Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-10 / 58. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. MÁRCIUS 10., SZERDA 3 Lenin állni fog Készül a szoborpark Menekültek, rehabilitáció Elfogadott törvények A tervek szerint május második felében nyitják meg az elmúlt rendszerhez kötődő szobrokat bemutató XXII. kerületi parkot — mondta Szilágyi András, a Budapest Galéria munkatársa. Mint említette: a talapzatok már elkészültek, s a szobrok egy része végleges helyén áll. Legkésőbb a jövő hét közepéig valamennyi felkerül talapzatára, s ezzel párhuzamosan készül a mintegy másfél hektáros park „zárómotívuma” is. A hátsó falazaton — amely 60 méter hosz- szú és 3,5 méter magas lesz — domborműveket helyeznek el. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint alkotmányosak a kárpótlásról szóló 1991. évi XXV. törvény rendelkezései, a 24. paragrafus kivételével. Ezt dr. Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke mondta a testület határozatának nyilvános kihirdetésekor kedden. Az Alkotmánybíróság egy alkotmánybíró különvéleményével hozta meg határozatát, amelyben a törvény rendelkezéseinek megsemmisítését kérő több tucatnyi indítványt visszautasította. Sólyom László a határozat indokolásábah utalt arra, hogy a testület a törvény kihirdetése előtt — a köztársasági elnök indítványára — részletesen elbírálta a törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát. Az Országgyűlés a törvény végleges szövegét az Alkotmány- bíróság állásfoglalásának figyelembevételével alkotta meg. Ez alól kivétel a törvény 24. paragrafusa, amely vállalkozási támogatás címén teljes kárpótlást nyújt az egykori földtulajdonosoknak. Ez a rendelkezés — a határozat szerint — alkotmányellenesen tesz megkülönböztetést a kárpótlásra jogosultak között. Az Alkotmány- bíróság a 24. paragrafus megsemmisítéséről való határozathozatalt 1993. szeptember 1 -jéig felfüggesztette. Ameny- nyiben az Országgyűlés az alkotmányellenességet eddig A tavaly ősszel elszállított köztéri szobrok közül utolsóként a Jászai Mari téri Marx—Engels, és a Felvonulási térről elbontott Lenin- szobrot helyezik majd el. E két mű a szoborpark fogadófalában kialakítandó fülkébe kerül, a park „vezérmotívumaként”. A park összesen több mint ötven, az elmúlt rendszerhez kötődő szobornak és emléktáblának ad majd otthont. Itt lesz látható többek között a Köztársaság térről lebontott Mártíremlékmű, a Gellért téri szovjet hősi emlékmű, valamint a Dózsa György úti Tanácsköztársaság-emlékmű is. az időpontig nem orvosolja, az Alkotmánybíróság a rendelkezést visszamenőleges hatállyal is megsemmisítheti. Az Alkotmánybíróság a kárpótlással kapcsolatos korábbi határozataiban kifejtett érveit összefoglalva megállapította: az alkotmányból nem vezethető le, hogy az állam köteles visszaadni a korábbi rendszerekben elvont tulajdont. Nem következik az alkotmányból az sem, hogy ezekért a sérelmekért az állam teljes kártérítést vagy kártalanítást nyújtson. Az indokolás rámutat arra, hogy a tulajdoni sérelmek orvoslása rendkívüli ,és egyszeri körülmények között folyik, egy újabb tulajdoni rendszer- váltás részeként. A kárpótlás ezen belül csupán részfeladat. Nincs alkotmányos indoka annak, hogy a volt tulajdonosok a múlt rendszerben jogtalanságot, illetve vagyoni és erkölcsi károkat szenvedettekkel szemben, sőt az átalakulás terheit viselő egész társadalommal szemben olyan megkülönböztetett elbánásban részesüljenek, hogy az ő követeléseiket a törvényhozás teljes egészében kielégítse. A kárpótlási törvény eleget tesz az alkotmányosság követelményének, mert tekintettel van az ország teherbíróképességére, az átalakulás terheiből egy csoportot sem hagy ki, és a kedvezményezettekre is arányos terheket ró. Hatpárti egyeztető Befejeződött tegnap a Honvédelmi Minisztériumban az a politikai egyeztető tárgyalás, aminek célja az Országgyűlés napirendjén szereplő honvédelmi alapelvek konszenzusos szövegének meghatározása volt — mondta Erdélyi Lajos alezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője. A parlament hat pártja és a kormányzat a mintegy másfél hetes tárgyalás során az eredeti előterjesztést tömörítette és összhangba hozta a biztonságpolitikai koncepcióval. A tárgyaló felek mindegyike nagyra értékelte azt az együttműködési szándékot, ami mindvégig jellemezte a megbeszéléseket. Sió-expó Széles körű, gazdag termékválaszték található azon a kiállítással egybekötött vásáron, amelyet tegnap nyitottak meg Siófokon azzal a céllal, hogy még a szezon előtt a Balaton- parton vendéglátással foglalkozó magánvállalkozóknak és a szállodáknak beszerezhessék mindazt, amire a vendégek fogadásához szükségük lehet. A háromnapos Sió-expón 19 kiállító kínálja termékeit mintegy 700 négyzetméteren. A bemutatott termékeket közvetlenül a gyártóktól, és olcsóbban, valamint egy helyen vásárolhatják meg a szükséges eszközöket és berendezéseket. „Magyarnak tekintünk mindenkit, aki annak akarja érezni magát”. Csurka Istvánnak ezt a kijelentését emelte ki címben a Rudé Právo független baloldali cseh napilap a Magyar Út mozgalom megalapítójával készített tegnapi exkluzív nyilatkozat élén. A riporter Jan Ziz- ka volt. Csurka olyan politikai, társadalmi és kulturális mozgalomként definiálta a Magyar Utat. amely „a hagyományos magyar szellemi értékek megőrzésére” törekszik. Politikai szándékaik közé tartozik az is, hogy „a mostani magyar kormánypártok erősebb támogatást kapjanak a rendszerváltás időszakában kitűzött nemzeti célok elérése érdekében” — állította. Csurka szerint az a céljuk, hogy „a volt kommunisták ne okozhassanak túlságosan nagy kárt a társadalomban és a gazdaságban. A valóságos változás akkor következik be, amikor az elnyomott magyar középrétegek kerülnek vezető pozícióba” — mondta, és hozzátette: „Nem akarunk politikai pereket, és azt sem, hogy kizárjunk embereket a társadalomból. Nem akarunk alkotmány- ellenes eszközökhöz folyamodni. A privilégiumok megszüntetése mellett vagyunk.” Arról beszélt, hogy az ő eszközük az egyenlő esély kivívása mindenA menekültekkel kapcsolatos nemzetközi szerződésekben is rögzített kötelezettségek teljesítésére az Országgyűlés elfogadta a Menekülteket Támogató Alap létrehozásáról rendelkező törvényjavaslatot. Az alap — elkülönített állami pénzalapként, egyúttal a korábbi Letelepedési Alap jogutódjaként — a hazánkban tartózkodó menekültek ellátását, hazatérésüket, illetve továbbutazásukat hivatott segíteni, valamint támogatja társadalmi beilleszkedésüket. Ugyancsak az alapból fedezik a jövőben a menekültügyi ellátás rendszerének fejlesztését és fenntartását. Az alap feladata emellett, hogy a menekülteket jogszabályban meghatározott szociális ellátásban részesítse. A törvény értelmében az alap felett a menekültügyi feladatok kormányzati szintű irányításáért felelős belügyminiszter rendelkezik, míg a kezelői jogkört a Menekültügyi és Migrációs Hivatal gyakorolja. Az alap bevételi forrását a központi költségvetésből elkülönített pénzösszeg, a természetes és jogi személyek befizetései, valamint a külföldiek, nemzetközi szervezetek által nyújtott támogatás képezi. Szintén elfogadták a Reki számára, most azonban mindenütt „jól szervezett klikkek” uralnak mindent. A Magyar Út mozgalom szerveződésével kapcsolatban Csurka István a következőképpen fogalmazott: „Nem vagyunk párt, és nem is biztos, hogy párt jön létre. A Magyar Út — mozgalom, amelybe mindenki beléphet, párthovatartozástól függetlenül." Csurka a „liberális nómenklatúra” fogalmat úgy értelmezte, hogy „a volt marxisták és kommunisták számára a liberalizmus mentőeszmévé vált, amely körül egyesülnek”. Szerinte ez nem valódi liberalizmus, „semmi köze az eredeti ideálokhoz”. A riporter fölvetésére Csurka tagadta, hogy antiszemita lenne. „Arról van szó, hogy bizonyos helyeken egyes személyek lecserélését követeltem. Ezek az emberek meg akarják tartani a széküket, és azt kezdik állítani, hogy nem a tevékenységük miatt támadom őket, hanem azért, mert zsidók. Holott fogalmam sincs a származásukról” — állította. A Rudé Právo munkatársa utalt Csurka azon korábbi kijelentésére. miszerint Göncz Árpádot „Izraelből irányítják”. Válaszában Csurka „bizonyos kapcsolatok” létezéséről beszélt, és ezzel összefüggésben említést tett arról, hogy habilitációs Alapról szóló törvényjavaslatot. A Rehabilitációs Alap — amely elkülönített állami pénzalapként működik — arra hivatott, hogy segítse a megváltozott munkaképességű, testi vagy szellemi károsodást elszenvedett személyek munkavállalását, foglalkoztatását. Az alapból fejlesztési támogatást kaphatnak a rehabilitációs foglalkoztatást szolgáló beruházások. A Rehabilitációs Alap bevételi forrása az évente meghatározott költségvetési támogatás mellett a természetes és jogi személyek önkéntes befizetései, felajánlásai, valamint,az úgynevezett rehabilitációs hozzájárulás. Ez utóbbit a vállalkozási tevékenységet is végző költségvetési szervek és a társasági adót fizető adóalanyok kötelesek befizetni, amennyiben foglalkoztatottaik száma 30 főnél több. A hozzájárulás mértéke az adott gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak létszámától függően alakul. Az új jogszabály értelmében az alap kezelője a Népjóléti Minisztérium. A pénzből pályázat útján nyerhető támogatás, a pályázat benyújtásának feltételeit évente a népjóléti miniszter teszi közzé. „Göncz, a megválasztását követő egy év során, nyolc alkalommal utazott Amerikába”. A cseh riporter rákérdezett Csurka korábbi írására, miszerint ötven év elteltével lejár a jaltai rendezés érvénye, és így új lehetőségek merülnek fel. A magyar politikus szerint „Jaltán természetesen nem fogadtak el szerződést, csupán bizonyos elveket dolgoztak ki. A világ azonban megváltozott.” Utalt arra, hogy Németország azóta egyesült, Csehszlovákia pedig megszűnt. A szerződéses rendszer nem teljes, hiszen Németországgal nincs béke- szerződés — tette hozzá. Szerinte arra van szükség, hogy Jalta, a hidegháború, a Szovjetunió szétesése után a közép-európai országok „leüljenek a tárgyalóasztalhoz”. Igenlően válaszolt arra a kérdésre, hogy újra keil-e tehát tárgyalni a határokat. A cseh lap munkatársa megkérdezte: amennyiben Budapest a határ megsértésének tekinti a bősi erőmű C-változat szerinti megépítését, akkor ez azt jelenti-e, hogy a határ nem érvényes. „Új határ kijelölését kérheti Magyarország?” Csurka szerint „Magyarország ezt természetesen megtehetné, de ez nem oldaná meg a problémát. Nem hiszem, hogy Magyarországon bárki területeket fog követelni.” IMF-tárgyalások Áprilisban folytatódnak a tárgyalások Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap között. A Világbank igazgatótanácsa a tervek szerint április elején jóváhagy Magyarországnak két újabb hitelt: az egyik a társadalombiztosítás, a másik az APEH korszerű, számítógépes ügyvitelének megteremtését szolgálja. Párhuzamosan újabb, százmillió dolláros világbanki hitel kerül napirendre a magyar energiatermelés fejlesztéséhez, gázerőmű építéséhez. Nem félünk! A tömegkommunikáció hatása példátlan! Az engem gyakran föltelefonáló hölgy, ki bemutatkozás helyett már csak azt mondja: „ugye, emlékszik?...”, most azzal hívott föl, hogy valljam be, a Pest Megyei Hírlapnál dolgozó újságírók ugyanúgy gondolkoznak, mint a többi lapoknál munkálkodó pályatársaik, csak ók a hatalommal bátrabban szembe mernek szegülni, mint mi. Hozzátette még, hogy gyanítja, mi is Hankiss és Gombár urak pártján állunk, s nem téve- lyedtünk el attól az újságíró-társadalomtól, amelyik — a hölgy mondta — „Konrád György demokratikus lángleikét” követi. Miután a hölgy elég bőbeszédű, nem egyszer kényszerültem már arra, hogy e hasábon adjam meg válaszomat, hiszen ez a „párbeszéd” során képtelenségnek bizonyult. Meg kell önt nyugtatnom, asszonyom, bizony mi a „lángleiket” követők ugyancsak népes csoportjától elcsángáltunk, s mint ilyen elkőszálók, nem érzünk félelmet akkor, amikor észrevesszük, az újságírókból álló tömeg hatása szerkesztőségünkben nem érvényesül. Több alkalommal kifejtettük nézeteinket Gombár és Hankiss urak közszereplésével kapcsolatban, s egyszer sem voltunk képesek arra, hogy eme elnöki kiállásokat pozitívan értékeljük. És bennünket ebben nem a félelem vezetett, hanem minden egyes alkalommal józan ítélőképességünkre szorítkoztunk. Miután a telefonszámlájával takarékoskodni nem kívánó hölgy nem először használta e szót: „félelem”, határozottan le kell szögeznem, a Pest Megyei Hírlapnál senki nem fél, mivel hisz- szük, demokráciában élünk. S bár rajtunk kívül Magyarországon több millióan élvezhetnék a demokráciát, kérem a telefonálót, hogy legközelebb „lángtelket” szíveskedjék fölhívni, hiszen azon a fertályon szoktak félni, például attól, hogy Magyarországon nem bontakozhat ki amúgy igazából a sajtószabadság. Mi jól tudjuk — s korántsem zavar bennünket —, a sajtó szabad. Ám az zavar, ha e szabadság égisze alatt nagyon sokszor onnan, ahonnan mi elcsángáltunk, izgalmasnak tűnő, ám velejéig romlott és hazug hírek, információk. riportok hangzanak el, jelennek meg. (Vödrös) Zsidó letéti ékszerek A magyar állam tartozik helytállni a zsidó lakosságtól kényszerletétbe vett ékszerekért és aranytárgyakért — állapította meg dr. Sólyom László. Az Alkotmánybíróság szerint az elvont értéktárgyak eredeti állapotukban már nem lelhetők fel, természetbeni visszaszolgáltatásukra nincs lehetőségi A határozat szerint a második kárpótlási törvénnyel az állam megfelelő kártalanítást nyújtott azoknak is, akiknek tulajdonát zsidó származásuk miatt vették el. Nem tett viszont eleget annak a békeszerződésben vállalt kötelezettségének, hogy az örökös nélküli elhunytak vagyonát a sérelmet szenvedett zsidó közösség érdekképviseletének adja át, illetve ha ez nem lehetséges, az érdekképviseletnek nyújtson megfelelő kártalanítást. Ezért az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlés figyelmét, hogy 1993. december 31-ig tegye meg a szükséges intézkedést a békeszerződés rendelkezésének végrehajtására. Alkotmánybírósági döntések / Érvényes a kárpótlás Csurka-interjú a Rudé Právóban Senki sem követel területeket
