Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-26 / 48. szám
ŐSZUTÓ PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. FEBRUAR 26.. PENTEK Családias ünnep Tápiószőlősön ki Otthon születésnapja Csökkenő lélekszám Tízmillióan sem leszünk? Történelmi emlékidézo Két súlyos esztendő A legújabb kori történelmünk két legsúlyosabb esztendejének eseményeit, személyes számadásként, Magyarország 1942—44 közötti miniszterelnöke, Kállay Miklós tollából két vaskos kötetben — csaknem 40 évvel a megjelenése után — vehette kézbe a magyar olvasó. Az Európa Kiadó História emlékirat-sorozatában megjelent könyvből közlünk ismét újabb részletet. Ünnepre készülődnek Tápiószőlősön, az idősek otthonának harmadik születésnapjára. Ha minden összejön — s az influenza sem gördít újabb akadályokat — a jövő hét végén, március 6-án, szombaton szerény vacsorával emlékeznek meg a számukra jeles évfordulóról. Igazi — amolyan kedves, bájos — falusi intézmény a tápiószőlősi öregek otthona. Mindenekelőtt a nagysága teszi azzá: kezdetben tíz, jelenleg tizennyolc ágy fér el benne. Egyet már kénytelenek voltak a nappali szobában eldugni. Gál Jánosné, az otthon vezetője szerint azonban elméletileg bármikor felvehetnének további négy-öt rászorulót, elhagyott öreget, ám hely hiányában nem tehetik, nem emelhetik az állandó lakók számát. Gondozónők járják a falut Szerencsére viszont ötven-hat- van idős embert saját otthonában látogat rendszeresen három területi gondozónőjük. Van olyan gondozottjuk, aki már két éve kizárólag rájuk számíthat. Előfordul, hogy kórház helyett inkább az otthonban szorítanak átmenetileg helyet egy újabb ágynak — persze csak ha az orvos ezt engedélyezte. Ha ott nagyobb az esélye a gyógyulásnak. Mindenesetre a törődés, az emberség, a hazai levegő sokat számít. Tápiószőlősön még nem halt meg úgy senki — mondta csendesen Gálné —, hogy valaki ne fogta volna a kezét. Az otthon — az említetteken túl — támasza minden tápiószőlősi idős embernek. A ffilu közel háromezer lakosából csaknem ötszáz közibük tartozik. Az elmúlt három év alatt az ő életük természetes hátterévé vált az intézmény. Ahol éjszaka is van ügyelet, telefon: ide jöhet segítségért bárki — nem küldik el. A falusi ember nem szívesen panaszkodik, ám itt — ahol sógorok, komák, szomszédok, ismerősök vannak — könnyebben kibeszéli magát. Nemegyszer előfordult, hogy így bukkantak a gondozónők újabb rászorulóra. Nemritkán valakivel csuCsanády Sándor képviselő nagy ellensége volt Tisza Kálmánnak. Egy ízben, amikor Csanády lehazaárulózta Tiszát, a beszéd után a miniszterelnök azonnal felállt, hogy reflektáljon az elhangzott beszédekre. A képviselő azt hitte, hogy Tisza Kálmán most vele fog polemizálni, kezét a fülére tette, de még így sem hallotta a halk beszédű miniszterelnök szavait. Mérgesen rákiáltott hát Tiszára: — Hangosabban! Tisza Kálmán sztoikus nyugalommal válaszolt: — Mindenki olyan hangosan és okosan beszél, ahogy tud. pán beszélgetni is elegendő, s csendesednek a bajok. Az intézmény és a falu között más téren ugyancsak természetes, állandó a kapcsolat. Több vállalkozó feliratkozott már a támogatók listájára: Kiss János pékmester például ünnepi alkalmakkor kenyérrel, péksüteménnyel, Pintér János zöldséges primőrökkel látja el az otthon konyháját. Kocsis Imrétől karácsonyra szép fenyőfát kaptak. A helyi tsz is gyakran kitesz magáért. Disznóölések időszakában kóstolót hoznak be a falubeliek, de lag- zi sem múlik el kis csomag nélkül. Szüretkor ugyanez a helyzet: tudják meg a kisöre- gek is, milyen lett a termés. Karácsonykor az önkormányzat adta a csomagokat az otthonban lakó és más idős embereknek. Képeslapot viszont mindenki kapott Tápiószőlősön, névre szólót, pontos címzéssel, de személyesen adták át az öregeknek. Három év után időszerű már a bővítés — véli Gál Jánosné. A tágas udvar másik épületét szeretnék átvenni, amelyik korábban varrodának volt használatos. Eredetileg az egyházé, ezért az önkormányzat tárgyalásokat folytat az épület megszerzéséért — persze megfelelő csereingatlan fejében. A korelnök az asztalfón A március eleji születésnapon tehát nemcsak a múltról, hanem a jövőről is beszélgetnek a tápiószőlősi idősek otthonában. Az ünnepi vacsorán ott lesznek az idős emberek, mint például a nyolcvanöt éves Berták Mi- hályné és Balaton Sámuelné, akik a fennállás óta benne laknak. Az asztalfőn Meggyes Margit néni ül majd, hiszen ő a rangidős a maga kilencvenöt esztendejével. Természetesen nem hiányozhatnak — legalább egy köszönés, jó szó erejéig — a rendszeres látogatók, de a falu vezetői és a mindenkor segítő vállalkozók sem. Itt a faluban — Tápiószőlősön — ez a szokás: úgy ünnepelnek, mint egy összetartó, nagy család. Tóth Ferenc Deák Ferenc 1873 elején, amikor már betegeskedni kezdett, egyszer a képviselőház folyosóján szivaroz- gatott.-—Talán a rossz levegő űzte ki a teremből? — kérdezte tőle egy képviselő. — Nem — felelte az öregúr —, hanem amikor a személyemet is érintő ügyeket tárgyalnak, nem szeretek bent lenni. — De hát ma nem tárgyalnak ilyesmit! — Dehogynem. A kiszolgált altisztek ellátásáról van szó. Tavaly január és október között a lakosság természetes fogyatkozása 60,9 százalékkal nagyobb volt, mint 1991 hasonló időszakában — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Eszerint 1992-ben október végéig több mint 20 ezerrel csökkent a lakosság száma. 1991-ben egész évben a természetes fogyás 17 606 volt. Az idén ez várhatóan meghaladja majd a 24 ezret. Tavaly október végéig 101 549 volt a élveszületé- sek száma, ami 5,1 százalékos csökkenés 1991 hasonló időszakához képest. Ugyanezen időszak alatt 121 853-an haltak meg, ez viszont 1,8 százalékos emelkedést mutat. Múlt év októberének végéig 49 709 házasságkötést regisztráltak, ami 7,4 százalékos visszaesést jelez. A terhességmegszakítások száma 10 hónap alatt 73 583 volt, ami 3,1 százalékos csökkenés. Ugyanakkor a 100 élve- születésre jutó 72 terhességmegszakítás igen magas arányt mutat. Örvendetesen csökkent viszont a csecsemőhalálozások aránya. Ez 1991-ben 1000 élveszülöttre még 16 volt, míg tavaly — tíz hónap adatai szerint — 13-ra esett vissza. Demográfiai előrejelzések szerint a népesség számának még 1981-ben megkezdődött csökkenése tovább folytatódik, és 2010 körül 10 millió alá csökken a lakosság száma, ami 1991 végén még 10 millió 837 ezer volt. PÁR NAP múlva Veress László visszatért, és hozta magával a leadót meg a kódot is, amely egészen a német megszállásig zavartalanul működött. A megállapodás lényegét tekintve feltétel nélküli megadást jelentett, az angolok így is értelmezték. Mi azonban nem teljesen. Lisszaboni követünk azt közölte az angol nagykövettel, hogy Magyarország hajlandó minden feltétel teljesítésére, amit az angolok vagy amerikaiak előírnak, csak az azonnali és feltétel nélküli megadás formuláját nem fogadhatja el, az ugyanis államisága feladását jelentené, holott éppen annak megmentése és megtartása a cél. SZÓ LEHET tehát minden feltétel elfogadásáról, ami gyakorlatilag ugyanaz, mint a feltétel nélküli megadás, elvileg azonban ég és föld köztük a különbség. Az angoloknak természetesen ragaszkodniuk kellett a feltétlen kapitulációhoz, hiszen ez általános elvvé lett. Konstantinápolyban ezt meg is magyarázták nekünk, aminek a mi tágyalóink nem is mondtak ellent, csak arra hivatkoztak, hogy a kérdés megvitatásának pillanatnyilag nincsen praktikus értelme, hiszen a harctéri helyzetet tekintve még igen messze van az az idő, amikor az angolok elérhetnek Magyar- ország határára. A KORONATANÁCSON a kormányzó út tájékoztatott minket, és azt mondotta, hogy új elhatározások előtt áll, addig is arra kéri azonban a kabinetet, hogy maradjon együtt és vigye tovább az ügyeket. Erre én és Keresz- tes-Fischer kijelentettük, hogy a német megszállás pillanatától kezdve minden intézkedés, így a régi kormány felmentése, és az újnak a kinevezése is, törvénytelen és semmis, mivel külső erőszak eredményeképpen történt, ennélfogva nem vagyunk hajlandók sem aktív, sem passzív szerepet vállalni, s így nem teljesíthetjük a kormányzó felszólítását sem az ügyek további vitelére. Én még hozzáfűztem, hogy ezentúl semmilyen kormányzói intézkedést nincs módomban ellenjegyezni, s így sem a jelen összejövetel jegyzőkönyvének aláírását, sem kommüniké kiadását nem vállalom. A kormányzó úr erre visszavonult, és a koronatanács határozat- hozatal nélkül oszlott szét. AKKOR ESTE újra felkerestem a kormányzót, aki hosz- szú napok óta csak most jutott pihenéshez. Azt mondotta, hogy a vonaton történt beszélgetés óta a németek részéről senki sem keresett lehetőséget a vele való tárgyalásra, csupán Veesenmayer kérte, hogy a vacsora után fogadja. Ekkor beszélgettünk utoljára hosszasabban egymással. Megkérdeztem tőle, hogy most mit akar tenni, hiszen az első nap eseményei máris azt a benyomást keltik az emberben, hogy a németek nem fogják megtartani az ígéretüket. Azt ígérik, hogy ha én távozom, és németbarát, nem ellenséges kormány alakul, akkor Magyarország függetlenségében, valamint belső szabadságjogaiban nem lesz változás. Viszont az ország megszállása folytán máris megszűntünk alkotmányos állam lenni; hiába tesz ő akármit, hiába fogja az intézkedéseit egy szuronyokra támaszkodó kormány szankcionálni, nem lesz az alkotmányos ténykedés. A népfelség elve megszűnt, ő ezután mindent csak az egyéni felelősségére tesz és cselekszik. AZT FELELTE, hogy tudja ezt. Tudja, hogy egyedül maradt. Összeomlott minden, ami körülbástyázta a hatalmát. Csak a fellegvár maradt meg, de abban ő az utolsó leheletéig ki fog tartani. A nagyobb felelősséget ő vállalja, <5 az igazi felelős, az úgynevezett felelős miniszterelnök csak addig az, amíg fel nem váltja más; ő azonban nem választja ezt a kényelmes utat, őt nem válthatja fel senki. Figyelmeztettem, hogy ezáltal nemcsak azért vállal felelősséget, amit ő tesz, hanem mindenért, olyasmiért is, ami az akaratán vagy tudtán kívül, sőt ellenére történik. Határozottan kértem, hogy mondjon le, ezzel is demonstráljon, mert csak így cáfolhatjuk meg azt a németek által kol- portált híresztelést, hogy a katonai megszállás az ő beleegyezésével és hozzájárulásával történt. (Folytatjuk) lőle. Képessy Józsefet rendezés közben láthatjuk, Gombos Katit, Darvas Ivánt, Tímár Józsefet és Lukács Mar- gitot az újjáépült I-es hangjá- tékstúdióban kapta lencsevégre a fotográfus. Az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Részvénytársaság, valamint a Postai és Távközlési Múzeum azt tervezi, hogy 1995-re, a magyar műsorszórás hetvenedik évfordulójára egy jóval nagyobb kiállítást rendez, padlások, pincék, régi műhelyek zugaiban megbúvó rádió- és televízió-alkatrészekkel, képeslapokkal, ezernyi tárgyi relikviával kiegészítve a jelenlegi kollekciót. Mert — mint ahogy a szakemberek elmondták — sok tárgyi és írásos emlék, hangfelvétel elkallódott az évtizedek folyamán. Ezek felkutatása, gyűjtése pedig valamennyiünk érdeke. Főleg most, amikor a rádiózás reneszánszát éli. A diósdi múzeum amolyan kincsesház, amely nemcsak a technika(történet) megszállottjainak nyújt maradandó élményt, hanem mindenkinek, aki mélyíteni szeretné műszaki kultúráját. L. S. A T. Ház humora Nevető elődeink A diósdi Rádiómúzeum kincsei Dédszüleink hírmondója A diósdi rádióállomás épületében nem mindennapi látvány várja a látogatókat. Az időszakos rádiókiállításnak az adja az aktualitását, hogy — mint megemlékeztünk róla — február 15-én volt száz esztendeje, hogy Puskás Tivadar jóvoltából Budapesten megszólalt a világ első tömegkommunikációs eszköze, a telefonhírmondó. A rádiózás a telefonhírmondóvá) kezdődött. Az információ vezetéken keresztül érkezett a távbeszélő-készülékekhez. A kiállításon Puskás Tivadar egyik szabadalmi okirata mellett /. Ferenc József hallgatóját is megtaláljuk. A császár ugyanis ezzel kísérte figyelemmel a milleniumi kiállítás eseményeit. A tárlat felidézi a vezeték nélküli rádióadások kísérleteit is. A Csepelen felállított szikratávíró is látható itt, amelyen 1914—19 között katonai és diplomáciai „levelezés” folyt. Itt van az Előre hajó makettje, amelyen a Magyar Királyi Posta 1906-ban folytatta kísérleteit. A tablók és a tárlók arról is mesélnek, hogy az első adások 1925-ben a berlini Huth cégtől vásárolt 250 kW-os távíróadón kezdődtek meg. Szemügyre vehetünk egy Telefun- ken gyártmányú rövidhullámú vevőkészüléket is, valamint mikrofonok sorát — köztük a Reisz-féle szénmikrofont a 20-as évekből —, és a 120 kW-os adó antennájának makettjét, a magyar rádiózás szimbólumát. A vevőkészülékek szintén féltett kincsek. Belőlük félezer van a Magyar Rádió épületében, ide egyelőre csak néhány került az Orion típusú néprádióból és a Standard Super Favoritból. Megbámult fotók, plakátok is mesélnek a rádiózás őskoráról. Scherz Ede volt az első bemondó. Álló képe mellett egy fényes tálcán csillogó vizeskancsó, pohárral, melyek nem hiányozhattak melA rádiós múlt relikviái
