Pest Megyei Hírlap, 1993. március (37. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-08 / 56. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP GAZDASAC 1993. MÁRCIUS 8., HÉTFŐ Egyiptomban védték — mi lejárattuk Elcsúsztunk a gilisztán Kis gilisztával nagy halat foghatni — tartja a közmondás, s bár nem kételkedünk abban, hogy ez megeshet, a közelmúltban mégis inkább a nagy halak fogták meg a kis gilisztásokat. Mielőtt megköveznének, gyorsan leírom: a „biogilisz- taügy” nem tréfadolog. Olyannyira nem, hogy a Biotermelők Országos Érdekképviseleti Szövetsége szakértőkből álló vizsgálóbizottság felállítását kérte az Ország- gyűléstől a háttér feltárására. Ezt a Jogvédő Liga is támogatja. Kitűnő televény — Na, de miről is van szó? — kérdezi a szerencsés kívülálló, akit nem etettek be a „gilisztahorgászok”. A trágyagiliszta (Eisenia foetida) az 1989-es Mezőgazdasági kislexikon szerint 4—8 centi hosszú gyűrűsféreg. Újabban tenyésztik, s betelepítik trágyatelepre, ahol kitűnő minőségű televényt (gilisztahumuszt) állít elő. Amikor az aranytojást tojó tyúkról bebizonyosodott. hogy mégsem az, sokan fordultak ehhez az állathoz — amely egyébként ugyancsak tojással szaporodik... A divat lefutott. Néhá- nyan megszedték magukat, sokkal többen tönkrementek. Dr. Pacs István kutató, a Gilisztatenyésztők és Gilisztahumusztermelők Országos Szövetségének elnökét arról kérdeztem, hogyan jutott a folyamat ahhoz a ponthoz, hogy az Országgyűlést is be kívánják kapcsolni az „utógondozásba”. Továbbá: mi a véleménye a vizsgálóbizottság esetleges felállításáról.-—A biogiliszta-láz — mondta elöljáróban dr. Pacs István — Nyugat-Eu- rópában is végigsöpört, mielőtt begyűrűzött Magyar- országra. Azután itt volt a legsúlyosabb a hatása. Hiába mondták A nyolcvanas évek második felében, akkori munkahelyén, a gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpontban olyan tudományos programon dolgoztak, amelyben azt vizsgálták, hogy a nyúltele- pek trágyáján kívül más állatok trágyájának lebontására is alkalmasak-e giliszták. Többek között arra a következtetésre jutottak, hogy ha a feldolgozandó trágya mennyisége kevesebb 500 mázsánál, a folyamat nem lehet gazdaságos. Megállapították, kisüzemben az is feltétel, hogy a lebontható trágya saját állattartó telepen képződjék. E kutatási-fejlesztési tevékenységgel lényegében egyi- dőben, de attól függetlenül terjedt el a „biogiliszta" és „biohumusz”-tenyésztés és -termesztés pilótajátékához hasonló divatja. Az integrátorok —jobbára kft.-k — termelők ezreit szervezték be. Az új tag 200 ezer forint hitelt vett fel, amiért 200 ezer darab gilisztát vásárolt. Ha beszervezett két újabb embert, nekik adhatta el a közben termelődött gilisztát, s már nemcsak a pénzénél volt, hanem keresett is rajta. — Szakmailag inkorrekt információt senkinek sem adtunk — emlékezett visz- sza dr. Pacs István. — Annál többet vitatkoztunk. Mi 20—50 filléres árat tudtunk kalkulálni a gilisztának, a másik oldal 1 forint 20-at, 1,50-et. Tízezrek kockáztatták felelőtlenül a pénzüket. Kétszázezer forintért akkor még új autót lehetett vásárolni. Ok kétszázezer gilisztát vettek rajta, de sokszor csak néhány ezer giliszta volt a halomban! Nincs visszaút Amíg a gilisztákat adták el, valóban gyorsan forgott a pénz. Az úgynevezett biohumuszt viszont -— ami nem humusz — 1990. szeptember 1. után csak szabvány szerinti minőségben lehetett értékesíteni. Dr. Pacs István és kollégái a nagyüzemi technológia kidolgozása során a patogén kórokozómentességre is ügyeltek. A kisüzemeknél ez megoldhatatlan volt. Több tízezren maradtak hoppon, akik a pénzintézetektől felvett kölcsönt nem tudták visszafizetni. A 200 ezer forintos adósság duplájára nőtt — és vannak olyan családok, melyekből kettenhárman is megpróbálkoztak a gyors meggazdagodással. — A földigilisztákat már az ókori egyiptomiak is védték. Nagyüzemi hasznosításuk jó program lehetett volna az ország számára. Ehelyett — fogalmazott dr. Pacs István -— totálisan lejáratták ezt az állatfajt, ami nem volt képes csodákra. Nem tudom, mikor jutottak el a termelésszervezők oda, hogy felismerték: amit csinálnak, már nem tisztességes, mert nem adható el sem a giliszta, sem az ürülék. A „biogiliszta-ügyben” az eredeti állapot nem állítható visz- sza. A cél az oda vezető út korrekt leírása nélkül elérhetetlen. Félek, ez a helyzet a vizsgálóbizottság felállításának kezdeményezésével is. A szövetség elnöke és titkára mázsaszám őrzik a bírósági iratokat. A legtöbb perben ők a szakértők. Az adósságcsapdába esőkön szerintük egyedül a parlament segíthetne, ha valamelyest csökkentené kamatterheiket. — Nem hiszem, hogy az egész „mozgalom” a csalás szándékával született. Ezért nem is lehet megtalálni azt az egyetlen embert, aki mindenért felelős lenne — mondta végül dr. Pacs István. Balázs Gusztáv Helyzetkép a megye városairól (1.) Gyarapodó népesség A Központi Statisztikai Hivatal a napokban ismét közéttette „Helyzetkép a megye városairól” című kiadványát. A sorozatot 1976-ban indították a KSH megyei igazgatóságai, s 1986-ig két-három évente adták ki. A mostani füzetet az 1990-es népszámlálás végleges adatainak felhasználásával készítette a KSH Budapest és Pest megyei Igazgatósága. A kiadó célja a megye városainak bemutatása a népesség, a foglalkoztatás, a lakáshelyzet és még néhány, hasonlóképpen fontos szempont alapján. Az adatok felvételének időpontja miap természetesen nem állítható, hogy a mostani helyzet hű tükre az összeállítás, de a tíz évvel korábbi adatokkal való összevetés hozzásegít a változások lényegének, a legfontosabb tendenciáknak a megismeréséhez. Most induló sorozatunkban azokat a fejezeteket ismertetjük, amelyek a népszámlálás óta eltelt idő ellenére is sokat- mondóak lehetnek. A kilencvenes években folytatódott a városiasodási folyamat Pest megyében. Az ötezer- hatszáz főt számláló Aszód 1991-ben történt várossá nyilvánításával: valamint a megye más városaiban bekövetkezett népességgyarapodás hatására a városok népessége az év végén 332 ezer 773 fő volt, 0,8 százalékkal több. mint egy évvel korábban. Ekkor a megye lakónépességének 35 százaléka élt városokban. Idén, január elsején a tizenötezer lelkes A bony is visszanyerte városi rangját, s ezzel a városi népesség aránya a 36 százalékra emelkedett. Az ország más megyéinek városaira 1991-ben — csakúgy, mint tíz évvel korábban is — a lakosság elvándorlása, a Pest megyeiekre pedig a bevándorlás volt jellemző. Figyelmet érdemlő kitétel a kiadványban a születések és a halálozások arányaiban bekövetkezett változás. Amíg korábban pozitív volt e számok egyenlege, addig 1991-ben a megye városaiban a halálozások száma meghaladta a születések számát. A létszám növekedése tehát egyértelműen a bevándorlás eredménye. Az általános tendenciák mögött jelentős differenciákra bukkantak a statisztikusok. A megye hét városában — Budaörsön, Érden, Gödöllőn. Monoton, Ráckevén, Szentendrén és Szigetszentmiklóson — nőtt a népesség száma. Közülük is jelentős változás a Budapesthez közeli városokban volt megfigyelhető. E sorban Szentendre vezet, majd Budaörs és Érd követi. Összeállította: Z. B. Megnevezés A lakónépesség száma A lakónépesség száma A népsűrűség, fő/km2 Az élve születések ! A halálozások 1980-ban 1 1991-ben 1000 lakosra jutó száma Aszód 6420 5759 355 15,0 12,0 Budaörs 17224 20449 867 11,8 11,3 Cegléd 40644 36906 151 12,8 15,8 Dabas 14248 14657 88 13,4 15,0 Dunakeszi 25137 J 26688 859 12,6 11,2 Érd 41330 44201 730 12,4 13,0 Gödöllő 28096 28655 463 12,5 11,4 Monor 18629 18492 299 13,7 14,4 Nagykáta 12590 11849 145 13,9 13,7 Nagykőrös 27808 26905 118 12,1 14,1 Ráckeve 8299 8183 128 10,9 14,6 Százhalombatta 14292 16384 584 13,4 7,8 Szentendre 16901 20265 462 11,9 10,5 Szigetszentmiklós 17698 19509 426 11,9 11,0 Vác 34866 I 33871 464 12,2 12,7 Korlátlan importengedély gabonára Eddig 47 ezer tonna búza importjának engedélyezésére nyújtottak be kérelmet a Földművelésügyi Minisztériumhoz — tájékoztatta Jelien Sándomé, a tárca illetékese az MTI-t. A minisztérium megítélése a hazai gabonahelyzetről továbbra is változatlan. A tavalyi termésmennyiség, a malmok éves szükséglete és az export mértéke várhatóan nullszaldós gabonamérleget eredményez. Ezért gabonahiány csupán az egyes rosszul gazdálkodó, illetve a felvásárláskor tőkehiánnyal küzdő vállalatoknál alakult ki. Búza importálására minden piaci szereplőnek lehetősége van az első félévben, ha el tudja adni a jelenleg tonnánként 130-140 dollárért vásárolt gabonát. A vállalatok önálló gazdálkodásába ugyanis kívülről, adminisztratív eszközökkel semmilyen körülmények között nem kíván beavatkozni a tárca. V alutaárfoly amok Pénznem vételi árfolyam eladási egységre, forintban Angol font 124,31 127,11 Ausztrál dollár 61,04 62,28 Belga frank 1100) 253,85 258,51 Dán korona 13,60 13,86 Finn márka 14,28 14,68 Francia frank 15,36 15,64 Görög drachma (100) 38,56 39,40 Holland forint 46,39 47,25 ír font 126,50 129,10 Japán yen (100) 73,65 74,85 Kanadai dollár 68,80 70,20 Kuvaiti dinár 278,70 284,20 Német márka 52,19 53,15 Norvég korona 12,27 12,51 Olasz líra (1000) 54,53 55,81 Osztrák schilling (100) 741,54 755,14 Portugál escudo (100) 56,72 57,82 Spanyol peseta (100) 72,51 74,03 Svájci frank 56,32 57,40 Svéd korona 11,11 11,37 USA-dollár 85,68 87,24 ECU (Közös Piac) 101,25 103,21 Hírek röviden A főváros levegőszennyezettségét mérséklő úgynevezett „kétütemű-program” — amely mintegy 120 ezer járművet érint — legkorábban az év második felében kezdődhet meg. A Főpolgármesteri Hivatal illetékese, Molnár Zoltán szerint a több éves terv megindítása előtt még számos kérdés vár megoldásra. így például a leadott gépkocsik bontása és környezetkímélő megsemmisítése, illetve az új autók szállítóinak versenyeztetése is. Ezzel párhuzamosan tárgyalnak majd a bankokkal egy olyan hitel- konstrukcióról, amely a kétütemű gépkocsit leadóknak lehetővé teszi, hogy csak a listára felvett kocsik árának 30-50 százalékát fizessék be készpénzben. * Megszűnik a badacsonyi zsibvásár a badacsonytomaji önkormányzat szándéka szerint. A közgyűlésen rendeletet hoztak ama, hogy a jövőben nem adják bérbe a közterületeket, nem engedik, hogy a hegy lábánál húzódó sétányt és a móló környékét beborítsák sátraikkal és igénytelen áruikkal az alkalmi és zugkereskedők. Megszavazták a tilalmat, annak ellenére, hogy ezzel a nyári szezonban legalább 2 millió forintnyi bérleti díjtól elesik a település. * Paradox helyzet: a munka- nélküliség által legjobban sújtott Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyében munkaerőhiánnyal küszködik több köny- nyűipari üzem. A textil- és cipőipari vállalkozások több száz dolgozót alkalmaznának, de jelentkező nem akad, pedig a régióban a munkanélküliségi mutató meghaladja a 23 százalékot, több mint 64 ezer állástalan embert tart nyilván a területi munkaügyi központ. A vállalatok, köztük a nagykállói KÁLLTEX Részvénytársaság azt fontolgatja, hogy vendégmunkásokat szerződtet Ukrajnából, hogy ne veszítse el a biztosnak tűnő piacot. * Hátrányos helyzetűeknek, elsősorban cigány származású munkanélkülieknek teremtett képzési lehetőséget a Jóléti Szolgálat Alapítvány Székesfehérvárott. A kézművesműhelyben szőnyegszövésre, gyékény- és vesszőfonásra, fafaragásra tanítják a rászorulókat, segítve szociális problémáik megoldását. A létesítményt az egyik volt szovjet laktanyaépületben rendezték be. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
