Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-14 / 86. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP LEVELÜNK JÖTT 1993. ÁPRILIS 14., SZERDA 13 Cipót a cipóboltból! Szerencsére már tűi E5 *1 vagyunk a fenti vi- IpTM’ lágmozgató reklám­^ időszakon, de azon, ami most van, avval kapcsolat­ban, modem szóhasználattal élve: tele van a hócipőm, avagy feláll a szőr a háta­mon... Nézünk ugyan a televízió hirdetésözöne közben néha más műsort is, de még akkor is dührohamot kapunk, ami­kor elnézést kémek, mert csú­szik a műsor — majd ismét hirdetéseket látunk. De mi­lyen hirdetéseket! Szerencsére már nem él­vezzük az aszfaltparasztot, aki az idegbajos eladótól — előttünk ismeretlen műma­­gyarsággal kérdi: HOGYÉR ÁGGYÁ? Maradt ezer más! A kívül­álló nyilván úgy látja, hogy ez az ország maga az Eldora­do, amikor választhatunk az autótípusok között, és min­den luxusra hirdetik: BEN­NE! Ilyenkor a hirdető orra felől érdeklődöm, és öröm­mel hallom arra is a választ. Hallatlan öröm a tisztító­­szerek hirdetése, ahogy lesöp­­rik a hagyományost (lásd: tisztességtelen versenytör­vény!), sajnálom a fiatalasz­­szonyt, aki ilyen puhaságot még nem érzett, kedvelem a takarító Tanci-Mancit és vá­rom, mikor ül is rá a WC- kagylóra... Akkor innen már Akkor Álmos vezér és a többi fejedelmi személy, akit hétma­gyarnak mondanak, továbbá a kun vezérek rokonságukkal meg férfi- és nőcselédeikkel egyetem­ben kivonultak Kijevből, s a ki­jevi oroszok kalauzolása mellett Ladomér városához értek. A la­­doméri vezér és főemberei pe­dig különféle drága ajándékok­kal az ország határáig elébe mentek Álmos vezérnek, és La­domér városát önként megnyitot­ták neki. S Álmos vezér minden hozzátartozójával három hétig maradt ott. A harmadik héten pe­dig a ladoméri vezér a maga két fiát főjobbágyai valamennyi fiá­val együtt kezesül adta Álmos vezérnek. Azonfelül kétezer márka ezüstöt és száz márka színaranyat számtalan prémmel és köntössel, továbbá három­száz paripát felnyergelve és fék­kel felszerelve, huszonöt tevét és ezer ökröt, hogy a málhájukat vigye, végül számtalan más aján­dékot adott a vezérnek és főem­bereinek egyaránt. A negyedik héten Álmos vezér övéivel együtt Halicsba jött, s ott pihenő­helyet választott magának és övéinek. Midőn ezt Halics vezé­re meghallotta, minden hozzátar­tozójával mezítláb elébe ment Álmos vezérnek, és különféle ajándékokat nyújtott át Álmos vezér használatára; majd Halics városának a kapuját megnyit­ván, mint a saját urát, úgy látta vendégül, egyetlen fiát az or­szág főembereinek a fiaival együtt túszul adta, azonfelül tíz kitűnő arab paripát meg három­száz más lovat nyergestül, fékes­tül, továbbá háromezer márka ezüstöt meg kétszáz márka ara­nyat és gyönyörűséges ruhákat ajándékozott a vezérnek, sőt csak egy lépés a vacsora köz­ben élvezett intimbetétek be­mutatása: mikor látjuk már a használatát is? Innen már csak egy lépés: a pelenkák! Örömtelinek hir­detik, pedig egy pelenka rend­szerint mással van teli. És nincs boldogabb baba, mint a PLIMPLIM-baba, a szülők egyenesen a cégnek, hogy mondjam? — alkották a kicsit! Nos, borzolódunk a nagy­világban a tej-kenyér-húsára­­kon és akkor — hát ez a rek­lám — látjuk a kutya- és macskaeledel reklámokat. Ezekről a gyerekkori vicc jut az eszembe, amikor is a ku­tya beszökött az éléskamrába és minden ehetőt felfalt — csak a kutyaeledelt hagyta meg. Gyönyörűek a PEDI­KŰR PÁL kutyái, a cicák, amik olyan okosak, hogy ők GIZGAZT vennének, s Ti­borc monológjára gondolok: — S nekünk kéményeinkről pusztulnak a gólyák, mert­hogy magunk emésztjük el a hulladékot is! Unalomig látjuk a RÁ­MÁS CSIZMA margarint fel­ismerő háziasszonyok bol­dogságát, pedig ez az ÚJ már avas is! El tudnám sími ma­gamat, amikor a siratóasz­­szony-gyászhang a MEG­VERT OLGIKA feletti bána­ton kesereg, ellentéte pedig az a boldogan táncoló helyett a TSITSO kávé, a kéjmámor teteje! Avagy az ötletek tete­je a NESZE-TE feliratú te­hénke és a legcsokoládébb kakaó? Remegve őrködik egészsé­günk felett a félezer forintos ESZTERRE tabletta, és hi­ányzó eszünket pótolja a Szi­lágyi-vetélkedő MEREV­­GÓRCS pasztillája? És a fogkrémek valódi — és álfog­orvosai, a bűnös anya, a tető­pont pedig a vitustáncot járó rajzos család? — ugribugri rajzfilmje. Ugyancsak vidám­má tesz a nagyító alatt talál­ható sok nyű! Imádjuk a ROCSKA­­BANK — SAT 1-ről utánér­­zett — golyóit, a BIZTON­SÁG-BOTORSÁG reklámja­it, a főnök (telefonja) után kéjtől lihegő titkárnőt... Jár nekünk a legolvasot­tabb NÉPSZABADSÁG és a leg-ek egyéb hosszú sora, minden kedden a KISKEDD a legfrissebb intimitások­kal... hol a vége? Kell a jó reklám, mint a szellemes, érthető szalámirek­lám. Az ilyenből minél töb­bet elnéznénk. De naponta öt­ször! De hát mit lehet tenni, a pénz az ÚR! Fazekas Mátyás Veresegyház Vác utcaneveiről A régi Váci Kalauz igyekezett bemutat­ni a püspökváros helyett egy megvál­­modem gyárvárost, felsorolva Vác történelmi lát­nivalóit fontosabb utcanevei­vel. A kis kiadvány nem kí­tozott, vánt teljes lenni, szerkesztőit inkább üzleti célok vezérel­hették. A Naszály Váci Fórum, hézagpótlása 1990-ben négy részletben közölte Vásárhe­lyi József alapos munkájával Vác közterületeinek elneve­zését, utcáinak névtörténe­tét. Az utolsó, a 11-12-es, ösz­­szevont számában jelezték, hogy a lap ráfizetéses, ezért beszüntetik a megjelenteté­sét. Az A-tól R-ig kísérhet­tem nyomon a munkát. Foly­tatódott-e vagy elmaradt? Szerzője Pro Űrbe díjat érde­melne. Ha az említett két munkát összevetem, megállapítha­tom, hogy a váci névadomá­nyozások nem koncepciódú­sak. Kevesek az írók, köl­tők, egyéb alkotók nevei. Ha százalékban gondolkodom, alig 10-15 százalék. A „szo­cializmus” éveiben az erősza­kos névváltoztatások politi­kai jellege tovább rontotta ezt az arányt. Ismeretlen sze­mélyek neveiéit történelmi nagyságaink neveit dobták el. Égy siralmas példa. A Kő­kapu szomszédságában lévő kis utcát, a genius loci miatt Füredy Mihályról nevezték el. Itt volt a hajdani kovács­műhely telke, később a reá épült Kondér-ház. Vác és a magyar szabadságharc dalno­ka nevét elvéve Maurica Thoresnek ajándékozták. A Kondér-ház falára került ké­sőbb az emléktábla. Az új városi önkormány­zat mellett működő névadó-HISTÓRIA Béla király jegyzője A magyarok cselekedeteiről minden katonájának is. Mikor aztán Álmos vezér egy hónapja tartott pihenőt Halicsban. akkor Halics vezére és többi társai, akiknek a fiai kezességben vol­tak, azzal a kérelemmel folya­modtak Álmos vezérhez és ne­meseihez, hogy a Havason túl nyugat felé, Pannónia földjére szánjanak le. Ugyanis azt mond­ták nekik, hogy az a föld szerfö­lött jó, és rajta igen nevezetes források ömlenek egybe, me­lyeknek — amint fentebb emlí­tettük — a neve: Duna, Tisza, Vág, Maros, Körös, Temes és több más; hozzá még — mond­ták — ez a föld előbb Attila ki­rály földje volt. Az ő halála után a római fejedelmek foglalták el Pannónia földjét egészen a Du­náig, és ott telepítették le a pász­toraikat. Azt a földet pedig, amely a Duna—Tisza közén te­rült el, Nagy Kán, Bulgária vezé­re, Salán vezér őse foglalta el az oroszok és lengyelek határáig, s lakosokul szlovéneket meg bol­gárokat tett oda. Azt a földet to­vábbá, amely a Tisza és az Er­dély felé elterülő Igyfon erdő közé esik, a Maros folyótól a Szamos folyóig Marót vezér fog­lalta el, kinek az unokáját a ma­gyarok' Mén-Marótnak mond­ták, mégpedig azért, mert több asszonya volt; ezt a földet az a népség lakta, amelyet kozárnak mondanak. Azt a földet végül, amely a Maros folyótól egészen Orsóvá váráig terül el, egy bizo­nyos Gálád nevű vezér, aki Bo­­dony várából jött, foglalta el a kunok segítségével. Az ő ivadé­kából született Ajtony, akit az­tán jóval később, Szent István ki­rály idejében, Doboka fia Csa­­nád, a király unoka-fitestvére Maros melletti várában megölt, mivelhogy az említett királynak minden dologban ellene szegült. Csanádnak az említett király a jó szolgálatért feleséget adott, és neki adományozta Ajtony vá­rát összes tartozékaival egyetem­ben, amint hát szokásuk a jó uraknak híveiket megajándékoz­ni. Ennek a várnak most is Csa­­nád a neve. De elég ebből! * Álmos vezér és főemberei pedig elfogadván az oroszok tanácsát, igen biztos békét kötöttek ve­lük, minthogy az orosz vezérek, hogy a székükből el ne kerges­sék őket, kezesül adták fiaikat, mint fentebb mondottuk, számta­lan ajándékkal együtt. Akkor Halics vezére elrendelte, hogy kétezer nyilas és háromezer pa­raszt járjon előttünk, s a Havas­erdőn át a hungi határig utat ké­szítsen nekik. Egyszersmind ösz­­szes barmaikat megrakatta éle­lemmel meg más szükségessel, s ennivaló szarvasmarhát szin­tén igen sokat adott ajándékba. Akkor a hét fejedelemi személy, akit hétmagyarnak mondanak és az a hét kun vezér, kinek a ne­vét fentebb soroltuk el, rokonsá­gukkal meg férfi- és nőcseléde­ikkel egyetemben az oroszok ta­nácsára és segítségével útra kel­tek Pannónia földjére. S így a Havas-erdőn áthaladva, a hungi részekre szálltak. Midőn pedig oda megérkeztek, azt a helyet, amelyet először foglaltak el, Munkácsnak nevezték el azért, mivel igen nagy munkával, fá­radsággal jutottak el arra a föld­re, amelyet maguknak annyira áhítottak. Ott aztán, hogy fára­dalmaikat kipihenjék, negyven napot töltöttek, és a földet ki­mondhatatlanul megkedvelték. A föld lakosai, a szlovének pe­dig megérkezésükről értesülve, szörnyen megijedtek, és önként meghódoltak Álmos vezérnek, mivel hallották, hogy Álmos ve­zér Attila király nemzetségéből származik. (...) * Akkor Álmos vezér és főembe­rei... Hung várához lovagoltak, hogy elfoglalják azt. Miközben tábort ütöttek a fal körül, a vár­nak Labore nevű ispánja — az is­pánt az ottlakók nyelvén duká­­nak mondták — futóra fogta a dolgot, és Zemplén vára felé sie­tett. A vezér katonái űzőbe véve őt, egy folyó mellett elfogták, és mindjárt azon a helyen felakasz­tották. Attól a naptól kezdve ezt a folyót az ő nevéről Laborénak hívták. Aztán Álmos vezér és övéi bevonulva Hung várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldo­zatokat mutattak be, és négy na­pig tartó lakomát csaptak. Á ne­gyedik napon pedig Álmos ve­zér tanácsot tartván és övéit mind megesketvén, még életé­ben vezérré és parancsolóvá tet­te fiát, Árpádot. Ezért hívták Ár­pádot Hungvária vezérének; ösz­­szes vitézeit pedig Hungról hung­­várusoknak nevezték el az idege­nek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon... mányozási alapbizottság ja­vaslatára 1991. május 4-én a közterületi névváltozási ja­vaslatban 46 utca nevét kí­vánták megváltoztatni. Job­bára az eredeti nevek vissza­állításával. De voltak megle­pő javaslatok. A Csokonai utcát Petróczyra, a Somogyi (Imre) utcát Németh László­ra változtatni. A tiltakozások miatt ez nem történt meg. De mellőzték olyan szemé­lyek neveit, akik a város éle­tében jelentős feladatokat vállaltak. Csak a geológiára vagy a földrajzra gondolva: Schaffarzik Ferenc, Mócinik Rózsa a Magyar Földrajztu­dományi Társaság megbízá­sából feldolgozták Vác mor­fológiáját. Cholnoky Jenő a Buki-sziget feletti löszhátak eredetét, Baktay Ervin a Vác - hoz tartozó Kompkötő-szige­­ten írja meg Kőrösi-Csoma Sándor monográfiáját, a Mindosztánia, a Diadalmas joga című műveit. — Utca, tér? Sehol semmi. Göd-Felső (Felsőgöd) 1979. december 9-én új álta­lános iskoláját — több évi kérelem után — elnevezhet­te Németh Lászlóról. A Vác tőszomszédságában lévő nya­ralóközség az író életében je­lentős szerepet töltött be. Itt írta a teljes Tanú-t, a Villám­fénynél című drámáját, itt te­mette el két kiskorú lányát. Innét figyelte a „Székesegy­ház hagymakupolájának fényvisszaverődését”. De Vácra is át-átrándul, csalá­dostul. Egy váci, alsóvárosi búcsú hagy benne nyomo­kat, amit a Kocsik szeptem­berben című regénysorozat egyik részeként Alsó-városi búcsú címmel jelentetett meg. De 1970. október 10-én is járt Vácott. Egy Ve­res Péterre emlékező irodal­mi rendezvényen beszédet mondott. Több, az életével foglalkozó kiadványban (Né­meth László élete képekben) váci felvételek találhatók. Az újjáalakult Vác mégsem kíván utcanévvel emléket ál­lítani a Herder- és Kossuth­­díjas írónknak. Hol lehetne az utcanévre megfelelő helyet találni a vá­rosban? Szemrevételeztem az Alsóvárosi búcsú eddig még megmaradt, beépítetlen területét. Keresztirányban el­nyúlik mellette a Húsipari Vállalat. Ennek egyik fala egy emléktáblára megfelelő lenne. De ide vezetnek a Nagymező, a Rácz Pali, a Zöldfa utcák. Közrefogják a Rádi, a Vásár és a Jegenye utcák. Csupa közömbös ne­vek. Ezektől övezve a Föld­­váry Károlyról elnevezett tér. (Jogosságát nem vita­tom.) Németh László századunk egyik legjelentősebb gondol­kodója. Tanulmányai, törté­nelmi és társadalmi drámái, regényei és a vázolt váci kö­tődései miatt szükséges len­ne utcát elnevezni róla. Ha akarat lészen, erre fentebb több példát mutattam meg. Petővári Gyula Budapest Ferencesek Vácon A magyarországi városok többsége a török kiűzé­se utáni időkben nyerte el ma is látható arculatát. Az újjáépítés kezdeményezői sokszor katolikus fő­papok voltak, akik püspöki székhelyükön sorra emeltették a reprezentatív barokk egyházi és vilá­gi épületeket. Szorosan kapcsolódott építtetői buz­galmuk a kibontakozó ellenreformációhoz, az új­jászületett és megszépült városok Isten és a katoli­kus egyház dicsőségét voltak hivatottak hirdetni. Vác mai városszerkezete gróf Althann Mihály Fri­gyes püspök és utóda, unokaöccse, Althann Mi­hály Károly idején kezdett kialakulni. Althann Mi­hály Frigyes 1719. április 14-én úgy döntött, hogy a városba hívja a ferenceseket „az Isten dicsőségé­nek gyarapítására, a lelkek üdve előmozdítására és az ősi, egyedül üdvözítő római katolikus hit elter­jesztésére”. A szerzetesek „ezen nemes, ősi Vác vá­rosba 1719. május 3-kátt, sz. kereszt föltalálása nap­ján ünnepélyes körmenettel, roppant sokaságú hívő nép kíséretében”érkeztek meg. Templomuk és ko­lostoruk azonban még nem volt, ezért ideiglene­sen az ún. sütőházban rendezkezdtek be. Althann püspök a régi vár helyét jelölte ki véglegesen a fe­rencesek otthonául azzal a kikötéssel, hogy a fel­épített templom és kolostor mellett a romok „a vár örök emlékéül” megőriztessenek. Az építkezés két év múlva, 1721-ben indult meg, miután gróf Koháry István adománya megteremtette a pénz­ügyi fedezetet A munkálatokat Urban Linz kőmű­ves végezte munkásaival. A szentély 1726-ra már elkészült a kolostor homlokzati részével együtt, de még évtizedekig eltartott, míg teljesen felépült a kolostor és a templom. Pogány György

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom