Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 18.. CSÜTÖRTÖK Gordiuszi csomó Foton Tizenötmillió forint egy hektár földért Sramlizene a „Menz-i” utcán A sváb bál újkori története Nagymaroson Tóth Sándor polgármester szerint, a mostanihoz hasonló üzleti lehetőség a község fejlesztésére nem fog adódni a közeljövőben. Ha nem jön létre megegyezés a téesz, a kárpótoltak, a részarány-tulajdonosok és az önkormányzat között, ez azt jelenti, hogy nagy pénztől esik el a település. — A rendszerváltás küszöbén — avat be az előzményekbe Tóth Sándor — a téesz előszerződést kötött egy osztrák céggel, amelyik területet keresett Magyarországon nagyobb méretű ipari, kereskedelmi létesítmények felépítésére. A téesz Fót déli részén elterülő 272 hektáros területre kötött előszerződést az osztrák partnerrel. Eszerint az osztrák fél kétszáz schillinget fizetne minden négyzetméterért. Ez hektáronként 14-15 millió forintot jelentene. A vagyonellenőr- ző bizottság — annak idején — úgy döntött, hogy ezt apportként viszik be a közös gazdasági társaságba. — Igen. de ez a terv hónapok óta kivitelezhetetlennek látszik. Nem tudnak megegyezni az érintettek? — Sajnos, így van. A téesz előszerződést kötött a részBiatorbágy határában vagyunk, a százas műút melletti gyümölcsösben, melynek egy részét nemrég árverezték. Orlai Márton több társa megbízásából vett részt az árverésen, ahol tizennégy hektár földet vásárolt vissza. A vita tárgya most egy üzemi út, melyen a megvásárolt földterületeket a legcélszerűbb megközelíteni. Igen, de ez az üzemi út, a téesz művelése alatt lévő földterületen is átmegy. Ott van a bejárat. A téesz nem egyezik bele, hogy ott mások is átjárjanak. Hiába, hogy törvény szabályozza: a volt téesz üzemi útjai az önkormáyzat tulajdonát képezik, tehát közutak. Ezeket nem lehet Nagykőrös városa figyelemre méltó buzgalommal szövögeti messze földre elágazó kapcsolatait. Az utóbbi néhány évben több nyugateurópai települést fogadott testvéréül és viszont. A hollandiai Haaksbergennel, a németországi Espelkamppal, valamint Nagyszalontával időről-időre mélyül a barátsága, amit kölcsönös látogatások, különböző rendezvények fémjeleznek. Természetesen más euróarány-tulajdonosokkal is, melyben magának követeli a vételár összegét. Amikor ezt az előszerződést kötötték, akkor ez természetesnek tűnt. Azóta sokminden változott. Most a kárpótoltak és a részarány-tulajdonosok is követelik részüket a magas vételárból. A téesz erről viszont hallani sem akar. — Mire megy ki ez a merevség a téesz vezetői részéről? Gazdasági érdek vagy hatalomátmentés akar lenni? — Ez is, az is. Hadd ne mondjam ki. Nem igaz, hogy a téesz nem ígért semmit. Mondták, ha bejön az üzlet, kölcsönt vehetnek fel, alapítványuk lesz, és ebből majd kárpótolnak. De a kárpótoltak bizalmatlanok. Ők tiszta helyzetet akarnak. Az önkormányzat a kárpótoltak mellé állt, és csak akkor hagyja jóvá a földelkisajátítani. A téesz ugyan ígéretet tett, hogy majd átjárhatnak, de ezt az ígéretét nem hajlandó teljesíteni. Orlai Márton és társai bizalmatlanok, mert így bármikor lezárhatják az utat, bezárhatják a bejárati kaput az orruk előtt. S hogy bizalmatlanságuk nem alaptalan, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a téeszelnök elutasítást is magába foglaló javaslata: Ott van a felső út, járjanak azon. Csakhogy ez a felső út két és fél kilométerrel odébb van. A helyszínen a polgár- mester Palovics László, a földrendező bizottság részéről Kecskés László, az önkormányzati testületből Radnai János is próbálja meggyőzpai országból is érkeznek ide látogatók, egy-egy jeles esemény alkalmával. Az Arany János emléktábláját avató ünnepségre például Giovanna Gruber, az olasz kulturális intézet igazgatója is eljött. Ekkor került szóba az olasz testvérvárosi kapcsolat tető alá hozása is. A tárgyalások eredménnyel végződtek, nem régen Terme di Castrocare polgármestere írt nagykőrösi kollégájának az együttműködést feladást, ha sikerül egyezségre jutni a téesszel. Mindemellett az önkormányzat is részt követel a vételárból. Ugyanis, a jogszabályok értelmében, ha egy önkormányzat mezőgazdasági földeket lakásépítésre, ipartelepítésre kijelöl vagy felértékel, akkor részesülhet a bevételből is. Az önkormányzat nem tévesztheti szem elől, hogy a településfejlesztésekkel káros, negatív hatások is jelentkeznek, ezeket pedig orvosolni kell. Az ipartelep bővülése esetén a belső településeken is fejlesztéseket kell végrehajtani. — Várható-e elmozdulás az elkövetkező időszakban a holtpontról? — A földalapok képzésénél a téesznek meg kellene egyeznie a helyi egyeztető fórummal. Egyelőre nincs megegyezés. Ha továbbra is marad a patthelyzet, mindenki veszíteni fog. Nem hiszem, hogy még egy ilyen lehetőség adódna Fót számára. ni a téeszelnököt,hogy Orlai Márton és társai kérése jogos. A téesz elnök, most már határozottan elutasítja az út használatára tett kérést. A vita mellékvágányra terelődik. Felróják a téeszel- nöknek, hogy amikor arról szavaztak az önkormányzatban, hogy a községnek legyen-e mezőgazdasági szakembere, akkor ő volt az egyetlen, aki ellene szavazott. Mivel nem jött létre megegyezés, a polgármester hivatalos eljárást ajánlott a panaszos feleknek. Be kell nyújtani a kárpótlási bizottsághoz a panaszt. ajánlandó, és tájékoztatást kérve a nagy körösiektől. A képviselő-testület elé került a dolog. A városatyák vita nélkül elfogadták az ajánlatot, s egyúttal megbízták Kiss János polgármestert a testvérvárosi frigy érdekében szükséges intézkedések megtételére. Remélhetőleg ez a kapcsolat is olyan eredményes és ígéretes lesz, mint az első kezdeményezésekről az már elmondható.- ay Színes plakátok sorakoznak a nagymarosi főtér házfalain. Hirdetnek horgász közgyűlést, író-olvasó találkozót, vadász bált, március 20-án meg, mint a könyvtárban megtudom, a környékbeli települések 11 iskolai színjátszó csoportja és irodalmi szakköre ad találkozót egymásnak. Minden külön díjazás nélkül, csupán a szereplési alkalom, az ismerkedés kedvéért. Kisvárosi emlékek Ha visszaidézem a nagymarosi férfikórus nemrég hallott műsorát és a közelmúlt más kulturális élményeit, megállapítható: élénk lehet itt a társasági élet. A nagyközség önálló szellemi arculatának tárgyi bizonyítékai a Dunára futó utcák egykori jómódra emlékeztető házsorai. A híres főtéri gesztenyés, a vasúti töltés fölé magasodó Árpád-kori templom inkább kisváros benyomását kelti, mint faluét. Mementó is ez a főtér. A hajdanvolt szabad királyi városra emlékeztető. /. Károly király Nagymaros kiváltságait megerősítő rendelkezései 1324. április 22-én láttak napvilágot. Sajátos, helyi hagyományok folytatását sejtem abból is, hogy január 13-án sváb bált rendeztek. Az is a történelem része, hogy már az Árpád kor elején németek laktak itt, de aztán elmagyarosodtak. A feljegyzések szerint 1715—1735 között Mainz környékéről telepítik be a mai német származású polgárok őseit. Nagvkáta és környéke közismerten mezőgazdasági jellegű vidék, ahol sokan foglalkoznak állattartással. Őket szolgálja ki az ANI- MED-VET Állatgyógyászati és Tenyésztési Kereskedelmi BT. szaküzlete, amely a nagykátai piac főbejárata mellett található. Haszon- és kedvtelésből tartott állatok részére árusítanak itt tavaly március óta táp- és gyógyszereket, ingyenesen adnak tanácsokat, recepteket írnak, vakcináinak, ha szükséges még műtéteket is végeznek. Szívesen látják a magángazdákat, de a tsz-eket is. Dr. Angyal József állatorvos és társa, Urbán László állattenyésztő nagy szaktudással, gyakorlattal rendelkeznek. Közös vállalkozásukat március elejétől állatorvosi rendelővel bővítik, mert jelenleg csak az üzlet tart nyitva a Gabonaforgalmi Vállalattól bérelt helyiségekben. Demeter Péterné, a közművelődési intézmények igazgató helyettese, a nagyközségi könyvtár vezetője azonban tagadja, hogy a sváb bál, valamiféle hagyomány folytatása lenne. Neki pedig hihetünk, mert szakdolgozatot írt a község történetéből, néprajzi kutatásokat is folytatott. A század felhői — Különösen erre az évszázadra jellemző már — mondja Demetemé, hogy Budapest közelségét, a vasúti fővonal előnyeit kihasználva, erős idegenforgalom alakult ki. Módos polgárok jártak nyaralni a községbe, ahol virágzó kertkultúra is teremtődött. Bécsi és budapesti piacokra vitték a gyümölcsöt hajón, vonaton. Az életmód következtében erős polgárosodás indult meg, de ez azzal is járt, hogy sokan felejtették el őseik nyelvét. Nem találni nyomait a népviseletnek, s nem mindenki beszél szívesen a viharos falutörténet legnehezebb évtizedeiről. Mert ami igaz, az igaz. A háború idején volt itt volks- bund is, de volt szembenállás azok részéről, akik azt mondták: Nem támogatjuk Hitlert, mi ehhez a hazához tartozunk, a magyarok mellett a helyünk. Aztán következett a méltatlan kollektív büntetés is. Válogatás nélkül, ártatlanok sérelmére. A ki- és áttelepítések korszaka újabb vonásokat rajzolt Nagymaros néprajzi térképére. Költöztek ide emberek a Felvidékről, magyarosított a községen az iparosítás Az érdeklődés eddig nem a váltnak megfelelő: két szakember szerint jelenleg „gödörben” van az állattartás, kevesen vállalják, sőt sok marhát levágnak a környéken. Csütörtökönként, a heti nagypiacok alkalmával viszont jelenidőszaka. Amikor az ország más vidékeiről a Dunakanyarba települtek át az életmódot változtató, földjeiket elhagyó munkavállalók. — Ha nem a hagyomány, mi más lehetett a sváb bál indítéka? — Tavaly, amikor a Menz-i utcát avattuk —, ejti ki helyi tájszólás szerint Mainz város nevét — itt volt a távoli német település polgármestere is. Akkor a vecsé- si Brunner zenekar játszotta a sramlit, a vérbeli sváb muzsikát. S ez nagyon tetszett a helybelieknek. Most aztán közkívánatra ismét megrendeztük a bált. Kezdik az elejéről A község önkormányzata idén január elsejétől közös igazgatás alá vonta a községi könyvtárat, a művelődési házat és a régóta nem látogatható helytörténeti gyűjteményt. Mindent a könyvtárszakos vezetőkre bíztak. Az igazgatóhelyettes örül, mert a marosiak könyvszerető emberek, gyakran megfordulnak nála az olvasni valókért. Mandliné kicsit szorong, mert a művelődési ház miatt új szakmát kell tanulnia. Nagyon sok pénz szükséges az öreg épület felújítására. A helytörténeti, egyébként gazdag gyűjteményt közösen kell rendezniük. Szakemberre is szükség lesz a restaurálásokhoz. Ha egy idő után sikerülne megnyitni ezt a kis helyi múzeumot, talán több fény derülne a múltra, a sváb bálok történetére is. tős mértékben megugrik a forgalom. Ilyenkor számtalan vidéki ember keresi fel az ANI-MED- VET üzletet, amely különben hétfő és vasárnap kivételével minden nap nyitva tart. (- tóth -) Bágyi Bencze Jakab Árverés után Biatorbágyon Kié az üzemi út? B. B. J. Nagykőrös olasz barátai Kovács T. István A Állattartók figyelmébe Gyógyítanak és tanácsot adnak Dr. Angyal József szolgálja ki vevőjét Vimola Károly felvétele
