Pest Megyei Hírlap, 1993. február (37. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

-n HÍRLAP XXXVII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM Ára: 13,50 forint 1993. FEBRUAR 4., CSÜTÖRTÖK Egy délután Lezsák Sándor népfőiskoláján Az aprómunkák ideje van A valóság költészete Földkiadó bizottságok / Uj törvényről a megyeházán A földkiadó bizottságokról most megjelent törvény a föld- tulajdonosokra bízza, hogy a részarány-tulajdonosok számá­ra kijelölt földalapot egymás között, a jogosultságnak meg­felelően, területenként ho­gyan osztják el — tudtuk meg tegnap dr. Jójárt Lászlótól, a Földművelésügyi Minisztéri­um jogi főosztályának helyet­tes vezetőjétől azon a konzul­tációs megbeszélésen, ame­lyet a megyeházán tartottak Pest megye jegyzői számára. A Köztársasági Megbízotti Hi­vatal és a Pest Megyei Föld­művelésügyi Hivatal által szer­vezett tanácskozásnak az volt a célja, hogy az önkormányza­tok tájékoztatást kapjanak azokról a feladatokról, ame­lyek a törvény végrehajtásá­val kapcsolatban az ő kötele­zettségük, és egyben rajtuk ke­resztül az érintett részarány-tu­lajdonosok is tájékozódhassa­nak jogaikról. A törvény szerint február 8-ig kell megtartani a rész­aránytulajdonosok közgyűlé­sét, amelyet a települések jegyzői hívnak egybe. Ezen a közgyűlésen a tulajdonosok megválasztják a földkiadó bi­zottságot, amely a tulajdono­sok kérelme alapján a rész­arány-tulajdonosok számára kijelölt területet szétosztja. Egy nagyon fontos jogot bizto­sít a törvény a tulajdonosok számára: mindenki megjelöl­heti, hogy melyik településen, melyik táblában, milyen hely­rajzi számú területen szeretné visszakapni a földjét. Viszont ez az igény a törvény hatályba lépésétől számított hatvan na­pig nyújtható be a bizottság­hoz, írásban. Aki nem nyújt be kérelmet, elveszti az azzal járó előnyöket, de nem veszti el a tulajdonjogát. Ebben az esetben a földkiadó bizottság nyilvános sorsoláson dönti el, ki hol kapja meg a földjét. Ilyenkor a föld. osztatlan kö­zös tulajdonba kerül, és sorsá­ról a tulajdonosok közösen döntenek. A tanácskozáson az elő­adók felhívták a jelenlévők fi­gyelmét, hogy a földrendező bizottságok nem alakulhatnak át földkiadó bizottságokká. A kettőnek egymás mellett pár­huzamosan kell működnie, bár az nem zárható ki, hogy ugyanaz a személy mindkét bi­zottságnak tagja legyen. Dr. Bölkény János, a Pest Megyei Földhivatal vezetőhe­lyettese elmondta, azért van ennek a törvénynek óriási je­lentősége, mert Pest megye te­rületének csaknem felét, 300 ezer hektár föld tulajdonjogát fogják így a földkiadó bizott­ságok rendezni. Halász Csilla Amikor egy éve hírét vet­tem, Hogy Lezsák Sándor népfőiskolát alapít Lakitel­ken, éreztem: a mozgalom meg van mentve. Ahogy az öt évtizeddel korábbi nagy népfőiskola-alapítók, Le­zsák Sándor is tudja: a tár­sadalom megújítása az em­berek megjobbítása nélkül nem lehetséges. Van prog­ramja a társadalom átalakí­tására. A Lakitelek Alapít­vány működése és céltámo­gatásai mutatják: a politi­kai, társadalmi és gazdasá­gi körülmények ismereté­ben azt is érzi, mire és ho­gyan kell az embereket ne­velni, hogy az új körülmé­nyek között helyt tudjanak állni. Tudjuk azt is: Lezsák Sándornak lesz ereje és ki­tartása egy iskolacentrum­ként működő népfőiskola szervezésére és fenntartásá­ra. Személyében végre irá­nyítót kap a nyolcvanas évek végén újjáélesztett népfőiskolái mozgalom, amely azóta is nélkülözi a mai célok és feladatok biz­tos kijelölőit. Lezsák Sándor annak ide­jén elhárította, hogy tervei­ről beszéljen. — Majd ha a népfőiskola működni fog, lesz mondanivalója — üzente. Azóta néma csönd. Barátaim hívására most végre felkereshettem Laki­telken. Bízva abban, hogy tapasztalataimról be is szá­molhatok majd. Útban a falu felé Lezsák Sándor munkastílusáról be­szélgettünk. — A Lakitelek Alapítványt, az Rt-t és a népfőiskolát is személyesen irányítja. O jelöli ki a fel­adatokat, ő szabja meg, mire mennyit lehet költeni. A kivitelezést bízza gondo­san megválasztott munka­társaira. A feladatokból érezzük, hogy soha nem kapkod. Minden egy távoli cél megvalósítását szolgál­ja. Napi 3-4 órát alszik, hogy mindenen rajta tudja tartani a szemét — mondta Nagyváradi Anna, az Rt. ügyvezető igazgatója. Sza­vait később Lévai Jánosné, a népfőiskola igazgatóhe­lyettese és Lévai János, az építkezések beruházásveze­tője is megerősítette. — Lezsák Sándor emberfeletti munkabírása és nem utolsó­sorban az emberség, ahogy munkatársaival bánik, vala­mennyiket megfeszített munkatempóra ösztönzi — tette hozzá a házaspár. Szavaik megmagyaráz­ták mindazt, amit a népfőis­kolára érve láttunk. A Lé­vai házaspár tulajdonosi büszkeséggel vezetett kör­be bennünket a Lakitelek­től három kilométerre fek­vő, négyhektáros ingatla­non, amelyet egy éve vásá­roltak a helyi borkombinát­tól. Az irodaépületek és a vendégház takarosán felújít­va fehérlettek a csalitosok között. Az irodaházban már elkészültek az emigráciős múzeum helyiségei. A ven­dégházban működik a szá­mítógépes oktatóhelyiség, két éve még COCOM-lis- tán szereplő IBM készülé­kekkel és számítógépes könyvtárral felszerelve. Át­menetileg itt kapott helyet nyomdájuk is. A tavaly má­jusban még üres területen mára elkészült a 36 szobás, 80 fős szálloda. S Lévai Já­nos megmutatta a grundot, ahol júliusra fel kell húzni a 250 fős, galériás tanácsko­zóépületet. (Folytatása a 8. oldalon) Új épület Pilisvörösváron Szent Erzsébet Otthon Társaság Tető' alá került Pilisvörösváron a Szent Erzsébet Otthon Társaság épülete. Most a belső' mun­kákon a sor, melyet a solymári iparosok készítenek el. A tervek szerint november közepére elkészül a 210 személyes lakótömb és a körülötte elhelyezésre tervezett 83 apartman ház. Erdó'si Ágnes felvétele | A kozmopolita A Magyar Rádió munkatársa egy munkácsi születésű, Nyugatra került hazánkfiával beszélgetett a minap. Honfi­társunk az emigrációban — mondjuk úgy — meggazda­godott, mindenesetre sikeres üzletemberként beszélgethe­tett el egy itteni újságíróval, aki az interjú befejezéseként — mintegy szájába adva a szót — valahogy így summázta beszélgetőpartnere életét: „Szóval Ön egy kozmopolita”. Mire a világ legkülönbözőbb tájain otthonosan mozgó és sikeres üzleti tevékenységet folytató férfiú nemes egy­szerűséggel csak ennyit mondott: „Nem, én egy munkácsi magyar zsidó vagyok7 Istenem, milyen szépen mondta. Pedig munkácsi lévén, nyilván nem a legszebb emlékkel hagyta el hazánkat. Tud­ta és tudja, hogy amíg a hitleri Németország hadserege nem szállta meg Magyarországot, addig viszonylagos biz­tonságban élhetett itt, s egész Európában egyedül itt! Nem tévesztette össze a megszállókat kiszolgáló nyilasokat a ma­gyarsággal. Lelkében azok emléke él, akikkel együtt ját­szott, s akik netán még a nehéz órákban is segítették. 1990 tavaszán mindenre elszánt kozmopolita polgártár­saink azt számolgatták, hogy a Magyar Televízió híradójá­ban hányszor hangzott el a „magyar”szó. Talán az akkor és ott kigyomlált, feleslegesnek ítélt egyik ilyen szócskát ragasztotta a munkácsi és a zsidó szó közé. Istenem! Mi­lyen szívesen kicserélném egyik-másik parlamenti képvise­lőnket ezzel a munkácsi magyar zsidóval! Mert ó'nem koz­mopolita, ff egyszerűen csak egy munkácsi magyar zsidó. Isten áldja meg! Török Bálint Budapesti Tavaszi Fesztivál Szentendre és Gödöllő' is csatlakozik A Budapesti Tavaszi Fesz­tivált március 12. és 28. között rendezik meg. Az immár hagyományos kultu­rális szemle — közkedvelt programjai mellett — számtalan újdonsággal is szolgál. Idén is sorozatok­ba szerkesztették az egyes művészi ágak, műfajok ren­dezvényeit: a Fesztivál sok „mini-fesztiválból” építke­zik. Rendeznek Musica Sacra egyházzenei soroza­tot, Interfolk táncfeszti­vált, Fortissimo Utőfeszti­vált, Crescendo hangverse­nyeket a nemzetközi verse­nyeken díjazott fiatalok be­mutatására. A komolyzenei rendezvé­nyek mellett néptáncfeszti­vált, kortárs képzőművésze­ti bemutatót, kanadai film­hetet és kamaraszínházi ta­lálkozót tartanak. A hang­versenyprogramok idén is sztárparádét ígérnek. Töb­bek között fellép Maurice André trombitaművész, Végh Sándor vezetésével a világhírű Camerata Acade- mica. A koncertek jelentős részét hazai nagyzenekarok adják. A nyitóhangverse­nyen a Magyar Rádió Szim­fonikus Zenekara, a záró­koncerten az Állami Hang­versenyzenekar lép fel. (Folytatása a 8. oldalon) Holnapi számunkban Megyei körkép az egészségügyről Nem jó betegnek lenni, ám ha mégis úgy hozza a sors, akkor derül ki, hogy mi­lyen is az a gyakran szidott és elég gyakran dicsért egészségügyi ellátás. Való­jában: milyen? — er.ől adunk korántsem teljes me­gyei körképet lapunk holna­pi számában gödöllői, ceg­lédi és nagykőrösi tudósító­ink tollából. Elöljáróban annyit: a doktor urak szíve akkor fáj, ha valamilyen ok­nál fogva nem tudják teljes egészében azt nyújtani, amire felesküdtek. A ta­pasztalatok azonban azt jel­zik, hogy az önkormányza­tok különös figyelmet for­dítanak a lakosság egész­ségügyi ellátására és mind többet költenek a gyógyí­tás tárgyi feltételeire.

Next

/
Oldalképek
Tartalom