Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-19 / 65. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. MÁRCIUS 19., PÉNTEK 7 Magyar utazók lexikona Az őshaza-keresőktől a bujdosókig Ki az utazó? — tették fel a kérdést Balázs Dénesntk, a Magyar utazók lexikona szerkesztőjének, a most megjelent kötet bemutatóján. Válaszából megtudhattuk, hogy „az utazó” fogalma koronként változik. Az utazó idegen tájakat keres fel abból a célból, hogy ott ismereteket gyűjtsön, majd tapasztalataival másokat gazdagítson. Az 1300-as években még az is tudományos értelemben vett utazónak számított, aki nem írt az útjáról, ma már csak az, aki írásban beszámol észrevételeiről, kutatásairól. Éveket váratott magára a Magyar utazók lexikona megjelenése, anyagi akadályok gátolták, hogy az érdi Magyar Földrajzi Múzeum körül csoportosuló szakemberek munkája napvilágot lásson. Most a Medicina Könyvkiadó Rt. jóvoltából kerülhet a könyvesboltokba, egyidőben két másik gyönyörű és tartalmas földrajzi kiadvánnyal. Garami László Képes útikalauz, Védett természeti értékeink és Szabó György Ausztria című könyvével. A három kötet bemutatóján elsőnek szóló Bálázs Dénes elmondta, hogy a lexikon elődjének a 30-as években megjelent, Cholnoky Jenő által szerkesztett Felfedezők lexikona számíthat, azonban abban nem annyira magyar mint külföldi fölfedezők adatai szerepelnek. Hiánypótló tehát a Magyar utazók lexikona, melyben többszáz magyar utazó munkásságát dolgozták fel. Hogy az adatgyűjtő munka szervezetten folyhasson, annak előfeltétele volt a Magyar Földrajzi Múzeum létrejötte. Tíz éve létezik immár Érden ez a múzeum; szükségességét elsőként Teleki Pál vetette fel 1911-ben, az a Teleki Pál, aki politikus, miniszterelnök is volt, de számukra elsősorban geográfus. A lexikonban szereplők közül 30-40 személy, aki biztosan közismert, ők azok, akik más lexikonokba is bekerülnek. Ennek a lexikonnak a sajátos értékét inkább a többiek adják, akik maguk is szinte felfedezésre várnak. Érdekességként említette Balázs Dénes az úgynevezett „fantomutazókat”, például Hevesi Vilmost, aki tudományos munkát publikált a Húsvét-szigetekről, de hogy ki volt, senki sem tudja Magyarországon. Eddig annyi derült ki róla, hogy a 30-as években Párizsban lakott. Tehát a munka, a magyar utazók számbavétele korántsem befejezett, még az utódok számára is akad tennivaló. Azonban a lexikont haszonnal forgathatja bárki, aki úgy utazik, hogy szeretné tudni: magyarok jártak-e már, tettek-e valamit az általa felkeresett területen. Megkönnyíti a tájékozódást, hogy a kötet végén, életük, munkásságuk részletes ismertetése után csoportosítják az utazókat aszerint, milyen földrajzi térségben jártak, utaztak, kutattak. Majd utazási cél szerint történik a csoportosítás, például, hogy kik voltak a barlangkutatók, kik a botanikusok, a bujdosók, menekültek, hadifoglyok, a ^diplomaták, a hajósok, a hegymászók, a kalandos utazók, a misszionáriusok, a műgyűjtők, a néprajzkutatók, a női utazók, a nyelvészek, az őshazakeresők, a régészek, a vadászutazók és még sorolhatnánk. Garami László, a Képes útikalauz. Védett természeti értékeink szerzője elmondta, hogy 189 nemzeti park, természetvédelmi körzet van Magyarországon. Ezeket mutatja be a könyvében, közülük 160-at személyesen járt be. Megpróbálja közreadni élményeit, bár nagyon nehéz méltó jelzőt találni ezekre a tájakra, s a kitűnő szakemberekre is, akik vezették őt rajtuk. Beszél a könyv gazdag, színes képanyaga is, éppen úgy, mint Szabó György Ausztria című könyvében. Szabó György magyar szemmel, magyar turisták számára készítette útikalauzát, Kitér olyan dolgokra, melyek csak magyarok számára érdekesek, ismertet kis burgenlandi falvakat, bécsi magyar főurak építette palotákat, Mátyás király nyomában jár Karintiában, Jurisich Miklóséban Innsbruckban. A Medicina Könyvesboltban, Budapesten az V. kerület Akadémia u. 21-ben, ma (péntek) délután három órától a szerzők dedikálják a fenti kiadványokat. Érden a Magyar Földrajzi Múzeumban pedig kedvezményes áron lehet kapni a Magyar utazók lexikonát. Nádudvari Anna Színházak találkozója A Szentendrei Tavaszi Napok alatt a festők városa két több napos rendezvénynek is otthont ad. Holnaptól, március 19-től 21-ig rendezik meg a megyei könyvtár színháztermében és a Dunaparti Művelődési Ház „Barlang”-jában az alternatív színházak találkozóját, amelyen a JATE Stúdió Színház csoportjai, a Független Színpad, a Sarbo Táncegyüttes és Méhes Csaba pantomimművész vesz részt. Március 26—27-én kerül sor a III. Kis Magyar Performance Fesztivál megrendezésére. Hegedű és virágkiállítás Erika Raum, az őszi Szigeti József hegedűverseny győztese lép fel holnap este — a Gödöllői Tavaszi Napok rendezvényeinek a sorában — a Chopin nevét viselő zeneiskolában. Műsorán Tartini, Beethoven, Csajkovszkij, Ravel és Bartók művei szerepelnek, a zongoránál partnere Szokolav Balázs lesz. A gödöllői művelődési központ (március 19—20-án) az országos virágkötészeti versenynek és kiállításnak lesz a gazdája. Pilis kultúrával pályázik Pilis polgármesteri hivatala is pályázatot nyújtott be a megyei illetékes szervekhez expo-ügyben. Kedvező elbírálás esetén a zömmel evangélikus vallású nagyközség egyházzenei orgonaversenyek sorozatával lepné meg a vásárra látogató turistákat, majd a környék híres borpincéinek megtekintésére is alkalmat teremtene. A pályázók jelzik, hogy az egykori püspöki székhely gazdag egyháztörténeti és az egész magyar kultúrában számottevő nevezetességekkel rendelkezik. Tervük szerint az orgonahang- verseny-sorozatra jeles orgonaművészeket nyernének meg, akik közül többen egyházi szolgálatokat is végeznek — például Trajtler Gábort, evangélikus lelkészt, előadóművészt, valamint Peskó György és Zászkaliczky Tamás orgonaművészeket. A pilisi pályázók a falusi turizmus fejlesztésének a tervét is belekalkulálták előterjesztésükbe. Parasztzene és világmuzsika Zenészek, táncosok, vásárosok népesítik majd be a következő hétvégén, 27—28-án a Budapest Sportcsarnokot. A Budapesti Tavaszi Fesztivál hagyományos rendezvényeként kerül sor vasárnap a XII. Országos táncháztalálkozóra és kirakodóvásárra. Ami újdonság lesz, az a szombati rendezvénysorozat, a Budapest folk ’93 Átváltozások című műsora. A cím zenekari koncerteket jelöl a „parasztzenétől a World Music-ig”. Kiss Ferenc zeneszerző, muzsikus, a Vízöntő együttes tagja, az Átváltozások szerkesztője a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, céljuk az volt, hogy a különböző zenéket, az azokhoz kapcsolódó társadalmi rétegeket közelítsék egymáshoz. Hagyományőrzők és dzsesszzenészek magyarok és más nemzetiségűek (itthoniak és külföldiek) egyaránt fellépnek a szombaton három műsorblokkban zajló koncerteken. Vasárnap a Budapest Sportcsarnokban a tánctanítás során elsősorban a kárpát-medencei körtáncokat szeretnék megismertetni. A körtánc alkalmas leginkább a közösségteremtésre. A kéznyújtás, kézfogás, melyre alkalmat ad, történelmi szükségszerűség ma — fogalmazták meg a sajtótájékoztatón. Lesz még Aprók tánca. Játszóház, Lemezbemutató, ínyenc táncház, Folkkocsma. Vasárnap este fél nyolckor Hagyományőrzők gálaműsorával. esti mulatsággal fejeződik be a találkozó. (n. a.) / Agrólszakadt madár Ágrólszakadt madár címen balladaestet rendez a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdély Művészetéért Alapítvány. A csángók mindmáig hányatott sorsáról szóló balladákat Kilyén Ilka marosvásárhelyi színművésznő előadásában hallgathatják az érdeklődők; az estet bevezeti Hajdú Demeter Dénes. (Helyszín: XIV. kér.. Kolumbusz u. 11.) Belépés díjtalan. Zsigmond Gabriella A fesztivál vendége A negyedik éve megújult Richard Wagner Társaság az idei Tavaszi Fesztiválon már harmadik alkalommal rendez „0” tarifás gálakoncertet — megemlékezésül a világ első zenei fesztiváljára, a Bayreuthi Ünnepi Játékokra, amelyet a német zeneköltő ifjúkorában belépőjegy nélkül álmodott meg. A koncert külföldi és magyar művészek közreműködésével március 26-án délután lesz a Postás Művelődési Központ dísztermében (VI., Benczúr u. 27.), itt hangzanak fel részletek a zeneköltő Wagner műveiből. A gálakoncert külföldön élő vendége Zsigmond Gabriella, az európai színpadokon, pódiumokon ismert mezzoszoprán. aki Svájcban férjével, Szegleth Ferencet I együtt alapított énekiskolájá- val is hímevet, elismerést szerzett. Wagner, Mozart, Verdi, Csajkovszkij operáinak főszerepeit tartja repertoárján, és élményszámba mennek hangverseny-fellépései, ahol ritkán előadott, kevésbé ismert énekszámok mellett népszerű, nehéz műveket is előad. Bach, Händel, Vivaldi, Bellini, Donizetti, Brahms, de Falla, Schubert, Schuman darabjaiból. Kritikusai szerint „az énekesnő érett, szép mélységgel és igen kellemes szopránba hajló középfekvéssel rendelkezik”. Feltűnik hangjának — adott szerepekben — rendkívüli koloratúrképessége, melynek könnyedsége és egyben teltsége csodálatot kelt. Hangjának bársonyos, kristálytiszta csengése erős drá- maiságot érzékeltet, amely különösen Wagner, Verdi szerepekben érvényesül. A fesztiválgálán Bordás György, Eszenyi Irma, Hármai József, Hosfalvy Róbert, Kovács Pál, Misura Zsuzsa, Rohonyi Anikó, Vasady-Ba- logh Miklós, Vaszkó Katalin, valamint dr. Vasady-Balogh Lajos előadásában, illetve kíséretével hallhatja a közönség Wagner műveit. A közreműködő művészek a tiszteletdíj mellőzésével lépnek fel a belépődíj nélküli koncerten. Erdősi Mária