Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP TERMÉSZETBARÁT 1993. MÁRCIUS 25., CSÜTÖRTÖK 7 NEMZETKÖZI TUDOMÁNY Keresd a génjeidben! A Minnesota egyetem két pszichológusa: Matt Mcgue és David Lykken azt állítja, hogy génjeinkben meg van ír­va, hogy tartós lesz-e a házas­ságunk, vagy válással végző­dik. Ezerötszáztizenhat válás­sal végződött ikerházasságot vizsgáltak meg ilyen szem­pontból (ebből 722 azonos genetikai tulajdonságokkal rendelkezett, 794 esetében pedig 50 százalékos volt a ge­netikai azonosság). Az előb­biek 45, az utóbbiak között pedig csak 30 százalékos volt a válások aránya. A vakok is láthatnak? Észak-karolinai kutatók nem­rég bejelentették, hogy meg­kezdték egy fényre érzékeny chip kifejlesztését. Ha ezt a szembe ültetik, bizonyos mértékig visszanyerhetik a látásukat azok, akiknek reti­nája, az ideghártyája, ponto­sabban annak fényérzékelő sejtjei károsodtak, de a mö­göttük lévő idegsejtek, a látó­idegek épek és az agy látó­központjába tudják vezetni a fény hatására a fotorecepto- rokban keletkező elektromos impulzusokat. Jégvilág Dán és más európai tudósok­nak sikerült átfúrniuk Grön­land jégpáncélját, mégpedig ott, ahol a legvastagabb. A jégmintákból, mint valamifé­le naptárból, többezer évre visszamenőleg kiolvashat­ják, milyen volt az éghajlat. Lávaeltérítés Példa nélküli kísérletnek ne­vezte Franco Berberi olasz professzor azt az akciót, ame­lyet az általa vezetett cso­port hajtott végre, hogy elte­relje a több mint egy évvel ezelőtt kitört Etna tűzhányó 2450 méter magasságból le­zúduló hatalmas lávafolya­mát, amely pusztulással fe­nyegette Zafferenát. Elso­dort minden gátat, torlaszt. Öt mázsa robbanóanyagot pufogtattak el, hatalmas be­tontömböket dobáltak le heli­kopterekről a barlang szájá­nál — eredménytelenül. Vé­gül több összehegesztett be­tontömböt dobtak le, egyide­jűleg robbantásokat is alkal­maztak, s így sikerült meg­akadályozni, hogy a lávafo­lyam behatoljon a barlang­ba. így az a felszínen folytat­hatta útját, ahol lehűlt, meg­szilárdult, s a tűzáradat nem érte el a kis települést. Gödöllői kutatóműhelyek Múltidéző Szúrópróba a piacokon A gödöllői Növény­id egészségügyi és Ta- lajvédelmi Állo­más szakigazgatási intézmény. Alapvető felada­tuk — többek között — a termelők, forgalmazók nö­vényvédelmi tevékenységé­nek ellenőrzése, felügyele­te. Ezen túlmenően szakta­nácsadással is foglalkoznak. Az itt dolgozó szakembe­rek már évekkel ezelőtt meg­célozták a kistermelőket — mondta Molnár Zoltán, az állomás vezetője. — A nö­vényvédelem már abban az időben is eléggé megkérdő­jelezett, támadott tevékeny­ségnek számított a humán­egészségügyi és az esetle­ges környezetet károsító ha­tásai miatt. A szakemberek azonban a legnagyobb ve­szélynek a helytelen felhasz­nálást tartják. Ez azonban akkortájt — de most is — leginkább a kisgazdaságok­ban állt fenn, mert míg a ter­melőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban előírás volt a felsőfokú végzettségű növényvédelmi szakember alkalmazása, addig — érthe­tő módon — a kisgazdasá­gokban nem volt ehhez iga­zán értő személy. Most, hogy a szövetkeze­teket privatizálják és több apró gazdaság működik majd, még fontosabb lesz az állomáson dolgozók tevé­kenysége. Mert bármennyi­re is ellenzik egyesek, a nö­vényvédő szerek használatá­ra — mint azt a fejlett mező- gazdasággal rendelkező or­szágokban láthatjuk —, ter­mészetesen a megfelelő arányban, még hosszú ideig szükséges lesz. A jövőben az előzőeknél is nehezebb lesz a dolguk a szakembereknek, hiszen a most keletkező kisgazdasá­gok tulajdonosainak többsé­ge nincs tisztában a növény­védőszerekkel kapcsolatos rendszabályokkal: felhasz­nálás, tárolás. Nem lesz könnyű megtalálni az új gazdákat, de abban remény­kednek a szakemberek, hogy a társhatóságokkal együttműködve ez sikerülni fog. Az is gondot okoz, hogy napról napra gyarap­szik a forgalmazók száma, s ezek közül jó néhánynál nincs jó kezekben a szakta­nácsadás. Az ellenőrzéseket Pest megye területén hat növény- védelmi felügyelő végzi. Az is számtalanszor előfor­dul, hogy a vizsgált terüle­ten növényegészségügyi problémát tapasztalnak (kár­tevők, kórokozók), aminek okát helyben nem tudják megállapítani. Ilyenkor min­tát vesznek a növényből, be­viszik az állomás növényvé­delmi laboratóriumába, ahol aztán megállapítjuk a baj okát. Ugyanezt teszik, ha egy egyéni gazda keresi meg őket gondjával, s mind­két esetben tanácsot tudnak adni, hogy milyen növény­védő szerrel, vagy egyéb el­járással tudnak ellene véde­kezni. Ezt a tevékenységet bizonyos esetekben ingyen végzik. Három típusú növényvé­dőszer van forgalomban: az, amit csak felsőfokú nö­vényvédelmi végzettséggel rendelkező szakember vásá­rolhat, a másikat középfokú végzettséggel, vagy nyolc­van órás tanfolyam elvégzé­se után megvehetik, a har­madik fajta pedig szabadon vásárolható. A tanfolyamon — ahol a résztvevők megis­merhetik a különböző nö­vénybetegségeket és -kárte­vőket, valamint megtanul­hatják az ellenük való véde­kezést — az állomáson dol­gozók oktatóként, vizsgázta­tóként vesznek részt. Eddig kétezren végeztek ezeken a tanfolyamokon, s még azok is, akik eleinte csak fölösle­ges pénzkidobásnak gondol­ták, s csak azért jelentkez­tek, hogy megkapják a nö­vényvédő szerek megvásár­lásához szükséges igazol­Madarakról — mindenkinek Az uhu A legnagyobb európai ba­golyfaj az uhu, nagy tolifülek és narancsvörös szemek jel­lemzik. Hazánkban az utóbbi időben számuk erősen megfo­gyatkozott. A Magyar Madár­tani és Természetvédelmi Egyesület tagjai Németor­szágból származó tenyésztett, fiatal uhuk fészekbe helyezé­sével próbálják az állományt újra a régi szintre emelni. Az uhupárok tartós kapcso­latban élnek, egész évben köl­tőhelyük közelében marad­nak. Megtelepedésüknél előnyben részesítik azokat az erdőrészeket, ahol a közelben kőbányák találhatók, szíve­sen költenek ugyanis a szikla­párkányon. Jelenlétüket az el­hagyott, kifordított sündisznó­bőrök, és mély huhogásuk árulja el. Az új párok ősszel alakulnak ki. Fészekanyagot nem hordanak, néha bokor, fa tövében, de leginkább szik­lapárkányon rakja le a tojó a 2—4 tojásait. Vagy egy hó­ványt — utólag igen hasz­nosnak találták. Több száz növényvédő szer — gyomirtó, gomba­ölő-, rovarölő szer, termés­fokozó készítmény — van forgalomban. Mielőtt eze­ket elkezdenék árusítani, egy tesztsorozaton esnek át, amelyet az állomáson dolgo­zó szakemberek végeznek el, s nem is akárhogyan: a nyugati államokban — ahol közismerten igen szigorúak ezen a téren — is elismert a magyarországi engedélyez­tetési eljárás. A növényvédelmi labora­tórium mellett működik egy növényvédelmi előrejelzési szakterület. Célja, hogy elő­re jelezhessék, hogy hol és mikor milyen károsító meg­jelenése várható, így a gaz­dálkodók fölkészülhetnek, vagy esetleg meg is előzhe­tik a bajt. A növényekben a kezelés után mindig marad egy bi­zonyos mennyiségű növény­védő szer. Ennek van egy határértéke, ami még nem káros az egészségre. Hogy a termelők betartják-e a sza­bályokat, a piacokon szúró­próbaszerűen ellenőrzik. De ahogy dr. Winkler Ist­ván növényvédelmi felügye­lő elmondta, szerencsére csak elenyésző számú ter­mény esetében mutatható ki olyan mennyiség, ami már nem fogyasztható — ezért megtiltják az árusítását. Abban' reménykednek, hogy a jövőben is sikerül kapcsolatot teremteni a gaz­dálkodókkal. Igyekeznek fel­venni a kapcsolatot a közsé­gek, városok gazdaköreivel és a még funkcionáló kertba­rátok köreivel annak érdeké­ben, hogy általuk minél több gazdálkodóhoz eljut­hassanak hasznos tanácsaik­kal. A következő lapszámunk­ban az állomás növényegész­ségügyi és talajvédelmi fel­adatairól szólunk majd. Árpási Mária nap múlva kelnek ki a fió­kák, a zsákmányt továbbra is a hím hozza, de a tojó eteti meg a kicsinyeket. Később mindkét szülő etet. A nappali órákban a tojó a már na­gyobb fiókákat is őrzi, mellet­tük marad. Az uhu szürkület­kor, és az éjszakai órákban vadászik, lassan, teljes csend­ben repül. Zsákmányát rész­ben cserkésző repüléssel, részben szikláról, faágról le­selkedve keríti be. A törpe egértől a rókáig, és az őzgidá­ig minden emlőst elfog. Ked­venc eledele a sün, mezőgaz­dasági területen gyakran meg­fogja a hörcsögöt is. Fokozot­tan védett madár. —jisz— Ki volt Chudy József? Bizonyára kevesen tudják, hi­szen ritka kultúrtörténeti kurió­zum, hogy az első magyar nyelvű opera szerzője és a táv­író ősének megalkotója egy és ugyanaz a személy: Chudy Jó­zsef. A Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi című kétfelvonásos operáját épp kétszáz éve, 1793-ban mutatták be Budán. De miként említettük, ő volt az, aki az optikai és akusztikai távírót felfedezte, így aztán ne­vét nem csupán az operairoda­lom, de a technikatörténet is megörökíti. A távírógép, ahogy megal­kotója nevezte, egy szekrény­kéből állt, amely öt csukható és nyitható ablakocskával volt áttörve. Az ablakok mögött fényforrást helyezett el, s a vi­lágos és sötét ablakhelyek vál­togatásával állította össze az ABC betűsorát. Érdekessége a szerkezetnek, hogy kis- és nagybetűket, írásjeleket és számjegyeket is elő tudott vele állítani. A vevőállomá­sok munkáját azzal könnyítet­te meg, s tette az üzeneteket rögzíthetővé, hogy egyszerű kódrendszerét tartalmazó nyomtatott űrlapokat használt. Az előbbivel azonos elven működött Chudy akusztikai távjelzője is. A hanggal való jelzésre két rendszert hozott létre. Az egyikhez dobot, a másikhoz harangot használt. Egy mély és egy magas han­gú dobon a teljes betűsor ki­verhető volt. Az a betűnek pél­dául négy magas és egy mély hang felelt meg. Később a rendszer eredmé­nyesebb hasznosítására az op­tikai és akusztikai elemeket ösz- szekapcsolta. Chudy zenész volt, így ilyen irányú foglalatossága csak kedvtelésnek számított, ám amikor 1787-ben találmá­nyát bemutatta, a porosz ki­rály komoly érdeklődést muta­tott iránta, szándékában állt azt hadászati célokra használ- ni. Érdemes megjegyezni, hogy a festőművész Morse csak ötven év múlva fedezte fel újra alapelemeiben a Chu- dyéval azonos távíróját. Chudy József 240 évvel ez­előtt, 1753-ban született Po­zsonyban és 1813. márciusá­ban, 180 évvel ezelőtt hunyt el Pesten. <P) Fejtörő Az előző heti játék kérdéseire adott helyes válaszok a kö­vetkezők: 1. Alluvium. Mintegy 10-15 ezer évvel ezelőtt kezdődött. 2. Körülbelül háromnegyed millió évvel ezelőtt, a már beszélő, szerszámkészítő ember. 3. Köbcentiméterenként átlagosan 5,5 gramm tömeg. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Miért mutatja a Hold mindig ugyanazt az oldalát a Földnek? 2. Hány telehold pótolhatná a Nap fényét? 3. Melyik a nap- és holdfogyatkozás legnevezetesebb könyve? Múlt heti játékunk helyes megfejtői: Nagy Sándor Gö­döllő, Kertész Ferencné Nagykörös, Sik Antal Vác. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között há­rom darab 300 forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökéig kérjük beküldeni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ Postacímünk: Pest Megyei Hírlap Szerkesztősége, Bu­dapest, Pf. 311. Irányítószám: 1446. Majdnem ezren indultak Matematikaverseny középiskolásoknak Az idei tanév Pest megyei középiskolás matematika- versenyén 987 tanuló indult 37 iskolából. Döntőbe 46-an jutottak, 13 iskola képviseletében. A nemrégi­ben Vácon megrendezett döntőn az alábbi eredmé­nyek születtek: az első évfo­lyamosok közül első Kiss Béla (Vác, Boronkay), má­sodik Mitták Zoltán (Érd, Vörösmarty), harmadik Ronkay Zsuzsa (Szentend­re, Ferences): a másodiko­sok közül Krausz Katalin (Vác, Boronkay) lett az el­ső, második Rosta Edina (Érd, Vörösmarty), harma­dik Török Márton (Szent­endre, Móricz); a harmadi­kosok versenyében Perger Tamás (Érd, Vörösmarty) végzett az első helyen, a második és harmadik helye­zést megosztva kapta Czi- ria Balázs (Érd, Vörös­marty) és Horváth Gabriel­la (Vác, Boronkay); a ne­gyedik évfolyam legjobbja Pintér Gábor (Gödöllő, Tö­rök I.) lett, a második Kuta- si Attila (Szentendre, Feren­ces), harmadik helyen pe­dig Viszki Éva (Érd, Vörös­marty) végzett. A díjkiosztáson megje­lent Vác polgármestere, Bartos Ferenc is, köszöntöt­te a versenyzőket és átadta a polgármesteri hivatal aján­dékait. A versenybizottság és a kísérő tanárok szerint a sok új szervezési elemet tartal­mazó verseny igen sikeres volt. Á. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom