Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-31 / 75. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁRCIUS 31.. SZERDA Húsvéti honismereti tábor Zsámbékon Emlékezés teremti a múltat A filmvilág idei Oscar-díjasai Hallgatom Kovács Józsefet és feleségét, az április 3-a és 8-a között Zsámbékon rendezendő húsvéti honismereti tábor szervezőit, és Illyés Gyula okos intése jár eszemben: „Egy népnek akkor van jövője, I ha múltja is van. / A múltat magunk teremtjük azzal, / hogy emlékezünk.” Ők emlékeznek és emlékeztetnek ahol csak eddig tanítottak: szakkörökben, önképzőkörökben, táborokban, a tanítóképző honismereti szakko- légiumában. Mikor mire volt lehetőség. „A honismereti mozgalom szekértábora” — mondta munkájukról Kanyar József, a szakma nagy öregje. Szekértábor, ahol összegyűjtik az együtt- harcolókat, és tudással és eltökéltséggel vértezik fel őket múltunk értékeinek a feltérképezésére, hogy a jövőt szolgálhassák. Ahogyan egykor őket is tanították hálával emlegetett tanáraik és mestereik. Kovács Józsefet soproni bencés diákként a Teleki Pál regős hadban Jávor Egon. Kovács Józsefnét a ráckevei gimnáziumban Sáfár Sándor kötelezte el a hagyományőrzés eszméjének. Aztán 1963-tól, amikor a HNF keretében újra lehetett szervezni a honismereti akadémiát, fiatal pályakezdőkként Mor- vay Pétertől, Dömötör Sándortól és másoktól kaptak munkájukhoz erőt és útmutatást. S két akadémia között is folyamatosan érkezett a segítség. A Néprajzi Múzeum munkatársai a szakképzett gyűjtéshez kérdőíveket küldtek. Rendszeres pályázatokat írtak ki, amelyek bírálatai újfent nélkülözhetetlen szakmai segítséget jelentettek. A Kovács-házaspár a ráckevei gimnáziumban indított honismereti szakkört. Gyűjtésük a ma három alkalmazottat foglalkoztató ArNémeth Árpád váci festő, sok műfajú alkotó. Akvarellek, olajképek, álomszerű képábrázolások sorakoznak ezen a héten a sződligeti művelődési ház falain. A művészt, akiről a közelmúltban egy váci tárlat kapcsán írhattunk, Vas István országgyűlési képviselő mutatta be a sződligeti tárlatlátogatóknak. — Foltokkal, színekkel, vonalakkal mesél nekünk az emberekről, rólunk. Itt-ott felsejlik a történelem, de nem úgy, ahogy megírták, hanem ahogy történt — jellemezte a művészt, arról is szólva, hogy őbenne mint szemlélőben, miféle gondolatok támadnak a képeket látva. — A város őrei című képről például azok az őrök úgy néznek ránk, hogy az ember bizony nem szívesen bízná rápád Múzeum anyagának magja. Új munkahelyükön, a zsámbéki tanítóképzőben először szabadon választott egyféléves tantárgyként vezették be a honismeret tanítását. 1986-ban — s azóta minden évben — nyári hagyományőrző honismereti táborokat szerveztek. 1988-tól négyszer féléves, szakkörvezetői bizonyítványt nyújtó szakkolégiumi képzést harcoltak ki. Felszereléseiket és eszközeiket pályázatokon nyert pénzeken vásárolták. Épp így finanszírozzák nyári táborozásaikat is, ahol 1989 óta határainkon túli hallgatókat, előadókat és szakkörvezetőket is fogadnak. — Tavaszi táborunk a Nagyhétre esik. Előadásainkon és gyakorlati foglalkojuk a városát. A becsületesség helyett inkább gonosz kapzsiság sugárzik az arcukról. Vagy itt van a Fehér bohóc című kép. Tudjuk, hogy egy cirkuszban mindig két bohóc szerepel. Az elegáns, fehér ruhás, piros orrú, csákós, fehér arcúra púderozott a főszereplő. Mellette a kis, esetlen társa, akit emez mindig megpróbál maga alá gyűrni, legyőzni, kinevettetni. Ez a fehér bohóc, azt hiszi, hogy ő van az egyedüli és teljes igazság birtokában. Aki nem hajlandó megsüvegelni az ő szép, fehér ruháját, azt ellenségnek hiszi. Ám egyszer előfordul, hogy visszafröccsen rá a sár. Egyszer mindenki világosan meglátja ennek a „fehér bohócnak” a fekete lelkét. Az öreg király című alkotást nézve azt látja az ember, zásainkon húsvéti egyházi hagyományokkal és népszokásokkal foglalkozunk —, tudom meg a házaspártól. Hallhatunk az ünnepkör katolikus és református hagyományairól, egyházi zenéjéről és képzőművészeti megjelenéséről, á húsvéti népszokásokról, népzenéről, népi imádságokról, valamint a csángó húsvétról. Személyes ismeretségeim alapján idén is a legjobb szakembereket sikerült meghívnom —, mondja Kovács József — akik előadásaikon élő népszokásokat is bemutatnak. Borsi Ernő néprajz- tudós például hétfalusi csángókkal mutatja be a csángó liturgikus énekeket, Ladányi Sándor református teológiai tanár magnófelvételt hoz erdélyi protestáns passihogy hamisan csillog rajta az arany. Egyetlen őszinte szava sincs hozzánk. — A képek rólunk szólnak — mondta a tárlatnyitó. — Sok szempontból pesszimistán. Gondolkodó, politizáló festővel van dolgunk. De, hogy ne legyünk pesszimisták, én a megnyitómban azért idéztem azt az Ady-verset, melynek fő mondandója, hogy az iszap sohasem győzi le a nagy folyókat. Virágcsendélet és tájkép. A Duna mellett élő és alkotó művész által soha el nem kerülhető téma a Dunakanyar, a folyó fölötti ég és a víz, a partvidék sajátos színeivel... Németh Árpád kiállítása április 3-áig naponta 16—20 óra között tekinthető meg a sződligeti művelődési házban. K. T. I. Ós játékokról. Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet igazgatója maga készítette felvételekkel illusztrálja a csángó húsvétról szóló előadását. Gyakorlati foglalkozásainkon tojáshímzést, fafaragást, lószőrékszerek készítését, csomókötést és makramézást, valamint húsvéti dalokat tanítanak népi iparművészek és gyakorló szakemberek. A tavaszi népszokások tanulása keretében kisze-bábot készítünk. A régi hagyományt el is játsszuk a faluban. — Kik vesznek részt a táborokon, és tudják-e szakmai munkájukat a továbbiakban is segíteni? — H'van-hetven tanár- és tanítóképzős hallgatót, valamint már pályán lévő szakkörvezetőt várunk. A táborok maguk is egyfajta rendszeres továbbképzést jelentenek. Hallgatóink munkáját szakmai kiadványainkkal is segítjük. A táborban résztvevőkkel rendszeresen levelezünk, és elirányítjuk őket településük vagy régiójuk néprajzos szakembereihez, akik közvetlen tanácsokkal szolgálnak. A Néprajzi Múzeum munkatársai is rendszeres foglalkozásokat tartanak számukra. Ezen kívül kérdőívekkel, a pályázataikra beérkezett művek bírálatával segítik munkájukat. Hiszen adatgyűjtésük rendkívül fontos a szakemberek számára is. De hangsúlyozni szeretnénk: nem néprajzosokat nevelünk, hanem olyan tanárokat, akik érzékenyek a múlt értékeire. És mindig új tanítványaikba oltják a hagyományok szeretetét és a küldetéstudatot az értékek ápolására, amely nélkül egy nemzet jövője sem képzelhető el. Dankó Pista emlékezete Dankó Pista halálának 90. évfordulóján, március 29-én Szegeden megkoszorúzták a dalköltő sírját és a városban lévő szobrát. Dankó Pista több mint hétszáz nótát szerzett, népszínműveket is írt, bennük játszott. Barátai kezdeményezésére 1912-ben szobrot állítottak emlékére — ez a világ egyetlen cigányszobra. 1978-ban Jákó Vera sugallatára Dankó Pista Nótaegyüttes alakult Solti Károly, Puskás Sándor és Abra- hám Dezső előadóművészekből, akik három év alatt félezer- szer mutatták be „Dankó Pista életútja” című műsorukat. A hétfői koszorúzáson többen megemlékeztek a híres dalköltőről; felvételről elhangzott Jákó Vera „Eltörött a Dankó Pista nótás hegedűje” című dala, majd élőben tárogatón szólalt meg Dankó—Endrődi szerzeménye, a „Gyönge violának letörött az ága”. Végül zenekutatók elevenítették föl a dalköltő emlékét. Helyi idő szerint hétfőn este Los Angelesben megkeződött az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia díjainak, közismertebb nevén az Os- car-díjak átadása. A legjobb külföldi fiinmek járó díjat az Indokína című francia film nyerte el. A film rendezője Régis Wargnier, főszereplői Catherine Deneuve és Vincent Perez. A legjobb női főszereplőnek járó díjat Emma Thompson kapta Howards, End (Szellem a házban) című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb női mellékszereplőnek járó díjjal Marisa Tóméit jutalmazták a My Cousin Vinny (Vinny, az együgyű) című filmben alakított szerepéért, a legjobb férfi mellékszereplőén járó díj nyertese pedig Gene Hackman, az Un- forgiven (Nincs bocsánat) című filmbeli alakításáért. (Az Unforgiven kapta egyébként a legjobb vágásért járó díjat is.) Egyéb díjak: Legjobb maszkmester: Greg Cannom, Michele Burke és Matthew W. Munge: a Bram Stroker rendezte Drakula filmért. Legjobb rövidfilm: San Kar- mabn: Omnibusz Legjobb animációs rövidfilm: Joan C. Gratz: Mona Lisa lefelé a lépcsőn (Mona Lisa descending a Staircase). Legjobb látvány: Luciana Arrighi és Jan Whitter: Howards End. Legjobb képi effektusok: Ken Ralston, Doug Chiang, Dong Smythe és Tom Woodrou- ujf: Death Becomes Her. Legjobb dokumentációs film: Barbara Trent és David Kasper:Vne Panama Deception. Legjobb eredeti forgató- könyv: Neil Jordan The Crying Game. A filmakadémia kiUöndíját kapta a januárban elhunyt Audrey Hepburn az UNICEF keretében végzett munkásságáért és Elisabeth Taylor az AIDS-kuta- tásokhoz nyújtott segítségéért. Frederico Fellini munkásságát az amerikai filmakadémia életműdíjjá ismerte el. A legjobb féifi főszereplőnek járó díjat AI Pacino kapta, a Scent of a women (Egy asz- szony illata) című filmbeli alakításáért. A legjobb rendező díját Clint Eastwood kapta, Unforgiven (Nincs bocsánat) című filmjéért. (Ez a western nyerte el egyébként az 1993. év legjobb filmjéért járó Oscar-díjat is.) További díjak: Legjobb rövid dokumentumfilm: Thomas Goodwin és Geraldine Wurzburg: Educating Peter. Legjobb adaptációs forgató- könyv: Ruth Prawer Jhabvala: Howards End (Szellem a házban). Legjobb hang: Chris Jenkins, Doug Hemphill, Mark Smith és Simon Kaye: The Last of the Mohicans (Az utolsó mohikán). Legjobb filmzene: Alan Menken: Aladdin. Legjobb filmdal: Whole New World (Aladdin), Alan Menken-Time Rice. Legjobb operatőr: Philippe Rousselot: A River Runs Thro- ught It. * Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia egyik különdíjas, a januárban rákbetegségben 63 éves koréban elhunyt színésznő, Audrey Hepburn kapta az ENSZ Gyermekalapjában, az UNICEF- ben kifejtett tevékenységéért. A dijat Gregory Peck, a színésznő egykori filmbeli partnere adta át Sean Hepburn-Fer- remek, a művésznő és Mel Ferrer színész-rendező fiának. Audrey Hepburn, aki 1953-ban már kapott Oscar-díjat a Római vakáció című filmben nyújtott alakításáért, élete utolsó éveit annak szentelte, hogy segítséget nyújtson a világ szenvedő gyermekeinek. Az UNICEF jószolgálati nagyköveteként egyebek között Szomáliában is járt. A másik különdíj nyertese, Elisabeth Taylor, az AIDS-ku- tatás érdekében kifejtett erőfeszítéseiért kapta a kitüntetést. Homok színű ruhában, nyakán gyémánt nyakékkel vette át a díjat a 61 éves hollywoodi filmcsillag Angela Lansbuiy amerikai színésznőtől. — Valamennyi AIDS-beteg férfi, nő és gyermek, e járvány valóságos hősei nevében veszem át a díjat — mondta a művésznő. — Dolgozni fogok ezért az ügyért, amíg csak Isten engedi — fűzte hozzá, majd felszólított a betegség elleni harc fokozására. Jó hírű zenészek alapították néhány éva a „Xilo-ton" Kft.-t azzal a céllal, hogy a fából és fémből készülő ütőhangszert —- a xilofont — egyre szélesebb körben tegyék hozzáférhetővé. Elsősorban a zenei iskolák hallgatóit célozták meg gyártmányaikkal. A váci Zeneiskola növendékei is kizárólag az ő hangszereiket használják, nagy sikerrel, hiszen a hagyományos ütőhangszer-találkozóra is ők biztosítják a xilofonokat. Vimola Károly felvétele D. Ves/.elszky Sára Németh Árpád kiállítása Ahol felsejlik a történelem
