Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-19 / 65. szám

HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. MÁRCIUS 19.. PENTEK Képviselők a bányászatról Az Országgyűlés Alkotmány- ügyi. Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága csü­törtöki ülésén befejezte a bá­nyászatról szóló törvényjavas­lathoz beérkezett csaknem 300 módosító indítvány meg­tárgyalását. Az előterjesztés az ásványi nyersanyagokat állami tulaj­donnak tekinti, és ezért a bá­nyászat jogával az államot kí­vánja felruházni. A bányásza­ti tevékenységet azonban kon­cessziós szerződéssel vállal­kozásba lehetne adni. A kiter­melt nyersanyag a vállalkozó tulajdonába kerülne, és utána bányajáradékot kellene fizet­ni. Nyílt területen hatósági en­gedély alapján lehetne kuta­tást, feltárást és felszíni kiter­melést folytatni. Expo-tervek a megyében Még lehet pályázni A három esztendő múlva megrende­zendő világkiállítás­ban rejlő lehetősé­geket felismerve, megyénk­ből is sokan nyújtottak be pá­lyázatot az elő-, utó- és ki­egészítő rendezvényekre, amelyek közül nyolc-tíz öt­let felelt meg az első megmé­rettetésen. A pályázatokat több szakaszban bírálják el, a másodikban részletezni kell egyebek mellett a saját üzleti tervet, megoldásokat, banki garanciákat. Ahogy Hoppál Zoltántól, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Nógrád megye Köztársasá­gi Megbízott Hivatalának ex- po-biztosától megtudtuk, ná­luk szerezhetőek be a jelent­kezési adatlapok, a pályáza­tok ez év április 15-e és má­jus 14-e között adhatók le. De október 15-e és november 15-e között is lehetőség nyí­lik erre. Az expo-biztos el­mondta, a második szakasz­ban benyújtott pályázatok saj­nos nem elég pontosak, nem kaphatják meg a kedvező elő­minősítést. Szívesen segít kon­zultációk keretében az anya­gok összeállításában, hiszen az információcserék, a ren­dezvények összehangolása mellett ez is feladata. A Vi­lágkiállítási Tanáccsal, a programirodával is tartja a kapcsolatot, és más régiók ex- po-biztosaival, hiszen szük­ség van a rendezvények tartal­mának' összehangolására. Nem lenne ugyanis szeren­csés, ha hasonló programokat tartanának más-más megyé­ben. Jelenleg a Belügyminisz­térium szakemberei egy szá­mítógépes adatbank létreho­zásán fáradoznak, aminek cél­ja az információk összegyűjté­se, és felhasználása a további előkészítő' munkában. A tele­vízióban kéthetente jelentke­zik egy műsor, ami a világki­állítás aktuális ügyeiről tájé­koztatja a nézőket. Ezeket is érdemes figyelemmel követ­nie mindazoknak, akik jelent­keznének, vagy már jelent­keztek az Expo rendezvényei­re. A lényeg az, még senki nem késett le a nagy lehető­ségről. J. Sz. I. Új OTP-fiók Aszódon Bizalmasabb ügyintézés Virágos, világos, bőrfoteles teremben várják néhány napja az ügyfeleket az OTP aszódi fiókjában. Az ünnepélyes át­adás azonban csak tegnap délután volt, miután befejező­dött az átköltözés az eddigi, az önkormányzattól bérelt épületből. Hajdú Gézáné, az OTP Pest Megyei Igazgatóságának ve­zetőhelyettese a meghívott vendégek, köztük a környék polgármesterei előtt elmond­ta, hogy negyven éve, négy dolgozóval nyitották meg az aszódi fiókot, az akkor hagyo­mányos betét- és hitelüzlet­ágakkal. Az idő múlásával bővült a tevékenységi kör és az iroda is, azonban sem az ügyintézők, sem az ügyfelek elhelyezése, következéskép­pen a kiszolgálás színvonala sem felelt meg az elvárások­nak. Az aszódi fiókban ma hu- szonketten dolgoznak. A be­tétállomány meghaladja a 274 millió forintot. Tavaly több mint 75 millió forint volt az értékpapír-értékesítés. A Galga mentén nagy lendü­letet vett a közterületi közmű­építés, ennek elősegítésére 2100 hitelt nyújtottak 1992-ben, ami közel kéthar­mada az összes tavalyi hitelté­telnek. A pénzintézet további élénkülésre számít e terüle­ten, és készséges partnere kí­ván lenni az önkormányzatok­nak és a lakosságnak is. Az új üzletet a dolgozók ne­vében Porlaki Pál fiókvezető vette át. A 283 négyzetméte­res alapterület lehetővé teszi a bizalmasabb ügyintézést is. A beruházás 25 millió forintba került. Bár az OTP már 1979-ben megvásárolta a tel­ket, az építkezés csak 1991 ele­jén kezdődött. A fiók felett la­kásokat alakítottak ki. A szép épület büszkesége lehet a váro­si címét a közelmúltban vissza­nyert Aszódnak. Alapítvány a kisvasútért A Börzsönyi Gyermekvasút fennmaradásáért emberfeletti erővel küzdöttek az elmúlt időszakban az érintett önkor­mányzatok. és végre megta­lálták a bajból kivezető utat. Alapítványt hoznak létre „A Börzsönyi Gyermekvasúi­ért” . méghozzá úgy, hogy eb­ben szerepet vállal Pest me­gye önkormányzatának köz­gyűlése, a Pest Megyei Gyer­mek és Ifjúsági Alapítvány, a két érintett település — Szo- kolya és Kismaros — önkor­mányzata, valamint a Győri Vasútépítő Kft. Az alapító tagok minden hétvégén és ünnepnapokon útjára szeretnék indítani a kis­vasutak és közreműködni ab­ban, hogy a környék kiemel­kedő környezetvédelmi, ide­genforgalmi és ifjúsági köz­ponttá váljon. Ha mindez si­kerül, hozzájárulnak a Bör­zsöny és a Királyrét környe­zetvédelméhez, mert kizárhat­ják a gépkocsiforgalmat. Nem utolsó szempont az sem, hogy a kisvasút működ­tetésével a vasútüzem több embernek tudna munkát te­remteni. P. A. A Bőd Péter Ákos Bukarestben A Román Nemzeti Bank elnö­kének, Mugur Isarescunak meghívására csütörtökön Buka­restbe érkezett Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Pénteken a Román Nemzeti Bank vezetőivel tárgyal, tájé­koztatót hallgat meg a román bankrendszerről és a bankszö­vetség ebédjén vesz részt. Magyar nagyhatalom Csendben, jelentó'ségéhez mérten csöppet sem hival­kodóan három évvel ezeló'tt elkezdődött Magyaror­szágon egy olyan program kidolgozása, ami arra hi­vatott, hogy hazánkat a nagyhatalmak sorába állít­sa. Helyesebben, hogy újra a nagyhatalmak sorába állítsa. Merthogy — teremtő' elméink és megszállott innovátoraink által — egyszer már ott álltunk. Kis nemzet lévén az erővel nem megyünk sokra, de ésszel már igen. Szent-Györgyi Albert mondotta volt: egy országnak a nagysága attól függ, hogy mennyire járul hozzá a közös emberi értékekhez.. A magyar alkotószellem nagyságát és erejét közelmúl­tunk szomorú évtizedei szemérmes alávalósággal hallgatták el, hátráltatva ezzel a magyarság felemel­kedését, a haza haladását. Sikereink ezen a térén sem épülhettek be magyarságtudatunkba. Pedig lett volna kikre és mikre büszkék legyünk. Említ­sünk neveket? Néhány talán ismerősen hangzik, merthogy utcákat s intézményeket is elneveztek ró­luk, de alkotásaikkal már nehezebben azonosítjuk őket. És a müvek? Az elmúlt négy évtized króniká­ja ezekről is hallgatott. Csupán ízelítőül említenénk néhány világelsőséget: mi találtuk fel a gyufát, ma­gyar találmány a torpedó, a hidrogénbomba, s még mielőtt valaki gyújtogatással vádolna; magyar talál­mány a transzformátor, a dinamó, a karburátor, a számítógép. Negyven esztendő' alatt elapadt volna az alkotó­erő? Távolról sincs így. Arról van inkább szó, hogy a gyomorcentrikus filozófiát hirdető materializmus világában ügyet sem vetettünk a szellem értékeire. Alkotóink arra kényszerültek, hogy elmenekülje­nek a hazából oda, ahol megteremtették számukra a lehetőséget az eredményes munkához, s ahol em­beri mivoltukban is megbecsülték őket. Három évvel ezelőtt elkezdődött Magyarországon egy program. Célja: újra nagyhatalommá válni a te­remtő ész birodalmában. A hét elején az Országgyűlés megtárgyalta és el­fogadta az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló törvényt. A jövőben pénzt kap a kutatás, az al­kotó ember pedig kedvező munkafeltételeket és jobb anyagi megbecsülést. Hogy elméjét ne kénysze­rüljön másutt áruba bocsátani. Három év után ez a leghatásosabb törvény a szellemi alkotás védelmé­ben. Paizs Tibor Egzisztenciahitel és garanciarendszer Alkalmazottból tulajdonosok Sokakat érintő, fontos ügyekben tartott sajtótájékoztatót tegnap Szabó Iván. Az Egzisztenciahitelről szóló, március 10-én hatályba lépett kormányrendelet alapján a változá­sok legfontosabb pontjait, a hitelfolyósításban résztvevők teendőit meghatározó eljárási rendet, valamint a mült év végén megalakult Hitelgarancia Rt. működésének fonto­sabb elemeit és a Magyar Vállalkozásfejlesztő Alapítvány napokban megtartott alapítói értekezletén hozott döntése­ket ismertette a pénzügyi tárca vezetője. (Lapunk 6. olda­lán a Budapest Bank hitelpolitikájáról olvashatnak a témá­hoz kapcsolódó interjút Meyerné Horváth Judittal, a bank szigetszentmikiósi fiókjának hitelügyi csoportvezetőjével.) Az E-hitelekre szóló kérel­meket huszonhárom pénzin­tézet fiókjai fogadják. Ed­dig mintegy 4500 hitelszer­ződést kötöttek, összesen több mint 12,5 milliárd fo­rint értékben. A hitelt felve­vők kétharmada tulajdonjo­got, a többiek bérleti jogot szereztek ebben a konstruk­cióban. A vásárolt vagyon túlnyomó többségét társas vállalkozásokban működte­tik. Minden harmadik meg­vásárolt vállalkozás profil­ját megváltoztatta az új tu­lajdonos. Minden ötödik hi­teligénylő az E-hitel segítsé­gével vált alkalmazottból tu­lajdonossá. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom