Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-24 / 46. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. FEBRUAR 24., SZERDA VÁLASZLEVÉL Csurka-fórum Pilisvörösvárott Miért maradt el az árverés Nagykőrösön? Lapunk február 18-i számában cikket közöltünk, amelyben a Nagykőrösön elmaradt földárverezésre utaltunk. Ezzel kapcsolatos megjegyzéseit a Pest Megyei Földhivatal vezetője, dr. Polgár Mihály juttatta el szerkesztőségünkbe. Az alábbiakban ezeket az észrevételeket közöljük. A kárpótlási törvény megalkotásával a törvényhozóknak az volt a céljuk, hogy az ország jelenlegi anyagi helyzetét figyelembe véve az elmúlt 40 évben tulajdonukban kárt szenvedett embereket bizonyos mértékig kárpótoljanak. A kárpótlási törvény egyik alappillére az ARANYKORONA. Mi is az aranykorona? Az aranykoronás földminősítési rendszer: — egyrészt a termőföldet egy meghatározott körzeten belül vizsgálta, ezek az ún. becslőjárások, — másrészt az adott körzetben a művelési áganként elérhető „hozadékot” az űn. kataszteri tiszta jövedelem mutatta ki. A földek tiszta hozadéká- nak, illetve jövedelmének megállapítása érdekében több száz becslőjárást alakítottak ki. A becslőjárások elkülönítésével a gazdálkodásra kiható természeti (talaj + éghajlat + domborzati viszonyok) és a közgazdasági tényezőket (országos főútvonal távolsága, köves út, város közelsége stb.) vizsgálták. Ezen jellemzők együttesen alkották az alapját a termőföldek osztályba sorolásának, s ezen keresztül aranykorona-értékének. A talajosztályozás adatait az ún. talajosztályozási térképek, a színes birtokvázlatok és a földkönyvek tartalmazták az 1970-es évek végéig. Ez idő tájt került elfogadásra az úgynevezett mintateres földértékelés módszere, mely ugyan a meglévő minőségi osztályokhoz igazodott, de termőhelyi értékszámban jelölte a földek minőségét. Ez a szám közgazdasági tartalommal nem rendelkezett, csak a talaj genetikai adottságait vette figyelembe, s egy későbbi időpontban került volna sor a közgazdasági értékek beépítésére, mely természetesen módosította volna a termőhelyi értékszámot is. Mivel a termőhelyi értékszámok nem azonosíthatók az előzőekben említett arany koronás minősítéssel, a kárpótlási törvény végrehajtása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi Főosztálya a 36.263/1991. számú utasításában rendelkezett arról, hogy az ingatlannyilvántartásba vissza kell állítani a földminősítési adatokat a mintateres földértékelés előtti becslőjárásoknak megfelelően. Tehát nem a földhivatal és különösen nem a Ceglédi Földhivatal döntötte el, hogy visszaállítja az aranykorona-értékeket, hanem a Földművelésügyi Minisztérium rendelte el, és az egész ország területére egyöntetűen. Az eredeti aranykoronaérték visszaállítása azt is jelenti, hogy a sérelem elszenvedésekor, a föld elvételének időpontjában fennállott aranykorona-értéknek megfelelően történik a kárpótlás. A hivatakozott miniszteri rendelkezés nem teszi lehetővé, hogy Nagykőrös város vonatkozásában kivételt tegyünk, de nem is lehetne a kárpótlásokat, a földkiadásokat úgy végrehajtani, hogy az elvételkori pl. 1 kh. 10 aranykoronás földet most 8 aranykorona értékben adják vissza. A munka nagy volumene, az idő rövidsége és a földhivatalok kárpótlással összefüggő egyéb nagy leterheltsége az oka, hogy Nagykőrösön az a sajnálatos hiba következett be, hogy amikor a visszaállás történt, részben nem a mintateres földértékelés előtti adatokat használták fel, hanem a mintateres földértékelés .termőhelyi értékszámait, amely az előzőekben említett nem azonos tartalom miatt sem egyezik az aranykorona-értékekkel . Ez a sajnálatos tény valóban csakis adminisztrációs hiba volt, melyet azután, hogy a földhivatal észlelt, rögtön jelezte a Földművelésügyi Minisztérium Földügyi és Térképészeti Főosztályának, s azonnal hozzálátott a hiba kijavításához. Időközben 1992. augusztus 17-én a Ceglédi Földhivatal a Pest Megyei Kárrendezési Hivatalhoz írt szak- véleményében jelezte első alkalommal, hogy az Arany János Mgtsz, gazdálkodási területének összes aranykorona-értéke változik-, s az új adatok rövidesen rendelkezésre állnak. A javított (nem módosított) földkönny vek 1992 szeptemberében forgalomba kerültek, s a Pest Megyei Földhivatal szükségesnek érezte az akkori érdekegyeztető fórumot tájékoztatni az ingatlan-nyilvántartás előző adataihoz képest megváltozott, immáron helyesen visszaállított — a földértékelés előtti aranykoronás adatok indokoltságáról és szükségességéről. 1992. október 1-jére megbeszélésre kérte a Pest Megyei Földhivatal a nagykőrösi földrendező bizottság elnökét és több tagját, azonban a bizottság tagjai nem voltak hajlandók még meghallgatni sem a földhivatalt, s nem voltak hajlandók tudomásul venni a megváltozott adminisztrációs helyzetet sem. 1992. október 2-án dr. Sá- rossy László politikai államtitkárnak címzett levelükben is manipulációt emlegetnek, és tudatják, hogy nem hajlandók a törvény által előírt — a földértékelés előtti — állapotot elfogadni. Ezt az álláspontjukat tartalmazó levelüket megküldték a Pest Megyei Kárrendezési Hivatalhoz is. 1992. október 8-án a Ceglédi Földhivatal által kiadott szakvélemény is tartalmazza az egyes földalapok módosult összaranykorona-értékeit. 1992. október 30-án a Pest Megyei Földhivatal vezetője a 20.064/1992. számú levelében jelezte Nagykőrös város aranykoronaproblémáit, melyet 1992. november 2-án eljuttatott a Pest Megyei Kárrendezési Hivatalhoz. 1992. november 17-én dr. Sárossy László államtitkár a nagykőrösi földrendező bizottságnak írt levelében tudatja, hogy a Pest Megyei Földhivatal a törvényi előírásoknak megfelelően járt el, s fogadják el az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat. Érthetetlen, hogy mindezek után, mintha mi sem történt volna, a szakmailag megalapozott, hivatalból kiadott állásfoglalásokat nem fogadják el. A nagykőrösi földrendező bizottság a városban gazdálkodó Arany János Mgtsz, földalapjait elfogadó megyei kárrendezési hivatali határozat nélkül 1992. december 21-én az ingatlan-nyilvántartás adataitól lényegesen eltérő területek árverési sorrendjére tettek javaslatot a kár- rendezési hivatal felé. A Pest Megyei Földhivatal a Magyar Közlöny 7/1993. számú hirdetményéből értesült arról, hogy a nagykőrösi Arany János Mgtsz, területére meghirdetett földárverés a hiteles ingatlannyilvántartástól lényegesen eltérő adatokat tartalmaz, területnagyság, helyrajzi szám, aranykorona vonatkozásában. A megyei földhivatal ezután kereste meg a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetőjét, hogy vizsgálja felül a Magyar Közlönyben megjelenteket, és ezek után került sor a hirdetmény visszavonására. Dr. Polgár Mihály a Pest Megyei Földhivatal vezetője Széles, nemzeti középosztályt! Meglehetősen zavaros időket élünk, a magyarság számára a szovjet birodalom széthullásával megadatott, hogy az országot a maga képére formálja, s ez sehogy sem akar sikerülni —jelentette ki hétfő' este Csurka István Pilisvörösváron,' azon a lakossági fórumon, amelyet az MDF és a Pofosz helyi szervezetei rendeztek. Az okokat kutatva az előadó rámutatott, hogy manapság különös szembeállítás tanúi lehetünk: a rendszerváltozás elmélyítésének ellenzői csak a gazdasági feladatokról óhajtanak beszélni, holott leszegett fejű emberekkel, az 1956-os forradalom erkölcsi tőkéjét nélkülözőkkel nem lehet a rendszert átalakítani. A sajtó és a telekommunikáció döntő többsége pedig a maradék öntudatot rombolva az úgynevezett szakértők, tehát a gazdasági hatalmukat át- mentők malmára hajtja a vizet. A közéletben nem túl régen meghonosodott szakértő- felmagasztosulás, a kevés kivételtől eltekintve, az egykori MSZMP hatásköri listák révén vezető pozícióba jutott káderek hatalomátmentéssel pozícióban maradt rétegét jelenti. Közeledik az újabb parlamenti választás ideje, s a kilátások aggodalomra adnak okot. A lakosság mesterséges közönyben tartása, a közélettől való elfordulás a baloldal előretörésével fenyeget. Nem úgy, mutatott rá Csurka, hogy a lakosság rájuk vagy bármely szélsőségre szavaz, hanem a távolmaradás veszélyével. A baloldal van olyan jól szervezett, hogy a maga aktív választóit az urnákhoz irányítsa. így a meglévő gazdasági, tömegkommunikációs hatalma mellé parlamentáris módon a politikait is megszerezheti. Ezzel pedig kezdetét veszi a visz- szarendeződés. De az igazi baj csak ezután következne be. Előkerülnének az ismert módszerek, s válaszként a lakosság csak lázadással, forradalommal felelhetne. Ennek felelősségét viszont senki sem vállalhatja. Van még lehetőség a békés demokratikus megújulásra, az összefogásra — jelentette ki Csurka —, mégpedig a Magyar Út mozgalom. Az létkérdés, hogy teljesen megváltozzék a rendszer, és otthon legyünk a hazánkban. A mozgalom a ma is háttérbe szorított magyar szakembereket akarja felkutatni és helyzetbe hozni. Belőlük akar új, széles nemzeti-keresztény középosztályt teremteni, amely minden társadalom biztonsági alapja. Természetes, hogy svábként, szlovákként, zsidóként is bárki csatlakozhat a mozgalomhoz. Azoknak kell jönniük a Magyar Útba, akik újra akarják kezdeni a rendszerváltozást. Olyan Ország- gyűlésnek kell '94-ben felállnia, amely tökéletesebb alkotmányt képes kidolgozni, és nagyobb biztonságot nyújt a magyarság igényeinek megvalósítására. A Magyar Út nem párt. ennek nincs itt az ideje, most cselekedni kell. A tevékenységükkel tudják a szükséges megbecsülést kivívni. Az előadást követően Sza- uter Rudolf MDF-es helyi országgyűlési képviselő egyebek mellett arról szólt, hogy a törvényalkotói munkát komoly mértékben nehezítik az úgynevezett kétharmados törvények. Amennyiben a következő parlamenti ciklusban nem haladják meg a nemzeti erők ezt a küszöböt, a rendszer maradéktalan átalakítása nem fogja elérni a kívánatos ütemet. Egy kérdésre válaszolva Csurka István elmondta, hogy igen meglepte a miniszterelnök azon kijelentése, hogy tavaly augusztusi nevezetes tanulmánya késleltette a kormányátalakítást. Részletes választ a Magyar Fórum e heti számában ígért. Németh Zsolt Kész Szigetszentmiklós költségvetése Béremelést kapnak a pedagógusok Nem volt túl nehéz dolga a szigetszentmik- mint a többi, hiszen november végéig el kel- lósi képviselő-testületnek az idei költségve- lett készíteni a költségvetési koncepciót, tés elfogadásakor. Mindössze kétórás vita Ezenkívül ez már a harmadik költségvetés, után döntöttek a képviselők a rendelet meg- a képviselők már némi tapasztalatra, gya- alkotásáról. Persze az idei év más volt, korlatra tettek szert ezen a téren. Bár a költségvetési törvény nulla dologi és nulla bérfejlesztést ír elő, Miklóson ettől némiképpen eltértek. A dologi kiadásokat illetően csak ott növelték a tavalyi szintet, ahol nyilvánvaló, hogy valamilyen energiának felmegy az ára, egyébként takarékossággal megpróbálták mindenütt tartani a nulla százalékot. Ami a bérfejlesztést illeti, a költségvetési koncepció még nulla százalékkal készült. A bizottsági üléseken folytatott hosz- szas viták után azonban kikristályosodott az az álláspont, amely szerint öt százalék bér- fejlesztés indokolt lenne, így végül ezt fogadta el a testület. Ezen belül az intézmények vezetői döntik el, hogyan osztják szét a bértömeget. Az iskolák, óvodák esetében nemcsak a törvény által előírt pótlékokat biztosítják, hanem az ajánlott pótlékok ötven százalékát is megszavazták a képviselők. A költségvetés fejlesztési oldala a korábbi évektől eltérően elég rövid. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a 62 milliós fejlesztési keretből 50 millió 237 ezer forintot félretettek a szennyvíztisztítóra. Ez a beruházás a tervek szerint háromszázmillió forintba fog kerülni, s mivel ötven százaléka pályázható, az összeg másik felét három év alatt kellene Miklósnak összehoznia. A maradék pénz legnagyobb részét villamos beruházásokra fogják fordítani. Köz- világításra két és fél milliót terveztek. Ezenkívül a Vénusz utcában trafót kellene elhelyezni, mert ott családi házak vannak, és nincs villany. Járdaépítésre mindössze egymilliót tudtak erre az évre betervezni, ez is gyakorlatilag pályázati keret. Ahol vállalja az utca lakossága a társadalmi munkát, ott az önkormányzat biztosítja az anyagot. De ha nagyobb lesz az igény, akkor a tartalékból még jut erre. Tavaly is egymillió forint körüli építőanyag fogyott el. Az útépítés hagyományosan nem a fejlesztési, hanem a működtetési oldalon szerepel. A tavalyi 12 és fél milliót erre az évre is betervezték. Végre szeretnék a Bercsényi utcát is megépíteni, ami már körülbelül húszéves elképzelés. Az idén most már bizonyosan megvalósul, készen állnak a tervek. Az önkormányzat megegyezett az ingatlantulajdonosokkal, kifizette a kisajátítási pénzeket. A temetői buszmegálló kérdése is lassan húszéves probléma. Eddig a Közúti Igazgatóság tiltakozott ellene, mert nem lehetnek túl sűrűn a megállók. Most úgy néz ki, hogy elhárult az akadály. A gázprogram is folytatódik az Adám Jenő sétányon, a Du- na-parton a taksonyi hídig — ahol főleg üdülők laknak — és Lakihegyen. Már tavaly megkötötték a szerződést a lakihegyi gerincmunkálatokra, a halászteleki gázfogadóból viszik oda a gázt. Hogy mennyire várták ezt az ott élő emberek, abból is látszik, hogy megközelítőleg nyolcvanszázalékos volt a jelentkezési arány. Ennyire futja Szigetszent- miklóson. bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy óvatosan tervezett az önkormányzat. Az óvatosság azonban indokoltnak látszik, hiszen például a Csepel Autógyár tavaly nem fizette ki tízmillió forintos adóját. Még lesznek a városnak plusz bevételei, például ingatlaneladásból, amit szintén fejlesztésre fognak majd fordítani. Halász Csilla
