Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-24 / 69. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. MÁRCIUS 24.. SZERDA Véget ért a vadászati szezon Kevesebb volt a vadkár Orvvadászat és falopás Terjedd bűnözés jelent, jól hozzájárul a vad- gazdálkodás támogatásához. A fácánterítékben meghatározó szerepet játszik a mesterséges nevelés. Az így kibocsátott állomány teljes visszavadászása a cél. Ennek csak anyagi okai vannak, nem pedig a közhiedelem szerinti életképtelenség. A nevelt fácán nem életképtelensége miatt, hanem fészkelőhely hiányában nem szaporodik, és gyarapítja a vadon éló természetes állományt. mással. Erről kérdeztem először Pest megye vadászmesterét, aki így tájékoztatott erről: — A közhiedelemmel ellentétben nincs semmiféle összeütközés. A vadászat mint céltudatos gazdálkodási tevékenység elkülöníthe- tetlen része a természetvédelemnek. Ennek illusztrálása volt az egyik célja az 1992. agusztusi kiállításnak Gödöllőn, amelyet kétnaposra terveztek, de a nagy érdeklődésre való tekintettel három hétig volt megtekinthető. A kiállítás folytatódott Budapesten is, ahol több mint 12 ezer látogató járt. Jó hír, hogy április 16—17—18-án ismét látható lesz a Kispesti Vigadóban. Szarvastól a fácánig A vadászok természetvédelmi tevékenysége egészen látványosan nyilvánul meg a szemétgyűjtési akciókban, melyet a helyi önkormányzatokkal összefogva végeznek el. A vadászok vállalják a fizikai munkát, a helyi vezetőknek csak a szállítójárműveket kell biztosítaniuk. Az eddig jól haladó vadföld-ki- alakítások az utóbbi időben a tulajdonjogi változások miatt akadályokba ütköznek. A vadföld, mint olyan földterület, amely speciálisan a vadállomány ellátására hivatott, fontos szerepet játszik a vadkár-megelőzésben. A vad fajonkénti kilövési és gazdálkodási eredményeMegyénk vadászai teljesítették tavalyi terveiket. Mint gazdálkodók nem csak a vadállomány nevelésével foglalkoznak, kiveszik részüket az élőhely, a természet védelmében is. Az elmúlt vadászati szezonról Nagy István megyei vadászmester tájékoztatta lapunkat. A köztudatban a vadászat és természetvédelem nem mindig áll barátságban egyikről így nyilatkozott a fővadász: — A konkrét vadászati eredményeket tekintve megyénknek sikerült a szokásos mennyiségeket produkálnia az elmúlt évben. A vadfajonkénti eredmények a következők: Gímszarvasból 1681 darab került kilövésre. A megye állománya ebből a vadfajból csökken és elfiatalodik, ami a trófeák minőségéaz időszakban a suták már előrehaladottan vemhesek, ezért február 10-e után vadászatuk etikátlan. Az elmúlt évben 803 darab sutát lőttek, de ilyen szabályozás mellett nem lehet ezt az eredményt produkálni. Dámból 201 darab került kilövésre. Érdemes megemlíteni, hogy a Tápióvölgye térségben telepített állomány jól meghonosodott, és jó minőségű trófeát fejleszt. re is negatív hatással van. A közelmúltban a Börzsönyben indult meg egy helikopteres vadszámbecslés, amely főként a gímszarvasállomány létszámát hivatott megbecsülni. Az állomány- csökkenést bizonyítja a vadkár alakulása is, amely az 1991-es évet tekintve még 11 millió, ’92-ben már csak 2,6 millió forintot tett ki. Az erdőgazdaságokkal közösen szükség van egy korrekt állománynevelési terv kidől-, gozására, amely az erdészvadász érdekeket a legkevésbé sérti. Ennek elkészítéséhez nagy segítséget nyújt a vadlétszámbecslés eredménye. Az őz és a dám létszáma stagnál. Őzből 2683 darab került kilövésre. Az őz vadászatának eredményességét veszélyezteti néhány új szabály. Január 30-ától van érvényben egy PM-rendelet, mely szerint május l-jétől augusztus 1-jéig csak selejt őzbak lőhető, pedig ez az időszak a legalkalmasabb az őzbak vadászatára. Ebből fakadó probléma az is, hogy a külföldi vadászok már jó előre lekötik vadászataikat Magyarországon, a kérdéses időpontban azonban nem lehet minőségi igényeiket kielégíteni. Az őzsuta vadászati idényével kapcsolatban is vannak hibák. A suta november l-jétől december 31-éig nem vadászható. Októberben a még meglévő nagy takarás miatt nehéz a vadászat. A következő idény január l-jétől február 28-áig tart. Ebben darab volt, melynek mintegy 50 százalékát külföldi vadászok ejtették el. Ez nagyon jó bevételi lehetőséget Ezek után szót kell ejteni néhány súlyos problémáról. Az emberek anyagi helyzetének romlása és talán a közmorál állapotának is következménye, hogy az orvvadászat és a falopás üzemi méreteket ölt. Ez egyedül a Börzsönyben évente mintegy 10 millió forint kárt jelent. Nem egy esetről lehet hallani, amikor az orvvadászok „megkérik” a magaslesen ülő vadászt, hogy távozzon, mert ők kívánják a helyét elfoglalni. Az erdők éjszakai csöndjébe belehasít egy-egy lopott fával megrakott teherautó dübörgése... A dolog iróniája, hogy a vadásznak vagy az erdésznek gyakorlatilag semmi intézkedési lehetősége nincs, és egyébként is kockázatos ilyenkor fellépni. A jövőben a vadásztársaságok és az erdőgazdaságok közösen fognak feljelentést tenni ilyen esetek észlelésekor. Természetesen szükség van a rendőrség nagyobb aktivitására is. A vadgazdálkodás anyagi helyzete egyre ingatagabbá válik. A múlt év közepétől a bérvadászat és a vadhúsértékesítés vállalkozási tevékenységnek számítanak, így 40 százalék nyereségi adó fizetésére kötelezettek. A vadászat szezonjellege folytán lyázati Bizottságtól. Eszerint a,szövetség jogosult az 1996-os Expo keretein belül egy rendezvénysorozat megszervezésére, amely „Az élővilág üzenete az embernek” címet fogja viselni. Témája: az élő környezet romlásának hatásai a növény és állatvilágra,- megoldási javaslatok a károkozások helyreállítására, illetve az ökológiai hatásmechanizmusok ismeretében ezek megelőzésére. Ezen kívül még a vadászat minden területét összefogó bemutatók, rendezvények, versenyek lesznek. Végül egy érdekes alapítványról. A közelmúltban sikerült megszervezni a vadászkutyafajták védelmét. Az alapítvány célja, hogy ezeket a fajtákat munkakutyákként őrizhessük meg, és az értékes fajtatulajdonságokat védjék a városi sza- porítóktól. A „szaporító” kifejezést szándékosan használják a tenyésztő helyett... Lehetőséget biztosítanak a vadászkutya kiképzésének gyakorlati elsajátításához a Babatpusztai Oktatási és Kinológiai Centrumban. Mindenkit — és nem csak vadászokat — szeretettel várnak. Az éves tagsági díj ötezer forint, jelentkezni lehet a szövetség központjában. Ennyi minden történt egy év alatt megyénk vadászainak háza táján. Ebből azonban még nem látszik elég jól az az önzetlen munka, amit a magyar vadászok már hosszú évek óta hazánk kiváló vadállományának fenntartásáért végeznek. Talán érdemes volna a jövőben nagyobb figyelmet szentelni ennek a nemes sportnak, amely hazánkat külföldön is ismertté teszi, és nem utolsósorban jelentős bevételt hoz. Magyarország vadgazdái sok királyi trófeájú vadat ápolnak, így ezen a téren még ma is nagyhatalomnak mondhatjuk magunkat. Reméljük, még sokáig így lesz! Feke László Muflonból 149 darabot ejtettek el, vaddisznóból 2334-et. A vaddisznó állományában nem jelentkezett a sertéspestis, a jövőben is jó eredmények várhatók. Az apróvad tekintetében következőek az eredmények: Mezei nyúlból a korábbi évekhez hasonlóan 11 400 volt a teríték. Az állomány nem növekedett. A kispar- cellás gazdálkodás remélhetőleg kedvezően fog hatni a mezei nyúl létszámára. A fácán terítéke 45 500 az év végén, ősszel-télen jut nyereséghez, amit aztán az év további részében használ fel, forgat vissza. A 40 százalékos bevételkiesés mellett könnyen megkérdőjeleződhet a működőképesség. A vadászati vezetés egyhangúlag ellenzi ezt az intézkedést. 1993-tól a vadászat és a vadászati szolgáltatás áfaköteles. Ezt a 25 százalékos árnövekedést a küföldi vadászok költségein kell kompenzálni, amit a piac várhatóan nem fog elfogadni. Ezt a bevételkiesést a vadásztársaságoknak kellene pótolni, de ez teljes lehetetlenség. Ilyen terhekkel sújtva veszélybe kerülhet a magyar vadászat. Világkiállítási előkészületek A kellemetlenségek ellenére akadnak ígéretes jövő elé néző kezdeményezések. A Erdó'si Ágnes felvételei Vadászok és Természetvédők Közép-magyarországi Szövetsége elnyert egy pályázatot a Világkiállítási Pá