Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-14 / 86. szám
J PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. ÁPRILIS 14., SZERDA 7 Passiójáték a budakeszi művelődési házban Üdvöz légy, idegen História és hitvilág gyermekszínpadon aztán egyre több mindent csináltatunk a gyerekekkel a szerep közben. Fokozatosan elvonjuk a figyelmüket a szövegmondásról, hogy csak a játékra figyeljenek — mondja Lukács László. — Énekeltetjük, táncoltatjuk, mozogtatjuk őket. Mert az ilyen korú gyerekeknél ezek segítenek érzelmeik kifejezésében. — Aztán különböző mimikái játékokat végeztetünk velük kifejező zenére — fűzi hozzá felesége. — És szoborcsoportokat alakítanak elvont érzelmek megjelenítésére, majd elmozdulva az érzelmek ellentétét próbálják kifejezni. A gyerekek ily módon játszva tanulnak is... • A drámapedagógiai csoportba minden gyerekjelent-Hírüket már hallottam, mégis meglepetésként ért a budakeszi (gyermek) színjátszók Passiójáték című előadása az Erkel Ferenc Művelődési Házban. A darab második része, Jézus Krisztus élete, elítéltetése és feltámadása, a minapi nagyheti bemutatóra készült. (Az első, betlehemes részt karácsonykor adták elő.) Lukács László rendezésében az eredetileg elmesélésen alapuló passiójátékot gyorsan váltakozó, mozgással és tánccal kísért jelenetekben adták elő a gyerekek. Néha egy időben két csoport is játszott a színpadon — mint Jézus keresztre feszítésénél a halottat sirató Mária és rokonai, valamint a kárörvendő zsidók jeleneteiben. Lelkesen játszottak a kis színészek: tisztán és messzehangzóan beszéltek, felszabadultan, és ha a helyzet úgy kívánta, megkapó szomorúsággal énekeltek. Játékukban nyoma sem volt a szerepek görcsös felmondásának. Hároméves, rendszeres, a színészi feladatra felkészítő, átgondolt próbák vannak a sikeres produkció hátterében — tudom meg Lukács Lászlótól és feleségétől, Bezecky Erzsébettől, amikor az előadás után leülünk beszélgetni. — Először hangsúlyok nélkül mondatjuk el a szöveget, kezőt felvesznek, akár akar szerepelni, akár nem. A Jézust alakító kislány például egy évig a bordásfalról figyelte társai előadását. Aztán Bezecky Erzsébet valakivel párba állította, és ugyanazt kellett csinálnia, mint társának. Amikor partnere kimaradt, már megszokta a szereplést. És íme, a Passiójáték egyik legjobb szereplőjeként mutatkozott be. A két fiatal tanító és drámapedagógus célja elsősorban a nevelés. Darabjuk színpadra állításánál azonban válogatni kellene az eszközökben. Lehet, hogy különböző érzelmeket különböző stílusú —reneszánsz, népi vagy klaszszikus — zenére tudnak a gyerekek jobban kifejezni. De a sokféle zene keveredése a színpadon már zavaróan hat. Éppígy nem volt szerencsés, hogy az előadásba belekeverték a foglalkozásokon alkalmazott mimikái játékokat és a szoborcsoport-játékot, mert ezek idegen elemként hatottak a sodró lendületű előadáson. Érdemes lenne erre figyelni. Hogy zavartalan lehessen a közönség élménye a kitűnően rendezett darab nagyszerű előadása láttán — amelynek sikeréhez Szőcs Anna textilművész szép csángó szőttes jelmezei is hozzájárultak. Vimola Károly felvételei (veszelszky) Ingyenlapok, lapocskák Furcsa szokás van kialakulóban mostanában a gombamódra szaporodó lapalapítások körül, s ez gondolkodóba ejti a gyanútlan olvasót, mert mindenhez szokva van, csak ahhoz nem, hogy ingyenes lappal kopogtasson be hozzá hetente egyszer a postás. Bizony, állítom, valami nem stimmel az egész jótékonykodási ügyben, s most tulajdonképpen nem a közismert szólás igazságára gondolok, amely szerint olcsó húsnak híg a leve, hanem arra, hogy mi áll az ingyenes lapalapítás hátterében. Amennyiben nagyon akarnám, akkor máris élhetnék a nagy nyilvánosság előtt azzal a gyanúval, hogy itt tulajdonképpen az új választási kampány beindításáról van szó. Azt is megkérdőjelezhetném, hogy az állandó pénzhiányra panaszkodó önkormányzatok hogyan gazdagodtak meg egyik napról a másikra, és miért hajlandóak milliókat áldozni csak azért, hogy hetente megjelentessék saját önkormányzati lapjukat. Ha demagóg lennék, és ha mindenképpen felesleges indulatokat szeretnék gerjeszteni, akkor álszent módon megkérdezném: az ingyenes újság előállítására fordított összegeket miért nem adták inkább a szociálisan rászorulóknak, vagy éppenséggel miért nem hoztak létre egy alapítványt a nagycsaládok anyagi támogatására? Nem kételkedem egyetlen önkormányzat jóhiszeműségében, azt is megértem, hogy tájékoztatni kell az olvasókat, biztosítani kell a nyilvánosságot, azt viszont mégsem tartom helyénvalónak, hogy huszonötször szerepel négy írásban a polgármester és az alpolgármester neve. Annak sem örvendek, ha minden lapoldalról az említettek mosolyognak vissza, mert valahogy etikátlannak tartom az ilyen lapcsinálást. Szóval, csak azt szeretném leírni, hogy nem hiszek az ingyen osztogatott lapok és lapocskák függetlenségében és igazmondásában. Száz szpnak is egy a vége: közpénzen csak az alapítson és osztogasson lapot, aki nem korteskedésre szánja a közpénzeket. Ha pedig korteskedni akar, akkor fizessen a saját zsebéből, mert ez is a sajtótisztességhez tartozik. Papp János Emlékház Fót-Kisalagon A közelmúltban Fót-Kisalagon utcát neveztek el Németh Kálmánról, a település híres faszobrászáról. Ki is volt Németh Kálmán? 1903-ban született a felvidéki Podolinban. Budapesten végezte a Képzőművészeti Főiskolát a híres Gödöllői Művésztelephez tartozó Sidló Ferenc növendékeként. Különböző anyagokból készített szobrokat, de fő területe a fafaragás maradt. Portréit és domborműveit csakis ebből az anyagból készítette. Mondják, a fa szerelmese volt, s talán senki sem ismerte nálánál jobban a különböző hazai és külföldi fafajták tulajdonságait. A Szépművészeti Múzeum szobrász-restaurátoraként dolgozott a magyar középkori és barokk művészet olyan örökbecsű emlékeinek megmentésén, mint a Garamszentbenedeki Úrkoporsó, a zalaszentgróti és toporci Madonna. Ugyanitt famegmunkáló és szoborrestauráló iskolát is alapított. Puritán módon élt. Otthonában szinte minden bútorát ő készítette. Művészbarátok százai vették körül, s pincéje falát, melyben csakis az ő borát ihatta a vendég, jéles hazai és külföldi hírességek feliratozták. Kis fóti háza a faragómunkával eltöltött évtizedek alatt valóságos házi múzeummá fejlődött. A napokban ismét ellátogattam a rügyeiket bontogató szőlőtőkék között rejtőzködő, fehérre meszelt, egyedi stílusú ház titokzatos falai közé, hogy elfelejtsem a XX. század diktálta tempót. Itt csend, nyugalom és béke honol. Amint a teraszról a házba belépnék, tekintetem megakad az „Üdvöz légy, idegen” feliraton, mely fölött önálló dombormű hirdeti fennen a magyaros vendégszeretetet. Belépek a tágas előszobába, ahol történelmi jellegű munkáit, városcímereket és feliratos domborműveit nézegetem. A másik szobában a vallásos ihletésű alkotások kaptak helyet. Középen a 12 apostol asztala áll, korabeli reformált székekkel. A falon az Utolsó vacsora című kompozíció. A könyvtárszobában, egy felkiáltójelként magasodó oszlop tetején, féllábú, háborúból hazatérő hadirokkantat ábrázoló szobor — valószínűleg a művész személyes élmény alapján készítette. A polcokon különböző portrék sokasága: művészek, parasztemberek, barátok, ismerősök képmásai. Kálmán bácsi szobájában egyedi szekrénysor, s érdekes facsillár. Középen hatalmas fotel terpeszkedik méltóságteljesen. Asztalán óriási méretű gyertya, széles nemzeti színű szalaggal átkötve. A falon csodálatos részletességgel kidolgozott dombormű: a Éáy-présházban Vörösmarty Mihály olvassa föl a reformkor íróinak, költőinek a híres Fóti dalt. Edit néni, a művész felesége igazi társ volt. Élete utolsó éveit férje emlékének szánta. Míg élt, harcolt azért, hogy egyben maradjon a gyűjtemény. így lett a különös hangulatú, fehérre meszelt házból Németh Kálmán Emlékház. Most, amint elnézem, lassan már ráférne egy külső felújítás. Valamelyik utazási iroda is bevehetné programjaiba. Addig a környék lakóinak, a Budapestről hétvégeken kirándulóknak, a különböző iskolák tanulóinak jó programot nyújthat majdnem ingyenes belépőjével a fót-kisalagi Németh Kálmán Emlékház. Turiné Panyi Mária Művészek a leukémiás gyerekekért Országos segélyakció indul Elhunyt Juhász Gyula Életének 63. évében hétfőn elhunyt Juhász Gyula történész, az MTA tagja, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. A Pest megyei Bián született. Hosszú ideig a Történelmi Szemle helyettes-főszerkesztője volt, majd 1963-tól a Közgazdaságtudományi Egyetem tanára. Munkásságát 1977-ben Akadémiai Díjjal jutalmazták. A Bóbita Szentendrén A Pécsi Bóbita bábegyüttes vendégszerepei április 16-án, pénteken 10 és 14 órakor Szentendrén — a Pest Megyei Könyvtár színháztermében — a Hókirálynő című darabbal. Belépődíj 50,-Ft. Tehetség-díjasok A Tehetségkutató és Gondozó Alapítvány tegnap ünnepség keretében adta át Szegeden (a Talent Centerben) a Tehetségekért Díjakat. Idén, az immáron harmadik éve kiosztásra kerülő jutalmakat a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának a csapata nyerte. Továbbá Tehetségekért Díjat vett át Németh Mária, a Győr-Moson- Sopron Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója, aki évek óta több elismert kísérletet dolgozott ki az oktatás átszervezésére. Az alapítvány különdíját kapta meg Kotek László fizikus, a Pécsi Janus Pannonius Egyetem adjunktusa. Manapság egyre többet találkozunk a művészek közéleti szerepvállalásának új tonnájával: a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok vagy betegek anyagi segítésében. A Kép-Világ Alapítvány és az International Art Center a leukémiás és daganatos gyerekek megsegítésére kezdeményezett országos segélyakciót, amelyről tegnapi sajtótájékoztatójukon számoltak be a Béke Szállodában. A segélyakció első lépéseként április 26-án jótékony célú koncertet szerveznek a Budapesti Kongresszusi Központban. A hangversennyel egy időben Szegeden, Békéscsabán és Szolnokon tartanak előadóesteket. A rendezvények nettó bevételéből a Tűzoltó utcai gyerekklinikán olyan épületszámyat kívánnak létrehozni, ahol a beteg gyerekek együtt lehetnek édesanyjukkal a kezelés hosszú időszaka alatt. A cél nemes, de az akarat úgy tűnik légüres térbe hullik — mondta Horkay Ist\án festőművész, a segélyakció egyik szervezője. Eddig kétezer levelet küldtek el bankoknak, vállalatoknak, intézményeknek és politikai pártoknak, de mindeddig kevés visszajelzés érkezett. A koncert jegyei tízezer forintba kerülnek. A magas árat a budapesti hangverseny szervezésének költségei — 7,5 millió forint — indokolják. Szeretné, ha minél többen vásárolnának a jegyekből az Operaház pénztárában, hogy az akció ne fenekeljen meg már az első lépésnél. Mint megtudtuk, Horkay István tíz festményének árát ajánlotta föl az alapítványnak, a kiállított festményeket a Kongreszszusi Központban lehet megvásárolni. Évente 2-300 új daganatos és leukémiás gyereket kezdenek kezelni klinikájukon — tudtuk meg dr. Borsi József egyetemi docenstől. Az aktív betegek száma ennek ötszöröse. A 2-3 éves kezelésre szoruló gyerekek számára harmincnégy ágy áll rendelkezésre, öszszesen három olyan szobájuk van, amelyben a szülőket is el tudják helyezni. M. Lukács Ágnes, a budapesti koncert televíziós közvetítésének rendezője a hangverseny programjáról számolt be. A műsoron dalokat, kamaraműveket, népszerű operaáriákat és nyitányokat hallhatunk Kincses Veronika, Gulyás Dénes, Miller Lajos operaénekesek, Szabadi Vilmos hegedűművész, Bál ion Dénes és Kinkön Edit zongoraművész, valamint a Magyar Rádió gyermekkórusa és az Operaház zenekara előadásában. (d. v. s.) * A Művészek a Leukémiás Gyerekekért Alapítvány számlaszáma: Leumi-Hitel Bank Rt. (1052 Budapest. Bárczy István utca 3—5.) 219—98966—10604—7.
