Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-30 / 74. szám

PEST MEGYEI hírlap XXXVII. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Ära: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 30., KEDD A bizalom feltételei A munkavállalók és a munka­adók képviselői a lehetősé­gek szerint figyelembe ve­szik az Érdekegyeztető Ta­nács plenáris ülésének — adott évre szóló — béremelé­si ajánlásait. A megállapodá­sokhoz, a teljesítések értéke­léséhez módszertani útmuta­tó kidolgozását határozta el tegnapi ülésén az ÉT Bér- és Munkaügyi Bizottsága. Egy ilyen segédanyag külö­nösen hasznos lehet a bázis­megállapításhoz. Lényeges, hogy az érdekegyeztető felek a segédletben meghatározott egységes bérszakmai fogal­mak alapján kössenek megálla­podást, ezek szerint értelmez­zék a megállapodások tartal­mát. A béralku minden szint­jén azonos módon vehető így figyelembe a keresetek tartal­ma, a bértömeg és az átlagke­reset nagysága. A létrehozandó szakértői testület akkor adna segítséget a helyi bérmegállapodások megkötéséhez, a teljesítések ér­tékeléséhez, ha a kiadott segéd­anyag alapján nem sikerül ren­dezni a helyi konfliktust. Drágább a BKV-jegy A Budapesti Közlekedési Vál­lalat — a szolgáltatásait terhe­lő 6 százalékos általános for­galmi adó bevezetése miatt — április 1-jétől felemeli a vonal­jegyek, napijegyek és a HÉV- menetjegyek árait. A vonaljegyek ára 18-ról 19 forintra, a napi jegyek ára 150-ről 159 forintra emelke­dik. A HEV-menetjegyek árai a pénztáraknál kihelyezett díj­táblázatok szerint változnak. Kicsúsztak a határidőből Elakadhat a támogatás Bár az év első ne­gyede eltelt, jó né­hány Pest megyei te­lepülés önkormány­zata még nem készült el a költségvetés tervezetével. Pe­dig kötelezettségük ez, túl azon, hogy* nélkülözhetetlen működésükhöz. Göblös Imréné, a TÁKISZ költségvetési osztályvezetője a lapunknak elmondotta: a megyében 183 település van, de ennél jóval több az önálló­an gazdálkodó intézmény, amely költségvetést készít. Az utolsó átvételi határidő áp­rilis 8. Remélhető, hogy ad­dig mindenki behozza az idei tervet. — Milyen büntetéseket vonhat maga után, ha valaki mégis késik? — A késésnek nyilván az az oka, hogy a testület nem jutott megegyezésre. A képvi­selőknek jogukban áll megta­gadni az olyan költségvetés megszavazását, amivel nem értenek egyet. Viszont ez a késlekedés komoly akadályo­kat teremt az államháztartás információs rendszerében, ami magától értetődően szankciókat von maga után. Ezt az államháztartási tör­vény és a ’93-as költségveté­si törvény szabályozza. Ezek értelmében aki túllépi a határ­időt, illetve a határidőre nem készült el a költségvetéssel, annak május hónaptól mind­addig felfüggeszti a Pénzügy­minisztérium a normatív álla­mi támogatást, ami az infor­mációt pótolja. Szeretném megjegyezni, hogy ezt a meg­vonási jogot nem a TÁKISZ, hanem a PM gyakorolja az APEH-en keresztül. — Milyen egyéb következ­ménye lehet még a késleke­désnek? — Gazdálkodási gondokat okozhat az önkormányzat­nak, akadozhat az intézmé­nyeinek működtetése. Ez per­sze attól függ, hogy milyen más pénzforrások állnak ren­delkezésre, mely pótolja a normatív állami támogatás el­maradását. (-m-) A község előnyére válhat // Angolok O Őrbottyáni letelepedésről tár­gyal egy angol egyházi intéz­mény a helyi önkormányzat­tal. Nagy Gábor polgármes­ter reméli, hogy az Ellel Mi- nistres nevű, egyházakat fel- ekezetre való tekintet nélkül, karitatív alapon támogató szervezet kelet-európai köz­pontja a község határában épül fel, munkaalkalmat is te­remtve. Az angolok már az idén ta­vasszal szerették volna meg­kezdeni az építkezést az Űr rétjének nevezett határrészen, amihez némileg érzelmi szá­lak is fűzik őket. Egykor, a ma már történelminek számí­tó időkben egy angol lord ma­gántulajdona terült ott el. A lord aztán az egyháznak adta át a birtokát, majd az államo­sítás, a földosztás, azt követő­en a tagosítás következett. Je­lenleg három tulajdonossal kell tárgyalnia a magyarorszá­gi Caroll Kft-nek, amely őr­bottyáni és csomádi földrész­tulajdonosok szándéknyilat­kozatait szerezte meg. A két szövetkezet kezelésé­ben lévő és a Százforrás Beté­ti Társaság eladásra szánt földjével együtt csaknem har­minc hektáron épülne fel az intézet központja, ahol az ad­minisztrációs munkatársak el­helyezésén kívül vagy száz személy bentlakásos és folya­matos oktatására is lehetősé­get teremtenének. Rendez­nék, parkosítanák a környeze­tet és kielégítenék a szomszé­dos református szeretetotthon területi igényét is. A megma­radt tartalék területen esetleg mintagazdaságot is kialakíta­nának, vagy művelésbe ad­nák azt a helybelieknek, s megvásárolnák a föld termé­sét. A község előnye részben a folyamatos oktatásban részt­vevők kiszolgálása végett te­remtődő munkaalkalom len­ne. Másrészt, az intézethez ki­épített közművezetékekre ma­gánházak tulajdonosai is rá­köthetnék a háztartások be­rendezéseit. K. T. I. Hófúvás-hozta gólya A népi megfigyelések szerint ha a gólya megérkezik, rövidesen itt a tavasz. A ke­mény, hideg szél ellenére tegnap megérkezett az első gólya egy biatorbágyi villany- oszlop tetejére Vimola Károly felvétele Döntsön a nép! Az oroszországi Népképvi­selők Kongresszusa által is jóváhagyott — Borisz Jelcin elnök által kezdemé­nyezett — április 25-i nép­szavazáson a következő négy kérdést teszik majd fel a lakosságnak: Bizal­mat szavaz-e Borisz Jel­cin elnöknek; helyesli-e az orosz elnök és a kor­mány által 1992 óta vitt szociális és gazdasági poli­tikát; szükségesnek tartja- e, hogy tartsanak előreho­zott elnökválasztást Orosz­országban; szükségesnek tartja-e, hogy tartsanak előrehozott népképviselői választásokat Oroszország­ban? Érdekvédelem? Kinek van erre energiája? — tette fel a kérdést egy hajda­ni reklám, amely az elektromos árammal való takarékos­kodásra szólította fel a lakosságot, szemléltetve egyben a takarékos áramgazdálkodás módszereit. Az efféle reklám sok pénzbe kerül, ám a drágán megtermelt és fölöslege­sen elpocsékolt energia, amely ráadásul még véges is, minden bizonnyal lényegesen többe. Megérte tehát. A bó'si szerződés felbontása környezetvédelmi szempont­ból minden bizonnyal helyes volt, ám nem tekinthetünk el attól, hogy ezzel az ésszerű lépéssel egyúttal tetemes, rá­adásul tervezett energiamennyiség kiesésével számolnunk kell. Szakembereink már három esztendeje — eddig siker­rel — alternatív megoldásokon dolgoznak. Ezekbe az új termelési módozatokon túl egyebek is beletartoznak, pél­dául a takarékosságra való felhívások, vagy ami ennél is fájdalmasabb, a szolgáltatási tarifák emelése. A lakosság egy bizonyos rétegének fokozott elszegényedése viszont oda vezetett, hogy sokan képtelenek kiegyenlíteni fogyasz­tási számlájukat. Az áramszolgáltató vállalat behajtatlan adóssága országosan több millióra rúg. Ezért határozott úgy a szaktárca, hogy megvonja a villamosipar aktív és nyugalmazott dolgozóinak kedvezményét, ami eddig azt je­lentette, hogy ők többezren csaknem ingyen, kilowatt/ óránként 45 fillérért kapták az elektromos energiát. Ami csak úgy jön, úgy is megy el. Nekik, többezrüknek aligha jutott eszükbe a körültekintést igénylő takarékos­ság, nem volt tüzelőgondjuk, fűtött a villanyradiátor, fő­zött az elektromos tűzhely. Fogyasztásukat egy átlagos háztartáshoz képest akár hárommal, néggyel is beszoroz­hatnánk. Munkahelyi kedvezmény. De akkor legyünk igazságo­sak. Kapjon ingyen cipőt a cipőgyári munkás családja, a csatornavállalat dolgozója ne fizessen csatornadíjai, a víz­műveké vízdíjat, a gyógyszerész családja ingyen jusson or­vossághoz, nekem pedig díjtalanul hozza a postás az álta­lam igényelt lapokat. De milyen kedvezmény járjon e ma­gának való logika szerint a csillagásznak, a kútásónak, a darukezelőnek? A szaktárca kiszámította: ha ezt az igazságtalan kedvez­ményt megvonnák, átlagosan 800 forinttal lenne keve­sebb egy-egy háztartás havi villanyszámlája. A villamosipari dolgozók szakszervezete a kedvezmény megvonása esetére 2 órás figyelmeztető sztrájkkal fenye­get. Mondják, érdekeket védenek. Csakhogy mindezt egy ország nyilvánvaló érdeke ellenében teszik. Paizs Tibor Felvidéki magyarok a miniszterelnöknél Antall József miniszterelnök hétfőn fogadta a felvidéki ma­gyar parlamenti pártok közös küldöttségét. Az Együttélés Mozgalom elnöke, Duray Miklós és a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom el­nöke, Bugár Béla, parlamenti képviselők által vezetett kül­döttség tagjai tájékoztatták a miniszterelnököt a felvidéki magyarság helyzetéről. A Szlovákiában élő ma­gyarság saját társadalmi és politikai struktúrával rendel­kezik, megőrizte több évszá­zada kialakult településszer­kezetét, nyelvét és kultúráját. Az általa lakott terület túlnyo­mó részén számbeli többség­ben él. Ez a rendszer a helyi és re­gionális önkormányzatok ki­alakítására alkalmas és a pol­gári egyenrangúság feltételei­nek megteremtésével hozzájá­rni ahhoz, hogy az adott or­szág területén minden állam­polgár nemzetiségétől függet­lenül teljes életet élhessen, ez­által az ország stabilizálódjék. A jelenlegi viszonyok között a szlovákiai nemzeti közössé­gek számára optimális megol­dásnak tartják a helyi és regio­nális önkormányzati rendszer megteremtését, amely az adott önkormányzat körében többségben élő lakosság érde­keit fejezi ki, s az ezt kiegészí­tő személyi elvű autonómiát, amely az adott területen a számbeli kisebbségben élők védelmét teremtené meg. Antall József miniszterel­nök és a felvidéki magyar pártok képviselői egyetértet­tek abban, hogy az európai in­tegráció és a közép-európai stabilitás érdekében meg kell teremtenünk kontinensünkön az egyenrangú nemzetek kap­csolatrendszerét, amely Euró­pa nyugati térfelén már kiala­kulóban van. Ez nem csupán az egyes országok területén élő magyar nemzeti közössé­gek, hanem a Közép-Európá- ban élő minden nemzet érde­két szolgálná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom