Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 10., SZERDA 3 Lenin állni fog Készül a szoborpark Menekültek, rehabilitáció Elfogadott törvények A tervek szerint május máso­dik felében nyitják meg az el­múlt rendszerhez kötődő szobrokat bemutató XXII. ke­rületi parkot — mondta Szilá­gyi András, a Budapest Galé­ria munkatársa. Mint említette: a talapza­tok már elkészültek, s a szob­rok egy része végleges he­lyén áll. Legkésőbb a jövő hét közepéig valamennyi fel­kerül talapzatára, s ezzel pár­huzamosan készül a mintegy másfél hektáros park „záró­motívuma” is. A hátsó falaza­ton — amely 60 méter hosz- szú és 3,5 méter magas lesz — domborműveket helyez­nek el. Az Alkotmánybíróság megál­lapítása szerint alkotmányo­sak a kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény ren­delkezései, a 24. paragrafus kivételével. Ezt dr. Sólyom László, az Alkotmánybíró­ság elnöke mondta a testület határozatának nyilvános ki­hirdetésekor kedden. Az Al­kotmánybíróság egy alkot­mánybíró különvéleményé­vel hozta meg határozatát, amelyben a törvény rendelke­zéseinek megsemmisítését kérő több tucatnyi indítványt visszautasította. Sólyom László a határozat indokolásábah utalt arra, hogy a testület a törvény ki­hirdetése előtt — a köztársa­sági elnök indítványára — részletesen elbírálta a tör­vény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. Az Or­szággyűlés a törvény végle­ges szövegét az Alkotmány- bíróság állásfoglalásának fi­gyelembevételével alkotta meg. Ez alól kivétel a tör­vény 24. paragrafusa, amely vállalkozási támogatás cí­mén teljes kárpótlást nyújt az egykori földtulajdonosok­nak. Ez a rendelkezés — a határozat szerint — alkotmá­nyellenesen tesz megkülön­böztetést a kárpótlásra jogo­sultak között. Az Alkotmány- bíróság a 24. paragrafus meg­semmisítéséről való határo­zathozatalt 1993. szeptember 1 -jéig felfüggesztette. Ameny- nyiben az Országgyűlés az al­kotmányellenességet eddig A tavaly ősszel elszállított köztéri szobrok közül utolsó­ként a Jászai Mari téri Marx—Engels, és a Felvonu­lási térről elbontott Lenin- szobrot helyezik majd el. E két mű a szoborpark fogadó­falában kialakítandó fülkébe kerül, a park „vezérmotívu­maként”. A park összesen több mint ötven, az elmúlt rendszerhez kötődő szobornak és emlék­táblának ad majd otthont. Itt lesz látható többek között a Köztársaság térről lebontott Mártíremlékmű, a Gellért téri szovjet hősi emlékmű, vala­mint a Dózsa György úti Ta­nácsköztársaság-emlékmű is. az időpontig nem orvosolja, az Alkotmánybíróság a ren­delkezést visszamenőleges hatállyal is megsemmisítheti. Az Alkotmánybíróság a kárpótlással kapcsolatos ko­rábbi határozataiban kifejtett érveit összefoglalva megálla­pította: az alkotmányból nem vezethető le, hogy az ál­lam köteles visszaadni a ko­rábbi rendszerekben elvont tulajdont. Nem következik az alkotmányból az sem, hogy ezekért a sérelmekért az állam teljes kártérítést vagy kártalanítást nyújtson. Az indokolás rámutat arra, hogy a tulajdoni sérelmek or­voslása rendkívüli ,és egysze­ri körülmények között folyik, egy újabb tulajdoni rendszer- váltás részeként. A kárpótlás ezen belül csupán részfela­dat. Nincs alkotmányos indo­ka annak, hogy a volt tulaj­donosok a múlt rendszerben jogtalanságot, illetve va­gyoni és erkölcsi károkat szenvedettekkel szemben, sőt az átalakulás terheit viselő egész társadalommal szem­ben olyan megkülönböztetett elbánásban részesüljenek, hogy az ő követeléseiket a törvényhozás teljes egészé­ben kielégítse. A kárpótlási törvény eleget tesz az alkotmányosság köve­telményének, mert tekintettel van az ország teherbíróképes­ségére, az átalakulás terheiből egy csoportot sem hagy ki, és a kedvezményezettekre is ará­nyos terheket ró. Hatpárti egyeztető Befejeződött tegnap a Honvédel­mi Minisztériumban az a politi­kai egyeztető tárgyalás, aminek célja az Országgyűlés napirend­jén szereplő honvédelmi alapel­vek konszenzusos szövegének meghatározása volt — mondta Erdélyi Lajos alezredes, a Hon­védelmi Minisztérium szóvivője. A parlament hat pártja és a kormányzat a mintegy másfél hetes tárgyalás során az eredeti előterjesztést tömörítette és össz­hangba hozta a biztonságpoliti­kai koncepcióval. A tárgyaló felek mindegyike nagyra értékelte azt az együtt­működési szándékot, ami mind­végig jellemezte a megbeszélé­seket. Sió-expó Széles körű, gazdag termékvá­laszték található azon a kiállí­tással egybekötött vásáron, amelyet tegnap nyitottak meg Siófokon azzal a céllal, hogy még a szezon előtt a Balaton- parton vendéglátással foglalko­zó magánvállalkozóknak és a szállodáknak beszerezhessék mindazt, amire a vendégek fo­gadásához szükségük lehet. A háromnapos Sió-expón 19 kiállító kínálja termékeit mintegy 700 négyzetméteren. A bemutatott termékeket köz­vetlenül a gyártóktól, és ol­csóbban, valamint egy helyen vásárolhatják meg a szükséges eszközöket és berendezéseket. „Magyarnak tekintünk minden­kit, aki annak akarja érezni ma­gát”. Csurka Istvánnak ezt a ki­jelentését emelte ki címben a Rudé Právo független balolda­li cseh napilap a Magyar Út mozgalom megalapítójával ké­szített tegnapi exkluzív nyilat­kozat élén. A riporter Jan Ziz- ka volt. Csurka olyan politikai, társa­dalmi és kulturális mozgalom­ként definiálta a Magyar Utat. amely „a hagyományos ma­gyar szellemi értékek megőrzé­sére” törekszik. Politikai szán­dékaik közé tartozik az is, hogy „a mostani magyar kor­mánypártok erősebb támoga­tást kapjanak a rendszerváltás időszakában kitűzött nemzeti célok elérése érdekében” — ál­lította. Csurka szerint az a céljuk, hogy „a volt kommunisták ne okozhassanak túlságosan nagy kárt a társadalomban és a gaz­daságban. A valóságos válto­zás akkor következik be, ami­kor az elnyomott magyar kö­zéprétegek kerülnek vezető po­zícióba” — mondta, és hozzá­tette: „Nem akarunk politikai pereket, és azt sem, hogy kizár­junk embereket a társadalom­ból. Nem akarunk alkotmány- ellenes eszközökhöz folyamod­ni. A privilégiumok megszün­tetése mellett vagyunk.” Arról beszélt, hogy az ő eszközük az egyenlő esély kivívása minden­A menekültekkel kapcsola­tos nemzetközi szerződé­sekben is rögzített kötele­zettségek teljesítésére az Országgyűlés elfogadta a Menekülteket Támogató Alap létrehozásáról rendel­kező törvényjavaslatot. Az alap — elkülönített állami pénzalapként, egyút­tal a korábbi Letelepedési Alap jogutódjaként — a ha­zánkban tartózkodó mene­kültek ellátását, hazatérésü­ket, illetve továbbutazásu­kat hivatott segíteni, vala­mint támogatja társadalmi beilleszkedésüket. Ugyan­csak az alapból fedezik a jö­vőben a menekültügyi ellá­tás rendszerének fejleszté­sét és fenntartását. Az alap feladata emellett, hogy a menekülteket jogszabály­ban meghatározott szoci­ális ellátásban részesítse. A törvény értelmében az alap felett a menekültügyi feladatok kormányzati szin­tű irányításáért felelős bel­ügyminiszter rendelkezik, míg a kezelői jogkört a Me­nekültügyi és Migrációs Hi­vatal gyakorolja. Az alap bevételi forrását a központi költségvetésből elkülönített pénzösszeg, a természetes és jogi személyek befizeté­sei, valamint a külföldiek, nemzetközi szervezetek ál­tal nyújtott támogatás képe­zi. Szintén elfogadták a Re­ki számára, most azonban min­denütt „jól szervezett klikkek” uralnak mindent. A Magyar Út mozgalom szerveződésével kapcsolatban Csurka István a következőkép­pen fogalmazott: „Nem va­gyunk párt, és nem is biztos, hogy párt jön létre. A Magyar Út — mozgalom, amelybe mindenki beléphet, párthova­tartozástól függetlenül." Csurka a „liberális nómenk­latúra” fogalmat úgy értelmez­te, hogy „a volt marxisták és kommunisták számára a libera­lizmus mentőeszmévé vált, amely körül egyesülnek”. Sze­rinte ez nem valódi liberaliz­mus, „semmi köze az eredeti ideálokhoz”. A riporter fölvetésére Csur­ka tagadta, hogy antiszemita lenne. „Arról van szó, hogy bi­zonyos helyeken egyes szemé­lyek lecserélését követeltem. Ezek az emberek meg akarják tartani a széküket, és azt kez­dik állítani, hogy nem a tevé­kenységük miatt támadom őket, hanem azért, mert zsi­dók. Holott fogalmam sincs a származásukról” — állította. A Rudé Právo munkatársa utalt Csurka azon korábbi kije­lentésére. miszerint Göncz Ár­pádot „Izraelből irányítják”. Válaszában Csurka „bizonyos kapcsolatok” létezéséről be­szélt, és ezzel összefüggésben említést tett arról, hogy habilitációs Alapról szóló törvényjavaslatot. A Reha­bilitációs Alap — amely el­különített állami pénzalap­ként működik — arra hiva­tott, hogy segítse a megvál­tozott munkaképességű, tes­ti vagy szellemi károsodást elszenvedett személyek munkavállalását, foglalkoz­tatását. Az alapból fejleszté­si támogatást kaphatnak a rehabilitációs foglalkozta­tást szolgáló beruházások. A Rehabilitációs Alap be­vételi forrása az évente meghatározott költségveté­si támogatás mellett a ter­mészetes és jogi személyek önkéntes befizetései, fel­ajánlásai, valamint,az úgy­nevezett rehabilitációs hoz­zájárulás. Ez utóbbit a vál­lalkozási tevékenységet is végző költségvetési szer­vek és a társasági adót fize­tő adóalanyok kötelesek be­fizetni, amennyiben foglal­koztatottaik száma 30 főnél több. A hozzájárulás mérté­ke az adott gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatot­tak létszámától függően ala­kul. Az új jogszabály értelmé­ben az alap kezelője a Nép­jóléti Minisztérium. A pénzből pályázat útján nyer­hető támogatás, a pályázat benyújtásának feltételeit évente a népjóléti miniszter teszi közzé. „Göncz, a megválasztását kö­vető egy év során, nyolc alka­lommal utazott Amerikába”. A cseh riporter rákérdezett Csurka korábbi írására, misze­rint ötven év elteltével lejár a jaltai rendezés érvénye, és így új lehetőségek merülnek fel. A magyar politikus szerint „Jal­tán természetesen nem fogad­tak el szerződést, csupán bizo­nyos elveket dolgoztak ki. A világ azonban megváltozott.” Utalt arra, hogy Németország azóta egyesült, Csehszlovákia pedig megszűnt. A szerződé­ses rendszer nem teljes, hiszen Németországgal nincs béke- szerződés — tette hozzá. Sze­rinte arra van szükség, hogy Jalta, a hidegháború, a Szovjet­unió szétesése után a közép-eu­rópai országok „leüljenek a tár­gyalóasztalhoz”. Igenlően vála­szolt arra a kérdésre, hogy újra keil-e tehát tárgyalni a határo­kat. A cseh lap munkatársa meg­kérdezte: amennyiben Buda­pest a határ megsértésének te­kinti a bősi erőmű C-változat szerinti megépítését, akkor ez azt jelenti-e, hogy a határ nem érvényes. „Új határ kijelölését kérheti Magyarország?” Csur­ka szerint „Magyarország ezt természetesen megtehetné, de ez nem oldaná meg a problé­mát. Nem hiszem, hogy Ma­gyarországon bárki területeket fog követelni.” IMF-tárgyalások Áprilisban folytatódnak a tár­gyalások Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között. A Világbank igazgatótanácsa a tervek szerint április elején jó­váhagy Magyarországnak két újabb hitelt: az egyik a társada­lombiztosítás, a másik az APEH korszerű, számítógépes ügyvitelének megteremtését szolgálja. Párhuzamosan újabb, százmillió dolláros világbanki hitel kerül napirendre a magyar energiatermelés fejlesztéséhez, gázerőmű építéséhez. Nem félünk! A tömegkommunikáció ha­tása példátlan! Az engem gyakran föltelefonáló hölgy, ki bemutatkozás he­lyett már csak azt mondja: „ugye, emlékszik?...”, most azzal hívott föl, hogy valljam be, a Pest Megyei Hírlapnál dolgozó újság­írók ugyanúgy gondolkoz­nak, mint a többi lapoknál munkálkodó pályatársaik, csak ók a hatalommal bát­rabban szembe mernek sze­gülni, mint mi. Hozzátette még, hogy gyanítja, mi is Hankiss és Gombár urak pártján állunk, s nem téve- lyedtünk el attól az újság­író-társadalomtól, amelyik — a hölgy mondta — „Konrád György demokra­tikus lángleikét” követi. Mi­után a hölgy elég bőbeszé­dű, nem egyszer kénysze­rültem már arra, hogy e ha­sábon adjam meg válaszo­mat, hiszen ez a „párbe­széd” során képtelenség­nek bizonyult. Meg kell önt nyugtatnom, asszonyom, bi­zony mi a „lángleiket” kö­vetők ugyancsak népes cso­portjától elcsángáltunk, s mint ilyen elkőszálók, nem érzünk félelmet akkor, ami­kor észrevesszük, az újság­írókból álló tömeg hatása szerkesztőségünkben nem érvényesül. Több alkalom­mal kifejtettük nézeteinket Gombár és Hankiss urak közszereplésével kapcsolat­ban, s egyszer sem voltunk képesek arra, hogy eme el­nöki kiállásokat pozitívan értékeljük. És bennünket ebben nem a félelem veze­tett, hanem minden egyes alkalommal józan ítélőké­pességünkre szorítkoztunk. Miután a telefonszámlájá­val takarékoskodni nem kí­vánó hölgy nem először használta e szót: „félelem”, határozottan le kell szögez­nem, a Pest Megyei Hírlap­nál senki nem fél, mivel hisz- szük, demokráciában élünk. S bár rajtunk kívül Magyarországon több mil­lióan élvezhetnék a demok­ráciát, kérem a telefonálót, hogy legközelebb „lángtel­ket” szíveskedjék fölhívni, hiszen azon a fertályon szoktak félni, például attól, hogy Magyarországon nem bontakozhat ki amúgy iga­zából a sajtószabadság. Mi jól tudjuk — s korántsem zavar bennünket —, a saj­tó szabad. Ám az zavar, ha e szabadság égisze alatt na­gyon sokszor onnan, ahon­nan mi elcsángáltunk, izgal­masnak tűnő, ám velejéig romlott és hazug hírek, in­formációk. riportok hang­zanak el, jelennek meg. (Vödrös) Zsidó letéti ékszerek A magyar állam tartozik hely­tállni a zsidó lakosságtól kény­szerletétbe vett ékszerekért és aranytárgyakért — állapította meg dr. Sólyom László. Az Alkotmánybíróság szerint az elvont értéktárgyak eredeti ál­lapotukban már nem lelhetők fel, természetbeni visszaszol­gáltatásukra nincs lehetőségi A határozat szerint a második kárpótlási törvénnyel az ál­lam megfelelő kártalanítást nyújtott azoknak is, akiknek tulajdonát zsidó származásuk miatt vették el. Nem tett vi­szont eleget annak a békeszer­ződésben vállalt kötelezettsé­gének, hogy az örökös nélküli elhunytak vagyonát a sérel­met szenvedett zsidó közös­ség érdekképviseletének adja át, illetve ha ez nem lehetsé­ges, az érdekképviseletnek nyújtson megfelelő kártalaní­tást. Ezért az Alkotmánybíró­ság felhívja az Országgyűlés figyelmét, hogy 1993. decem­ber 31-ig tegye meg a szüksé­ges intézkedést a békeszerző­dés rendelkezésének végrehaj­tására. Alkotmánybírósági döntések / Érvényes a kárpótlás Csurka-interjú a Rudé Právóban Senki sem követel területeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom