Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. MÁRCIUS 12., PÉNTEK 5 Ünnepi készülődés Hogy tartalmuk mellett külsőségeiben is felkészül­tek legyenek a megyei rendezvények, szinte min­den településen munkások dolgoznak az emlék­műveken. Váeott például az 1848-as emlékműnél az Elmü- Szolg. Kft. villanyszerelői. Goda Tibor és Barna Ist­ván a 15-ei díszkivilágításhoz fektetik le a földalatti elektromos kábeleket. Az ünnep főszereplői szinte minden településen a diá­kok lesznek: képünkön az isaszegi Klapka György Ál­talános Iskola V. a. osztálya próbálja Szabó Lászlóné vezetésével a megemlékező műsort. Veresegyházon a Gazdaság-ellátó szervezet munká­sai, Tóth István és Adamek Sándor hegeszti a Hősök szobránál a leendő zászlótartó vasakat. Hanesovszki János felvételei Iparosok Gyálon Nem volt lakossági panasz Éves közgyűlést tartott a Gyáli Ipartestület, melyen áttekintették az elmúlt év eredményeit és döntöttek az elkövetkező időszak fonto­sabb feladatairól. Az 1990-ben alakult ipar- testület 110 főt tart nyilván, amiből 58-an jelentek meg a gyűlésen. Vagyis éppen csak meg volt a döntések­hez szükséges szavazói lét­szám. Jó volna tudni, vajon a hiányzók miért maradtak távol, hisz az összetartásra nagyon is szükség van egy olyan településen, ahol ezer körül van azok száma, akik különböző ipari és kereske­delmi tevékenységet folytat­nak olyan szinten és minő­ségben, mely nem egyszer vet rossz fényt a gyáli kis­iparosokra és vállalkozók­ra. Azt ugyanis a lakosság nem tudja, hogy ki tagja az ipartestületnek, és ki „ma­gánzó” A Karikás Pál el­nök által előterjesztett jelen­tésből kitűnt, hogy a tagság munkájával kapcsolatban egyetlen panasz-bejelentés sem történt, a nem tagokéra annál több. Előlegeket vesz­nek fel, de a munkával adó­sak maradnak, vagy késnek a határidővel, s az elvégzett munkák sem mindig kifo­gástalanok. Az anomáliák megszűnését a várható ipar­kamara-törvény hozza majd meg, mely legkésőbb év vé­géig a parlament elé kell ke­rüljön. Az iparkamara tag­sághoz kötődő vállalkozói engedély nyilván más mo­rált fog teremteni az iparo­sok körében. A beszámoló, majd a hoz­zászólások során többször is elhangzott, az ipartestület jó kapcsolatot tart az önkor­mányzattal, s ezt a megren­delések volumene is tükrö­zi. Tavaly több közintéz­mény felújítására, utak épí­tésére és javítására kaptak megbízást az önkormányzat­tól, összesen 23 millió fo­rint értékben. Ezzel szem­ben az Ipartestület tagjai is lojálisak az önkormányzat­tal — és ez által a község­hez —, csupán tavaly, a Li­liom utcai óvoda felújításá­nál 320 ezer forint értékű munkát végeztek el a testü­let tagjai társadalmi munká­ban. Karikás Pál elmondta, napjainkban az iparosok is naponta szembesülnek új ki­hívásokkal, melyek a techni­ka fejlődésének következ­ményei. Ezek ellensúlyozá­sául több továbbképző tan­folyamot szerveztek, kivált a gáz- és központifűtés sze­relő valamint a gázkészülék javító szakmában. Ezt a jö­vőben is folytatni kívánják, sőt kötelezővé teszik a tag­ságnak. A beszámolót követően elsőnek Gyimesi István pol­gármester kért szót, pozití­van értékelve az ipartestület munkáját. Mint mondotta, egy adott település rangjá­nak kialakításában az ipa­rosságra és kereskedőkre mindenkor jelentős szerep hárul, s ez elképzelhetetlen nagyfokú felelősségtudat nélkül. Gyimesi István kifej­tette: Gyálnak emberi tartás­sal bíró, becsületes iparo­sokra és vállalkozókra van szüksége, akik nem ideig- óráig lebegnek a felszínen, majd letűnnek (utalás arra, hogy az elmúlt egy évben 40-en szüntették meg a tag­ságukat, illetve adták vissza a vállalkozói engedélyü­ket). Sok ember nem képes felmérni a saját képességeit és anyagi hátterét, megala­pozatlanul vág bele egy- egy vállalkozásba. Ezek az emberek eleve kudarcra vannak ítélve, esetenként még az a tőke is elvész, ami­vel indultak. Gyimesi István beszéde végén bejelentette, az ön- kormányzat ez évben sem kíván iparűzési adót kivet­ni, hogy ezzel is növeljék a vállalkozói kedvet és csök­kentsék az iparosságra nehe­zedő terheket. A közgyűlés befejezése­ként, már oldottabb hangu­latban, Karikás Pál emlékla­pokat adott át 12 szakcso­portnak az elmúlt évben ta­núsított kiváló munkáért, egy tagot pedig — Antal Jó- zsefné fodrászt — ezüstgyű­rűvel jutalmazott abból az alkalomból, hogy 25 éve űzi a szakmát mint kisipa­ros.- matula ­TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket! Közmüvesítési gondok Herceghalmon Sínen a gáz, vakvágányon a csatorna Többször tudósítottunk már arról, hogy megyénkben ho­gyan alakul a közművesíté- si program. Számtalan tele­pülésünk él a lehetőséggel, hogy a kornak megfelelő te­lefonhálózata, gázfűtése és csatornarendszere legyen. Herceghalmi vizsgálódása­inkat tekintve kezdjük a jó hírrel: a községben a gáz­program ténye bizonyos. Megszülettek a technikai feltételei annak, hogy, a na­pokban ünnepélyes keretek között meggyújtsák a gáz­lángot. A belső, portánkén- ti szerelésekre is akad vál­lalkozó, a követekező télen tehát már mindenki gázfű­tésnél melegedhet. Korántsem számolha­tunk be ilyen kedvező hírek­kel a csatornázás tekinteté­ben. Noha az önkormány­zat eleget tett azoknak a szervezési feladatoknak, melyek ennek az előkészítő munkának elengedhetetlen feltételei, mindez azonban kevés az üdvösséghez. Ter­mészetesen pénzkérdésről van szó. Az önkormányzat tízmillió forinttal támogatja a beruházást, a lakossági hozzájárulás tizenkétmillió. Ehhez azonban szükséges lenne arra a további tizen­kétmillió forintra, melyet ál­lami céltámogatásként kap­na a község. Sajnos itt telje­sen helytálló a feltételes mód, mivel az önkormány­zatnak napról napra csök­ken a reménye, hogy mikor érkezik meg az alanyi jo­gon járó összeg. Schnaider László polgármester keserű hangon fogalmaz: „Azt tud­juk, hogy megkapjuk a pénzt, csak azt nem, hogy melyik évben. Márpedig ha ez a szerződés nem jön lét­re most, jövőre biztos, hogy tízmillióval többet kell fizetnünk. Sajnos azt sem tudjuk fölvállalni, hogy valamely pénzintézet­től vegyük föl a hiányzó ösz- szeget. Most patthelyzet van, annak ellenére, hogy a lakosság maximálisan támo­gatja az elképzelést, az egész faluban hét-nyolc em­ber van, aki nem csatlako­zott a beruházáshoz. Hogy mennyire igénylik ezt a fej­lesztést, arra talán elég az alábbi példa: él a közsé­günkben egy orvosházas­pár. Mindketten Bécsben dolgoznak. A doktor úr ja­nuár harmincegyedikén ha­zajött, hogy befizesse a la­kossági hozzájárulás rá eső részét, ekkor telt le ugyanis a határidő. Hiába alakult meg a Szennyvízcsatorna Társu­lat, hiába polgáraink írásbe­li nyilatkozata, hogy szüksé­gét érzik ennek a beruházás­nak. ha anyagiak híján tehe­tetlenek vagyunk. Márpe­dig ha most vagy a közeljö­vőben nem indíthatjuk meg a munkát, akkor biztosra ve­szem, hogy tíz esztendőn belül Herceghalomnak nem lesz kiépített csatornája”. Tóth Sándor Adomány-mérleg Segítség a rászorulóknak Új szervezet Érden Méltányos elbírálás A Magyar Vöröskereszt Pest Megyei Szervezete elkészítette tavalyi mérlegét. A kimutatás szerint a szociális munkához felhasznált adományok értéke 1992-ben élelmiszerre egymil­lió, mhaneműre 3 millió 524 ezer, egyéb segélyezésre 2 mil­lió 219 ezer forint volt. A Vö­röskereszt pest megyei szerve­zete tavaly összesen 10 ezer 739főt részesített különböző se­gélyben. A Vácon működő nép­konyhájukban 7600 ember for­dult meg az elmúlt esztendő­ben, Szentendrén, Érden, Buda­9­őrsön, Stigetszentmiklóson és Ráckevén pedig az úgynevezett nappali melegedőkben 9868 adag levest osztottak ki. A Vöröskereszt tavaly 1028 Pest megyei gyermeket üdülte- tett, közülük 175-en egészség- károsodottak, 853-an pedig rossz anyagi körülmények kö­zött élők. A hazánkban tartózkodó me­nekültek részére 151 ezer fo­rint értékű adomány gyűlt ösz- sze. s a Vöröskereszt 349 főt ré­szesített segélyben.- ti ­Nemrégiben alakult meg Ér­den a Hadirokkantak. Hadiöz­vegyek és Hadiárvák Orszá­gos Nemzeti Szövetségének helyi szervezete. Az alakuló ülésen dr. Padá- nyi Máriusz, a HONSZ általá­nos alelnöke az 1948-ban drasztikusan betiltott szerve­zet múltját ismertette, majd céljaikról szólt. Elsőrendű fel­adatuknak a sokat szenve­dett, megalázott és kiszolgál­tatott társadalmi réteg nyilvá­nosság előtti képviseletét tart­ják. Az ülésen részt vevő Har­mat Béla polgármester arról biztosította a megjelenteket, hogy az önkormányzat mesz- szemenőkig támogatja a szer­vezet célkitűzéseit. Igyeksze­nek minden felmerülő problé­mát orvosolni. Ezen nem csak a szociális segély kérel­mek körültekintő elbírálását érti a polgármester, ugyanis a képviselő-testület döntése alapján a kárpótlás során is méltányos elbírálásban része­sítik ezt az igen sokat szenve­dett réteget. Á. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom