Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-05 / 54. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM Ára: 13,50 4% 1993. MÁRCIUS 5., FENTEK Háziorvosi szövetkezetek Gyömrőn és Vecsésen hathat, Monoron, s a közvetlen környékén tíz orvos állt ösz- sze azért, hogy a jelenleginél rugalmasabb helyettesítési és ügyeleti rendszer, illetve a mostaninál gazdaságosabb működtetés érdekében úgynevezett háziorvosi szövetkezeteket alakítsanak. — Ez lesz a jövő — állítja a Mon.-Or. Unió alapítója, s elnöke Beré- nyi Zoltán, Péteri háziorvosa, aki egyben számokkal, s a héthónapos fennállásuk ténye- ivel is alátámasztja a mondottakat. —Túlzás nélkül állítom, hogy egy ilyen háziorvosi szövetkezet, mint amilyen a Mon.-Or. Unió is, legalább 30—35 százalékkal tudja csökkenteni a működési költségeket. S ezt a megtakarítást amellett érik el az orvosok, hogy — s ez szintén a szövetkezet melletti érv — a jelenleginél körültekintőbben, alaposabban végzik gyógyító munkájukat a kollégák. (Folytatás a 4. oldalon) Még kérdés a csúcshelyszín Varsó és más európai városok is számításba jönnek az április 4-ei amerikai—orosz csúcstalálkozó helyszíneként — közölte tegnap a Fehér Ház szóvivője. A kérdés Bili Clinton amerikai és Lech Walesa lengyel elnök szerdai telefonbeszélgetése kapcsán merült fel. A lengyel kormány már korábban felajánlotta a csúcstalálkozó színhelyeként Varsót, míg a magyar kormány Budapestet indítványozta. Felmerült helyszínként Reykjavik. Genf és Kanada is. Aszódon fellebeznek a szülők Aláírásgyűjtés iskoláért «'NVIarad a bogatya? Aláírásgyűjtési akciót kezdeményeztek Aszódon a szülők és pedagógusok helyi népszavazás kiírására, mert nem értenek egyet a polgármesteri hivatal kezdeményezésével, amelynek értelmében összevonják a két általános iskolát. Bagyin József polgármester elmondta, tíz év alatt 820 tanulóról évi 520 főre csökkent a gyermekek száma, és az új fejkvótás költségvetési rendszer eredményeként az önkormányzati intézmények kiadásai kimerítették a pénzkeretet. Gazdasági okok miatt vonnák össze a két általános iskolát, így az I-es számú, eredetileg 600 tanulóra méretezett intézményben folytatódna az oktatás, és a 2-es számú általános iskola 210 kisdiákja valamint a 22 fős tanári gárda költözne át. A polgármester hangsúlyozta, az intézmény nem maradna kihasználatlanul, hiszen itt az Országos Festő Ipartestülettel közösen egy szakmunkástanuló iskolát indítanának el. Ilyen módon a városban kerek iskolaszerkezet alakulna ki. Az így kialakított iskolában még több lenne a pedagógus állás és átképzésekre is nagyobb lehetőségek nyílnának. A fentiek ellenére az iskola tanárai mindannyian egyetértenek az aláírásgyűjtés kezdeményezésével. Molnár József tanár hangsúlyozta, több oka van annak, hogy ellenzik a két intézmény összevonását. A nagy iskolának kiszemelt épület véleménye szerint nem felel meg ekkora létszámú tanuló befogadására. Ugyanakkor előzetes felmérések bizonyítják, hogy jövőre majdnem duplájára emelkedik az elsőosztályosok száma. Pillanatnyilag tizenkét tanteremben és a technikai oktatói termekben tanulnak. Ha megszüntetik a helyi könyvtárat, akkor is csupán hat újabb tantermet nyernek. Az sem tetszik a pedagógusoknak, hogy a Kartali út, amelyen közlekednének a kicsik, fokozottan balesetveszélyes. Az aláírásgyűjtés megkezdődött, a hét elején már több, mint 600 ember írta alá az ívet. A népszavazásra vonatkozó rendeletek értelmében népi kezdeményezéshez a lakók 10 százalékának az aláírása szükséges. Ebben az esetben egy hónapon belül az önkormányzati képviselő-testület köteles tárgyalni a népszavazás kiírásáról és a döntési jog is a testületé. Papp Antonella Szakértők az EXPO-ról Döntésre várva A világkiállíttás nem feladat, hanem egyszeri történelmi lehetőség önálló arculatunk, adottságaink bemutatására — olvasható a többi között abban a megyei EXPO-előter- jesztésben, ami más témák mellett a mai közgyűlés résztvevői elé kerül. E gondolat jegyében zajlott le tegnap a megyei Világ- kiállítási Szakértői Kör összejövetele, aminek ezúttal Gödöllő adott otthont. Igaz. a kör tagjai még nem hivatalosan tárgyaltak a megyei EX- PO-tervekről, mivel a közgyűléstől felhatalmazást még nem nyertek, bár eddig is sokat tettek az alapelvek, a koncepció kimunkálása érdekében. Gémesi György, Gödöllő polgármestere részletesen beszámolt azokról az elképzelésekről, amelyekkel a város a három esztendő múlva megrendezendő világkiállítás elő-, utó- és kiegészítő rendezvényeként kapcsolódni kíván. A tervekben nagy szerepet kap a város egyik nevezetessége, a Giassalkov/í7t-kasté 1 y, de kulturális programokkal, tudományos konferenciákkal is készülnek a nagy eseményre. A szakértők tegnapi ülésükön — amelyen részt vett Fegyverneky Sándor, Pest Megye Önkormányzata településfejlesztési és környezetvédelmi osztályának vezetője is — az EXPO költségeinek alakulásáról, felosztásáról, a megyei bioprogramról, valamint a falusi turizmus beindításának lehetőségeiről tanácskoztak. Hiszen a világkiállítás olyan sokoldalú fejlesztésekre teremt alkalmat, amit érdemes kihasználni. Vagy, ahogy az összejövetelen is elhangzott, az EXPO az a zászló, amely mögé felsorakoztathatok az ötletek, tervek, megvalósítások. J. Sz. I. Egy hetilap nemrég interjút közölt Landeszmann György budapesti vezető' főrabbival. Az interjúban az újságíró egyik kérdését követően a következő' válasz olvasható: „Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bó'ga- tya és a fütyülős barack.” A tisztességesen gondolkodó, a magyarság és a zsidóság szembeállításától viszolygó állampolgár megütközve, nagy-nagy szomorúsággal olvassa e sorokat, és nem tudja mire vélni a dolgot. A főrabbik köztudottan művelt, a zsidóság szellemi és vallási vezetését vállaló, széles látókörű emberek, akik nem beszélnek össze-visz- sza. Feltehetőén tudják, hogy a zsidó értékeket a magyar kultúrából kivonni nem lehet. Bizonyára azzal is tisztában vannak, hogy ha ezt a képtelen műveletet el lehetne végezni, akkor a magyarság nem zsidó része is végtelen hosszú sorokban mutathatná fel a tudományok, a művészetek, a közélet, a politika területein jeleskedő, maradandót alkotó nagyjai által létrehozott értékeket. Ma sokan küzdünk azért, hogy származása miatt senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés. Hirdetjük, hogy a magyarságot nem a származás, hanem elsősorban a nyelv, a kultúra, a hagyományok vállalása alapján lehet és kell meghatározni. Hirdetjük, hogy ez a vállalás nem kötelező, hiszen hazánkban bárki szabadon élhet nemzetiségiként, s ápolhatja a magyarokétól eltérő hagyományait. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az a főrabbi, akit éppen a napokban választottak a Keresztény-Zsidó Társaság egyik társelnökévé, meg akarná bántani a magyarság bármely részét, hogy e kérdéskörben ellentéteket kívánna szítani, hogy érdekében állna az antiszemitizmus bármilyen fokú életben tartása. Mindezt nem hisszük, s bízunk abban, hogy az említett interjúban tévesen közölték idevágó gondolatait. Bánó Attila Érvényes, de nem hatályos Földárverést 19-e után Egyhangúlag fogadta el szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági és alkotmányügyi bizottsága Szauter Rudolf pilisvö- rösvári képviselő határozati javaslatát arról, hogy az idei egyes számú törvény március 19-én lépjen hatályba. A látszólag jelentéktelen esemény sokak életét befolyásolhatja a későbbiekben. Ezért megkérdeztük a politikust a bizottsági döntés háttéréről. Mindenekelőtt arról, hogy pontosan mit is tartalmaz maga a törvény. Szalagavató Pécelen A Gödöllői Vértranszfúziós Állomáson ma is több véradó jelentkezett. Aki hallotta Surján László népjóléti miniszter felhívását, igyekezett eleget tenni a kérésnek és önként jelentkezett donornak. A gödöllői állomás adjunktusa, dr. Fülöp Lajos elmondta, náluk nem alakult ki vészhelyzet, van annyi vérplazma, hogy szükség esetén ki tudnak segíteni más központokat is. Vimola Károly felvétele Az elmúlt napokban szalagavatók zajlottak, melyek az érettségit megelőző utolsó felvonás kezdetét jelzik. Országszerte közel kétszáz középiskolában készülnek a negyedévesek a nagy erőpróbára, melynek végeredménye dönti el, ki merre megy tovább az élet göröngyös útjain. A szalagavató egyszeri és megismételhetetlen eseménye a diákéletnek, ami nemcsak a végzősöknek, de a szülőknek és tanároknak is egyaránt élmény, s melynek mi magunk is szeretünk részese lenni. Ez alkalommal a péceli Ráday Pál Gimnáziumra esett a választás. (Folytatás a 6. oldalon) — Az idei I. törvény az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szól. A 21. paragrafus c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: az árverésen, az őt megillető kárpótlási jegyekkel az a kárpótlásra jogosult vehet részt, akinek 1991. június elsején abban a községben, városban, fővárosi vagy megyei jogú városi kerületben volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet árverésre kijelölt termőföld-területe van. — Ezt a törvényt az Országgyűlés még az elmúlt év decemberében elfogadta. Miért volt szükség arra. hogy most egy országgyűlési határozattal értelmezzék? — Azért, mert sajnos egy formai hiba miatt lemaradt a szövegből az, hogy a módosítás mikor lép hatályba. Ezt a hiányosságot pótolják most a képviselők. A törvény módosítása egyébként elsősorban a nagyvárosok környékén élők érdekeit szolgálja. — Mikorra várható a határozat elfogadása? — Javaslatomat a T. Ház hétfőn, sürgősséggel tűzte napirendre, tegnapelőtt a két bizottság egyhangúlag elfogadta. Mindebből egyértelműen kiderül, hogy képviselőtársaim támogatják az indítványomat, tehát valószínű, hogy a jövő héten már meg is születik a határozat. — Mit tegyenek tehát azok, akik az elkövetkező napokban tervezik a földárverés végrehajtását? — Az idei I. törvény érvényes, de nem hatályos. Az esetleges, utólagos jogi problémák elkerülése végett azt javaslom, hogy várjanak az árveréssel március 19-éig. (hardi)
