Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
14 PEST MEGYEI HÍRLAP TAJOLO 1993. MÁRCIUS 31.. SZERDA Szűkebb hazánk kincse Falu a Szent László-hegy alatt A csöndes nyugalom völgye lehetne A Pest Megyei Hírlap és a Családi Ház című folyóirat közös rovata Hegyek koszorúzta, festői tájban emelkedik Pilisszentlászó község r. k. temploma. Helyén egykor pálos kolostor állott, és a település e kolostor védőszentjéről nyerte nevét. Ebben a kolostorban (amelyet már 1290-ben oklevél említ) talákozott Gentile bíboros, pápai követ Csák Mátéval 1308-ban, hogy hűségesküre bírja a nádort Károly Róbert király iránt. A török idők alatt elpusztult, de a XVI. században újra települt községet a pesti pálos rend kapta meg. 1770—72-ben emelt újabb templomukat ugyancsak Szt. Lászlónak szentelték és a régi kolostorromok fölé építették. (Erre utalnak a középkori faragott kvaderkövek is a szentély belsejében a padlószint felett, valamint a plébániaház udvarán egy ablaktöredék és szenteltvíztartó). A szép arányú barokk templom középtornyos homlokzatát falsávok és nagyméretű szoborfülkék tagolják. Az erőteljes koronázópárkány fölött magasra ívelő oromfalak fogják közre a tornyot, amelyen palával fedett, legömbölyített toronysisak ül. (A tornyot 1805-ben emelték egy fából ácsolt torony helyébe). A díszes kőkeretű kapuzat szemöldökpárkányában a pálos rend emblémája látható. A nemes egyszerűségű külsőt igényes megoldású belső tér egészíti ki. Impozáns térhatását a templomhajó a hevederívek közötti, ún. lebegő csegelyes kupolaboltozatoknak köszönheti. A templombelső legjellegzetesebb része a bejárati tér fölötti orGazdálkodni tanít a Gazda gonakarzat, amelynek két oldalán szabad lépcső vezet fel az orgonához. A karzat kihasadó díszes kőmellvédje szép barokk munka. A jelenlegi főoltárt állítólag a pesti szervitáktól vásárolták. A templom védettségi fokozata: műemlék jellegű épület, tehát építészeti, történeti és régészeti szempontból jelentős építmény. Pamer Nóra na bővíteni — nincs pénz. Pályázatokon próbálnak szerencsét — az a pár ezer forint is jól jön —, és a meglévő szintet igyekeznek tartaVimola Károly felvételei ta a sajtkészítés rejtelmeit. Két hét múlva megérkezett a budapesti repülőtérre sajtcsur- gatóval, tejoltókkal és egyéb — a sajtkészítéshez szükséges — felszerelésekkel. Elkezdte a sajtkészítést — környezete, ismerősei legnagyobb ámulatára. Először ingyen osztogatta a túrót, sajtot, tejet. Aztán elkezdték vásárolni is. Egy francia étteAz elöregedett községben az utóbbi két evben több gyermek született rém és egy biobolt rendszeres partnerré vált. de a tejért már házhoz mennek, hiszen vannak, akik felismerték, mennyire egészséges. Csecsemőket, akik a tehéntejre allergiásak, sikerrel lehet etetni a kecske tejével, melynek ösz- szetétele hihetetlenül nagy százalékban egyezik az anyatejével. — „Tudtam, hogy nem fogok meggazdagodni, nem voltak illúzióim, csak hittem, komolyan vettem, amit a rendszerváltás után mondtak. Nem tudom, hogyan lesz a továbbiakban. Alig-alig tudunk talpon maradni. De optimista vagyok. Szükségszerű, hogy megtörténjen végre az igazi szemléletváltás, ami a mező- gazdaságot illeti. Csak-csak felismerik a tényt, hogy a 24. óra utolsó pillanatait éljük, hogy foglalkozni kell az állattartással, a földdel, mert nem lesz mit enni. Legenda és valóság A tatárdúlás tanulságait levonva, amikor a visegrádi királyi palota felépült, kialakítottak egy utat a Pilisen keresztül Visegrád és a Nyulak- szigete között, hogy ha újabb támadásra kerülne sor, a biztonságos erdei úton lehessen menekülni. így jött létre az egykori Kékes — melynek védőszentje Szent László volt —, a mai Pilisszentlászló — mondja a legenda. A kívülálló számára ma is biztonságos, nyugodt, csendes hely benyomását kelti a falu. A polgármester, Franyó Rudolf azt mondja, lelkiismerete tiszta: tartottj a választási programban vállaltakat. Orvost, papot, vizet ígért. Az orvos kiváló ember, a pap nem állt hivatástudata magaslatán, megfutamodott a nehézségek elől, a víz bevezetési munkálatai, ha akadozva is, haladnak. Sajnálatos, hogy emberek személyes okokból, hiúságból, bosszúból vagy egyszerűen feltűnési vágyból próbálják manipulálni a falu lakosságát — mondja kissé keserűen a polgármester. — Nyolcszáz ember — akár család is lehetne — összefogva csodákra képes. Ám hiányzik az együvé tartozás, a közösségért vállalt felelősség. Átmeneti állapot, elmúlik — bizakodik Franyó Rudolf, s bízunk mi is benne, hogy sok jó hírről, szép eseményről tudósíthatunk még Pilisszent- lászlóról... Bartos Csilla Ha megfelelőén vannak gondozva, kedvesek, és cseppet sem büdösek kákát szlovákul is, de mindent az alapoknál kell kezdeni, hiszen otthonról nem hozzák az anyanyelv ismeretét. Két csoportban átlagosan 35 gyermek látogatja az óvodát, olyanok is, akiknek az édesanyja nem dolgozik — szívesen veszik a szülők az óvodai foglalkozásokat. A szociális gondok enyhítésére az időseknek, iskolásoknak is az óvoda konyhájában főznek, mintegy nyolcvan személy részére. Szűkösek a körülmények, javítgatni kellene az épületet, no meg a felszerelést sem ártaDr. Bartha Zsolt miskolci születésű, 1989-ben végezte az egyetemet. Házassága révén került Szentendrére, majd két év kötelező gyakorlat után megpályázta a pilisz- szentlászlói állást. Gondok? Jól érzi magát, az emberek bizalmát, szeretetét élvezi, és ez önbizalmat, erőt ad. Elöregedett a község, az emberek egy életen át dolgoztak — nagyon keményen — a megmaradásért. Nem akarják tudomásul venni az évek múlását, a szervezet gyöngülését. Dolgoznak most is pihenés nélkül. Az orvosnak meg kell A falusi ember egyre inkább kiszolgáltatottá válik önmaga tájékozatlanságának, tehetetlenségének. A kicsi gazdaságokat nem könnyű úgy hasznosítani, hogy célszerű, jövedelmező legyen. Búzás Attila harmincöt éve foglalkozik mezőgazdasággal. Véletlenül Pilisszentlász- lón volt a telke, adott volt tehát a lehetőség: megalakította a Gazda Erdő-Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t. A műhelyben kisz- szériás alkatrészgyártás folyik, és a forgalmazott termékek szervizelése. Az állattartáshoz szükséges gépi felszerelést külföldről szállítja az ügyvezető igazgató. Fejőgépek, villanypásztor, traktorok, szárazelemek és akkum„Nagyközség, Szentendrétől északnyugatra, a Szent László-hegy alatt. Lakosainak a száma 700, a kik tótok, magyarok és róm. kath. vallásúak. A lakóházak száma 133. Postája helyben van, távíróállomása Szentendre. A pálosoknak Szent-Lászlóról czímzett kolostora a XIII. század végén keletkezett s a XIV—XV. századokban is fönnállott. A török hódoltság megszűntével ismét a pálosok vették birtokukba. Az 1715. évi összeírás szerint 11, 1720-ban 25 adóköteles háztartás volt a községben. Az utóbbi évben összeírt háztartások közül 10 volt magyar és 15 tót” — írja Borovszky Samu az 1900-as évek elején. Jelenleg a falu 250 családi házában mintegy 800 ember lakik, kik nagy többségben magyarnak vallják magukat. Az 1940-es népszámláláskor még alig két-három a magyarok száma, azóta se el nem költöztek, se ide nem telepedtek jelentős számban, s mégis fordult az arány. Nemzetiségi öntudat Kétnyelvű a községtábla: Sen- vaclav — Pilisszentlászló. Az utcán az emberek szlovákul, magyarul beszélnek. Keverve a két nyelvet. A gyermekek már nem tanulnak otthon szlovákul. Az iskolában is szívesebben vennék a szülők, ha angolt, németet oktatnának. No, de nemzetiségi iskola lévén, kötelező a szlovák. Ezért már állami támogatás is jár. A polgármester — választási programjához híven — papot hozott a faluba. Csehszlovákiából, szlovák anyanyelvűt. A hívek misére még csak eljártak, ám temetésre, keresztelőre már magyarul beszélő lelkészt hívtak. A szlovák pap visszatért szülőhazájába. A pilisszent- lászlói nyáj megint pásztor nélkül maradt. — Egyre csökken a szülők igénye a nemzetiségi óvoda iránt — mondja Szűcs Lajosáé, az óvoda igazgatója. — A gyerekek szívesen tanulnak verseket, dalokat, mondógyőznie őket, hogy a magas vérnyomás és a szívgyengeség — a legjellemzőbb betegségek — gyógyítása hatástalan marad a gondosság és a gyógyszerek mellett, ha nem pihennek. Talán ez a legnehezebb feladat, hiszen munka mindig akad. Megkönnyítené, meggyorsítaná a gyógyítást egy mini labor — ne kelljen az idős, beteg embernek vagy a csecsemőnek Szentendrére utazni a vér, vizelet elemzésért. A gyógyszerellátást megoldotta a szentendrei gyógyszertár kihelyezett fióklátorok, minden rendelkezésre áll, amit a korszerű állattartás feltételez. De nemcsak eny- nyi. Májustól tanfolyamot szerveznek, amelynek keretében megtanítanák az érdeklődőket a kecsketenyésztés fortélyaira, előnyeire. Kecske? Hiszen a teje büdös, a húsa ehetetlen — mondják a kétkedők. Búzás Attilát 1991-ben felkérték, hogy egy mezőgazdasági tanácskozáson tartson előadást a kecskékről, majd egy év múlva meghívták Franciaországba, ahol tanulmányozhatA hegyek övezte völgy békessége, ha a lelkekbe költözhetne... ni igényességgel, szeretettel, türelemmel. Az orvosi rendelő várószobájának falán népviseletbe öltözött asszonyok képei láthatók, amint pici babájukat ölelik magukhoz. Az orvosra várakozók szeme megcsillan, amikor elmondom, hogy újságíró vagyok és az orvost keresem. „Ez az ember megérdemli, hogy írjon róla az újság. Becsületes, odaadó. Fiatal, de olyan szeretettel bánik az öregekkel, mintha a szülei lennének.” ja. Talán idén már lesz egészséges ivóvíz is — az ásott kutak nagyon egészségtelenek. — „Lenne még valami —, mondja az ifjú orvos — ami nemcsak az én gondom, hanem általában a vidéki orvosoké. A továbbképzés. Elvileg lenne lehetőség hetente egy szakmai napot tartani, a gyakorlatban sajnos nem megy, hiszen egyedül látom el a falut. Szeretnék a belvagy szívgyógyászaton, kórházban dolgozni. Az orvos hivatalos munkaidején túl nem köteles a betegek rendelkezésére állni, mégis megnyugtató érzés, hogy a bajban van kihez fordulni, éjjel-nappal. Az orvos a faluban lakik. Ne felejtse el megírni — szól még utánam mosolyogva —, hogy kezd emelkedni a születések száma. Tavaly tíz csecsemőnk volt. Ez már ok az örömre!
