Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20 / 66. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁRCIUS 20., SZOMBAT Ú Cserkészszínpad Szigetszentmiklóson ,JL. A cserkészmozgalom újjáélesztésének kezdetekor sokakban merült fel a kétely: lesz-e bázisa a hitre, vallásra, hazafias érzelemre építő szervezetnek azok után, hogy az elmúlt rendszer éppen ezeknek az érzelmeknek a megsemmisítésére tört, és nem is eredménytelenül. A mozgalom sikereit látva ma már nyilvánvaló: érdemes volt újjáélesztésén fáradozni. Különösen igaz ez néhány kitűnő csapat, például a sziget- szentmiklósi Somogyváry Gyula cserkészcsapat tevékenységének tükrében. A csapat életrehívójával és vezetőjével, Németh Istvánnal közösségükről beszélgettünk. Németh István ahhoz a generációhoz tartozik, amely kisgyermekként már maradandó élményeket szerzett a mozgalomban. A korlátok lazulásakor, majd összeomlásakor elég fiatal volt még ahhoz, hogy kezdeményezőként részt vehessen a gyermekközösségek szervezésében. Már 1986-ban, amikor magának a cserkészetnek a felélesztése csupán csak álom volt, a mozgalom szellemében szervezett önképzőkört a szigetszentmiklósi Bíró Lajos iskolában a neves Dél-Ázsia-kutató örökségének ápolására. Az önképzőkör tagjaiból, valamint a hittanosokból alapította 1991-ben a Somogyváry Gyula cserkészcsapatot a településhez kötődő hazafias író, Somogyváry Gyula szellemi hagyatékának to- vábbéltetésére. S hogy névadójuk kulturális misszióját folytathassák, 1992-ben cserkészszínpadot hozott létre. — Szigetszentmiklóson A cserkész ahol tud, segít... Erdó'si Ágnes felvétele is érvényesülnek a főváros környéki agglomerációs települések személyiségkárosító hatásai — mondja Németh István. — A szülőket csak lakhelyük köti ide, munkahelyükre ingáznak, másutt vagy sehol nem szórakoznak. Ez gyermekeiknél sincs másképp. Nem érzik a településhez, a település hagyományaihoz való kötődést, ami az egészséges nemzettudat, a személyiség kiteljesedéséhez nélkülözhetetlen hit kialakulásának is előfeltétele. Cserkészcsapatunk elsősorban ezt a hiányt kívánta pótolni. S hogy mekkora szükség volt rá, mutatja, hogy ma kilencven tagunk van, akik közül húszán felnőtt korú cserkész- vezetők. A szokásos közös programok és nyári táborozások mellett a súlyosan szennyezett Szigetszentmiklóson környezetvédő munkát végzünk. Tevékenységünk nevelő hatását mutatja, hogy két tagunk lett első a megyei biológiaversenyen, és közülük került ki a katolikus iskolák biológiaversenyének győztese. Tavaly és idén hét-hét cserkészünk vesz részt a nemzetközi környezetvédő és madártani táborban. A mozgalom regöshagyományainak ápolására szervezte Németh István a Gyula diák cserkészszínpadot 1991-ben, melyet azóta igen sokan megismertek. — Húsztagú színjátszócsoportunk népdalokat, verseket, színdarabokat, s a magunk gyűjtötte Bekecsi betlehemest adja elő. 1992-ben a bazilikában rendezett központi cserkészünnepségen ez utóbbival léptünk fel. Sokáig emlékezetes marad a 11 előadás is, amelyet tavaly nyáron erdélyi turnénkon tartottunk. Csíksom- lyón például több száz ember ázta végig velünk az előadást. A gyimesfelsőloki búcsún pedig háromszáz, a világ minden tájáról összese- reglett magyar anyanyelvű cserkész számára játszhattunk. A diákszínpad köré szerveztük tavaly novemberben első „szerünket”, vagyis találkozónkat, melyre kétszáz határon inneni, és százhúsz határon túli, elsősorban erdélyi utazásunk alatt megismert cserkész érkezett. Előadásokat hallgattunk és tartottunk, népdalokat, népi táncokat és mesterségeket tanultunk. Az adventre előkészítő találkozón ajándékokat is készítettünk és jeles napjaink hagyományaival — a Ger- gely-járással, balázsolással, farsangi szokásokkal — ismerkedtünk. Az idei novemberi „szer" - re már ötven határon túli jelentkezőnk van. A regöshagyományok felélesztésének segítésére pedig idén nyáron regöskutató tábort szervezünk Boldogon, Somogyváry Lászlónak, névadónk unokaöccsének a segítségével. (veszelszky) Veresegyháziak a Vigadóban A felnőttek is mesélnek A TV-2 mesemondó találkozója Március idusát megelőzően a veresegyházi népdalkor egy műsorban szerepelve a gyáli vegyeskarral, citerazenekarral, Gyertek, menjünk vendégségbe címmel népi műsort adtak a Kispesti Vigadóban. Veresről a helyi hegedű-furulya-citeraegyüttes, a (legnagyobb sikert aratott) Bokréta gyerek néptánccsoport 10-12 éves kislányai, kisfiúi léptek még fel népi viseletben. A műsor előtt az érkező vendégeket pogácsával, a szünetben egy-egy pohár borral vendégelték meg. Telt ház volt — és nagy siker. A rendezők, Pataki István karnagy, magánénekes és Tarnóc- zai Zoltán. Előbbi az 1984-es Nyílik a rózsa televíziós népdal- verseny győztese, az utóbbi a Honvéd művészegyüttes tagja. Előbbi az énekesek, utóbbi a táncos gyerekek betanítója. (Magáról a népdalkörről, amit Veresen az eredeti felállásuk miatt még mindig csak „asz- szonykórusnak” hívnak, a közelmúltban beszámoltunk. A tv egyik show-műsorában ismét ország-világ láthatta őket...) Óriási siker volt a műsor a kispestiek körében. Mindkét kóms, a hangszeres szólisták, de leginkább a táncos lábú Bokréta-gyerekek meghódították a fővárosi nézők szívét. Ugyancsak nagy sikere volt a szólistáknak, Pataki Istvánnak, Máté Ottíliának, Miklósi Józsefnek, valamint Rontó Sámuel népi zenekara kíséretének. Rendes Marietta és Bodnár László táncszámokkal szerepelt. A műsorvezető Alföldi Borús István volt. Elkísérte az együtteseket Pásztor Béla veresegyházi polgármester is, aki a fellépés után elbeszélgetett Kispest polgár- mesterével. Újabban szokás felsorolni, hogy a műsor kinek a támogatásával jött létre. Nos, a veresi polgármesteri hivatal húszezer forintot adott, a sportkör busza díjmentesen szállította a résztvevőket, segített a Vigadó is. A résztvevők pogácsát sütöttek, a gyáli vállalkozó bort adott. Fazekas Mátyás Mesemondó találkozót szervez a TV-2 családi szerkesztősége, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzkutató Intézetének támogatásával. A felhívásra bárki jelentkezhetett, korra, állam- polgárságra való tekintet nélkül a határokon innen és túl. A sajtótájékoztatón Farkas Eszter a szerkesztő elmondta, hogy elsősorban gyerekekre és nyugdíjasokra gondoltak, amikor a felhívást közzé tették. A több mint ezerötszáz jelentkező azonban meggyőzően mutatja, hogy nem csak a gyerekek és az öregek szeretnek mesét mondani, hanem a felnőtt korosztály is. Kiderül, a mesemondók fele tanuló, s mindössze kétszáztíz idős ember akar szerepelni. A felnőtt derékhad — főleg viédk- ről — minden rétege képviselteti magát a pincértől az állatorvosig, a magángazdálkodótól a tanárig. Negyvenen jönnek a határokon túlról; heten a Vajdaságból és Bácskából, huszonhármán Erdélyből, és tízen a Felvidékről. A szerkesztőség és a Gerhardt Produceri Iroda célja az volt, hogy felhívja a figyelmet erre a reneszánszát élő műfajra. Jelenleg a meghallgatások okoznak gondot. Eredeti tervük szerint bevonják a vidéki stúdiókat is, hogy március 20-tól április 26-ig mindenki a zsűri elé kerülhessen. Mintegy százhúsz- százötven személy nyilvános szereplésére számítanak. Huszonöt adást terveznek a TV- 2-n — Budapesten, Szombathelyen, Pécsett, Szegeden és Debrecenben. Ötven perces adásokkal számolva összesen százötven mesemondó kaphat helyet. Az országos adásokkal is hasonló a helyzet. December 5-én gálaműsor zátja le a nagyszabású programot, az addigi legnépszerűbb mesélőkkel. A sajtótájékoztatón jelen lévő Nagy Ilona mesekutató arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazi népmesék nem gyerekeknek valók, hiszen azok tekintélyes része kimondottan erotikus. Megtudhattuk még, hogy a Zsámbéki Tanítóképző Főiskolán évek óta mesemondó versenyek folynak, Nyugat-Európá- ban pedig mesemondó társaságok működnek. Németországban egy jó előadókészséggel megáldott hölgy mesebeli királyaival Európa valóságos királyainak a színe elé került, ugyanis a kicsi, leendő királyoknak ő mondja a mesét, orzságról-or- szágra járva. (ÓDY) Éjszakai képek A Gödöllői Tavaszi Napok rendezvényeinek sorában nemrég Kecskés Zoltán kiállítását nyitották meg — Éjszakai képek címmel — a helyi művelődési központ emeleti galériájában. A képek április 11-ig tekinthetők meg. A „képek között” április 4-én Fazekas Katalin költői estjére kerül sor. Interfolktánc 13 Nemzetközi találkozó Budapesten A folklór a nép megélt múltját, történelmét is jelenti. A tánc — anyanyelvi kultúra, mely mozgásban jelenik meg. Az Inteifolktánc '93 táncfórumnak nemzetközi jelentősége van. Magyarországon először rendezik meg a néptáncos találkozót. Nemzeti táncfesztiválok minden országban vannak, magyar néptánc- és balett- fesztiválokat mi is rendezünk már évek óta, de ez a mostani rendezvénysorozat egyedülálló a maga nemében: Európa, a Kelet és a Balkán legjelesebb hivatásos együttesei lépnek fel a legjobb hazaiakkal együtt a Tavaszi Fesztivál keretében a Nemzeti Színház színpadán. A tengapi sajtótájékoztatón megismerkedhettünk a világhírű spanyol Flamenco Táncszínház kitűnő táncosával, művészeti vezetőjével, Mario Mayaval. Különleges élmény volt a Kínai Állami Opera vezetőivel és gyönyörű szólótáncosnőjével való találkozás is. Sajnos a Grúz Állami Táncegyüttes nem érkezett meg. Éppen ők, akiket Sydneyben „a világ nyolcadik csodája”-nak neveztek, s akiknek fellépését olyan nagy várakozás előzte meg. (Helyettük a Balkán jellegzetes tánckultúrájával ismerkedhetünk meg a Bolgár Népi Együttes jóvoltából.) A legjobb hazaiak is — mácius 21—28 között — ott lesznek a Nemzetiben: a Honvéd Együttes, a BM Duna Művészegyüttes, a Budapest Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes. Az Interfolktánc fesztivált ezután három évenként fogja megrendezni Magyar- ország, az egyetemes tánckultúra nagy egyéniségeinek, együtteseinek bevonásával. (Lapunk az Interfolk Fesztivál együtteseinek előadásairól következő számaiban folyamatosan beszámol.) ó.é. Honvéd Együttes A fiatalságból fakadó sodró lendület és az egy műhelyben csiszolódott magas szintű tánctudás hat elementárisán a Honvéd Együttes fellépésein. No- vák Ferenc koreográfus nyolc évvel ezelőtt egy végzős néptánctagozatos osztály felvételével kezdte megújítani együttesét, akikhez azóta két másik végzős osztály csatlakozott. Legidősebb tagúk huszonhét, a legfiatalabb tizenkilenc éves. A lelkes fiatal csapattal a tapasztalt, nagy hírű koreográfus együtt alakítja produkciójukat, amelyeket a fiatalok a saját alkotás iránti lelkesedéssel táncolnak. Utolsó leltár című műsorukban szlavóniai, Zobor-vidéki, beregi és kalotaszegi táncokkal bizonyítja az együttes sokoldalúságát. A Forrószegiek című, Széki „Rómeó és Júlia" alcímet viselő produkció a századfordulón megesett, tragédiával végződő szerelmi történet dramatizált koreográfiája. A forrószegi Katit és a felszegi Istvánt, a hagyományok béklyói ellen lázadó két fiatalt a zárt közösség szigorúan megbünteti a kötelező rendből való kitörésükért. Az izzó szenvedélyek meg- elevenítésére csodálatos lehetőséget nyújtanak a tüzes vagy éppen visszafogott széki táncok. (Az együttes az Interfolktánc ’93 fesztivál első hazai együtteseként a Nemzeti Színházban lép fel március 21-én, vasárnap este hét órakor.) (v.) Mario Maya Flamenco A flamenco sevillai és anda- lúziai cigányok táncából kifejlesztett, mór és arab hatásokat is tartalmazó, jobbára színpadinak nevezhető tánc. Énekszó, taps és gitárkíséret kapcsolódik hozzá. Egyéni előadókészség, az átfűtött kifejezőerő — a Garcia Lorca által „duen- dé”-nek nevezett ihletettség — a legfőbb követelménye és jellemzője ennek a temperamentumos spanyol táncnak. Mario Maya granadai születésű táncos munkáját mindig az új formák keresése jellemezte. A kortárs tánc hatásainak a felhasználásával fejlesztette tovább a flamencót, de megtartotta annak hagyományos jellegzetességét. Mario Maya együttese, a nevét viselő Táncszínház mácius 22-én és 23-án lép fel a Nemzetiben — Flamenco három tételben című tánckompozíciójukkal.
