Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-13 / 85. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. ÁPRILIS 13.. KEDD 5 ✓ Fórum Erden Német vélemény hazánkról Félnek az ingyenkonyhától Lakossági fórumot tartottak nemrégiben Érden, ahol Harmat Béla polgármester, T. Mészáros András és Buttinger Antal alpolgármester válaszolt az elhangzó kérdésekre. Ez a találkozó kísértetiesen hasonlított az előzőekhez. Most is a lakosokat közvetlenül érintő problémák — a gáz-, csatorna- és telefonszerelés, valamint a szemétszállítás megoldása — kerültek előtérbe. A résztvevők egyike az ingyenkonyha felállításával kapcsolatban érdeklődött, amit a környékükön létesítenének. Aggódva beszélt erről a lehetőségről, félve attól, hogy megkezdődik lakóhelyükön a randalírozás. A polgármester válaszában elmondta: a ház egykori gazdája úgy végrendelkezett, hogy ingatlanát szociális célokra használják fel. Egyébként — mondta — az ingyen étkeztetésre szorulók nagy részre nem a lumpen rétegből kerül ki, igen sok közöttük a kisnyugdíjas, akik igen kis pénzből kénytelenek gazdálkodni. Egyelőre azonban még nincs döntés, hogy a ház helyreállítása, felújítása után — ami legalább másfélkét millióba kerül — milyen funkciót szánnak az ingatlannak, egy biztos: a végrendeletnek megfelelően, szociális célokat szolgál majd. Egy fiatalasszony örömmel nyugtázta, hogy a gázprogrammal ilyen szépen haladnak, azt azonban nehezményezte, hogy az építkezés -után nem tették rendbe az utakat, tengelyig ér a sár. Buttinger Antal szerint szinte lehetetlen a feltúrt földutak eredeti állapotának visszaállítása. Csak javítgatásra van mód. Érden 400-450 kilométer út található, s ebből csak 30 kilométer aszfaltozott. A cél a többiek rendbetétele, de ez nem megy egyik napról a másikra, hiszen igen sokba kerül. A legtöbben a városban található mintegy száz illegális szemétlerakó hely gondjával foglalkoztak. A képviselő-testület nem szavazta meg a 170 forintos, csak az olcsóbb szemétszállítási díjat — mondta T. Mészáros András —, pedig a tisztaságnak bizony ára van. Jövőre megkezdődik az új szemétlerakó hely építése, s mire az működni fog, a régit betemetik. Szükség van mindezeken kívül a gépkocsipark felújítására, modernizálására, s fel kell készülni a szelektív szemétgyűjtésre is. Árpási Mária Falugyűlés Foton Ev végére lesz telefon A legutóbbi falugyűlésen Foton a telefonbefizetések körüli tájékozatlanság borzolta a kedélyeket. Forgács István önkormányzati képviselő elmondta, hogy a lakosság kétkedésében maga is osztozik. Foton a tavalyi év elején több mint háromezren fizettek be 15 ezer forintot, abban a reményben, hogy így két-két és fél éven belül telefonhoz juthatnak. A befizetések óta eltelt idő alatt jelentős változások történtek a vállalkozók oldalán. Az eredetileg alapított részvénytársaság felbomlott, nemrég' egy újat hoztak létre. A lakosság és maga a képviselő-testület sem tudja nyomon követni, hogy hol tart valójában ez az ügylet. Székely Lajos alpolgármester, aki az önkormányzat részéről a vállalkozás vezetője, elmondta, hogy nincs ok aggodalomra. A vonalak karácsonyra, de legkésőbb az év végére bekötésre kerülnek. A kábeltelepítésre vonatkozó tervek már elkészültek. A munkálatok elvégzésére egy mindeddig meg nem nevezett izraeli cég vállalkozott. A cég képviselői a hónap közepén Magyarországra érkeznek és elvégzik a még szükséges mérnöki munkákat. A földprivatizációval kapcsolatban elhangzott, hogy a földkiadó bizottság összeállt, a termelőszövetkezettel azonban még nem sikerült megállapodásra jutni. Fót idén készül hosszú távú hitelt felvenni, melynek mértéke ez idáig még kérdéses. Az alpolgármester elmondta, hogy a nagyközségnek fejlesztésre van szüksége. Ennek finanszírozását minél előbb rendezni kell, hiszen a kivitelezés költségei időben növekedni fognak. Jelenleg kedvező hitellehetőségeket keresnek. Foton sürgősen rendezni kell a vízelvezető rendszert. A betonárkok balesetveszélyesek, a csatornarendszer pedig nem felel meg a kivánalmaknak — hangzott el a falugyűlésen. F. L. Fedezzük fel szűkebb hazánkat! Vonzó turisztikai programok m Régi vágyuk telje)JkJ sült a váciaknak, amikor sikerült létrehozni a helyi turisztikai irodát, mert a város nevezetességei iránt megnőtt az országos érdeklődés is. A megyei önkormányzat segítségével felállították a Tourinform Irodát, amely Vác,, illetve észak-kelet Pest megye negyven településéről gyűjt és ■ rendszerez alapvető turisztikai információkat. A régió határai a fővárostól a Dunakanyar és az Ipoly mentén a szlovák határig, délkeleten pedig a népi hagyományokban igen gazdag Galga mentéig terjednek, nem beszélve Budapest közelségéről, amely értékes üdülőterületté avatja a vidéket. A turisztikai iroda szórólapja szerint is az iroda fő célja számba venni és reklámozni a turisztikai kínálatot és a befektetési lehetőségeket a hazai és a nemzetközi, különösen az osztrák, olasz és holland piacokon. A turisták örömére jó lenne már most rögtön megmenteni a kismarosi erdei kisvasutat, de idegen tőkebefektetésre várnak a felépítendő új szállodák, és elkelne a pénz a Duna-parti volt üdülők rekonstrukciójánál is. Az iroda munkatársai túrajavaslatokat dolgoztak ki, amelyek nyomán könnyen megismerhető Vác környékének minden jellegzetessége és szépsége. Könnyen megközelíthető Visegrád és Esztergom és csupán tíz kilométerre van a magyar parképítészet több korszakot felölelő remeke, a tizenkétezer élő növényt bemutató vácrátóti botanikus kert. Az iroda munkatársai melegen ajánlják az egynapos kirándulásokat is, amelyek során az érdeklődők felkereshetik Gorka Géza Verőcéjét, a festő Szőnyi Zebegényét és Nagybörzsöny román kori templomát vagy a működő bányamúzeumot és vízimalmot. A szervezők reményei szerint sikeres lesz a július végén Vácott megrendezendő Világi vigalom fesztivál programja, amelyre várják a hazai és külföldi érdeklődőket. Aki szereti az ódon hangulatú kisvárosokat, aki imádja a Börzsöny természeti szépségeit, annak mindenképpen javasoljuk, hogy alkalomadtán keressék fel a váci turisztikai irodát, mert gazdag programjavaslatot kaphatnak az iroda munkatársaitól. P.J. Tököl testvérkapcsolata Testvérkapcsolati megállapodást írt alá a múlt héten Tökölön Hoffman Pál polgármester és Peter Kurt Würzbach, a németországi Klein Rönnau település polgármestere. Az ünnepségen jelen volt Sturmhard Eisenkeil, Németország katonai attaséja, Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető' elnöke és Kuncze Gábor országgyűlési képviselő. Az alapokmány aláírása után interjút kértünk Peter Kurt Würzbachtól. A német politikus huszonhárom éve Klein Rönnau polgármestere és 1976 óta parlamenti képviselő. Hét évig volt a védelmi minisztérium államtitkára és jelenleg is leszerelési szakértő. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) prominens személyisége, emellett a Tartalékos Katonák Szövetségének elnöke. Jog a tulajdonhoz — Klein Rönnau a német egyesülés előtt Nyugat-Németországhoz tartozott, én mégis először Kelet-Németországról kérdezem, mivel ott hasonló gazdasági problémák vannak, mint Magyarországon. Milyen esély van a keleti tartományok felzárkóztatására? — Amikor hasonlóságról beszélünk, alá kell húzni, hogy csak bizonyos hasonlóságról van szó, hiszen a keleti tömb országai közül Kelet- Németország áll a legjobban. Ez annak köszönhető, hogy az orosz befolyás megszűnése után Kelet-Németországban azonnal a nyugatnémet márka vált a hivatalos fizetőeszközzé. És nem szabad elfelejteni, hogy Nyugat-Németország folyamatosan segíti a keleti tartományokat a gazdasági felzárkózásban. Az öszszes többi ország magára van hagyva. Viszont a többi keleti ország közül Magyarország áll a legjobban, itt látom legbiztosabbnak a demokratikus átalakulást, és gazdaságilag is nagy változáson ment keresztül az ország. — Németországban is van kárpótlás. A keletnémetek felháborodva fogadták, hogy a nyugatnémetek visszakapják a volt NDK területén az elvesztett tulajdonukat. Miért érezte úgy Németország, hogy szükség van a kárpótlásra?' — A szabadsághoz hozzátartozik a tulajdonhoz való jog. A személyiség és a tulajdon védelme az alapvető alkotmányos jogok közé tartozik. Ha valakinek elvették a tulajdonát, joga van arra. hogy akár negyven év múlva is visszakapja azt. Ez a demokráciához még akkor is hozzátartozik, ha felborzolja a kedélyeket. Törvények írják elő, hogy mit kell visszaadni, nem teljes kárpótlásról van szó. A második világháború előtt még létezett lovagi birtokokat nem kapják vissza a tulajdonosok. A törvényhozásban még mindig sokat vitatkozunk erről, most vagyunk ennek a munkának az utolsó fázisában. Úgy gondolom, kompromisszumot kell kötni a tulajdon védelme és az egyes ember érdekei között. Elismerést a kisebbségeknek — Európai egységről beszélünk hosszú ideje, ugyanakkor Európa keleti felén miniállamok jöttek létre, amelyek ragaszkodnak önállóságukhoz, függetlenségükhöz. Ilyen körülmények között hogyan valósítható meg az európai egység? — Megértem azokat az államokat, amelyek önállósodni akarnak. Az a fontos, hogy ezek az országok toleránsak legyenek a határokon kívül élő más népekkel és a határokon belüli kisebbségekkel szemben. Én, mint Európában élő német örülök annak, hogy amikor Európáról beszélünk, nem automatikusan Nyugat- Európa jut az emberek eszébe. Üdvözlöm a sokrétű és sokszínű Európát a különálló országokkal. Remélhetőleg a volt Jugoszláviában zajló borzalmas eseményekből Európa népei levonják a következtetéseket, és rájönnek arra, hogy csak akkor lehet békében élni, ha az egyes országok jól bánnak a nemzetiségekkel. — Németországban felerősödött a szélsőjobboldal. Mit lehet ez ellen tennni, és mikor várható, hogy az idegenekkel szemben toleránsak lesznek a németek? — Úgy gondolom, a radikalizmus azért alakult ki Németországban, mert túl jól ment az országnak. Azok közé tartozom, akik nyíltan hangoztatják, hogy más európai országokkal összehasonlítva igen kevés a radikális magatartás országunkban. De különleges történelmünk van, és ennek köszönhető, hogy az itteni szélsőséges megmozdulásokat nagyobb figyelem kíséri. Franciaországban és Olaszországban sokkal inkább jellemző a szélsőségesség. Nem akarom bagatellizálni a problémát, természetesen nagyon sok mindent lehet és kell, törvényekkel is, ez ellen tenni. Keljenek útra a családok — Térjünk át a Tököllel kötött partnerkapcsolati megállapodásra. Mit várnak az. együttműködéstől és a tökölieknek mit tud nyújtani ez a kapcsolat? — Azt szeretnénk, ha az emberek nemre, korra, foglalkozásra való tekintet nélkül élő kapcsolatot alakítanának ki egymással. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez ne csak polgármesterek közötti kapcsolat legyen. Erre minden esély megvan, hiszen hosszú ideje van közöttünk együttműködés a sport és a kultúra területén. Dolgozik néhány magyar lány a falunkban, akik már eddig is sokat tettek a kapcsolatok építéséért. Nagyon szeretném, ha minél több tököli család látogatna Klein Rönnau-ba és a mi családaink is viszonoznák a látogatást. Halász Csilla A Galgaparti Összefogás Mg. Szövetkezet értesíti a tagságát, hogy 1993. április 21-én részközgyűlést tart. a következők szerint: a galgamácsai-vácegresi-váckisújfalui körzet számára délelőtt 9 órakor, a Galgamácsai Művelődési Házban, az ikladi-domonyi-aszódi körzet számára 14 órakor, az Ikladi Általános Iskola tornatermében. Ha részközgyűlések nem határozatképesek, akkor április 2l-én ismételten összehívásra kerülnek, délelőtt 10 órakor, illetve 15 órakor, azonos napirenddel. Napirendi pontok: 1. Beszámoló az 1992. évi gazdasági évről. 2. Az ellenőrzőbizottság jelentése. 3. Egyebek.
