Pest Megyei Hírlap, 1993. április (37. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-13 / 85. szám

_l PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. ÁPRILIS 13., KEDD 3 Költségcsökkentés Zell am See-nél Kórházakat kell bezárni, műtéteket kell elhalasztani, az összeomlás réme fenyegeti a magyar egészségügyet — ol­vashatjuk, hallgatjuk nap mint nap az újságokban, a rá­dióban, a televízióban. Tenni kellene valamit, ki kellene ötölni, hogy miként le­hetne menteni a menthetőt! Ezt ismerte föl a Magyar Kór­házszövetség, az Egyetemi Klinikák Szövetsége és a Pra­xis Server Kft.: tanácskozást szerveznek a költségcsökken­tő módszerekről az új finanszírozási rendben. Áttekintik azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével az intézmé­nyek növelhetik bevételeiket, csökkenthetik a költségeiket, feltárhatják belső tartalékukat. Az előadók között ország­­gyűlési képviselők, jogi szakértők, neves professzorok, or­vosok találhatóak. Hát ez az, amire vártunk! Ha már az ország vezetése képtelen elegendő pénzt biztosítani az egészségügynek, majd megoldják a problémát mások... Talán még arra is ráfognak jönni, hogy az efféle konfe­renciákat nem szükséges feltétlenül külföldön, jelen eset­ben az ausztriai Zell am See-nél, a hírneves üdülőkörzet­ben tartani fejenként csekélyke csaknem húszezer forin­tért. Amit a konferenciázók bizonyára nem a saját zsebük­ből fognak kifizetni... Eredményes üdülést, bocsánat, tanácskozást kívánunk a résztvevőknek! H. P. A Magyar Pax Rontana kongresszusa Megújuló egyház, megújuló társadalom A szombathelyi székesegyház­ban húsvét hétfőn este lapzár­tánk után nyitották meg a Ma­gyar Pax Romana Mozgalom 35. kongresszusát, amit 1991 óta harmadízben tartanak ha­zánkban. A Megújuló egyház, megúju­ló társadalom címmel szerve­zett találkozóra mintegy 400 résztvevőt várnak a világ min­den tájáról. Fő célja a magyar katolikus értelmiség hitének, to­vábbá a modem világkép, és a keresztény hit összhangjának elmélyítése. A tanácskozás idei témái: értelmiség, műveltség, kereszténység, a civilek jelentő­sége a társadalomban és az egy­házban, a kommunikációs defi­citek, az egyház a társadalom­ban és a közéletben, továbbá a magyarok, Katolikus Mérnö­kök, Agronómusok és Közgaz­dászok Nemzetközi Társaságá­nak párbeszéde. A tanácskozáson, amit a Szombathely melletti Vépen rendeznek egész héten, tanul­mányozzák a magyarságot érin­tő kérdéseket, a kisebbségben élő Kárpát-medencei, valamint a szórványmagyarság helyze­tét. A Nemzetközi Pax Roma­na Mozgalom tagjaként műkö­dő hazai szervezet kongresszu­sának mérlegét április 17-én, szombaton vonják meg. Átalakul a MÁV Elkülönül az áru- és személyszállítás A napokban készült el a MÁV részvénytársasággá ala­kulásának koncepciója, s en­nek alapján hamarosan elké­szítik a vállalat részletes átala­kulási tervét — mondta el Árva Kálmán MÁV-igazgató az MTI kérdésére. Az átalakulási tervet és a va­gyonértékelést június 15-ig kell eljuttatni a tárca vezetőjéhez, majd a miniszteri jóváhagyás után, a vállalatnak július elsejé­ig kell a cégbíróságnál az átala­kulást kezdeményeznie. A kö­rülbelül netto 130 milliárd fo­rintos és több mint 300 ezer in­gatlant is magában foglaló va­gyon értékelését külső szakér­tők közreműködésével végzik majd a MÁV szakemberei. Az átalakulási koncepciót az Álta­lános Értékforgalmi Bank állí­totta össze, miután a pénzinté­zet nyerte el a vállalat átalakítá­si dokumentációjának elkészíté­sére év elején kiírt pályázatot. Mivel a MÁV átalakulására vo­natkozó törvények és jogszabá­lyok rendelkezései nem egyér­telműek, a vezetőség ez ügy­ben a KHVM állásfoglalását kérte. Az előkészítő munkákkal párhuzamosan a cég tovább folytatja két éve megkezdett belső átalakítását. Ennek ered­ményeként: markánsan elkülö­nül az áru- és személyfuvaro­zás. A vasúti létszámot és tech­nikai kapacitást a teljesítmé­nyekkel összhangban változtat­ják, a MÁV alaptevékenységen kívüli szervezeteit pedig január 1-jétől kft.-ként működtetik. A tervek szerint még az első félév­ben további kft.-ket választa­nak le a vállalattól. Tekintettel azonban a vasút kedvezőtlen anyagi helyzetére, komoly ne­hézségekbe ütközik a gazdasá­gi társaságok számára a MÁV által előirányzott rendelésállo­mány biztosítása. Az átalakulá­si terv kiterjed majd az oly sok vitát kiváltott vasútegészség­­ügyi intézményrendszer jövőjé­re is. Ez várhatóan a részvény­­társaságon kívül önálló gazda­sági formában üzemel majd. A kormány nyilatkozata Zárt a határ Megalapozatlan embargó (Folytatás az 1. oldalról) A magyar kormány eze­ket az intézkedéseket meglepetéssel fogadta, azokat megalapozatlan­nak tekinti és helyteleníti. A kormány emlékeztet ar­ra, hogy a 60/1993. (IV. 9.) sz. kormányrendelet­tel Magyarország egyes európai országokból, köz­tük Lengyelországból származó, egyes élő álla­tok és azok termékei te­kintetében a behozatal fo­kozott állategészségügyi ellenőrzését rendelte el, de — eltérően az Európai Közösség tagállamaiból és Ausztriából származó termékek kezelésétől — nem rendelt el teljes beho­zatali és átszállítási tilal­mat. A magyar kormány je­lenleg e rendeletét a len­gyel intézkedések ellené­re sem módosítja. A kor­mány kapcsolatba lép a lengyel kormánnyal és minden diplomáciai esz­közzel arra törekszik, hogy Lengyelország Ma­gyarországot az említett ti­lalom alól mentesítse. Ha ezek az erőfeszítések nem vezetnek eredményre, a magyar kormány meg fog­ja fontolni megfelelő in­tézkedések meghozatalát. Az illetékes magyar kormányzati szervek, va­lamint állategészségügyi hatóságok a szükséges in- dések hatálya alá tartozó tézkedéseket megtették, magyar szállítmányok amelyek következtében a már nem hagyhatják el lengyel korlátozó intézke- Magyarországot. Felmérés a befektetőkről A legkedvezőbb célország A külföldi befektetők elsődle­ges célja Magyarországon, hogy értékesítési piacaikat ki­terjesszék. A cégek 90 százalé­ka nem hazánk kedvező adott­ságai miatt tervez befektetést, hanem csupán egy természe­tes expanziós folyamat részé­nek tekinti magyarországi üzle­ti jelenlétét. Mindamellett to­vábbra is Magyarországot tart­ják a legkedvezőbb befektetési célországnak Kelet-Európá­­ban — derül ki abból a felmé­résből, melyet mintegy száz nyugat-európai cég körében végzett a budapesti kiadású an­gol nyelvű üzleti magazin, az Invest in Hungary. A megkérdezett vállalati kör mintegy 50 milliárd dollá­ros összforgalmat képvisel, s a legkülönfélébb gazdasági ága­zatokat — köztük számos mul­tinacionális céget — reprezen­tál. A vállalati vezetők vélemé­nye alapján megállapítható: a jelentős nyugati cégek már ren­delkeznek kelet-európai straté­giával. Mintegy 20 százalékuk egyelőre csupán felméri a piaci lehetőségeket, informáci­ókat gyűjt, s szintén 20 száza­lékra tehető azoknak a cégek­nek az aránya, amelyek már ér­tékesítési stratégiájukat dolgoz­zák ki. A felmérésből kiderül, hogy a nyugati cégek számára továbbra is a vegyesvállalat­alapítás a legnépszerűbb befek­tetési forma. Említést érdemel az is, hogy mintegy 60 százalé­kuk tervez technológia-transz­fert Magyarországra. Megle­pő, hogy a megkérdezett cé­geknek csupán a töredékét ösz­tönzi magyarországi befekteté­sük tervezésekor az olcsó és szakképzett munkaerő meglé­te, valamint a jó vezetői háttér. A befektetéseket gátló té­nyezők között a megkérdezet­tek egyharmada a magyar valu­ta konvertibilitásának hiányát, az inflációt és az elmaradott infrastruktúrát jelölte meg. Je­lentős azonban azok száma is, akik szerint az információk és a lehetséges partnerek ismere­tének hiánya a fő akadály. A politikai és gazdasági klíma kockázatosságát mindössze 14 százalékuk említette. Kevesebb munkanélküli Dunaharaszti vonzó lehet A munkaügyi központ legutóbb közzétett, előzetes jelentése sze­rint a regisztrált munkanélküli­ek száma, ha csekély mérték­ben is, de csökkent. Az adatok szerint országosan közel hét­százezren vannak munka nél­kül, megyénként, olykor telepü­lésenként is különböző arány­ban. Egyes helyeken több, má­sutt kevesebb ember veszítette el kenyérkereseti lehetőségét. Az önkormányzatok jó ré­szének nincs lehetősége, hogy munkahelyeket teremtsen. Né­hány közhasznú munkást alkal­mazhatnak a hivatalok, de ez csak pár munkanélkülinek je­lent megoldást. Ezért is érde­mel figyelmet az, ha tőkeerős vállalkozó érdeklődik egy köz­ségben aziránt, mi módon léte­síthetne ott üzemet. Dunaharasztiban a közel­múltban üdítőitaláról híres kül­földi cég kelet-európai képvise­lője tudakozódott afelől, mi­ként telepíthetnék le ott keres­kedelmi központjukat és töltő­üzemüket. Előzetesen már több helyütt vizsgálódtak, néhány te­lepülés volt csak, ami megfe­lelt elképzeléseiknek. Igaz, még semmi nem dőlt el, csupán az, hogy e hónap kö­zepén megkezdődnek a tárgya­lások a cég és a helyi hivatal il­letékesei között. Az a megbe­szélések eredményességétől függ, mi valósulhat meg a ter­vekből. J. Sz. I. Csaknem százhúsz, pontosan 116 EK-országból, illetve Ausztriából indított — állato­kat, húst, tejterméket szállító — tehergépkocsi belépését uta­sították el a magyar hatóságok a határállomásokon április 9-étől kezdődően 11 -én regge­lig. A kamionok többségében élő birkát, sózott marha- és ser­téshúst, sajtot, tejport, vajat szállítottak — tájékoztatták a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságán az MTI-t. 77 visszautasított teher­kocsit Németországból, 11-et Dániából, kilencet Hollandiá­ból, nyolcat Franciaországból, kettőt Ausztriából, kettőt Olaszországból indítottak út­nak, a többi országból egy-két kocsi érkezett. Magyarországról csak egy szállítmány útnak indítását kí­sérelték meg: Németországba küldtek volna marhahúst a szállítók. Az MTI érdeklődésére az FM-ben elmondták: az import­tilalomból eredő magyar ká­rok felméréséről és pénzügyi vonzatairól — a magyar terme­lők kártalanításáról — a héten dönt a kormány. Osztályharc? Eddig minden ünnepi számunkra különös gon­dot fordítottunk. Ezt tet­tük húsvét előtt is. Vezér­cikket kértünk Vácról Keszthelyi püspök úrtól; és cikket Fekete Gyulá­tól, Sándor Andrástól, Sándor Györgytől, Jele­níts Istvántól, Benedek Istvántól, Páskándi Gé­zától, Futó Dezsőtől, nyi­latkozott lapunknak Szö­rényi Levente, András­­falvy Bertalan... A 32 ol­dalon sok-sok olvasniva­lót találhattak, akik meg­kapták (mint előfizetők), avagy megvchctték. Nem mindenki kapta meg, s például Érden az újságosnál sem lehetett beszerezni. Vecsésről és Pécelről is jelezték: nem volt újság szombaton. Tudom, hogy nem politi­kus e cselekedet, ám ki kell jelentenünk: a nyom­da az elrontott, festékhi­bás újságokat is kiküld­te, azaz sokak kezébe egy nyomdai fércmű ke­rült, ám több helyre még e silány kivitelű újsághíl sem jutott, ami egyre gyakoribb jelenség. A posta, mint terjesztő, minden bizonnyal osz­tályharcba kezdett, s azt a lapot, amelyik nem az ő szellemiségének nor­mái szerint szól, nem ter­jeszti. Természetesen sem a nyomda, sem a posta nem tudja elérni, hogy kedvünket szegjék. A későbbiekben is olyan újságot fogunk szerkesz­teni, amelyik nem tet­szik nekik, ám mi, a nyomdai munkát és a terjesztést megrendelők nem is tetszeni akarunk, csupán a kifizetett pén­zért tisztességes munkát kapni. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom