Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

$ PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 29.. HÉTFŐ 5 Templom épül Pakonyon Az Úr dicsőségére, az ember épülésére Engedtessék meg, hogy azt mondjam, Takaró Ká­roly tiszteletes úr másként fest lelkészként, amikor a rábízott nyájat gondozza, s megint más templomépít- ként, amint épp az alapo­zás ügyeit tárgyalja. Ez utóbbiként pont olyan, akár egy pallér, könyörtele­nül tartja magát a tervező által előírt normákhoz. Mert ha valaki vét a tízpa­rancsolat ellen, azt még el lehet intézni némi dorgálá­sokkal, de ha a betonba ke­vesebb cement vagy vasa­lás kerül, abból jóvátehetet­len bajok származhatnak. Takaró tiszteletes úr a második templomépítés­hez készül fel. Tavaly fe­jezte be a gyálit, és máris belefogott a pakonyi isten­házába. Március 27-én Fő- tiszteletú dr. Hegedűs Ló­ránt püspök úr, a Magyar Református Egyház Zsina­tának elnöke személyesen végezte az alapkő felszen­telését, s ezzel új korszak kezdődött a pakonyi refor­mátus gyülekezet számára. A templom régi vágya a hívőknek, a kis imaház már jóideje szűk, kivált nagy ünnepekkor. Saját lel­kész is kellene, Takaró Ká­roly csak nagy erőfeszíté­sekkel tudja megosztani magát Gyál és Pakony közt. A templomépítéshez viszont pénz kell. És telek. Ez utóbbit adta az önkor­mányzat, díjtalanul és jó­szívvel. Viszont a téglát, cementet, cserepet nem ad­ják ingyen, az előzetes költségvetés tizenkétmillió forinttal számol a várható inflációt is bekalkulálva. Az ajándéktelek szép he­lyen fekszik, csak van egy kis szépséghibája. Rosszak a talajviszonyok, mély ala­pozás szükséges. Ami tete­mesen megnöveli a kiadá­sokat. Ezt kigazdálkodni csak úgy lehet, ha elspórol­ják a harangot. Egyszer az is lesz. De előbb álljon a fal, s legyen fölötte tető. Hogy legyen helye az Igé­nek, legyen hol Istent di­csérni. A terveket Balta Balázs gyáli építész készítette, a presbiterek a hagyomá­nyos templomtípusra vok­soltak, támpillérekkel és nyeregtetővel. Lesz hozzá torony is, 27 méter magas. A beépített felület — ben­ne a lelkészlakkal — 243 négyzetméter, mely bőven elég a gyülekezetnek. Honnan lesz pénz mind­ehhez? — A hívők áldásos adományából — mondja Takaró Károly mély meg­győződéssel. — A gyáli templomépítésnél ízelítőt kaptam, meddig terjed a hí­vők adakozó készsége. Szinte határtalan, mint a csillagos ég. A legszegé­nyebbtől a jómódúakig mindenki megnyitotta az erszényét, s tehetségéhez képest adott. Nincsenek kétségeim, ugyanez lesz Pakonyon is, a híveim nem hagynak cserben. — Mennyi időt vesz igénybe az építkezés? — Ha volna pénz, négy hónap alatt elkészülnénk, így — számításaim szerint — két évig fog épülni. A pártállam idején ke­vés templom épült Magyar- országon. Nem azért, mert akkor kevesebb volt a pénz, hanem mert a félsz visszafogta a hívőket. Ak­kor aligha szerzett valaki jó pontot magának azzal, ha templomépítés céljára adakozott, vagy beállt ás­ni, maltert keverni, falat rakni. Most viszont kéretle­nül is jönnek, s van, aki nemcsak a két dolgos ke­zét, hanem a gépeit is hoz­za. Szabó Ferenc vállalko­zó díjtalanul egyengette a terepet, a nagy földgyalú napokig viaskodott az elva­dult telekkel. A Szálka gmk. faanyagot adott, sőt felépített egy faházat. Fel­vonulási épületnek, raktár­nak. Persze ez nem min­den, Bukódi Balázsné pres­biter és önkormányzati képviselő naponta jegyzi az újabb felajánlásokat. Ki homokot ígér, ki sódert, in­gyen és helybe szállítva. A pakonyi templom megépítése első lépése egy nagyszabású tervnek. Ta­karó Károly a közeli erdő­be, egy szép tisztáson sze­retné felépíteni a Reformá­tus Konferencia Telepet. Valami olyasmi lesz ez, mint a híres művésztele­pek. Barnizon vagy Nagy­bánya. Csak itt nem festők gyűlnek majd össze, ha­nem lelkészek, s a hitélet többi jelese. Szellemi köz­pontnak szánják, lelké­szek, missziósok, diakónu­sok, presbiterek továbbkép­zésére és pihentetésére. S mindezt nemcsak Pest me­gyének, az egyházkerület­nek, hanem az egész or­szágnak, a magyar refor­mátus egyháznak. — Lesz ehhez elég ere­je, kitartása? — nézek kér­dőn a két község papjára. Aki amellett, hogy pap és templomépítő, hat gyerek apja, s a gyülekezet gond­jai mellett a nagy család gondjaival is nap mint nap szembesül. Azért is kér­dem, mert hallottam suttog­ni, több ajánlatot is kapott az utóbbi időben, többek közt Pestre hívták egy bel­városi parókiára. — Az áldásos munká­hoz Isten mindig ad erőt. Ahhoz, hogy a híveimet szolgáljam, hogy felépít­sem a templomot, és hogy felneveljem a gyerekeimet. Matula Gy. Oszkár Közhírré tétetik... Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak idó'ról időre a me­gyénk településein megjelent helyi lapokból. Önkormány­zatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi kö­zösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgat­va bennük, újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gaz­dag, színes Pest megye településeinek élete. HOLNAP ül össze a vác- szentlászlói képviselő-testü­let, hogy — a munkaterv sze­rint — megtárgyalja a telepü­lés múlt évi zárszám­adását és előkészítse a falu­gyűlést, illetve a közmeg­hallgatást. NYÍLT LEVELET ad köz­re a Kisbíró, az önkormány­zat közérdekű kiadványa Lestyánné Gérak Magdolna és Lestyán Pál aláírásával. A Valkón tanító Lestyán Pál- né tanárnő a közelmúltban súlyos műtéten esett át, és fekvőbeteg. Helyzetén segí­tendő az önkormányzat lehe­tővé tette számára az ebéde- lési lehetőséget az óvodá­ban, és ezt a köztiszteletben álló házaspár ezúton köszö­ni meg Kovács Sándor pol­gármesternek. KITÜNTETÉSEKET nyújtottak át Monoron, és a városi önkormányzat lapja erről ad hírt bemutatva a ki­tüntetetteket. Az önkormány­zat képviselő-testületétől dr. Gombos Matild gyermekgyó­gyász posztumusz díszpolgá­ri kitüntető címet és díszok­levelet kapott. Monor dísz­polgára lett Popper László könyvkötő, Monorért em­lékplakett és oklevél kitünte­tésben részesült Budai Imré- né zeneiskolai igazgató, dr. Fördős István nyugalmazott főállatorvos és Lelkes Béla nyugalmazott általános isko­lai igazgató. TÍZEZER ügyirattal fog­lalkoztak 1992-ben a polgár- mesteri hivatal munkatársai — adja hírül az önkormny- zat tájékoztatója. Varga Ernő jegyző és Murvai Lász- lóné alpolgármester a közel­múltban egy képviselő-testü­leti ülésen számolt be arról a mind nagyobb munkáról, ami a szociálpolitikai, anya­könyvi, gyámhatósági, ipari és egyéb területek munkatár­saira hárul. TOVÁBB SZERETNÉK építeni az idén az Id. Pál Mi­hály Baráti Kör tagjai a II. Rákóczi Ferencnek Gyömrő- höz fűződő hagyományait és az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékeit. Fokozatosan kopjafás emlék­dombot alakítanak ki a táj­ház kertjében azoknak, akik történelmi hőseink, kiemel­kedő, jeles, hű fiai voltak Gyömrőnek. TÁPIÓVÖLGYE elneve­zés alatt kérelemmel fordult a Fővárosi Gázmüvekhez Tó­almás, Tápiószecső, Szent- mártonkáta, Szentlőrinckáta, Tápióság, Nagykáta, Tápió- bicske, Pánd, Bénye, Gom­ba, Jászfelsőszentgyörgy, Káva, Sülysáp és Úri polgár- mestere, hogy a vállalat épít­se meg a települések gázellá­tásához szükséges nagynyo­mású vezetéket és vállalja el a területeken a gázszolgálta­tást. Zombor Gábor vezér- igazgató a Gyömrő című lap­ban kifejti: vállalkoznak a feladatra olyan nemes szán­dékból, mint azt Gyömrő és Maglód gázellátásának elvál­lalásakor tették. HÍRLEVÉL RAKTÁRTELEPET kí­ván létesíteni Pomázon, a volt Faipari Szövetkezet he­lyén, közvetlenül az iskola és az óvoda tőszomszédságá­ban a Hungagent Rt. Szakér­tői vélemények szerint ez olyan légszennyezéssel és zajszint-emelkedéssel járna, amely már a gyerekek egész­ségét károsítja. Éppen ezért a Pomáz Barátai Társaság — miként erről Hírlevél című tájékoztatója beszá­molt — tiltakozó aláírások gyűjtését kezdte meg. A le­vél már megjárta az önkor­mányzatot is, döntés azon­ban még nem született. HOSSZÚ IDEJE hever a községháza udvarán félre­dobva, gondozatlanul egy III. századból való római szarkofág. A Társaság évek óta kérte ennek méltó elhe­lyezését, mind ez ideig ered­ménytelenül. A közelmúlt­ban a pomázi képviselő-tes­tület napirendre tűzte a ja­vaslatot és állásfoglalás is született. A műtárgyat a köz­ségháza előtti parkban méltó körülmények között helye­zik el. KÉRDÉS a Hírlevélből: „Nincs szüksége a helytörté­neti gyűjteményünknek arra az évszázados malomkőre, ami a községháza hátsó ud­varán hever számos limlom között?” SÉTÁLÓUTCA Rácke­vén? — teszi fel a kérdést a Szép Ráckeve, a helyi város­szépítő egyesület lapja. Mint az egyesület elnöke ír­ja, szerte a világon arra töre­kednek, hogy a történelmi belvárosokban közlekedés­től elzárt területeket, úgyne­vezett sétálóutcákat alakítsa­nak ki. Ráckevén nyáron — szombaton este 8-tól vasár­nap délután 2-ig — lenne ér­demes részlegesen lezárni a „kis” Kossuth utcát, ahol az esti sétálgatok és a vasárna­pi templomba menő-jövő emberek számára teremthet­nének egy kis nyugalmát. EGYETÉRTÉSRE jutott a ráckevei Római Katolikus Egyházközösség iskolaszer­vező bizottsága és az önkor­mányzat oktatási bizottsága az iskola-visszaigénylés ügyében. Hírek szerint az is- koía szeptember elsején megkezdi működését, az in­gatlan visszaadására később kerül sor. KÉSZÜLNEK üzembe he­lyezni Ráckeve második ben- zinkútját a Páskom tanyánál, a régi tsz-üzemanyagkút fel- használásával. A tulajdonos — Králl Béla — nyilatkoza­ta szerint mindent megtesz azért, hogy a kút környezete szép és rendezett legyen. ULLO Önkormányzati bf m d 6 CSÜTÖRTÖKÖN meg­nyílt az üllői hagyományos Árpád Napok rendezvényso­rozata. A községi könyvtár­ban L. Szabó Erzsébet Mun- kácsy-díjas üvegtervező ipar­művész kiállítása látható áp­rilis 3-áig. A művésznő Ül­lőn töltötte gyermekkorát, és azóta is ragaszkodik a te­lepüléshez, bár Budapesten él. MA DÉLUTÁN rendezik meg a művelődési házban az iskolások szavalóversenyé­nek a döntőjét az Árpád Na­pok részeként; szerdán — ugyancsak a művelődési ház­ban — kórushangverseny lesz az általános iskola kóru­sainak részvételével. ÜLLŐ KÖZSÉG DÍSZ­POLGÁRA címet adomá­nyozott az önkormányzat Lé- nárt László tiszteletesnek, a Pro Űrbe díjat felesége, Ilon­ka néni vehette át a testület egyhangú határozata alap­ján. Manczal János polgár- mester ünnepi köszöntőben méltatta azt az öt évtizedes munkát, amelyet a két kitün­tetett szeretett községéért végzett. MÁSODÍZBEN számolt be a közgyűlés előtt éves munkájáról az üllői polgárőr­ség. Mintt ifj. P. Fülöp Ár­pád elnök az Üllő című lap­ban leírja, naplójukban több mint 40 eseményt jegyeztek be, s ezek nagy része bűncse­lekményt megelőző tevé­kenység volt. A többi között sikerült megelőzni parkoló autóból éjszakai benzinlo­pást, és némiképp rendeződ­tek a péntek esti diszkók kö­rüli állapotok is. RÁDIÓLÁNCOT alakí­tott ki az üllői önkéntes tűz­oltó egyesület a tűz- és kár­esetek bejelentésére. A címe­ket közreadja az Üllő. * Kérjük kedves kollégáin­kat a helyi lapok szerkesz­tőit,-hogy újságjuk legfris­sebb számából juttassanak el egy-egy példányt rova­tunkhoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írásaikból a jö­vőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom