokkal berendezett, vastag falú boltíves szobákba akár szellemeket is képzelhetnénk éjszakánként. A hat hektáros park faházai pedig a természet üde romantikáját kínálják. A tulajdonos viszont az egész intézményt adná megvételre. Bárkinek, aki fizetni tud. rültekintéssel. Az alpolgármester szerint ugyanis bumerángként ütne vissza, ha a kezdő vállalkozók kedvét is mindjárt ezzel vennék el. Halász Zoltán szavai jutnak az eszembe az acsai művelődési házban, ahol a korábbi évekkel ellentétben igen meggyérült a könyvtár kötetállománya. Dísztelenek a ház falai, barátságtalan a környezet. Az épületet vállalkozó bérelte ki, s most éjszakai bárnak építi át a kluboknak, szakköröknek való földszinti helyiségeket. Vajon a kispénzű ifjak itt szórakozhatnak majd? Vajon mellőzhetik a művelődési alkalmakat, amikor itt volna a tanulás ideje? Vácra, vagy Aszódra aligha járnak majd szellemi táplálékért, mivel oda-vissza 200 forintot is kitesz a buszjegy ára. Nem kellett volna feltételeket szabni a bérbeadáshoz? Püspökhatvan is olyan szépen rendezett és otthonos hangulatú község, hogy a főutcáján haladva az ember hirtelen úgy érzi, saját falujába tévedt. Pálházi János polgármester szavai nyomán azonban sok egyéb között kiderül, hogy düledezik az iskola régi épülete. Helyette most úgy kezdtek az új építéséhez, hogy nincs meg rá a teljes fedezet.Evenként fokozatosan szerzik meg a pénzt, támogatásokban reménykedve, pályázatokra jelentkezve. Mint a beszélgetésben részt vevő galgagyörki polgármester, Matejcsok János mondja: a pénztartalékolás — ha lenne is pénz — egy kicsit önveszélyes, mert akinek nagyobb összeget találnak a számláján, annak arányosan csökkenthetik a folyó évi munkákhoz adott támogatást. Ilyenek a szabályok. — Mégis, két év alatt többet fejlődtünk, mint azelőtt húsz évig — mondja Matejcsok János. — Nyolcvankilencben Püspökhatvanból hazahoztuk az általános iskola felső tagozatát. Négy tanteremmel bővítettük az iskolát. Utakat, gyalogjárókat betonoztunk. Püspökhatvan és Galgagyörk polgármesterei, látva a településeik előtt tornyosuló további tennivalókat, arra gondolnak, ismét szükség lehet a kis falvak, térségek összefogására, az anyagi szellemi erők koncentrálására. Csak nem kényszerrel, mint régen. Közös felismeréssel, természetes úton — fogalmazta meg végül Pálházi János, aki minél több helybeli értélmiségit szeretne otthoni beosztásban látni. Mert nem csak az értelemnek van szerepe a sikerhez vezető utakon. Sokat számítanak ott az érzelmek is. Kovács T. István Szűkebb hazánk kincse A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata Ácsa község első okleveles említése 1347-ben fordul elő Acha néven. Ekkor már kőből épült temploma volt. Römer Flóris szerint e régi templom feltehetően gótikus lehetett és még a pálosok emelték. Később 1700 előtt a protestánsok egy időre el is foglalták. 1715-ben még állt, de 1721 -ben már meglehetősen rossz volt az állapota. Az 1700 körül szlovákok által újratelepített Ácsa lakossága nagyobbrészt evangélikus volt. Migazzi Kristóf váci püspök az evangélikus vallás terjedésének visszaszorítására szorgalmazta az új r. k. templom építését Ácsán. Alapkövét 1747-ben tették le és 1780 körül épült fel a templom. Migazzi püspök személye, mint építtető, már maga is szavatolta a templom kivitelezésének a minőségét, ő volt a váci székesegyház építtetője és kiváló mestereket alkalmazott, akik már a barokk stílus klasszicizmusba áthajló modorában építettek. A kis méretű acsai r. k. templom is ezt példázza. A dombon álló, egyetlen homlokzati tornyos szép arányú, kis templom kellemes megjelenését kedvező elhelyezésének is köszönheti. A már említett gótikus templom helyére, illetve annak alapfalaira épült. (Ezért is csatlakozik a szentély ferdén a hajóhoz.) A templom homlokzati megoldása csak annyiban tér el falusi barokk templomaink homlokzati tagolásától, hogy rajta a klaszszicista elemek, illetve az arányok hangsúlyozottabbak: a szögletes ajtónyílás, a főpárkány feletti oromzat és az alatta lefutó falsávok klasszikus hangulatú, szép egységet alkotnak. A fő kapukeret felirata: MIGAZZI MDCCLXXX. Belül a hajót egyetlen ovális alaprajzú csehsüveg boltozat fedi. A szentély szintje a hajó padlószintjénél egy lépcsőfokkal magasabb. Széles hevederívvel csatlakozik a hajóhoz és ugyancsak boltozott. A templomot eredetileg a Mindszentek tiszteletére emelték, de XIX. századi renoválása után titulusát Nagyboldogasszonyra változtatták. Az épület műemlék jellegű. Pamer Nóra Varga Mihályné Ácsán, a Temetőköz kettőből
