Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-04 / 53. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. MÁRCIUS 4.. CSÜTÖRTÖK Megalakult a jugoszláv kormány A jugoszláv parlament mind­két háza megválasztotta mi­niszterelnöknek Radoje Kon- tic montenegrói politikust, eddigi miniszterelnök-he­lyettest, s ezzel megalakult a szerb—montenegrói föde­ráció második kormánya. A szavazással a parla­ment a házszabályok sze­rint lényegében jóváhagyta a Kontic által javasolt kor­mányt és a kormányprogra­mot is, amely a gazdasági szankciók megszüntetésé­re, Jugoszlávia nemzetközi életbe történő visszatérésé­re és a gazdasági stabilizá­cióra helyezi a hangsúlyt. Radoje Kontic kormányá­nak kulcsemberei a belgrá­di politikai élet jól ismert személyiségei. A külügymi­niszter, Vladislav Jovano- vic Slobodan Milosevic szerb elnök legszűkebb kör­nyezetéhez tartozik, leg­utóbb a szerb külügyminisz­teri tisztséget töltötte be. A kisebbségi és emberi jogi miniszter Savovic Margit, békéscsabai születésű ta­nár, a szabadkai tanárkép­ző professzora lett. A tájé­koztatási miniszteri posztot pedig Slobodan Ignjatovic kapta. Hajózható a Duna A jugosziáv hajósok meg­szüntették a Vaskapui blo­kádot, s ezzel lehetővé vált, hogy egyhetes szü­net után a külföldi hajók folytathassák útjukat. Je­lenleg már csak a jugo­szláv hajók nem használ­hatják a Duna ezen szaka­szát, mivel a román ható­ságok nem engedik meg számukra, hogy igénybe vegyék a Vaskapu—2 kö­zös átjárót. A jugoszláv folyami ha­jósok szakszervezete több­órás tárgyalás után bele­egyezett a blokád felszá­molásába, de az illetékes jugoszláv és szerb szer­vek elvárják, hogy a ro­mán fél konstruktívan vi­szonyuljon a kérdéshez, s tegye lehetővé a jugo­szláv hajóknak a Duna ju­goszláviai szakaszának használatát — mondotta a szerb miniszter. Mint hozzáfűzte, ha a Vaskapu—2 átjáró to­vábbra is zárva marad a jugoszláv hajósok számá­ra, újabb bonyodalmak ke­letkezhetnek, ami egyet­len dunai országnak sem lehet érdeke. Az előzmények roppant egyszerűek: a közismerten mindenféle politikai állásfoglalástól független Krétakör című televízióműsorban szót kért és kapott Kéri Edit, egykori győri szí­nésznő, ma közéleti személyiség, közíró. A politikai állásfoglalástól ir­tózó Krétakör vezetője, ki a legfüg­getlenebb magyar televíziós szemé­lyiségek közé tartozik, nevezetesen Baló György, történetesen ugyanaz a Baló György, aki a hosszú szünet után megtartott első demokratikus választások alkalmával az SZDSZ háttérbe szorulása fölött krokodilkönnyeket hullajtott, ami már a kezdetekkor jól jelezte pártatlanságát, bizony Kéri Edit föl- szólalása miatt még arra is kényszerült, hogy a Népszabadság­ban — nyilván nem véletlenül fordult pont ehhez a legkedvel­tebb napilaphoz — bocsánatot is kért a nézőktől, hogy a Kéri-i, úgymond alpári hang megjelenhetett a Kértakör című, ismét­lem, politikailag teljes mértékben független programban. A színésznő, ki botor módon e műsorban lám csak politizá­lásban tört ki, elmondta, hogy a Szabad Demokraták Szövetsé­ge vezető személyiségének szülei az államvédelmi hatóság kö­telékein belül teljesítettek szolgálatot. Kéri Edit szavai csattan­tak, ezért is kellett Balónak barátaitól elnézését kérnie, hiszen e műsor nem kifejezetten azt a célt kívánja szolgálni, hogy a le­endő választási győzelemre spekuláló liberális vezetőkről, eset­leg neveltetésükről, leplet rángassanak le. A műsor célja pont ellenkező, ezeket az eszméket hivatott természetesen a sajtó- szabadság jegyében, pártatlanul népszerűsíteni. A Pest Megyei Hírlapnál akkor mi elcsodálkoztunk afölött, hogy Baló mentegetődzik, meg kellett volna vonnia a szót Kéri Edittől, s ama véleményünket fejeztük ki, hogy pont el­lenkezőleg, akár hosszabb interjút is szívesen megtekintenénk. Persze olyan interjút, amelyben Kéri Edit, aki 1956 után elzárt­ságában is találkozhatott ávósokkal (akkor már pufajkások- kal), mondhassa el véleményét. Természetesen erre —jól tud­juk — abban a televízióban, amelynek „egy minden gyanú föl­ött álló polgár” volt, vagy tán még ma is az elnöke, nem is szá­míthattunk, számíthatunk. A szabaddemokrata honatya Kéri Edit „könnyelmű” kijelen­tését követően a bírósághoz fordult, s ott beigazolódott, hogy kedves szülei az Államvédelmi Hatóság keretein belül működ­tek. Erre Pető Iván múlt év december elején még nem emléke­zett pontosan, hiszen akkoriban azt nyilatkozta, a művésznő Tajvani bank Budapesten Gyors statisztika a kivándorlásról Tajvan márciusban megnyit­ja első pénzügyi képviseletét Közép-Kelet-Európában, ne­vezetesen Budapesten. A tajvani Export—Import Bank budapesti kirendeltsége lesz hivatott exporthitel-bizto­sítást nyújtani a Kelet-Euró- pában kereskedő tajvani cé­geknek. A jelentés szerint e tajvani bank kész alacsony kamatra. Lemondott a kétkamarás parla­menti reformbizottság elnöki tisztéről Ciriaco de Míta, ke­reszténydemokrata volt minisz­terelnök és pártvezető, miután testvérét letartóztatták csalás és korrupció gyanújával az 1982-es dél-olaszországi föld­rengés kártérítései körül tapasz­talt visszaélések kapcsán. De Míta kijelentette: ez a fejle­mény megfosztja őt is a hitelé­től, így — bár semmi köze test­vére cselekedeteihez — kényte­len visszavonulni. A 60 tagú parlamenti reform­bizottság hivatott arra, hogy ja­vaslatot dolgozzon ki Olaszor­szág új alkotmányos berendez­kedésére, azokra a reformokra, köztük a választási törvény re­formjára, amelyek az olasz poli­tikai rendszer gyökeres megújí­tását eredményeznék. De Míta lemondása azzal járhat, hogy a bizottság eddig is akadozó mű­ködése végleg megbénul. A bi­zottság, amelynek a második állandó kamatláb mellett hite­leket nyújtani a tajvani áruk magyar vevőinek, így támo­gatva tajvani termékek ma­gyarországi exportját. A kiszemelt magyar part­ner érdeklődést és együttmű­ködési készséget tanúsított, de lassú és bürokratikus a döntéshozatalban, emiatt még távol van az esetleges bankközi megállapodás. köztársaságot kellene kialakíta­nia, összeomolhat az első rom­jai és botrányai miatt — írta ta­lálóan a La Republica. A parlamenti bizottság vita után maradásra szólította föl de Mítát. Harmincnégy képviselő szavazott erre a hatvanból. A baloldali demokraták többsége tartózkodott, a Liga és a jobbol­dal a lemondás elfogadása mel­lett foglalt állást. De Míta egye­lőre nem adott választ, hivatalá­ban marad-e a szavazás nyo­mán. A kereszténydemokraták és a kormánykoalíció a kétkama­rás reformbizottságban kialakí­tott megállapodások útján sze­remé megvalósítani az intézmé­nyek reformját. A baloldali De­mokrata Párt szintén hajlik ar­ra, hogy ezt az utat járja, míg az ellenzék többi része, s első­sorban a Liga haszontalannak ítéli a bizottság munkáját, és in­kább a szükséges változtatáso­kat célzó népszavazásban bízik. A román belügyminisztérium által rekordgyorsasággal köz­readott statisztika szerint 1990. január 1 -je és 1992. de­cember 31-e között 32 983 magyar nemzetiségű román állampolgár kért és kapott ki- vándorlási engedélyt. Az említett időszakban ösz- szesen — a magyar nemzeti­ségűekkel együtt — 222 670 román állampolgár kért kül­földi letelepedési engedélyt, ebből 121 512 (54,5 száza­lék) német, 61 612 román, 32 983 (14,8 százalék) ma­gyar, és 6358 (3 százalék) más nemzetiségű. A legnagyobb számban — 144 543 fő — 1990-ben kér­tek külföldi letelepedési enge­délyt román állampolgárok. Az ukrán kormány egyik magas beosztású tagja sze­rint meggondolandó, hogy már idén bezárják a cserno­bili atomerőművet. Julij Joffe miniszterelnök-helyet­tes a hét elején járt az ob­jektumban, onnan visszatér­ve nyilatkozott. Joffe előzőleg szakértők­kel is találkozott, majd most konzultációt folyta­tott az erőmű dolgozóival és vezetésével is. Ezek alapján jelentette ki: a sú­tavaly 34 583-an hagyták el kivándorlási papírral az orszá­got. A statisztika nem tartal­mazza az ideiglenes tartózko­dásra külföldre utazott, kül­földön dolgozó, illetve illegá­lisan távozott román állam­polgárokat. Az adatokból mindeneset­re kitűnik, hogy számará­nyukhoz képest messze a né­met nemzetiségűek hagyták el a legtöbben az országot, utánik következnek a magyar nemzetiségűek, és csak ez­után a románok — még ha ab­szolút számban az utóbbiak meg is haladják azokat a ma­gyar nemzetiségűeket, akik hivatalosan települtek ki az országból. lyos energiaszűke miatt ko­rai lenne már ebben az év­ben végleg leállítani a reak­torokat. Hozzáfűzte azon­ban: a végső szót a parla­ment mondja ki. Az ukrán törvényhozás 1990-ben ho­zott határozata értelmében 1993 végéig kell leállítani az összes blokkot. Joffe fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a cser­nobili erőmű biztonsága nem marad el a világ többi hasonló objektumától. Testvére miatt mondott le Csernobil biztonságos VÉLEMÉNY Kéri Edit szavai zagyvaságokat adott elő, egy szó sem felel meg a valóságnak, s a szülőknek — mármint Pető Iván szüleinek — sosem volt semmi közük ahhoz a testülethez, amelynek nevét mi az ’50-es évek elején, amikor még Pető Iván édesapja ott szol­gált, odahaza csak suttogva mertük kimondani, nehogy beiga­zolódjék a mondás: akit emlegetnek, kisvártatva meg is jelenik. Pető Iván decemberben zagyvaságnak mondta azt, amit most a Belügyminisztérium igazolt. Természetesen ez nem lepi meg azt az embert, aki a kezdetektől figyelemmel kísé­ri a magyarországi szabad demokrácia girbe-görbe útját. BELÜGYMINISZTÉRIUH Hiv. sz: 18.P.91.018/1992/6/1. Pesti Központi Kerületi Bíróság Dr. Udvary Katalin asszonynak Tisztelt Tanácselnök Asszony! 1993. február 4-i megkeresésére tájékoztatom, hogy Pető László (Budapest 1914. április 12. anyja: Fekete Margit) Bu­dapest, II., Fillér u. 47/u. szám alatti lakos 1945_^ __január 2 1-től 1951. júliusig teljesített_ fegyveres„testületi szol- gál'á töt.' Idézet a Pető Lászlóra vonatkozó korabeli okmányból: 'Á L LAMVÉDELMI HATÓSÁG Budapest ÁLLOMÁNYPARANCS III. Budapest, 1951. évi július hó 20-án. 4. Állományból va- Pető László áv.őrgy.-t / IV/2./ a Párt ló törlés niás munkaterületrelielyezte. Nevezettet az Államvédelmi Hatóság köte­lékében viselt állása alól felmentem. / 98-9660/1951.ÁVH. VII.20./ Állományból törlendő. Péter Gábor sk. államvédelmi altábornagy" Tájékoztatom továbbá, hogy Pető Lászlóné (szül: Lantos Kata­lin, Kispest, 1918. augusztus (T anyja: Fischer Margit) Bu­dapest, II. kér. Fillér u. 47/a. szám alatti lakos nyilván­tartásunk szerint 1046 v hó 25-ig a Budapesti Rendőríőka­pitányság állományában rendőrirodai alhadnagyként dolgozott. A munkaviszonyának kezdő időpontja 19457 további pontosítás­sal nem állapítható meg. Budapest, 1993. február 24. Tisztelettel: DR. SÖUJÉNI LÁSZLÓ miniszteri főtanácsadó Ez a most tapasztalt Pető-i emlékezetkihagyás már koráb­ban is tapasztalható volt, nevezetesen akkor, amikor a so­kat mosolygó politikus kijelentette: a Zétényi-féle törvényt akkor támogatta volna a párt, ha a választásokon hatalom­ra kerülnek, ám mert ez, szerény véleményem szerint hála Istennek, nem következett be, hát elutasítják a felelősségre vonás lehetőségét is. De girbe-görbének tűnik ez az SZDSZ-es út akkor is, ha az inflációval kapcsolatos kérdés­kört nézzük. Liberális közgazdászok állították, az inflációt, mint tisztítótüzet kellene rászabadítani Magyarországra. Megint csak hála Istennek, a hatalomra került pénzügypoli­tika ezt másképpen látta, s nem elszabadította az inflációt, hanem visszaszorította. A szabaddemokraták elég követhetetlen és csapongó po­litikai programja, nemegyszer hűen első emberüknek most tapasztalható viselkedéséhez, amnéziásnak tekinthető, s csak elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy néha — me­gint csak hála Istennek — idősebb emberek memóriájában jobban bízhatunk, mint a fiatalabbakéban. Kéri Edit és — mint a televízió is jónak látta ezt megemlíteni — idősebb emberekből álló környezete, a mai húsz-harminc évesek­nél jobban emlékszik némely dologra. Valószínűleg ez az idősebb korosztály, ha az ÁVO szóba kerül, akkor e látha­tatlan légiót nem téveszti össze Damjanich vörös sipkásai- val... Az államvédelem volt ugyanis az akkori hatalomnak a legrettenetesebb kinyújtott karja, olyan, amelyik magá­hoz ölelt munkást és parasztot, értelmiségit és művészt egy­aránt. Öleléséből sokan, ezrek, tízezrek egyáltalán nem tud­tak szabadulni, őket onnan egyenesen a temetőbe vitték, míg más, egész nyugodtan mondhatjuk, tíz vagy százez­rek, milliók egy életre szóló sebet kaptak. Olyat, amelyik szinte semmivel nem kezelhető, csak tán azzal, hogy ki kell mondani. Kéri Edit és környezete ezt a gyógymódot választotta, s ehhez sokkal inkább van joga, mint bármelyi­künknek, fiatalabbaknak. Éppen ezért Kéri Edit szavait ma­gam inkább a patikaszerek kategóriájába sorolom. (Vödrös Attila)

Next

/
Oldalképek
Tartalom