Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-16 / 88. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAG 1993. ÁPRILIS 16.. PENTEK Támogatás a vállalkozóknak Az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöksége tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy Bartha Árpád, a Külkereskedelmi Bank Rt. vezérigazgatója és Szűcs György az IPOSZ elnöke olyan jól előkészített együttműködési megállapodást írt alá, amely minden bizonnyal kedvező visszhangra talál a magyar vállalkozók körében. Tíz százalék a dolgozóké magyar cementipari Erdűsi Ágnes felvétele Bartha Árpád és Kassai Róbert alelnök kézírásukkal szentesítették azt a dokumentumot, amely lehetővé teszi a kedvezményes export-előfinanszírozási hitelkonstrukciót. Az együttműködési megállapodás közvetett célja az IPOSZ-hoz tartozó ipartestületek tagsága által gyakorolt külkereskedelmi tevékenység feltételrendszerének kedvezőbbé tétele és a kisiparos, valamint a vállalkozói kör külpiaci esélyeinek növelése. A Magyar Külkereskedelmi Bank sokirányú bankári szolgáltatással és saját forrású devizahitelek biztosításával segíti az ipartestületi tagokat. A jövőben az együttműködési szerződés keretében az IPOSZ és a Külkereskedelmi Bank Rt. az ipartestületi tagok számára különösen kedvezményes export előfinanszírozási hitelkonstrukciót fog működtetni, amelynek az a lényege, hogy az exportra történő termelés finanszírozása céljából nyújtott kedvező kamatfeltétel már a kiszállítást megelőzően történik. A bank a devizakivitelezés feltételeként nem köti ki kötelező erővel a bankári biztosítékok (akkreditív, bankgarancia, kezesség vagy bankváltó) meglétét, és újdonságot jelent az a tény is, hogy amennyiben részben vagy egészben meghiúsul az exportteljesítés, vagy a devizabevétel, akkor a hitel és járuléktartozás devizaösszegének a visszafizetés időpontjában érvényes hivatalos Magyar Nemzeti Bank árfolyamon számított forint ellenértékét köteles megfizetni aZ ipartestületi tag. Fontos tudnivaló: a hitelkérelmeket előzetesen véleményezik az IPOSZ ipartestületei. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy az IPOSZ és az MKB felismerve a pénzintézetek és a vállalkozók egymásrautaltságát, kiemelt szerepet szánnak a két szféra közeledésével a példaértékű munkakapcsolat kialakításával. P. J. Eladják a Kenyérféltés tapasz'jdgßj, talható a cementgyárí munkások között. Ez a témájuk esténként a váci DCM lakótelepi klubjában társalgóknak. Erről hallani a szomszédos falvakba tartó buszokon is a műszak után hazatérők közt. Veszélyben érzik a munkahelyüket. A rövidítés harmadik betűjét akár le is lehetne venni a Dunai Cement és Mészművek főépülete homlokzatáról. A mészüzem már a télen leállt, mert nincs kereslet a terméke iránt. Olcsóbban kínálnak meszet a korszerűbb, modernebb vetélytársak. Átmenetinek mondják itt a gépek csöndjét, a kemencék hidegét, melyekbe egyesek szerint valamikor még ismét befűtenek. Hiszen Pest közelében kell egy mészüzem. Mások meg már nem bíznak abban. hogy itt valaha is újra megmozdul az élet. Még szerencse, hogy nem dolgoztak sokan a kemencék körül. Kinek áthelyezéssel, kinek nyugdíjazással sikerült úgy, ahogy menteni az egzisztenciáját. Olcsóbb az import A DCM másik nagy segédüzeme, a zsákgyár már korábban kft.-vé alakult, ők szilárdnak érzik a talajt lábaik alatt. A cementgyártással viszont annál nagyobb a baj, s éppen akkorra szakadt ez a gyáriakra, amikor végre nem kell állandóan azért hallgatniuk, hogy mennyi port pipál az a három kémény a városra, a környezetre. Ä legfontosabb korszerűsítő átalakítások után nagyon határozott javulás következett be e téren. Csakhogy azóta lényegesen kevesebb az építkezés, még kevesebb a cementvásárlás. A váci üzem termelését már a felépítésekor több mint évi 1 millió tonnára tervezték, míg 1992-ben ezzel együtt Beremend, Bélapátfalva, Hejőcsaba és Lábatlan adott 2 millió 300 ezer tonnát. A szakemberek szerint Magyarországon 2,40 kilogramm az egy személyre jutó évi cementfelhasználás. Ez pedig, mint a Magyar Cementipari Szövetség nemrég tartott ülésére készült jelentés megállapítja: az EGK és az EFTA országokhoz képest katasztrofálisnak minősíthető. Ez a szövetség lépett közbe amiatt is, hogy fura gazdasági ellentmondásként szlovák, orosz és román import cement érkezik az országba. Mára elérték, hogy ez nem lehet több az idén 130 ezer tonna menynyiségnél. — A behozatalnak az a magyarázata — mondta Koltai Imre, az ország cementiparát összefogó Cement és Mészművek vezérigazgatója — hogy mi hamarabb tértünk át az energiaárak világpiaci számítására. A szomszédok átmenetileg még olcsóbb energiával dolgoznak és versenyképesebb áron termelnek, hazai iparunk konkurenseként. Aggódnak a munkások A Dunai Cement és Mészművek évekkel ezelőtt még 1100 dolgozójából az idénre 752-en maradtak. Munkásfelvétel nincs. A négy éve megkezdett privatizálások eredményeként az ország cementgyárai részvénytársaságokká, kft.-kké alakultak át. A váci üzem 49 százaléka ma már német tulajdon, a többi az Állami Vagyonügynökséghez tartozik. Az irányító posztokon magyar szakemberek állnak, s közben folynak a tárgyalások arról, hogy a Heidelberger Zement AG. kilencven százalékig megvásárolná az üzemet. Tíz százalék üzletrészhez jutnának a dolgozók, ami három évi részletfizetés után kerülhet a birtokukba. Német megbízásból vizsgálatot folytat egy osztrák cég. Ahogy az ott dolgozók mondják: Benéznek minden kis zugba, mérik, hogy ki menynyi időt tölt el munkafolyamatokkal, vagy akár a legintimebb dolgával is. A gyáron belüli szállításokat bonyolító vasútüzem mozdonyvezetője számolgatja: Mennyi időt is töltött már tengelyen? Vajon, ha arra megy ki ez a nézgelődés, hogy létszámot csökkentsenek, elengedik-e nyugdíjba még 57 éves kora előtt? A munkások aggodalmait Koltai Imrének is megemlítem. Szerinte az osztrákok az egész gyár átvilágításával foglalkoznak. Nem az ő dolguk a létszámra vonatkozó javaslatot tenni. — Mi felkészültünk a várható fejleményekre — közölte Berta Ferenc, a DCM szakszervezeti bizottságának titkára. Szerinte ugyanis nem akkor kell intézkedni, amikor befejezett tények előtt állnak. A szakszervezeti vezető úgy gondolja: Nem kerül sor drasztikus elbocsájtásokra, mert ha létszámot kell csökkenteni, azt megoldhatják a természetes fogyatkozás útján. Akit lehet, nyugdíjba küldenek, hisz erre már 57 éves kortól is van lehetőség. Másrészt sokan érik el a szabályos korhatárt erre az időre. Minden egyes ember ügyét külön vizsgálják majd, s igyekeznek elkerülni a nagyobb megrázkódtatásokat. A szakszervezeti bizottság nem szeretné idegen kézbe adni azokat a szociális létesítményeket, melyeket a dolgozók eddig nemcsak használtak, hanem létrehozásukban, fejlesztésükben sok önkéntes munkájuk is benne van. A tiszafüredi, a balatonalmádi üdülő, a lakótelepi klub megás fenntartása érdekében alapítványt hoznak létre. Ez teljesen nyitott lesz. Hozzájárulhat és a remények szerint hozzá is járul a szakszervezet, a munkaadó, adhat pénzt akár velük szimpatizáló magánszemély is. Jó célt szolgál vele, mert ebből akarják támogatni és segélyezni nyugdíjas és munkanélkülivé vált szaktársaikat. Az ÁVÜ dönthet úgy, hogy a szociális létesítmények a dolgozók tulajdonába kerülnek. Bíznak benne, hogy úgy dönt. Német vevők a kapuban A bennünket leginkább érdeklő váci cementgyár sorsát végérvényesen az iparágé határozza majd meg. Ebből a szempontból érdekesek Koltai Imre további információi, melyeket a vezérigazgatóság városi székházában kaptunk tőle. Ott, ahol a régi nagy apparátus helyén ma már csak tizenhármán dolgoznak. Az Állami Vagyonügynökség megbízásából elsősorban a magyar cementipar eladásáról folyó tárgyalások vezetése a dolguk. — Az üzletet ebben az évben lebonyolítjuk. A DCM- ben ez már fél év múlva is létre jöhet. — mondja a vezérigazgató. — Lényegében két új tulajdonosra lehet számítani Magyarországon. A Heidelberger Zement AG és a Schwenk AG képviselőivel tárgyalunk. Ebben a pillanatban éppen a Beremendi Cement és Mészipari Rt. szerződését készítjük aláírásra. A gyárak 90 százalékig a külföldiek, 10 százalékig a dolgozók tulajdonába kerülnek. A vevők garanciát vállaltak az eddigi profil megtartására, a DCM-ben folytatják a még befejezetlen fejlesztéseket. Ha valaki, akkor mi igazán érdekeltek vagyunk a várva várt gazdasági fellendülésben — jelentette ki végül a vezérigazgató, aki az év végéig a saját hivatalát is mengszünteti. Eladják az egész magyar cementipart. Kovács T. István Forintos hírek Budapesten tegnap bemutatták a Magyar pénzügyi és tőzsdei almanach legújabb, harmadik kiadását. Kerekes György, a kézikönyv szerkesztője elmondta: a pénzügyi és tőzsdei almanachból nyomon követhető, hogy az elmúlt két év során milyen jelentős változások következtek be a pénzügyi rendszerben. Kozmetikai cikkektől a dízeladagoló-vizsgáló próbapadig teljed a magyar kiállítók kínálata a 26. Kairói Nemzetközi Vásáron. Kilenc honi cég jelent meg idén termékeivel az egyiptomi főváros vásárterületén, Heliopoliszban, hogy a nekik nyújtott 85 négyzetméteres területen felvonultassák termékeiket. A Hungaroton lemezkiadónak 304 millió forinttal tartozik a World Star Kft., amely megvásárolta a dorogi lemezgyárat. A kifizetetlen vételár miatt a Hungaroton egyelőre nem tudja kiegyenlíteni hosszú lejáratú hiteltartozásait, így öncsődeljárást kezdeményezett a Fővárosi Bíróságon. Idén április 20. és 23. között 15-ik alkalommal rendeznek a Budapesti Nemzetközi Vásárközpontban nemzetközi mezőgazdasági, mezőgazdasági gép- és műszerkiállítást Agro plusz Mashexpo ’93 címmel. A rendezvényen 270 kiállító mutatkozik be, 6686 négyzetméter szabad és 2920 négyzetméter fedett területen. Kiskereskedők küldöttgyűlése A Kiskereskedők Országos Szövetségének Pest Megyei Szervezete április 19-én, hétfőn délelőtt 10 órakor küldöttgyűlést tart a budapesti Ventura Hotelban. Az első napirendi pont a Pest Megyei Kereskedők Szövetségének éves munkájáról és gazdálkodásról szóló beszámoló lesz, amelyet Varga János elnök tart. Az Ellenőrző Bizottság 1992. évi tevékenységéről Túli Lajos fog beszámolni. A területi elv alapján, jelöléssel választott küldöttek a többi között az illegális kereskedelemből származó hátrányaikról és az önkormányzatokkal való problémáikról beszélnek majd. A szövetség mintegy ötven küldöttre számít.-y-TÁM0GASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Kárpótlási jegyek Kárpótlási jegy neve Kötés névértéke MFt Értékp. Teljes száma vételár db MFt Ár Ft Árfolyam (százalék) Kárpótlási jegy 0,6000 600 0,393 655 65,500 Kárpótlási jegy 1,4200 1420 0,923 650 65,000 Kárpótlási jegy 0,5000 500 0,325 650 65,000 ÖSSZESEN 2,5200 1,641 V alutaárfoly amok Pénznem vételi árfolyam 1 egységre, eladási forintban angol font 134,17 136,97 ausztrál dollár 62,04 63,28 belga frank (100) 265,68 270,34 dán korona 14,24 14,50 finn márka 15,29 15,69 francia frank 16,17 16,45 görög drachma (100) 39,94 40,78 holland forint 48,65 49,51 ír font 133,49 136,09 japán yen (100) 76,27 77,47 kanadai dollár 68,42 69,82 kuvaiti dinár 286,12 291.62 német márka 54,67 55,63 norvég korona 12,86 13,10 olasz líra (1000) 56,63 57,91 osztrák schilling (100) 777,76 791,36 portugál escudo (100) 58,79 59,89 spanyol peseta (100) 75,71 77,23 svájci frank 59,71 60,79 svéd korona 11,59 11,85 USA-dollár 86,43 87,99 ECU (Közös Piac) 106,36 108,32
