Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 8.. HÉTFŐ 3 Kenesei frakcióhétvége Emlékünnepség Szentpéterfán (Folytatás az 1. oldalról) Példaként említette, hogy 1990-ben mintegy 10 mil­liárd forint volt a privatizá­ció értéke, s a tulajdont még 95 százalékban kül­földiek szerezték meg, ta­valy pedig az 50 milliár­dos érték 40 százaléka ha­zai tulajdonosé lett. Állítá­sa szerint a gyorsabb pri­vatizáció mellett szól, hogy amíg az értékek álla­mi tulajdonban vannak, nagyobb az értékromlás, a vagyonvesztés és az üzel­mek lehetősége is. A frak­cióülésen szóba került — mondta el a pénzügymi­niszter —, hogy el kellene már feledni a „nomenkla- túrázást, a zöld és vörösbá- rózást”. A piacgazdaság­ban alkalmas és alkalmat­lan vezetők vannak; a ma­gángazdaság nem ismer politikai hovatartozást, csak nyereségeket vagy veszteségeket. A mezőgaz­daság helyzetén egyéb­ként megfelelő bankháló­zat segítene leginkább, de ennek kiépülése még vá­rat magára. A sajtótájékoztatón el­hangzott, hogy a frakció­ülés fontos témája volt a rászorultság szerinti szoci­ális juttatások rendszeré­nek megteremtése. — A magyar kormány azt vallja, amit az 1975-ben minden európai állam aláírt helsinki dokumentum dekla­rál, vagyis elvetik a határok erőszakos megváltoztatásá­nak mindenféle formáját, el­veti a különböző nyelvű nép­csoportok kiirtásának, tiszto­gatásának módszerét — mondotta tegnap a ma­gyar—osztrák határ mentén lévő Vas megyei Szentpéter­fán rendezett emlékünnepsé­gen Für Lajos honvédelmi miniszter. A horvát ajkú településen az 1921-ben Magyarország­tól elszakított tíz környékbe­li község 1923-ban történt visszacsatolásának 70. évfor­dulójáról emlékeztek meg. Akkor ugyanis több Ausztriá­nak átadott község népszava­záson bizonyította hűségét Magyarország iránt. E tele­pülések: Szentpéterfalva, Pornóapáti, Magyarkeresz­tes, Németkeresztes, Alsó­csatár, Felsőcsatár, Kisnar- da, Nagynarda, Horvátlövő és Ólmod. Az eseményen jelen volt többek közt Wolfgang Daxl, a burgenlandi parlament elnö­ke, Gömbös Ferenc (MDF) és Rácskay Jenő (SZDSZ) or­szággyűlési képviselő a tíz község, valamint a környék­beli magyar és osztrák falvak polgármesterei, a megye ve­zetői. Az alkalomból misét celebrált Konkoly István me­gyéspüspök. A honvédelmi miniszter Trianonnal összefüggésben szólt arról, hogy bármennyire is a hatalmi érdekek diktál­nak, ha van készség rá, meg­értő szomszédok között, le­het tárgyalásos, demokrati­kus úton is dönteni népek, népcsoportok sorsáról. Erre adott példát a 70 évvel ez­előtti népszavazás. A további­akban hangsúlyozta: a határo­kat átjárhatóvá kell tenni, s nemcsak a turisták számára, hanem gazdasági, társadalmi és kulturális tekintetben is. Fegyen joga minden népcso­portnak, hogy zavartalan kap­csolatot teremtsen és tartson anyanemzetével. Az emlékünnepséget köve­tően a község művelődési há­zában dokumentumkiállítást nyitottak, majd magyar, oszt­rák, német és horvát kulturá­lis együttesek adtak műsort. A program sportrendezvé­nyekkel zárult. A Édes hírek Mérnökök és technikusok fórumán Tovább hódít a Nestlé A Nestlé továbbra is érdekelt élelmiszeripari befektetések­ben Magyarországon, amely jó fejlődési lehetőségekkel rendelkezik — hangsúlyoz­ták egy sajtóértekezleten. Az új magyarországi válla­latstruktúráról beszámolva el­mondták, hogy az Intercsoko- ládé Ftd. nevet Nestlé Hungá­ria Kft.-re változtatták. A cso­port most vásárolt új székház- épületet Budapesten és érde­keltek újabb élelmiszeripari vállalatok felvásárlásában. A svájci konszern 2400 embert foglalkoztat Magyar- országon. Három gyára van és aláírt két szabadalmi meg­állapodást, a debreceni Deko konzervgyárral és a békéscsa­bai BHV fagyasztotthal-gyár- ral. Nemrég vették meg a bu­dapesti Zamat gyárat. A Nest­lé arra törekszik, hogy beve­zesse Magyarországon is munkamódszereit és megho­nosítsa a modern áruelosztá­si, eladási és marketing tech­nikát. Magyaróvári találkozó A zöldek a Dunáról A Duna kerüljön vissza ere­deti medrébe, ez az egyetlen elfogadható álláspont — így összegezték véleményüket a környezet- és természetvé­dő, illetve zöldmozgalmak országos találkozójának résztvevői Mosonmagyaróvá­ron. A Duna ügyével kapcso­latos állásfoglalást hét tartóz­kodás mellett elfogadta a plé- num. A vasárnap véget ért háromnapos találkozón egyébként 250-en vettek részt. Nyilatkozatukban a magyar kormány határozott fellépését követelték a fenti cél elérése érdekében, s java­solták: szükség esetén a kor­mány forduljon az ENSZ Biztonsági Tanácsához, illet­ve más nemzetközi szerveze­tekhez. Az állásfoglalás szorgal­mazza: a kormány maradék­talanul hajtsa végre a Parla­ment Dunára vonatkozó dön­tését és dolgozza ki a Duna rehabilitációs programját. E program adjon javaslatot a környezetvédelmi, a folyam­szabályozási és a hajózási problémák megoldására, mégpedig úgy, hogy ne szá­moljon se a folyó duzzasztá­sával, se vízlépcsőkkel. A Szigetköz alatti vízkészlet védelme érdekében a zöldek sürgetik a térségben a csator­názását, a szennyvíztisztítás megoldását, a települések ivóvízellátását, s az öntöző­víz biztosítását. A találkozó résztvevői egyetértettek ab­ban, hogy ezeket a munkála­tokat kizárólag a központi költségvetésnek kell finanszí­roznia, hogy a térség lakóit ne terhelje. Gyurkó János, az új kör­nyezetvédelmi miniszter is részt vett a hazai zöld-moz­galmak mosonmagyaróvári találkozóján és elmondta: fon­tosnak tartja kiegészítő szere­püket, hiszen munkájuk — jellegénél fogva — eltér a mi­nisztérium tevékenységétől, viszont a szakmai és a helyi ismeretek összegzésében a tárcának is szüksége van rá­juk. Helyismeretükre és a szaktudásukra támaszkodva kell bevonni őket a társadal­mi tudatformálásba — han­goztatta a miniszter, aki sze­rint a közvéleményt meg kell nyerni a természet- és környe­zetvédelem ügyének, hogy a mindennapi életben szem­pont legyen a természet, a környezet megőrzése. Gyurkó János kinyilvání­totta, hogy az együttműködés nemcsak rajta, hanem a kör­nyezetvédő mozgalmakon is múlik. Bős kérdésében hangsú­lyozta: véleménye nem külön­bözik a kormány és az Or­szággyűlés álláspontjától; rá­mutatott. hogy a Szigetköz rendkívül veszélyes helyzet­be került, a térség vízpótlását mielőbb meg kell oldani. Az igazi megoldás szerinte az lenne, ha a Duna visszakerül­ne eredeti medrébe. Műszakiak nélkül nincs fellendülés (Folytatás az I. oldalról) Latorczai János Miklós ipari és kereskedelmi minisz­ter a kormány iparpolitikájá­ról beszélt. Kiegészítést fű­zött ahhoz a színes, népszerű­sítő kiadványhoz, amelyet tíz­ezer példányban nyomtattak ki és a Fórum résztvevőinek mutattak be először. A kor­mány ebben vázolt iparpoliti­kája nem cselekvési prog­ram, nem munkaterv, hanem a jövőnket meghatározó stra­tégia, a hozzákapcsolt eszköz- rendszerrel, feladatokkal. Gyurkó János környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter megerősítette azt a ko­rábban tett kijelentését, hogy mindenekelőtt a tárca műkö­dését kell jóval hatékonyab­bá tenni. Ebben, kiemelkedő szerepe lesz a szakmák együttműködésének, a társa­dalmi kapcsolatteremtésnek. Tevékenységében építeni kí­ván a környezetvédelmi moz­galmakra, szakkollégiumokra. Schamschula György köz­lekedési-, hírközlési- és víz­ügyi miniszter az offenzív gazdaságpolitika szükségessé­gét. az infrastruktúra fejlesz­tésének teendőit sorolta fel. Többi között említést tett a Ferihegy és Kiskunlacháza, az ottani repülőtérrel való gyors, közvetlen összekötte­tés kiépítéséről is. Szűscs István helyettes ál­lamtitkár — aki három évvel ezelőtt alapítója, szervezője volt az MDF első Mérnök- Technikus Fórumának — úgy ítélte meg, hogy a ma­gyar politikai és közéletben a műszaki értelmiségnek mél­tánytalanul kicsi a súlya. A je­len lévő hallagtóság nagy tapssal támogatta a volt Pest megyei országgyűlési képvi­selő eme megállapítását. Szűcs István beszélt az ener­giapolitikai koncepcióról, a készülő bányatörvényről, a gázszolgáltatásról és villa- mosenergia-törvényekről. Az utóbbira vonatkozóan bejelen­tette: nem lesz áremelés a kö­zeljövőben. Szabó Iván pénzügyminisz­ter a gazdaság ellentmondása­it jellemezve kijelentette, hogy éppen a választási ké­szülődésben lát jó megegye­zési lehetőséget a parlamenti pártok között, mert reményei szerint most mindenki a reali­tásokból indul ki a progra­mok tervezésekor. Az előadások után hozzá­szólások, kérdések hangzot­tak el, szinte kivétel nélkül a magyar ipar védelmének erő­sítését kérték a mérnökök, technikusok. (tóth) Kiállítás a festőknek Három napon keresztül volt látható a Budapesti Műszaki Egyetem aulájában a Co- lorhungary ’93. Az érdeklődők, a szakma képviselői megismerkedhettek a legújabb festékek, lakkok, tapéták nagy választékával. • Hancsovszki János felvétele Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság várha­tóan március 9-én, kedden délután hirdet határozatot a kárpótlási törvénnyel, vala­mint az 1944-ben beszolgálta­tott letéti ékszerekkel kapcso­latos indítványok ügyében. Hétfőn, március 8-án az Alkotmánybíróság arról az in­dítványról tárgyal, amely azt sérelmezi, hogy az ügyvédi munkaközösségek felosztása során a korábban hozzájáru­lást fizető, ma már nyugdíjas ügyvédek nem részesülhet­nek a vagyonból. Az alkot­mánybírák a keddi ülésen azt vizsgálják: a kormány megha­tározhatja-e rendeletben a fo­gyasztási adó mértékét, illet­ve ellentétes-e a népirtás bün­tető törvénykönyvbeli tényál­lása az erről szóló nemzetkö­zi egyezménnyel. Tárgyalnak arról is, hogy miért csak az adott településen állandó la­kóhellyel rendelkezők vehet­nek részt a helyi népszavazá­son, továbbá, hogy egyértel­műen szabályozza-e a tör­vény a polgármesteri tisztség­gel összeférhetetlen tevékeny­ségeket. Háziasszonyok, irány a T. Ház! A miniszterelnöknek — mondta szombaton a rádióban Göncz Ár­pád elnök úr — szíve joga átalakítani a kor­mányt. Jobb lett volna pontosan fogalmazni: Antall József miniszter- elnök úrnak nem szíve joga, hanem alkotmá­nyos joga a kormányát­alakítás. Nagy különb­ség! A szív-jog az más, mint a lelkiismeret is, amire államelnökünk már hivatkozott. Ám e beszélgetésnél marad­va, azt is mondta Göncz Árpád, hogy több parasztot és házi­asszonyt szeretne látni a Parlamentben. Én nem. Nem, mert mind­kettőjüknek — általá­ban — más dolguk szo­kott lenni. A parasztok vetnek és aratnak (nyil­ván jobban csinálják ezt, mint mondjuk Ma- czó Ágnes csinálná). A háziasszony pedig jobb, ha főzőkanáilal a kezében lekvárt főz be a gyermekei, családja számára. Ám maga a kijelentés nagyon nép­szerűsítő lehet paraszti és háziasszonyi körök­ben. De kérdem, akkor miért nem nyertek em­lítést a munkások és a KISZ-fiatalok? Ha őket is megemlítette volna az elnök úr, ak­kor minden rendben, ott vagyunk, ahol vol­tunk. Avagy e visszake­rüléshez vezető úton ta­nácsos a szív-jogot meg az alkotmányos jogot és a paraszti, háziasszo­nyi teendőket a parla­menti képviseleti mun­kával összemosni? Le­het... (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom