Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

14 PEST MEGYE1 HÍRLAP BÖNGÉSZŐ 1993. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK « Műholdas videojáték a Nintendótól Újabb technikatörténeti jelen­tőségű lépést tett a múlt hét végén a japán Nintendo cég, amikor bejelentette, hogy a jövő év elején a japán lakos­ság számára beindítja a világ legelső műholdas videojáté­kát. A videojáték-gyártás óriá­sa azt ígéri, hogy egyszerűbb játékai jövő áprilistól egy nemrégiben kijelölt műhol­das csatornán át már közvetle­nül jutnak majd el a fogyasz­tóhoz. A vállalat ezzel közel került az úgynevezett „inter­aktív” játszáshoz is: ennek lé­nyege az, hogy a fogyasztók egy központi programkönyv­tárból tetszés szerinti játékot hívhatnak le műholdas vagy telefonösszeköttetés segítsé­gével, és egy hasonló hálóza­ton át ugyancsak tetszés sze­rinti partnerrel is játszhatnak. Az igazi rajongóknak azon­ban egyelőre még nem sza­bad túlságosan felizgatniuk magukat. A kezdetekre ígért műholdas játékok ugyanis jó­val szerényebbek lesznek, mint például a Super Mario Brothers vagy a Dragon- quest, amelyekkel a Ninten­do Japán legjövedelmezőbb vállalatai közé nőtte ki ma­gát. Mi több, a vállalat azt is beismeri, hogy valójában maga sem tudja még, mikor­ra fejezi be műholdas rend­szerének kiépítését, amelyet ráadásul jócskán visszavethet a telefonos Nintendo-rend- szer is. Ez utóbbi telepítését két éven belül tervezi a cég. Az interaktív játékok idővel valóságos aranybányává vál­hatnak az iparágban tevé­kenykedő vállalatok számá­ra, ám ez a fajta rendszer egyelőre még gyerekcipőben jár. Tavaly egy amerikai válla­lat. a Sierra Network kombi­nált telefonos és számítógé­pes játékot indított be: előfi­zetői különféle kártyajátéko­kat játszhatnak rajta a bridzs- től kezdve a pókerig, de aján­lanak kalandos és fantaszti­kus játékokat is. Ennek előfi­zetési díja havi 12,95 dollár, ezért esténként összesen 30 órát játszhatnak az érdeklő­dők — akiknek természete­sen kivétel nélkül van számí­tógépük. A Nintendo műholdas Odüsszeiája, ahogy az újság nevezi, tavaly novemberben kezdődött már: együttműkö­dési ajánlatával akkor kereste meg a 46 millió dolláros adóssággal küzdő Satellite Digital Audio Broadcasting vállalat. A Nintendo most be­jelentette, hogy 19,5 százalé­kos részesedést vásárol a mű­holdas távközlési cégben, 782 millió jenért. Ez az ösz- szeg egyébként kevesebb mint 1 százaléka a Nintendo várható, 166,2 milliárd jenes adózás előtti profitjának a március 31-ikével befejeződő pénzügyi évben. Most ezzel a céggel dolgo­zik együtt a különleges adap­ter és dekóder kifejlesztésén: ezek tennék lehetővé, hogy az előfizetők bekapcsolódja­nak a műholdas kódrendszer­be. A dekóder ára előrelátha­tólag 9800 jen körül lesz. Azt egyelőre homály fedi, hogy milyen játékokat lő műholdra a Nintendo, de állítólag az első időkben nehézségei lesz­nek a megfelelő programok kifejlesztésével. Az első já­tékban — egy háborús prog­ramban — a híresztelések szerint az előfizetők külön- külön vehetnének részt, és azon versengnének, ki éri el a legmagasabb pontszámot. A műholdas jelek irányítanák azonban a játék kezdetét és végét: ezek indítanák el, és ál­lítanák le a játékosok számító­gépét. A rendszer nincs még tel­jesen kidolgozva, vannak még homályos pontjai. Ah­hoz például, hogy a játékok nyertesei átvehessék jutalmu­kat, le kell fényképezniük képernyőjüket és azt be kell vinniük egy Nintendo-kiren- deltségbe. A titkosszolgálat az egyetemeken A brit titkosszolgálat több száz, Nagy-Britanniában tanuló külföldi diákkal kap­csolatban folytat vizsgála­tokat: a cél annak megálla­pítása, hogy nem folytat- nak-e olyan tanulmányo­kat, amelyeket hazájukba visszatérve biológiai fegy­verek gyártásában kama­toztathatnak? A londoni külügyminisz­térium titokban tartja, hogy mely országok diákjairól van szó, de lapértesülések szerint az érintett államok: Kína, Kuba, India, Irán, Irak, Izrael, Líbia, Észak- Korea, Oroszország és Szí­ria. A birt tudományegyete­meken kissé berzenkednek, mert attól tartanak, hogy rontani fogja a diákok köz­érzetét, márpedig például a közel-keleti hallgatók igen jó tandíjfizetők. Törököt fogtak Vámosok lepleztek le 33 török állampolgárt, akik egy tehergépkocsin pró­báltak meg illegálisan Magyarország területére lépni. A mogyorós zsákokat szállító tehergépkocsi, amelyen a 33 török ál­lampolgár megbújt, Zá­honynál jelentkezett vámvizsgálatra. A vámo­sokban az keltett gyanút, hogy mogyorót szállító gépkocsi Törökország­ból Bulgárián, Románi­án és Ukrajnán át igyeke­zett Németországba. Vé­gül is a mogyorós zsá­kok alá bújtatott törökö­ket a vámosok kutyái fe­dezték fel. Az illegális „turistákat” a vámhivatal a további eljárás lefolyta­tására átadta a Határőr­ség illetékes szerveinek. Finnugor rokonaink Északi odmurt asszonyviselet A Káma mellett élő ősi nép — az odmurtok — használati tár­gyaiból nyílt néprajzi kiállítás a Szolnoki Galériában. A finn­ugor nyelvcsaládhoz tartozó rokonaink használati tárgyaikat, ruházatukat, épületeiket gazdagon díszítik, ebben a vonatko­zásban hasonlóságot mutatnak a magyarok népművészetével. Magyar népművészet Floridában Vérszívó hangyák ostroma Brazíliában Magyar népművészeti kiállítást rendez az Amerikai Egyesült Államokban, Floridában az egri Dobó István Vármúzeum. Pa­lócföld. Matyóföld, Sárköz, Kalocsa, az Alföld, Kalotaszeg jel­legzetes népviseletei mellett hímzett és szőttes textileket, fafa­ragásokat láthatnak az amerikai látogatók. A tárlatot március 29-én nyitják meg Daytona Beachben, majd a következő hetekben Florida nyolc városában mutatják be. Versenytárs a levegőben Megtette első menetrendsze­rinti útját az Airbus A—340 interkontinentális repülőgép, amelyet gyártója a Boeing 747-es légibusz versenytársá­nak szán. Mint az AFP jelentette, a gép a Lufthansa légitársaság színeiben szállított hétfőn 209 utast Frankfurtból New Yorkba. A német légitársaság 15 Airbust rendelt DC—10-es gépparkjának lecserélésére. A nyugat-európai kopro­dukcióban készülő légi­busz 295 utast képes 13 300 kilométeres távol­ságra szállítani leszállás nélkül. A Boeing-gép befo­gadóképessége viszont 421 fő. Vérszívó hangyák leptek el egy várost az Amazo­nas őseredejében. Az apró rovarok állatokat öltek meg és gyermekekre tá­madtak rá a tízezer lakosú Envirában. A város lakói méreggel és forróvízzel vették fel a harcot a veszélyes betola­kodókkal szemben, de az élősködők csak egyre sza­porodnak. Kisállatokat tá­madnak meg: csirkét, macskát, teknősbékát. A védekezni nem tudó gyere­keket is ellepik. Hús, só és vér után mennek. Az azonosítás alapján a vörös­hangyák egyik fajtája szállta meg a település csaknem háromnegyed ré­szét: ötméterenként apró hangyabolyokat építettek. A vöröshangyák általá­ban a dzsungelmentes terü­leteken bukkannak fel. Az erdő kiirtásával korlátoz­ták természetes ellensége­ik, a madarak és a pókok számát. Ráadásul valószí­nűleg saját fajtájukat sem kímélik, a többi hangyafé­le is eltűnt a környékről. A hangyák minden­evők, bár különösen a húst szeretik. Allergiát ki­váltó csípésükkel embert is képesek ölni. A vörös­hangyák megszokott álla­tok az Amazonas vidékén, de ehhez hasonló megszál­lásra nem nagyon volt még példa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom