Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-12 / 60. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 12., PÉNTEK 3 Esernyő Azért rendezi ünnepségét március 14-én a Demokrati­kus Charta, mert nem akarja megzavarni a hatpárti megegyezéssel létrejött központi megemlékezést—je­lentette tegnap a hírügynökség. Őszinte beszéd, dicsé­retes szándék. Konrád György, a „ legnagyobb élő ma­gyar író" a sajtótájékoztatón kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy a Chartát többen népfront-jelleggel vádol­ják, meg hogy a Charta nem tör hatalomra, meg mi­egyéb. „A Demokratikus Charta olyan, mint egy eser­nyő: ha esik kinyitják, ha nem, becsukják” — mondot­ta. Ez viszont érdekes. Mellesleg a Petőfi-szobornál a megható esten nem Demszky Gábor fog szónokolni, a forradalmár költő szobrának talapzatán ezúttal a leg­szebben beszélő magyar, a televízió lemondott forra­dalmár elnöke fejti ki soha nem hallott véleményét — a sajtószabadságról. Egy újabb hír: a chartásokhoz teljes mellszélesség­gel csatlakozott — ki más — a Baloldali Ifjúság Tár­sulás és a Magyar Radikális Párt. Várható, hogy szo­kásához híven az MSZMP, pardon: Munkáspárt is le­teszi a voksát. (dégé) Az MDF Ügyvezető Elnökségének nyilatkozata Kisebbség helyett magyar nemzeti közösség A Magyar Demokrata Fó­rum politizálásában fontos helyet kap a határon túli ma­gyarság azon politikai törek­véseinek a támogatása, ame­lyeket azok legitim képvise­lőik vagy a többségük által támogatott politikai pártjaik révén fogalmaztak meg. Ebben a szellemben ala­kult ki őszinte és jó kapcsola­tunk a felvidéki magyarság legjelentősebb politikai szer­vezetével, az Együttélés poli­tikai mozgalommal, melynek a IV. országos kongresszusán több történelmi jelentőségű gondolat fogalmazódott meg. Az összmagyarság szem­pontjából is nagy jelentő­séggel bír az, hogy az Együttélés az eddigi „ki­sebbség” önmeghatározást a jövőre nézve elutasítja, és magyar nemzeti közösség­nek tekinti a Szlovákiában élő magyarságot. A kong­resszusi határozatba foglalt öntudatos szemléletmód se­gíteni fogja őket abban, hogy megszabaduljanak a kisebbségi lét lélekromboló hatásától. Határozott célként tűzik ki, hogy a felvidéki magyar­ság, az öntudatos polgári egyenjogúságon alapuló, sa­ját területi önkormányzati, valamint — a személyi elvű autonómia kivívása nyomán — a nemzeti és ál­lami önállóságát elért szlo­vák nemzettel egyenrangú partneri viszonyban, társ­nemzetként éljen. Az Együttélésnek a part­neri kéznyújtás erkölcsi ere­jével megfogalmazott terve­zete új, emberibb jövőt nyit­hat, nem csupán a szétszakí­tott magyarság, hanem a konfliktusoktól és a nemze­ti sérelmektől terhelt egész Közép-Európa számára is. Kormányszóvivői tájékoztató Kevesebb a protokoll Tavasz a földeken Nem jelentősek a fagykárok A kormány reméli, hogy már­cius 15-én nem egymás ellen, hanem közösen ünnepelnek a politikai erők — hangsúlyoz­ta a tegnapi kormányülés szü­netében tartott tájékoztatón Katona Tamás, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtit­kára, aki részletesen ismertet­te a nemzeti ünnep központi megemlékezésének esemény­sorát. Katona Tamás kiemel­te: szeretnék március 15-ét is­mét a fiatalság ünnepévé ten­ni, ezért is igyekeztek a proto­kolláris rendezvények körét a lehető legszűkebbre vonni. Mindössze két rövid beszéd hangzik majd el — Für Lajos honvédelmi miniszter, az MDF ügyvezető elnöke a Mú­zeumkertben, Demszky Gábor főpolgármester a Petőfi-szo- bomál mond beszédet — míg az ünnepi program nagyobb hányadát kulturális, történel­mi műsorok töltik ki. Az ünnepségek sora 10 óra­kor a Kossuth Lajos térén kezdődik: az ünnepélyes zász­lófelvonás és állami tiszteleta­dás után a résztvevők átvonul­nak a Nemzeti Múzeumhoz. A Múzeumkertben 11.30 óra­kor kezdődik a megemléke­zés. 13 órakor a Petőfi-szo- bomál a Fővárosi önkormány­zat szervezésében kerül sor ünnepségre, majd innen a Kossuth térre, a Fővárosi Ön- kormányzat kulturális prog­ramjának helyszínére vonul­hatnak át a fővárosiak. Dél­után fél 5-kor a Parlament­ben ünnepélyes külsőségek között adják át az idei Kos­suth- és Széchenyi-díjakat, majd az operaházi Bánk bán díszelőadás után fáklyás fel­vonulás indul a Bem-szobor- tól, s az egész napos rendez­vénysorozat a Dísz téri ünne­pi műsorral Zárul. A kormányülés napirendjé­re térve Juhász Judit szóvivő elmondta, hogy a miniszterek jóváhagyták a Signal Biztos­tó Részvénytársaság budapes­ti székhelyű biztosító intézet­ként való megalapítását, több­ségi külföldi részesedéssel. A cég elsősorban biztosítási szolgáltatásokat nyújt, kiegé­szítő tevékenységként pedig a biztosítás és a nyugdíjalap szolgáltatásaival foglalkozik. A kormányszóvivő beszá­molt arról, hogy a kabinet megtárgyalta és elfogadta az NGKM előterjesztését a PHARE-program továbbfej­lesztéséről. A kormány egyút­tal meghatározta az 1993. és 1997. közötti időszakra a PHARE-program prioritásait, hangsúlyozva az Európai Kö­zösséggel kötött társulási megállapodásból adódó fel­adatok kiemelkedő jelentősé­gét. Juhász Judit a további napi­rendi pontokat ismertetve el­mondta: a Kormány foglalko­zik az élelmiszergazdaság pri­vatizációjáról szóló előter­jesztéssel, a rendőrségi tör­vény tervezetével, valamint a védelmi felkészítés koncepci­ójával. Mindemellett a mi­niszterek megtárgyalják a Duna egyoldalú elterelésével kapcsolatos jövőbeni kor­mányzati teendőket is. Az erős februári lehűlések el­lenére sem észleltek jelentős fagykárokat a gyümölcsösök­ben. Csupán Csongrád me­gyéből jelezték, hogy helyen­ként mínusz 8 fokos hideg ká­rosodást okozott az ősziba­rack-ültetvényekben. A szőlő- ültetvények esetleges fagyká­rát pedig még ilyenkor nem lehet egyértelműen megállapí­tani — tájékoztatta a Földmű­velésügyi Minisztérium az MTI-t. A tavasz beköszöntővel több megyében folytatták az elmaradt őszi mélyszántáso­kat, és megkezdődött az őszi vetések fejtrágyázása is. A hideg miatt a gyümöl­csösökben még nem végez­tek lemosópermetezéseket, erre csak a fagyok után ke­rülhet sor. A szántóföldi kultúrák ve­tőmagja iránti élénkülő keres­let kielégíthető, csupán né­hány alföldi megyében halad­ja meg a tavasziárpa-vető- mag kereslet a megyei kínála­tot. Más megyékben azonban felesleg is lehet, így a helyi hiány megszüntethető. A ker­tészeti növények vetőmagjai­ból viszont jelentős a túlkíná­lat. A külföldi és magyar ve­tőmagforgalmazók közötti óriási versenyben a hazai vé­gek — pénzügyi nehézségeik miatt — hátrányosabb hely­zetben vannak. A termelési szerződésköté­sek a kertészetben csak las­san indulnak be, sőt egyes fel­dolgozók egyáltalán nem köt­nek szerződést. A szántóföldi növények termékértékesítési szerződéskötései tovább foly­tatódnak és a termeltetők az esetek többségében a terme­lés finanszírozására is vál­takoznak. Alapítvány erdélyi iskoláknak Emlékezés Puskás Tivadarra Ülésezett a püspöki kar A katolikus iskolák helyzete Puskás Tivadar halálának 100. évfordulóján, március 16-án emlékülést tartanak a Híradástecnikai Tudomány Egyesület, a Matáv Rt., az Antenna Hungária Rt. és a Puskás Tivadar Távközlési Technikum szervezésében. A tegnapi sajtótájékozta­tón elhangzott: Puskás Tiva­dar sokoldalú tevékenységé­vel a híradástechnika alapjait teremtette meg. Munkássága ma is korszerű és példaérté­kű. Az emlékülésen többek között a Távközlés az ezred­fordulón és a Műsorszórás a XX. század végén címmel hangzanak el előadások. Horváth László, a feltaláló nevét viselő fővárosi középis­kola igazgatója bejelentette: a tanintézmény alapítványt hoz létre annak érdekében, hogy minden erdélyi iskola műhold­vevő készüléket kaphasson. Elsők között Ditrón és Sepsi- szentgyörgyön — a tanoda testvérintézeteiben —szerel­nék fel az antennákat. Puskás halálának 100. évfordulóján avatják fel a feltaláló első „köztéri” szobrát az iskola ud­varában — mondta a direktor. A szobor pontos másolata a genfi UNESCO palota előtt álló műnek, amelyet a Beloi­annisz Híradástechnikai Gép­gyár állíttatott fel. Az ünnepi megemlékezé­sek sorában március 16-án koszorúzási ünnepséget tarta­nak Puskás Kerepesi temető­ben lévő sírjánál. A Híradás- technikai Tudományos Egye­sület Puskás-díjait is aznap adják át. Halló! Itt Puskás Ti­vadar telefonja! címmel pe­dig kiállítás nyílik a Postamú­zeumban. A Magyar Katolikus Püspöki Kar március 9—10-én tartot­ta meg rendes tavaszi konfe­renciáját .Budapesten. A ta­nácskozáson részt vett Ange­lo Acerbi érsek, pápai nunci- us is. A püspökök a közelmúlt legfontosabb eseménye, a ró­mai „ad limina” látogatás ér­tékelésével kezdték munkáju­kat, majd meghallgatták az Országos Lelkipásztori Inté­zet igazgatójának jelentését az idei országos teológiai na­pokról. Az európai menekül­tek kérdéséről rendezett — a Vándorlók és Utazók Pápai Tanácsa által szervezett — február eleji konferenciáról Keresztes Szilárd hajdúdoro­gi megyéspüspök, a katonai lelkészek budapesti tanácsko­zásáról pedig Várszegi Aszt­rik püspök, pannonhalmi fő­apát számolt be. A püspökök — Korzenszky Richárd bencés tanár, a Katoli­kus Iskolák Főhatósága ügyve­zető igazgatójának tájékoztató­ja alapján — behatóan tanul­mányozták a katolikus isko­lák jelenlegi helyzetét, a ké­szülő felsőoktatási és közokta­tási törvénytervezeteket. Kije­lölték az 1993/94. tanévre a Pápai Magyar Intézetbe kül­dendő új ösztöndíjasokat is. A világiak felsőfokú teológiai képzésének feladatairól Szén­ái József veszprémi megyés­püspök számolt be. A konfe­rencia résztvevői beszámolót hallgattak meg a magyarorszá­gi szerzetesrendek anyagi helyzetéről, amelyet Havasi József szalézi rendi tartomány­főnök — a Férfi és Női Szer­zetesi Konferenciák nevében — ismertetett. A tanácskozás határozott ar­ról, hogy magyar nemzeti za­rándoklatot szerveznek június­ban a sevillai eucharisztikus világkongresszusra, október­ben pedig Rómába. A püspö­ki kar döntött arról is, hogy képviselőket delegál a jelentő­sebb nemzetközi események­re, így többek között az olasz és a lengyel püspöki karok konferenciájára, a müncheni nemzetközi katechetikai kong­resszusra, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának so­ron következő prágai és san- galleni tanácskozására, a bé­csi ökumenikus megbeszélés­re, valamint Nepomuki Szent János vértanúságának 600 éves évfordulóján rendezendő prágai ünnepségekre. Megállapodás A parlamenti pártok tárgyaló delegációi tegnap megállapod­tak a nemzetiségi törvény-javas­lat összes vitatott kérdésében — mondta Lukács Tamás (KDNP), a hatpárti egyeztető tárgyalások soros elnöke. A dokumentum tartalmazza a kisebbségi önkormányzati for­mák, az országos kisebbségi ön- kormányzati formák, az orszá­gos kisebbségi önkormányzat választásának lehetőségére, to­vábbá a nemzetiségi és kisebb­ségi feladatok finanszírozására vonatkozó megegyezést. A pár­tok tárgyaló küldöttségei egyet­értésre jutottak más törvények­kel kapcsolatos kérdésekben is. Lukács Tamás szerint megálla­pítható, hogy ma nincs a tör­vénynek olyan problémája, amelyet valamelyik párt, illető­leg tárgyaló delegációja olyan kérdésnek tekintene, amely az egyezségben foglalt megállapo­dások esetén számára az egész törvényt elfogadhatatlanná ten­né. A hosszas és szakértői mun­ka eredménye lehet, hogy a tör­vény parlamenti konszenzussal elfogadást nyerjen. Narancsos fixa idea A Magyar Narancs — ez a színvonalas hetilap — a régi március 15-ére emlé­kezik. Azt írja: 1992: „szélsőjobboldali tünte­tők őrjöngenek a Tévé előtt”. Ha nem letten vol­na jelen — természetesen szélsőjobboldali örjöngő- ként —, akkor a nívós lap cikkét olvasva fölkiál- tánék: teremtóm, mi lehe­tett ott? Ám mert ott vol­tam. hát tudom: követel­ték az elnök, Hankiss Ele­mér úr lemondását és azt, hogy magyar legyen a Televízió. Az a tömeg csak arról a szélsőbalról tűnhetett szélsójobbos- nak, ahonnan a naran­csos ifjonc szemlélte az eseményeket, nyilván megrémülve. Ám. hogy ő mit érzett, az engem ke­vésbé érdekel, én a mai napig is kitartok itt Ma­gyarországon ama szélső- jobboldali nézetem mel­lett, mely szerint a köz- szolgálati Televíziónak magyarnak kell lennie, nem pedig nemzetközi­nek, mint amilyen naran­csosaink KlSZ-szerveze- te is volt. A Televízió előtt ezt valóban száját ki­nyitva követelte a tömeg. Mondom, száját kinyit­va, szemtől szembe. Ahogy a demokráciában illik. Nos, e tömeget — hisz szélsőjobboldali — jó lenne ugye, narancso­sok, elnémítani, hisz ak­kor még e maroknyi csa­pat sem kiabálná: „Ma­gyar Televíziót!” Ha pe­dig még ezek sem kia­bálnák, akkor nyugodtan üldögélhetne narancso­sék baráti köre a Televí­zió áporodott szerkesztő­ségeiben. Magam még mindig bízom benne: a Szabadság téri épületből egyszer nemcsak az évti­zedes bűzt lehet kiereszte­ni, hanem tömegével akár az ott üldögélőket is. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom