Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-19 / 65. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁRCIUS 19., PÉNTEK 7 Magyar utazók lexikona Az őshaza-keresőktől a bujdosókig Ki az utazó? — tették fel a kérdést Balázs Dénesntk, a Ma­gyar utazók lexikona szerkesztőjének, a most megjelent kötet bemutatóján. Válaszából megtudhattuk, hogy „az utazó” fogalma koronként változik. Az utazó idegen tá­jakat keres fel abból a célból, hogy ott ismereteket gyűjtsön, majd tapasztalataival másokat gazdagítson. Az 1300-as években még az is tudományos értelemben vett utazónak számított, aki nem írt az útjáról, ma már csak az, aki írásban beszámol észrevételeiről, kutatásai­ról. Éveket váratott magára a Magyar utazók lexikona megjelenése, anyagi akadá­lyok gátolták, hogy az érdi Magyar Földrajzi Múzeum körül csoportosuló szakem­berek munkája napvilágot lásson. Most a Medicina Könyvkiadó Rt. jóvoltából kerülhet a könyvesboltok­ba, egyidőben két másik gyönyörű és tartalmas föld­rajzi kiadvánnyal. Garami László Képes útikalauz, Vé­dett természeti értékeink és Szabó György Ausztria című könyvével. A három kötet bemutató­ján elsőnek szóló Bálázs Dénes elmondta, hogy a le­xikon elődjének a 30-as években megjelent, Chol­noky Jenő által szerkesz­tett Felfedezők lexikona számíthat, azonban abban nem annyira magyar mint külföldi fölfedezők adatai szerepelnek. Hiánypótló te­hát a Magyar utazók lexiko­na, melyben többszáz ma­gyar utazó munkásságát dolgozták fel. Hogy az adatgyűjtő munka szerve­zetten folyhasson, annak előfeltétele volt a Magyar Földrajzi Múzeum létrejöt­te. Tíz éve létezik immár Érden ez a múzeum; szük­ségességét elsőként Teleki Pál vetette fel 1911-ben, az a Teleki Pál, aki politi­kus, miniszterelnök is volt, de számukra elsősorban ge­ográfus. A lexikonban szereplők közül 30-40 személy, aki biztosan közismert, ők azok, akik más lexikonok­ba is bekerülnek. Ennek a lexikonnak a sajátos érté­két inkább a többiek adják, akik maguk is szinte felfe­dezésre várnak. Érdekes­ségként említette Balázs Dénes az úgynevezett „fan­tomutazókat”, például He­vesi Vilmost, aki tudomá­nyos munkát publikált a Húsvét-szigetekről, de hogy ki volt, senki sem tud­ja Magyarországon. Eddig annyi derült ki róla, hogy a 30-as években Párizsban lakott. Tehát a munka, a ma­gyar utazók számbavétele korántsem befejezett, még az utódok számára is akad tennivaló. Azonban a lexi­kont haszonnal forgathatja bárki, aki úgy utazik, hogy szeretné tudni: magyarok jártak-e már, tettek-e vala­mit az általa felkeresett te­rületen. Megkönnyíti a tájé­kozódást, hogy a kötet vé­gén, életük, munkásságuk részletes ismertetése után csoportosítják az utazókat aszerint, milyen földrajzi térségben jártak, utaztak, kutattak. Majd utazási cél szerint történik a csoporto­sítás, például, hogy kik vol­tak a barlangkutatók, kik a botanikusok, a bujdosók, menekültek, hadifoglyok, a ^diplomaták, a hajósok, a hegymászók, a kalandos utazók, a misszionáriusok, a műgyűjtők, a néprajzku­tatók, a női utazók, a nyel­vészek, az őshazakeresők, a régészek, a vadászutazók és még sorolhatnánk. Garami László, a Képes útikalauz. Védett természe­ti értékeink szerzője el­mondta, hogy 189 nemzeti park, természetvédelmi körzet van Magyarorszá­gon. Ezeket mutatja be a könyvében, közülük 160-at személyesen járt be. Megpróbálja közreadni élményeit, bár nagyon ne­héz méltó jelzőt találni ezekre a tájakra, s a kitűnő szakemberekre is, akik ve­zették őt rajtuk. Beszél a könyv gazdag, színes képanyaga is, éppen úgy, mint Szabó György Ausztria című könyvében. Szabó György magyar szemmel, magyar turisták számára készítette útikalau­zát, Kitér olyan dolgokra, melyek csak magyarok szá­mára érdekesek, ismertet kis burgenlandi falvakat, bécsi magyar főurak építet­te palotákat, Mátyás király nyomában jár Karintiában, Jurisich Miklóséban Innsb­ruckban. A Medicina Könyves­boltban, Budapesten az V. kerület Akadémia u. 21-ben, ma (péntek) dél­után három órától a szer­zők dedikálják a fenti kiad­ványokat. Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban pe­dig kedvezményes áron le­het kapni a Magyar utazók lexikonát. Nádudvari Anna Színházak találkozója A Szentendrei Tavaszi Napok alatt a festők városa két több na­pos rendezvénynek is otthont ad. Holnaptól, március 19-től 21-ig rendezik meg a megyei könyvtár színháztermében és a Dunaparti Művelődési Ház „Barlang”-jában az alternatív szín­házak találkozóját, amelyen a JATE Stúdió Színház csoport­jai, a Független Színpad, a Sarbo Táncegyüttes és Méhes Csa­ba pantomimművész vesz részt. Március 26—27-én kerül sor a III. Kis Magyar Performance Fesztivál megrendezésére. Hegedű és virágkiállítás Erika Raum, az őszi Szigeti József hegedűverseny győztese lép fel holnap este — a Gödöllői Tavaszi Napok rendezvényei­nek a sorában — a Chopin nevét viselő zeneiskolában. Műso­rán Tartini, Beethoven, Csajkovszkij, Ravel és Bartók művei szerepelnek, a zongoránál partnere Szokolav Balázs lesz. A gö­döllői művelődési központ (március 19—20-án) az országos virágkötészeti versenynek és kiállításnak lesz a gazdája. Pilis kultúrával pályázik Pilis polgármesteri hivata­la is pályázatot nyújtott be a megyei illetékes szervek­hez expo-ügyben. Kedve­ző elbírálás esetén a zöm­mel evangélikus vallású nagyközség egyházzenei orgonaversenyek sorozatá­val lepné meg a vásárra lá­togató turistákat, majd a környék híres borpincéi­nek megtekintésére is al­kalmat teremtene. A pályá­zók jelzik, hogy az egyko­ri püspöki székhely gaz­dag egyháztörténeti és az egész magyar kultúrában számottevő nevezetessé­gekkel rendelkezik. Ter­vük szerint az orgonahang- verseny-sorozatra jeles or­gonaművészeket nyerné­nek meg, akik közül töb­ben egyházi szolgálatokat is végeznek — például Trajtler Gábort, evangéli­kus lelkészt, előadómű­vészt, valamint Peskó György és Zászkaliczky Ta­más orgonaművészeket. A pilisi pályázók a falusi tu­rizmus fejlesztésének a ter­vét is belekalkulálták elő­terjesztésükbe. Parasztzene és világmuzsika Zenészek, táncosok, vásáro­sok népesítik majd be a kö­vetkező hétvégén, 27—28-án a Budapest Sport­csarnokot. A Budapesti Tava­szi Fesztivál hagyományos rendezvényeként kerül sor vasárnap a XII. Országos táncháztalálkozóra és kirako­dóvásárra. Ami újdonság lesz, az a szombati rendez­vénysorozat, a Budapest folk ’93 Átváltozások című műso­ra. A cím zenekari koncerte­ket jelöl a „parasztzenétől a World Music-ig”. Kiss Ferenc zeneszerző, muzsikus, a Vízöntő együttes tagja, az Átváltozások szer­kesztője a tegnapi sajtótájé­koztatón elmondta, céljuk az volt, hogy a különböző zené­ket, az azokhoz kapcsolódó társadalmi rétegeket közelít­sék egymáshoz. Hagyomány­őrzők és dzsesszzenészek magyarok és más nemzetisé­gűek (itthoniak és külföldi­ek) egyaránt fellépnek a szombaton három műsor­blokkban zajló koncerteken. Vasárnap a Budapest Sportcsarnokban a tánctaní­tás során elsősorban a kár­pát-medencei körtáncokat szeretnék megismertetni. A körtánc alkalmas leginkább a közösségteremtésre. A kéz­nyújtás, kézfogás, melyre al­kalmat ad, történelmi szük­ségszerűség ma — fogalmaz­ták meg a sajtótájékoztatón. Lesz még Aprók tánca. Játszóház, Lemezbemutató, ínyenc táncház, Folkkocsma. Vasárnap este fél nyolckor Hagyományőrzők gálaműso­rával. esti mulatsággal feje­ződik be a találkozó. (n. a.) / Agrólszakadt madár Ágrólszakadt madár címen balladaestet rendez a Magyar Politikai Foglyok Szövetsé­ge, valamint az Erdély Művé­szetéért Alapítvány. A csán­gók mindmáig hányatott sor­sáról szóló balladákat Kilyén Ilka marosvásárhelyi színmű­vésznő előadásában hallgat­hatják az érdeklődők; az estet bevezeti Hajdú Demeter Dé­nes. (Helyszín: XIV. kér.. Ko­lumbusz u. 11.) Belépés díjta­lan. Zsigmond Gabriella A fesztivál vendége A negyedik éve megújult Richard Wagner Társaság az idei Tavaszi Fesztiválon már harmadik alkalommal ren­dez „0” tarifás gálakoncertet — megemlékezésül a világ első zenei fesztiváljára, a Bayreuthi Ünnepi Játékokra, amelyet a német zeneköltő ifjúkorában belépőjegy nélkül álmodott meg. A koncert külföldi és magyar művészek köz­reműködésével március 26-án délután lesz a Postás Műve­lődési Központ dísztermében (VI., Benczúr u. 27.), itt hangzanak fel részletek a zeneköltő Wagner műveiből. A gálakoncert külföldön élő vendége Zsigmond Gabriel­la, az európai színpadokon, pódiumokon ismert mezzo­szoprán. aki Svájcban férjé­vel, Szegleth Ferencet I együtt alapított énekiskolájá- val is hímevet, elismerést szerzett. Wagner, Mozart, Verdi, Csajkovszkij operái­nak főszerepeit tartja reperto­árján, és élményszámba men­nek hangverseny-fellépései, ahol ritkán előadott, kevésbé ismert énekszámok mellett népszerű, nehéz műveket is előad. Bach, Händel, Vivaldi, Bellini, Donizetti, Brahms, de Falla, Schubert, Schuman darabjaiból. Kritikusai szerint „az éne­kesnő érett, szép mélységgel és igen kellemes szopránba hajló középfekvéssel rendel­kezik”. Feltűnik hangjának — adott szerepekben — rend­kívüli koloratúrképessége, melynek könnyedsége és egy­ben teltsége csodálatot kelt. Hangjának bársonyos, kris­tálytiszta csengése erős drá- maiságot érzékeltet, amely különösen Wagner, Verdi sze­repekben érvényesül. A fesztiválgálán Bordás György, Eszenyi Irma, Hár­mai József, Hosfalvy Róbert, Kovács Pál, Misura Zsuzsa, Rohonyi Anikó, Vasady-Ba- logh Miklós, Vaszkó Katalin, valamint dr. Vasady-Balogh Lajos előadásában, illetve kí­séretével hallhatja a közön­ség Wagner műveit. A közre­működő művészek a tisztelet­díj mellőzésével lépnek fel a belépődíj nélküli koncerten. Erdősi Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom