Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 31.. SZERDA Polgármesterek találkozója Mi lesz a Szent Rókus Kórházzal? Az átképzés nem csodafegyver Csemó'n tartották Dél-Pest megye polgármestereinek soron következő összejövetelét, amelynek egyik fontos témája a környékbeli települések munkanélkülisége volt. Molnár János polgármester, az esemény házigazdája rövid bevezetőjében rámutatott arra, hogy a munkanélküliség — amely e század utolsó évtizedének súlyos „betegsége” — valamennyi önkormányzatnak óriási próbatétel. Ehhez kapcsolódva Peráth Béla, a Pest Megyei Munkaügyi Központ igazgatója elmondta, hogy a megyében ötvenhatezer munkanélkülit tartanak számon. Voltaképpen a tapasztalatok azt igazolják, hogy az állástalanok többsége nem akar dolgozni, s megtalálja az egyéb lehetőségeket. Az ellenőrzési csoport igencsak szűk határok közt tevékenykedhet. Az aligha kétséges, hogy egyre többen szorulnak segítségre. A központ anyagi kerete — amely ötszáznegyvenmillió forint — nem elegendő a támogatásra. Az átképzésre fordítható összeg kilencvenhatmillió. Mivel nincs biztos kiindulási pont, komoly dilemmát okoz, hogy mire képezzenek. Lényeges a regionális erők összefogása, amelyben kérik a polgármesteri hivatalok együttműködését. A továbbiakban elhangzott, hogy Abonyban nyolc- százkilencvenegy, Albertir- sán négyszáznegyvenegy, Cegléden ezerötszázhat, Ceg- lédbercelen száztizenkilenc, Csemőn százötvennyolc, Dánszentmiklóson százötvenegy, Kőröstetétlenen negyvennyolc, Tápiószőlősön százhuszonkilenc, míg a nagykőrösi körzetben — Nagykőrös, Kocsér, Nyársapát — kétezer-négyszázhar- minc munkanélkülit regisztráltak februárban. A munkaügyi központ ceglédi és nagykőrösi munkatársa csak megerősítette az igazgató észrevételét, hogy hiába ajánl az iroda munkát, az utcára kerültek többsége nem törekszik arra, hogy elhelyezkedjen. Az egy-két gyermekesek általában azzal hárítják el a felkínált lehetőséget: „Nem. gondolják, hogy elfogadom az állást! Miként támogatja ez a kormány a gyerekeseket?” Papp Ferenc felvázolta a területi felnőttképzési központok létrehozását, amelyek csakis az önkormányzatok együttműködésével s ellenőrző tevékenységére támaszkodva valósíthatók meg. E leendő intézmények nem kifejezetten csak a felnőttképzésre helyeznék a hangsúlyt. Ezek a humán beruházások a szem• » » léletet is formálnák, s afféle gondokat, görcsöket is oldanának, amelyekkel manapság ritkán tudnak foglalkozni. A meglévő oktatási intézmények szakembereinek tudását is hasznosíthatnák. Természetesen az önkormányzatok nélkül ez az elképzelés nem valósítható meg. A siker másik fontos záloga a helybéli tapasztalatok felhasználása, s a tevékenység ellenőrzése. Papp Ferenc hangsúlyozta, az átképzés nem csodafegyver. Egyfajta szűrést is el kell ezzel kapcsolatban végezni. Mert csak azzal érdemes foglalkozni, akiben hajlandóság van új ismeretek elsajátítására. Egy-egy központ alapítvány formájában, nonprofit szervezetként működne. A helybéli igényeknek megfelelően kisebb csoportok képzését is vállalná. Az önkormányzatok a kezdeményezéshez bármikor csatlakozhatnának. A polgármesterek szinte egybehangzóan jelezték, hogy jó lenne, ha egy-egy település polgármesteri hivatala megkaphatná a munkanélküliek nyilvántartását. Ugyanakkor kimondatott az is, az önkormányzatok alighanem jobban kezelhetnék a munka- nélküliséget akkor, hogyha ehhez a szükséges — egyebek mellett az anyagi —jogosítványokat megkapnák. f. f. Jótékonysági est Örkényben Belelát a szívekbe Ki mondhat megálljt? A megyei közgyűlés dönt? (Folytatás az I. oldalról) — Ismeretes-e, hogy milyen célra szeretnék a kórházat megvásárolni? — Erről ez ideig nem esett szó, de úgy tudjuk, hogy nem egészségügyi célra szeretnék hasznosítani. — Mit válaszolt a Pest Megyei Önkormányzat a szándéknyilatkozatra? — A választ kizárólag a megyei önkormányzat közgyűlésének van joga megadni. Ahhoz pedig, hogy a testület véleményt nyilváníthasson, választ adhasson, megvan a dolgoknak a szervezeti és működési szabályzatban rögzített menete. Ennek értelmében az elmúlt napokban a megyei önkormányzat népjóléti, majd a gazdasági bizottsága elé terjesztettük a szándéknyilatkozatot. — Miként foglalt állást a két testület? — a népjóléti bizottság egyhangú, nemleges határozatot hozott. A népjóléti bizottság a Szent Rókus Kórház kiváltására az ügyvéd által tett javaslatot szakmailag nem tartja megalapozottnak, tartalmát és formáját tekintve pedig nem tekinti hitelt érdemlőnek. A bizottság a Szent Rókus Kórház épületének eladásával kapcsolatos semmiféle ajánlattal nem kíván a továbbiakban foglalkozni, és azt a megyei közgyűlésnek sem javasolja. — Ismereteink szerint ettől eltérően foglalt állást a gazdasági bizottság... — Ismét csak szó szerint idézném az ő állásfoglalásukat. Eszerint a gazdasági bizottság egyetért azzal, hogy a külföldi befektető társaság megszerezheti a Szent Rókus Kórház tulajdonjogát, ha Pest megye területén két, a Szent Rókus Kórházzal azonos kondíciójú, a 21. század színvonalát elérő, vagy legalábbis megközelítő kórházat épít feL Úgy gondolom, hogy a bizottság olyan feltételt szabott, amely gyakorlatilag azonos az elutasítás kimondásával. Szeretném azonban megismételni és hangsúlyozni: a Pest Megyei Önkormányzat Hivatala azzal, hogy törvényes útjára bocsátotta a vételi szándéknyilatkozatot, kötelességének tett eleget. — Végül is: ki és mikor mondja ki a végső szót arról, hogy eladják-e a Szent Rókus Kórházat vagy sem? — A megyei közgyűlés legközelebbi ülésén, várhatóan májusban. Azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha azt mondom, a 96 tagú testület válasza nemleges lesz, ám ha véletlenül hozzájárulna is a kórház eladásához, feltehetően lenne hozzá szava a fővárosnak, azonkívül — műemlék lévén — a műemléki szervezetnek. És amit legelőször kellett volna említenem: a közvéleménynek is. — M ilyen meggondolások alapján döntött, ha dodonai módon is, a lehetséges eladás mellett a gazdasági bizottság? Szegedi Pál, a bizottság elnöke kifejtette: — Ismerve az ország gazdasági helyzetét, aligha van arra remény, hogy belátható időn belül újabb kórház épüljön Pest megyében, és ezzel enyhüljön a szorongató kórházi gond. Éppen ezért merült fel a bizottság tagjaiban, hogy a Rókus Kórház épületének fejében megkétszereződhetne a kórházi helyek száma. Az egy pillanatig szóba nem jött, hogy a Rókus esetleges eladása után építené fel a külföldi beruházási társaság a két új kórházat, később meghatározandó helyen; csak azok átadása után lehetne esetleg érdemben tárgyalni a Rókus épületének, a tulajdonjognak az átadásáról. Hangsúlyozni szeretném, hogy a Rókus mint intézmény semmilyen körülmények között nem szűnne meg, legfeljebb más épületben működne tovább. A késhegyre menő bizottsági vitában számos meggondolás hangot kapott, a többi között az is, hogy a lég- szennyezést, a zajt tekintve a Rókus sajnos kedvezőtlen helyen működik. Másrészt viszont az is, hogy a két új kórház felépítése után a Rókus műszereinek felhasználható jelentős része a megye többi egészségügyi intézményét is gazdagíthatná. Mindezek azonban csupán gazdasági, gazdaságossági megfontolások. Külön csoportba sorolhatók a kultúrtörténeti, érzelmi motívumok. Ezeket is figyelembe véve magam is a Szent Rókus Kórház megőrzése mellett szavazok, a gazdasági bizottságnak azonban gazdasági szempontok szerint kellett állást foglalnia. Deregán Gábor A váci mentőszolgálat esetkocsiját két héten belül kétszer riasztották ugyanarra a helyszínre. Frekvenciatörvény nélkül nincs telefon Jut pénz a fejlesztésre Színvonalas jótékonysági rendezvény színtere volt az Örkényi Szabadidő Központ, melyet a Szív-Őr és a Serpico Alapítvány kuratóriumai közösen szerveztek. A Szív-Őr Alapítvány célkitűzései a szívbetegségek elleni küzdelem megelőzéséhez kötődnek, kuratóriumuk egy ultrahangos diagnosztáié készüléket készül megvásárolni, mely „belelát” a szívekbe. Ez az eszköz a térség mintegy 60 ezer polgárát fogja szolgálni, megkímélve őket a fáradságos és költséges utazásoktól. A fél éve létrehozott alapítvány máris szép eredményeket mondhat magáénak, a műszervásárláshoz szükséges összeg több mint fele már összegyűlt. A Szív-Őr életrehívói mindenekelőtt orvosok, de felzárkózott melléjük a helyi önkormányzat is. A Serpico Alapítvány a dabasi rendőrség kezdeményezésére alakult s a régió közbiztonságát szolgálja. Pontosabban a rendőri munkát kívánja segíteni oly módon, hogy az alapítvány számlájára érkező adományokból a rendőrség műszaki hátterét bővítik, korszerűsítik. Mindebből könnyű következtetni a jótékonysági rendezvény céljaira, az est bevételét a szervezők a két alapítvány támogatására ajánlották fel, másrészt alkalmat teremtettek ahhoz, hogy a térség orvosai és rendőrei kötetlenül, fehér asztal mellett beszéljenek meg egy sor közös problémát. Ennek megnyitójaként Neiwald Jenő községi főorvos és Minárcsik András őrnagy, dabasi rendőr- kapitány mondott rövid beszédet, akik mint kuratóriumi tagok számoltak be az eddigi munkáról. Az est díszvendége, Komáromi István rendőr ezredes, Pest megye rendőr- főkapitánya pohárköszöntőt mondott a szervezők tiszteletére, s örömének adott hangot, hogy két különböző testület, merőben más célokkal, meglelte a közös hangot egymással. Az est folytatásaként színes és hangulatos műsorra került sor. A kiváló szervezést Kovács István polgármester méltatta, kiemelve a Szabadidő Központ dolgozóinak önzetlen munkáját. (-m-) Az alsogödi vasúti átjáróban egyik éjszaka egy fehér Skoda vezetője akart a tilos jelzés ellenére átjutni a síneken, de a kanyart rosszul véve kőkorlátnak ütközött. A kocsiban négyen utaztak, négy húsz év körüli fiatalember. Csak egyiküknek volt annyi lélekjelenléte, hogy a közelgő vonat láttán kiugorjon a sofőr mellől. A síneken rekedt autót kettészelte a prágai gyors. A másik történet következményeinek magam is szemtanúja voltam. Ugyanebben az átjáróba>. egy narancsszínű Daciával próbált meg valaki átslisszol- ni a vasúti jelzőlámpa piros jelzését figyelmen kívül hagyva. A kocsi —fényes nappal — a szobi személlyel ütközött, az autót vezető huszonéves fiatalember a helyszínen életét vesztette. A pörbölyi tragédia óta mintha megsokszorozódott volna a hasonló balesetek száma. Egyre több ilyenről hallunk. Elkeserítő, hogy ennyi fiatal élet esik áldozatul a figyelmetlenségnek, a vakmerőségnek. t.á. (Folytatás az I. oldalról) Az önkormányzati lakások egyre nagyobb terhet jelentettek a magas felújítási költség miatt, ezért tizenöt lakást már eladtak a forgalmi érték nyolcvan százalékáért. Az önkormányzat néhány gazdasági szervezetben is részt vesz, mert a helyzet arra kényszeríti, hogy megpróbáljon minden lehetőséget kihasználva pénzhez jutni. A költségvetésről szólva a polgármester elmondta, hogy amíg 1990-ben száztizenkétmillió forintos költségvetéssel indultak, 1992-ben már kettőszáz- tizenhétmillió forinttal zártak. Más településekkel összehasonlítva Tököl fejlesztésekre is sokat költött. 1991-ben harmincnégymillió forint volt ez az ösz- szeg, az idén pedig csaknem het- venmilliót fordíthatnak fejlesztésre. Az egészségügyi ellátásban az a cél, hogy a lakosság minél több szolgáltatást, a szakrendeléseket helyben vehesse igénybe. A logopédust és a pszichológust például már helyben alkalmazzák. Jelenleg háromszázötven körül van a munkanélküliek száma Tökölön, ez kilenc-tízszáza- lékos munkanélküliséget jelent. A polgármester elmondta, szeretnék megértetni az emberekkel, hogy ne csak várják a segítséget, de tegyenek is a helyzetük javításáért. Előtérbe került a természetbeni segítség, a tüzelővásárlás, az energia-költségtérítés, az élelmiszervásárlás. Az ingyenes tankönyvellátást az ön- kormányzat továbbra is szeretné biztosítani. A beszámoló után Fehér István, a Kis-Duna Com. Rt. ügyvezető igazgatója tájékoztatta a falufómm résztvevőit a telefonhelyzetről. Mint elmondta, sokkal előbbre tartanak, mint egy évvel ezelőtt, már vannak konkrét eredmények, sőt folyamatban van a kiviteli tervek elkészítése is. Rövidesen néhány községben a konkrét beruházás is megindulhat. Elmondta, a Távközlési Főfelügyeletnél folyamatban van az elvi építési engedély kérése. Az akadályt csak az jelenti, hogy a távközlési törvényt az Országgyűlés még nem léptette hatályba. Előzetes tárgyalások folynak a MA- TAV-val, és elképzelhető, hogy a törvény hatályba lépése előtt szerződéssel megoldható lesz a munkálatok elkezdése. Kuncze Gábor országgyűlési képviselő felszólalásában kifejtette, a részvénytársaság ügyvezetője túlzottan optimista a helyzetet illetően. A sok bizonytalanság miatt a lakosság által befizetett pénzeket nem tanácsos átutalni a részvénytársaságnak. Bár a törvényt már elfogadta a Parlament, a kormány távközlési koncepciója ezzel nincs összhangban. Ezért az is elképzelhető, hogy az idén már nem lesz telefon. A képviselő mindenképpen támogatja a helyi kezdeményezéseket, mert csak ebben az esetben lehet számítani a külföldi tőkére. A szabályozási háttér bizonytalansága miatt a lakossági pénzek felhasználását azonban nem szabad engedni. * Szerkesztőségünk megkérdezte a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium illetékesét, hogy mikor várható a távközlési törvény hatályba lépése. Péteriné Bata Edit elmondta, nem léphet hatályba a törvény, amíg nincs frekvenciatörvény. Jelenleg ugyanis az 1964-es postatörvény van érvényben a postával, a távközléssel és a műsorszórással kapcsolatban. Várhatóan az év második felében kerül a Parlament elé a frekvenciatörvény, addig tehát a távközlési törvény nem léphet hatályba. Halász Csilla
