Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

1 PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1993. MÁRCIUS 29., HÉTFŐ 7 Kanadai szállodaépítés Élelmiszer-ellátás Szentendrén Budaörs gazdagabb lesz Egy kanadai cég jóvoltából nagyléptékű ingatlanfej­lesztési beruházás kezdő­dik a közeljövőben Budaör­sön. Mint Köves Attila, ma­gyar származású kanadai üzletember elmondta, cé­ge, a 100 százalékos kana­dai tulajdonban levő Etro- nix 1990-ben egy magyar vállalkozás megvásárlásá­val mintegy 3 hektáros terü­lethez juthatott a főváros közvetlen szomszédságá­ban levő Budaörs belterüle­tén. Ezen a helyen jelenleg egy 3500 négyzetméteres irodaház található, amely mellé most egy 294 szobás elsőosztályú szálloda építé­sét tervezik, és ehhez a szükséges engedélyeket a kanadai vállalkozó már meg is kapta. Az építkezést nyáron kez­dik el és 1995 elején nyit­ják meg az új létesítményt. Az üzemeltetésre Kanada egyik legnagyobb szálloda- láncával, a Delta-Hotellel kötöttek szerződést. A szál­lodában konferenciaköz­pont és sportlétesítmények is helyet kapnak. Ha van miből... a Évtizedes biztonság Az önkormányzatok gyakran járnak úgy a közműépítések­kel, mint a viccbéli ember a szerelemmel. Ha van hol, van mivel, akkor nincs kivel. S ha van kivel, akkor a másik két feltételből hiányzik valame­lyik. Az önkormányzatok gondját azonban még egy gond szaporítja, ha víz vagy gázvezetéket szeretnének épí­teni. Nevezetesen: nincs miből. Nos ez utóbbi bajon a Du- na-Armatúra magyar—német vegyes vállalat sem tud segíte­ni, de — amint azt a múlt hé­ten a Nikex Rt. konferenciater­mében árubemutatóval bizo­nyították — ha az a kérdés, hogy mivel, akkor szívesen vá­laszolnak. A termelő és kereskedő kft. a világszínvonalú Puspas sze­relvények értékesítésében érde­kelt, s amint az árubemutatón megjelent szakemberek arról meggyőződhettek, a legkülön­bözőbb egyedi tervezői igénye­ket is ki tudják elégíteni. A megrendelő igényei szerint az alkatrészek felülete lehet rozs­damentes, réz, műanyag vagy zománc, ez utóbbi elsősorban a vízvezetékek szerelvényei­nél jöhet szóba elsősorban. A cég képviselői nem titkol­ják, hogy termékeik nem a leg­olcsóbbak a piacon. Ugyanak­kor felhívják a figyelmet arra, hogy a nem ritkán föld alá ke­rülő elzárószerkezetek hosszú élettartamukkal, megbízhatósá­gukkal valójában olcsóbbak a felhasználó számára, mint jó néhány, valamivel kevesebbe kerülő hasonló gyártmány. Biz­tonság évtizedekre — vallja a Duna-Armatúra jelmondata és ez igaz a katalógusban hosz- szan sorjázó szerelvényekre, armatúrákra, szelepfelfúró be­rendezésekre, amelyek a nyo­más alatti vezetékeken teszik lehetővé a hálózatbővítést, a rekonstrukciót. A Duna-Armatúra Kft. ala­pítását a német és a magyar tu­lajdonos több éves szakmai kapcsolata előzte meg. Ennek az együttműködésnek egyik elemeként negyven-ötven ma­gyar szakmunkás folyamato­san a németországi gyárban dolgozik. A vegyes vállalat a magyar piac meghódítása mel­lett az itteni gyártókapacitások felderítésén dolgozik. Ha siker­rel járnak, akkor a világszínvo­nalú Puspar szerelvényekben a mainál is több magyar mun­ka találna piacra. A budapesti székhelyű ma­gyar—német vegyes vállalat a jövőt tervezve — a hazai gyár­tás beindulása után — Közép- és Kelet-Európa piacaira te­kint. Z. B. V alutaárfolyamok Pénznem vételi árfolyam eladási 1 egységre, forintban angol font 130,15 132,95 ausztrál dollár 62,44 63,68 belga frank (100) 260,69 265,35 dán korona 13,98 14,24 finn márka 14,74 15,14 francia frank 15,81 16,09 görög drachma (100) 39,40 40,24 holland forint 47,76 48,62 ír font 130,33 132,93 japán yen (100) 75,68 76,88 kanadai dollár 70,85 72,25 kuvaiti dinár 287,54 293,04 német márka 53,70 54,66 norvég korona 12,62 12,86 olasz líra (1000) 54,85 56,13 osztrák schilling (100) 763,84 777,44 portugál escudo (100) 57,88 58,98 spanyol peseta (100) 75,15 76,67 svájci frank 57,99 59,07 svéd korona 11,28 11,54 USA-dollár 88,28 89,84 ECU (Közös Piac) 104,13 106,09 A magánkereskedés rugalmasabb Szentendre lakosai egyre többet panaszkodnak a rossz élelmiszer-ellátás mi­att. Bár a városban har­minc-harmincöt élelmiszer- üzlet van, ezek ellátottsága és aránytalan megoszlása Szentendre területén indo­kolt panaszokra jogosítja a helybélieket. Interjúnk Ro­mán Sándorral és nejével a Nyugatpest megyei Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat­hoz tartozó 44. üzlet vezető­ivel készült. — Habár, közel harminc­öt élelmiszerüzlet van Szen­tendrén, mégis élelmiszerhi­ányról panaszkodnak a hely­béli lakosok. — Talán, nem is annyira a hiány, mint a beszerzés ne­hézségei adnak okot a pa­naszra. Szentendre belváro­si és dunaparti üzletei az ide­genforgalomra szakosítot­ták magukat. Ami súlyosbít­ja a helyzetet, hogy a belvá­rosban nagyrészt nyugdíja­sok laknak. Számukra az élelmiszer-beszerzés elfo­gadható áron, egyféle zarán- doklást igényel a periférián elhelyezkedő élelmiszerüz­letekhez. — A nagyméretű árkü­lönbségeket is kifogásolják a szentendrei vásárlók. Hol drágább az élelmiszer: az állami vagy a magánkeres­kedelemben? — Mi nem vagyunk a leg­olcsóbb üzlet. A magánke­reskedők a mi árazásaink után igazodnak és igyekez­nek pár forinttal olcsóbban kínálni áruikat. Egy magán- kereskedőnek mindig köny- nyebb egy kisebb árréshez igazodni. Az állami vállala­tok nagyobb személyzeti ap­parátussal dolgoznak, és az ármegállapításnál ez is befo­lyásolja az árrés nagyságát. — Ezek szerint a privati­záció szerencsésebb és ol­csóbb helyzetet teremt a ke­reskedelemben? — Hogy kedvezőbb árak­kal lehet számolni a magán­kereskedelemben, az igaz, de ami a helyzetet illeti, nem szerencsésebb. Az élel­miszer kereskedelemben nagy a kockázatvállalás. Az áru határidős, vagyis rom­landó. Éppen ezért a magán- kerskedő nem mindig vállal­ja a kockázatot. Ezért meg­történik, hogy egy magánke­reskedőnél, bizonyos alap élelmiszerek, a tej, a hús nem minndig találhatók. Ha nálunk, az állami kereskede­lemben ezek hiánycikkek, akkor a vásárló mindjárt rek­lamál. Van kihez fordulnia. — Például, az üveg-visz­szavásárlás esetében -— ve­szi át a szót Román Sándor- né — egy privát kiírhatja, hogy csak csereüveget fo­gad el. Mi ezt nem tehetjük. Bár megtörténik, hogy nincs az üres üvegek számá­ra elegendő rekeszünk, és rövid időre beszüntetjük a felvásárlást, de ezért már bírságot is róhatnak ránk. — Visszatérve az élelmi­szerekhez — mosolyodik el magabiztosan Román Sán­dor —, ez egy komoly ta­pasztalatot, szaktudást igénylő terület. A hozzá nem értés komoly problémá­kat okozhat ebben az ágazat­ban. Éppen ezért anyagilag tehetősebb szentendrei vál­lalkozók sem az élelmiszer- ipar területére fektettek be. Itt nem lehet milliós nyere­ségekre számítani. Itt a szak­értelem mellett a becsületes­ségre és a közösség igényei­hez történő igazodásra is szükség van. — Ezek szerint marad változatlan a szentendreiek élelmiszer-ellátása? — Mi szívesen látjuk a vásárlókat a 44. élelmiszer- üzletben. Ellátottságunk ki­elégíti az igényeket. Ennél többet nem tehetünk. — Bágyi — Mi indokolta a forint leértékelését? Nem azért vált szükségessé a forint 2,9 százalékos leér­tékelése a konvertibilis valu­tákhoz képest, mert január­ban, februárban kedvezőtle­nek voltak az exporteredmé­nyek — mondta Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Nagy a valószínűsége, hogy az exportvisszaesést a mezőgazdasági termékek ki­vitelének csökkenése okoz­ta, illetve szerepet játszott az is, hogy szűkült a ma­gyar vegyipari termékek külpiaca. E tekintetben a le­értékelés semmiféle export- növekedést nem eredmé­nyezhet, így nem is ezért ke­rült a lépésre sor. A döntést — amelyet a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal közösen hozott meg — az indokolja, hogy meg akarták állítani a forint rela­tív felértékelődését a konver­tibilis valutákhoz képest, el­sősorban a márkához viszo­nyítva. Annak ellenére ugyanis, hogy az MNB a kö­zelmúltban kismértékben több alkalommal is leértékel­te a magyar valutát, az a már­kához viszonyítva erősebbé vált. A múlt év második felé­ben a márka árfolyama a fo­rinthoz képest 55 forint kö­rül alakult, az idei első ne­gyedévben 50 forintra csök­kent, vagyis a forint jelentő­sen erősödött. Mivel azonban a magyar export zömében olyan pia­cokra kerül, ahol márkában, illetve más európai valutá­ban fizetnek, így szükség volt az árfolyamváltoztatás­ra. Különben ugyanis a ma­gyar export egyre nagyobb része válna gazdaságtalanná. A leértékelés kormányha­táskörben történt. így a Ma­gyar Nemzeti Banknak az év során megmarad a lehe­tősége, hogy 5 százalékos mértékig felfelé vagy lefelé korrigálja a forintárfolya­mot saját hatáskörben. Ez a lehetősége ugyanis a kor­mányzati intézkedések kö­zötti időszakra terjed ki. MAVAD,Rt. Budapest, Úri u. 39.1014 Tel.: 175-9611, 155-9939 Élő éticsigák felvásárlása. 1993-ban is, a MAVAD DL. beszerzési irodájánál A legmagasabb napi ár! Azonnali fizetés, készpénzben. Érdeklődni lehet személyesen a MAVAD Rt. beszerzési irodájá­ban: Vecsés, Sallay u. 45. vagy telefonon: 113-8601, 113-6631, 133-6372. LEGYEN A PARTNERÜNK! Forintos hírek Ipari és lakossági szerelvé­nyek, víztisztító, vízlágyító berendezések bemutatója nyílt a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségénél. A három napig tartó bemuta­tón a bécsi központú Jurex cég magyarországi képvise­lete, az Eurojurex mutatja be az általa forgalmazott termékeket. A cég a követ­kező hetekben Budapesten diszkont szerelvényüzletet nyit, nagy raktárkészlettel. * A Budapesti Értéktőzsdére két új értékpapírt vezettek be, nevezetesen az 1997/C sorozatú államkötvényt, va­lamint a Prémium Befekte­tési Alap befektetési jegye­it. Az 1997/C sorozatú ál­lampapír össznévértéke 15 milliárd forint, az állampa­pír négyéves futamidejű és fix kamatozású, évi csökke­nő kamattal. A visszafize­tésre 1997 márciusában ke­rül sor. A Prémium Befek­tetési Alap össznévértéke 500 millió forint, befekteté­si jegyeinek névértéke 10 ezer forint. * Több mint 268 millió fo­rint értékben jegyeztek Pil­lér Ingatlanbefektetési je­gyet elsősorban az eredeti kárpótlásra jogosultak. Már megszűnt a sorbanál- lás, de még mindig óriási az érdeklődés az OTP és a Budapest Bank fiókjaiban az AVÜ által kárpótlási je­gyért felajánlott 2 milliárd forint névértékű befektetési jegyek iránt. Kárpótlási je­gyért és Egzisztencia-hitel igénybevételével vásárol­ták meg a dolgozók a Phila- télia Hungarica Kereskedel­mi Kft.-t. Az új cég a Ma­gyar Philatélia Vállalat át­alakulásával jött létre, a tár­saság törzstőkéje 70 millió forint, tulajdonosa ez idáig teljes mértékben az AVÜ volt. A dolgozókból alakult Sastrade kft. névértéken ju­tott a céghez. A társaság 33 munkavállalója vásárolta meg a Fakultás Bútor- és Faipari Szolgáltató Kft. ál­lami tulajdonban lévő üzlet­részeit. A törzstőke 40 mil­lió 600 ezer forint, az ÁVÜ üzletrész 35 millió 830 ezer forint, az önkormány­zat pedig 4 millió 770 ezer forinttal részesedik. *­A német Roland Berger és Partner privatizációs tanács­adó cég, a Caola Kozmeti­kai és Háztartásvegyipari Rt. tanácsadója. Az enől szóló szerződést az AVÜ a Roland Bergerrel már alá is írta. A szerződés szerint a tanácsadó legkésőbb má­jus 15-ig kiírja az értékesí­tésről szólót tendert. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom