Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. MÁRCIUS 29.. HÉTFŐ A jövendő' reménysége Iskola, ifjúság, nevelők A Duna-meder helyreállítása / Uj munkalehetőségek Mintegy harminc meghívott ok­tatási szakértő, egyetemi tanár, szerkesztő, iskolaigazgató és ta­nár cserélt gondolatot a Művelő­dési és Közoktatási Minisztéri­um vezető munkatársaival a ké­szülő közoktatási törvényről és a Nemzeti Alaptantervről. Minthogy a Magyarok Világ- szövetsége jövőnk alakulásában sorsdöntőnek tekinti a nevelés és oktatás kérdését, a most szü­lető törvénynek különösen nagy társadalmi jelentőséget tulajdo­nít. Feltétlen szükségesnek tart­ja, hogy a törvényjavaslat távla­ti kihatása is tisztázott legyen, az oktatás minőségét illetően. A tanszabadság feltételez egy bi­zonyos rendszert. Elengedhetet­len, hogy a fiatalok fejlődésük­nek minden szakaszában képes­ségeiknek, felkészültségüloiek és érdeklődésüknek megfelelő képzésben részesüljenek az erre legalkalmasabb iskolatípusban. Csak így remélhetjük, hogy olyan felkészültségű fiatalok in­dulnak az életbe, akik a nemze­tek versenyében helyüket meg­állják. A 16 éves korig terjedő isko­lakötelezettséget helyesli, azon­ban az egységes tíz osztályos alapiskola gondolatát nem tartja elfogadhatónak. A tízéves okta­tási ciklust legalább két szakasz­ra kell bontani, és általánosság­ban a hat év alap- és négy év kö­zépiskolai megosztást tartja megfelelőnek. Minthogy az is­kolaszerkezet és oktatási minő­ség szorosan összefügg, a szer­Országszerte robbanásszerűen növekszik azoknak az orvo­soknak a száma, akik vállalko­zóként végzik munkájukat — mondta Surján László népjólé­ti miniszter szombaton a Ma­gyar Általános Orvosok Egye­sülete által szervezett konfe­rencia sajtótájékoztatóján. Mi­után a társadalombiztosítás a betegeket támogatja, nem az orvost, mindkét praktizáló mód esetében ugyanannyival járul hozzá a gyógyításhoz. Az orvos egyéni vállalkozói minőségében azonban hatéko­nyabban gazdálkodhat. A vállalkozói rendszer ki­alakításában a legnagyobb gondot az orvos és az önkor­Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A testület sajtófőnökének tá­jékoztatása szerint hétfőn az al­kotmánybírák megvitatják: al­kotmányellenes-e, hogy a ha­gyatéki eljárásban hozott köz­jegyzői végzés elleni fellebbe­zést a bíróság tárgyaláson kí­vül bírálja el. Az Alkotmánybí­róság megvizsgálja továbbá: el­lentétes-e a népirtás megbünte­téséről szóló nemzetközi egyez­ménnyel a büntető törvény- könyv tényállása, és sértik-e az önkormányzati törvény helyi népszavazást tiltó szabályai a jogállamiságot és az önkor­mányzatok önállóságát. kezetet differenciálttá kell tenni és az igények szerint alakítani. A különféle iskolatípusok — 8 osztályos gimnázium, 6 osztá­lyos gimnázium, 4 osztályos gimnázium, 6 osztályos szakkö­zépiskolák, speciális iskolák kri­tériumai legyenek részletesen kidolgozva. A kizárólag szak­képző intézmények vagy évfo­lyamok csak 16 éves kor után, az általános művelést követően kezdik meg a szakmai képzést. Az igazgató szerepe az okta­tási intézményben rendkívül fontos és meghatározó. Jelenleg erre a feladatra nem készítik fel a jelölteket. Több éves távlat­ban az igazgatói kinevezés felté­telévé kellene tenni, hogy a) leg­alább két évet sikeresen igazga­tóhelyettesként dolgozzon, b) el­végezze az e célra létesítendő igazgatóképző tanfolyamot. Az önkormányzatok az ilymódon előkészített pedagógusokból vá­laszthatnának igazgatót. Ez az oktatásügy egyik kulcs­kérdése, és az erre vonatkozó szabályozási elveknek szerepel­niük kell a közoktatási törvény­ben. Tankönyv kínálatra, illetve választékra szükség van, de a tankönyvellátást nem lehet kizá­rólag a piac törvényeinek kiten­ni. A minisztériumnak felelőssé­get kell vállalnia a tankönyvek színvonaláért és a tankönyvellá­tásért. A törvénynek szabályoz­ni kellene a tankönyvkiválasz­tás menetét és az engedélyező testület elvi összetételét. mányzat viszonya okozza. Az önkormányzatnak tisztá­ban kell lennie azzal, hogy presztízse nem csökken, a rendelő a tulajdonában ma­rad, s a betegeit gyógyítja az az orvos, akivel szerződést kötött. A népjóléti miniszter azt is elmondta, hogy beveze­tik a degressziót, vagyis bizo­nyos létszám fölött kevesebb pontot kapnak az orvosok. Úgy vélik ugyanis, hogy 3-4 ezer kártyával rendelkező há­ziorvos képtelen jól ellátni minden betegét. Hozzátette azt is: természetesen ez nem érvényes olyan kis községek esetében, ahol csak egy orvos praktizálhat. Az Alkotmánybíróság ked­den folytatja a vagyonnyilat­kozat alkotmányossági vizs­gálatát. Az alkotmánybírák megvitatják azokat a kifogá­solt rendelkezéseket, ame­lyek maximálták a nyugellátá­sok emelésének mértékét. Az indítványozók szerint ez a nyugdíjasok számára hátrá­nyos megkülönböztetést je­lent az aktív keresőkkel szem­ben. A testület megtárgyalja azt az indítványt is, amely szerint az ingatlannyilvántar­tásról szóló rendelet módot ad arra, hogy a magántulaj­dont kártalanítás nélkül lehes­sen állami tulajdonba venni. Májusról szeptemberre ha­lasztották a félbemaradt nagy­marosi erőmű-rendszer lebon­tásának indítását. Az időpont módosítására azért van szük­ség, mert a munkálatok finan­szírozására a külföldi bankok egyelőre nem vállalkoztak, mondván: szeretnék elkerülni a bősi vízierőmű-vitában a politikai állásfoglalás látsza­tát. A bontási műveletre je­lentkezett hat hazai konzorci­um magyar bankoknál keresi a kölcsönfelvétel lehetősége­it, az induláshoz ugyanis 7-800 millió forintra van szükség. A Duna-meder helyreállítá­Idegengyűlölet, kisebbségpoli­tikai és emberi jogok — ez a címe annak a kétnapos, szom­baton kezdődött budapesti ren­dezvénynek, amelyet a Fried­rich Ebert Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület és a Helsinki Polgárok Bizott­sága rendezett. A konferenciá­nak a budavári Kulturinnov épülete adott otthont. A tanácskozás vendégeit Vitányi Iván MSZP-s ország- gyűlési képviselő, a Helsinki Polgárok Bizottságának ma­gyarországi elnöke köszöntöt­te. Mint elmondta, a rendez­vénynek három témája van: a kisebbségek helyzete a kire­kesztettek szempontjából, a kisebbségellenesség, mint po­litikai eszköz. A harmadik téma címe: Magyarnak lenni. A kamarai törvény életbe lépé­se után a Magyar Gazdasági Kamara (MGK) gyakorlatilag kettéválik. Az újonnan létrejö­vő közjogi jellegű ipari és ke­reskedelmi kamarák alapját a jelenlegi területi kamarák ad­ják, míg a szövetségi tagszer­vezetek az egyesülési jog alap­ján szövetségi formában mű­ködnek majd tovább. Az előre­láthatólag megyei elrendező­désben működő ipari és keres­kedelmi kamarák megszerve­zése nem lesz könnyű, hiszen országos szinten körülbelül 150 ezer társaságot és körülbe­lül 70 ezer jogi személyiség­A kormány korszerűsítette az igazságügyi szakértők kirende­léséről szóló, a gyakorlatban már nehezen alkalmazható 1952. évi rendeletet — tájékoz­tatott a Kormányszóvivői Iroda. Az igazságügyi szakértő a bí­róság, az ügyészség, a rendőr­ség kirendelése, illetve megbí­zás alapján szakvéleményével segíti a ténymegállapítást és a szakkérdései): eldöntését. sa eredetileg összesen 8 milli­árd forintba került volna, de a kölcsön után fizetendő ka­matok miatt ez az összeg to­vább emelkedik. A jövő év­től a finanszírozás feltételei változnak: az állami költség- vetés is hozzájárul a rehabili­tációs munkák elvégzéséhez. Egyébként az idén 100 millió forintba kerül a körgáton be­lüli állagmegőrző szivattyú­zás és az, hogy a leszűkült vi­segrádi Duna-szakaszon a nagy sodrású vízzel hegyme­netben nehezen birkózó hajó­kat húzóhajóval segítik át. A környezetet, a poitikát, a gazdaságot egyaránt megter­A bevezető előadásokat két német vendég tartotta. Rudolf Guttmann, a Német- országi Zsidók Központi Ta­nácsa direktóriumának tagja felszólalásában hangsúlyoz­ta: az utóbbi időben megerő­södő erőszakos szélsőjobbol­dali jelenségek sokat ártot­tak Németország tekintélyé­nek. Ugyanakkor felméré­sek szerint a németek 86 százaléka elítéli ezeket a megnyilvánulásokat, és nagy erejű tömegtüntetések­kel tiltakoztak az idegen- és kisebbségellenes megnyilvá­nulások ellen. Helmut Schmitt, Mann­heim város külföldiekkel foglalkozó ügyosztályának vezetője szintén a bevándor­lások szabályozásáért emelt gél is rendelkező vállalkozást kell a kötelező regisztáció ré­vén tagjai közé sorolni. A törvény életbe lépése után elválik egymástól a köz­jogi és az érdekképviseleti funkció. Ez utóbbit a szakmai tagszervezetekből verbuváló­dó Magyar Gazdasági Szövet­ség látná el. Az MGK ugyan érdekképviseleti törvényt is szorgalmaz, ám ennek egyelő­re még vitára alkalmas válto­zata sincs. Ezért a fórumon minimális igényként az fogal­mazódott meg: olyan garanciá­kat kell adni, amelyek révén biztosított, hogy a döntésho­Korábban szakértőt csak az állandó igazságügyi szakértők közül lehetett kirendelni. A kormány új rendelete alapján igazságügyi szakértő lehet az, aki büntetlen előéle­tű, szakterületének megfelelő felsőfokú végzettséggel, és legalább 5 éves szakmai gya­korlattal rendelkezik. Ha szak­területén nincs felsőfokú kép­zés, úgy középfokú képesítés helő bontás némi nyereséget is hoz, a munkák révén ugyanis több mint 1000 építő­ipari alkalmazott jut kereseti lehetőséghez. A gödörben meg kell építeni a közműalag- utat, kialakítanak egy hajó­mat, elvégzik a part burkolá­sát és a meder aljába beton­bordázatot építenek ki a víz áramlásának szabályozására. Mindehhez nagy mennyiségű anyagra van szükség, így megrendeléshez jut az építő- és építőanyag-ipar. Az eredeti Duna-meder visz- szaállítására a munkálatok a módosított időpont szerint 1996-ban fejeződnek be. szót. Mint hangsúlyozta: a kérdés megoldása össz-euró- pai összefogást igényel, Né­metország ugyanis egyedül nem tud megbirkózni a me­nekültáradattal. Városában, Mannheimben különösen a jugoszláv polgárháború mi­atti menekültek megjelené­sével jelentősen megnőttek az anyagi terhek a menekül­tekkel kapcsolatban. A bevezető előadások után a konferencia szekcióü­lésekkel folytatódott. Szom­bat este „Dunának, Oltnak egy a hangja” címmel hang­versenyre került sor a Város­háza dísztermében. A kon­certen a Budapest Együttes tagjai és más művészek kü­lönböző nemzetek népművé­szetét mutatták be. zók előzetesen megkérik a szakmai szövetségek vélemé­nyét. A kamarai törvénytől a gaz­dasági, illetve a kamarai moz­galom politikai súlyának növe­kedését is várják, ami ma egyetlen gazdasági érdekkép­viseletről sem igazán mondha­tó el. Az egyéb gazdasági ér­dekképviseletekről elhangzott még, hogy az új kamarai tör­vénnyel kapcsolatos egyezte­tés a VOSZ-szal, a GYOSZ- szal és az IPOSZ-szal már megkezdődött, és a főtitkár szerint elkerülhető az érdek- képviseletek közötti háború. és legalább 10 éves szakmai gyakorlat szükséges az igaz­ságügyi szakértői tevékeny­séghez. A jövőben az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe való felvétel után, a felvételkor meghatározott szakterületen tevékenykedhet. A szakértői működés felett az illetékes mi­niszternek szakfelügyeleti joga van. Rádiósok egymás között A határon túl működő magyar rádiós szerkesztőségek vezető­inek harmadik találkozóját hétfőn és kedden tartják Buda­pesten. A, szerkesztőségek vezetőit megismertetik a Magyar Rá­dió új műsorrendjével, szerve­zeti felépítésével és új vezetői­vel. A tanácskozás napirend­jén szerepel a határon túli szer­kesztőségek és a Magyar Rá­dió együttműködésének bőví­tése, továbbfejlesztése. Van némi pénzünk Magyarország szegény! Ezt a kijelentést napon­ta hallhatjuk, olvashat­juk, hiszen vannak kö­rök, amelyek mintha éle­tüket tették volna arra, hogy igenis megkísérlik a depressziót emberek millióira kiterjeszteni. Magyarország szegény, halljuk reggel, délben, este, s olvashatjuk min­denféle magát tájékozta­tó eszköznek kikiáltó új­ságban, s ennek követ­keztében már azok is kezdik magukat szegény­nek érezni, akik egyálta­lán nem azok. Kell, hogy éljenek ilyenek az országban, hiszen tény: ezcrkétszázmilliárd fo­rintra rúg az a pénzösz- szeg, amely a magyar ál­lampolgároké s amelyet különféle bankokban he­lyeztek el. Ennek ellené­re a szegénység fennhan­gon történt híresztelése mellett nyilván már ők is szegénynek érzik ma­gukat, s belátható időn belül tán még ők is ráve- hetők arra, hogy hangoz­tassák mennyivel jobb volt a biztonságot nyúj­tó, elmúlt rendszerben élni. Az ezerkétszázmilli- árd forint annyi, ameny- nyi az éves GDP-nk, azaz a nemzeti összter­mék értéke. Szegénysé­günk hangoztatása mel­lett jobb lenne inkább azt hangoztatni, hogy az, aki pénzzel rendelke­zik, inkább valami vál­lalkozásba helyezze el a pénzét, mint a bankba, hiszen utóbbi helyen új terméket nem lehet vele előállítani. Ha a nemzeti médiában nem a depresz- szió terjesztését tűzték volna ki célul, hanem a vállalkozásra ösztön­zést, vagyis az újpesti családsegítő Mezei úr he­lyett sikeres vállalkozók adnának tanácsokat, tán a milliárdok megin­dulhattak volna a vállal­kozások felé. Csupán bi­zakodhatunk benne, hogy előbb-utóbb elkö­vetkezik ez az állapot is, s a szegény ország az öt­letgazdag vállalkozók or­szága lesz. Mert hiszem, hogy az ötletgazdagság tőlünk magyaroktól, nem teljesen idegen. (Vödrös) Az önkormányzat és az orvos Alkotmánybírósági vita Konferencia az idegengyűlöletróí Magyarnak lenni Közgyűlés a Magyar Gazdasági Kamarában Jogi és érdekképviselet wmmmm mv hí wmmmmmmmmmHmm mmmmmmmm Ki lehet igazságügyi szakértő?

Next

/
Oldalképek
Tartalom